prae.hu

 


Pornográfia és erotika, avagy a szöveg öröme
Gárdony, Hotel Varsa, 2006. november 28.
Balogh Endre

Van-e tiszta testiség – szellem nélkül? Miképp tudja meg Pangloss mestertől egy szolgálólány, hogy ez minden világok legjobbika? Mi köze a fantáziának a pornóhoz? A keresztény világ sajátossága vajon a test tabuként kezelése? Bánki Éva, Pál Dániel Levente és Szigeti Csaba ezekről az ínyencségekről beszélgetett Gárdonyban a FISZ-táborban. És sok más is történt...
2006. 10. 29. 19:56
nyomtatásnyomtatható változat
ajánláscikk ajánlása
szólj hozzászólj hozzá!
Megosztásmegosztás  Megosztás
írok a szerzőnekírok a szerzőnek
Keménydrog

A séffeleség kesernyés gyönyöre

Félelemtől meggyötörten

This is Blitzkrieg!

Víziók és valóságok

Három alkotóval bővül a Várfok Galéria művészköre

Belső nosztalgia – Interjú Nagy Józseffel

Sziget Fesztiválköztársaság 2014


A Fiatal Írók Szövegtségének 2006-os tábora délelőtti beszélgetésének témája a pornográf vagy erotikus irodalom volt. A meghívott vitapartnerek közül Bánki Éva író–irodalomtörténész, és Szigeti Csaba irodalomtörténész nemrégiben egy középkori szerzők obszcén műveit tartalmazó antológiát szerkesztett Udvariatlan szerelem címmel. A beszélgetés harmadik tagja a prae.hu főszerkesztő-helyettese, Pál Dániel Levente volt, aki a fent említett kötet szövegeit gondozta, és régóta foglalkozik Sade márki írásaival.

A beszélgetés moderátora, Falvai Mátyás egy Csehy Zoltán által fordított Janus Pannonius-verssel nyitotta a napot:

Ursula pinájáról

Mézes a csókod, olyan hamvas vagy, az arcod aranyló,
Ursula, elbűvölsz még mielőtt beteszem…
Ámde ha rád mászom, faszom úgy belehuppan a löttyedt
punciba, mintha nem is punciba csúszna szegény!
Vége se, oldala sincs. Ó, mintha a meztelen űrben
lengene vagy kristály vízbe merülne fütyim.
Tönkrekopott lyukban tombol, lökdös, döfölődik,
bárhogy igyekszik, a kéjt így sosem érheti el…
Bár jár föl-le a farpofa, bár szorosabban ölelsz át,
semmi. A lábad húzd vállamig is föl akár,
úgy sem jó. Izzadt mellemből elfogy a szusz, s már
majd letörik, de lököm, csontom is egyre sajog.
Szűkítsék a pinádat az istenek össze, vagy éppen
adjanak akkora faszt, hogy teletömje totál.




Utánzás vagy élmény?


Szigeti Csaba a vers kapcsán arra figyelmeztetett, hogy ezt a költészetet nem lehet élménylíraként elgondolni, mivel egy imitációs, antik mintákat utánzó módszernek, és nem egy esetleges kicsapongó éjszaka utáni eufórikus állapotnak köszönhetők ezek a szövegek. A testről való gondolkodás kezdeteit egyébként egy antik szerző, Lucretius De rerum naturae című írásában jelölte meg, ahol a testet és a párosodást tematizáló fejezet közvetlenül a lélekről szólót követte.

Bánki Éva rámutatott: amikor a püspöknek kiszemelt tizennégy éves Janus Pannonius jó itáliai iskolában antik minták nyomán ír verset, az maga a tiszta szellem. Ennek kapcsán vetődött fel számára a kérdés: ha a pornó csak a testről szól, akkor egyáltalán lehetséges-e tiszta pornóirodalmat írni?



Mire való a fantázia?


Pál Dániel Levente a pornográf és az erotikus irodalom megkülönböztetésére Julia Kristeva egy fogalmát, az üres helyek meglétét ajánlotta használni. Pál szerint míg a pornóban semmit nem bíznak a befogadóra, mindent kimondanak, illetve megmutatnak, az erotikus irodalom a sejtetéssel él. Ennek érzékeltetésére hozott egy idézetet Voltaire Candide című művéből, melyben Kunigunda a szemtanúja, ahogy a csalitban Pangloss mester leckét ad kísérleti fizikából egy szolgálólánynak, a kísérletet többször is megismétlik, és tisztán látható a mester nyomós érvelése…



Sebhelyek


Felmerül, hogy nem az élvezetről szól-e a kérdés – vetette fel Szigeti Csaba. Nem mindegy, hogy mit élvez az olvasó: a szöveget? Az igazságot? A vágyfantázia mozgatását? Az ábrázolt erotikus tárgyiasságot? A szerző erotikus szándékát? Majd a fájdalom és a sebek jöttek szóba, mivel épp a Candide-ban olvasható, hogy Candide Kunigunda sebeit érintené meg – amire Szigeti Csaba a Nikita című filmsorozatot hozta párhuzamként, mivel ennek is van egy olyan része, amelyben egymás sebeiről beszélget Nikita és egy férfi. A "sebhelymutogatás" toposzára hívta fel Pál Dániel Levente a figyelmet az előzőek és a Képtelen képregény című film hasonló jelenete kapcsán.



Ellenkultúra része


Visszakanyarodva a középkori obszcén költészethez, Bánki Éva leszögezte, hogy az obszcén mindig valami ellen szólalt meg, egy másik szerelemfelfogást képviseltek ezek a versek, és ennek artikulálásával politikai mondanivalót is kifejeztek a szerzőik. Így egyfajta ellenkultúrává vált az obszcén költészet. Az ellenkultúra elnyomására, elfojtására is megjelenik a válasz általában, és ez a cenzúra – ami több helyről is jöhet. Pál Dániel közbevetette, hogy a testiség megmutatása az indiai vagy az arab kultúrákban nem olyan tabutörés, mivel tankönyveik vannak e tárgyban, viszont a kereszténység nem termelte ki magából ugyanezt, mi sokkal többet tanultunk a tiltásokból – vagyis az európai ember sokszor igyekezett azt tenni, amit a prédikációkban tiltottak.

A befogadó különböző kódolt üzeneteket is vesz, különösen a gyermek, mutatott rá Szigeti Csaba, és elmondta, hogy gyerekkorában a csúnya beszédre fogékony lévén, különös örömmel mondogatta Arany János Fülemile című versének két sorát:

"Hangzik átal a sövényen
Egy goromba szó keményen."


Ugyanígy fontos Aranynál, hogy Arisztophanészt fordított, és a Lüszisztrátéban olvasható például az a kétértelmű kijelentés, hogy "hiányzik a kence a kocsirúdról". Ellenkultúra része volt a hatvanas évek szexuális forradalma. Ilyen ellenkulturális szövegnek látja Bánki Éva Arany János Nagyidai cigányokját is, amelyben Arany a bukott forradalom után egy országot eljátszó közösséget hoz létre a műben. De Aiszkhülosz Perzsák című darabját is felhozza példának, amely a görög drámaíró egyetlen kortárs történelmi darabja, és ami azt követően készült, hogy a görögök megverték a perzsákat Szalamisznál. Mégis Xerxész, a perzsa hadvezér szemszögéből gondolja végig a történteket a szerző. Bánki szerint az, hogy valaki valamit a másik irányból gondol végig, az ellentételezésre való képesség az alapja az ellenkultúra létrejöttének.

A középkori obszcén költészetről leszögezte Szigeti Csaba: a tény, hogy fennmaradtak a szövegek, már arra utal, hogy ha nem is nagyon hirdették, de kicsit elfogadták ezeket, és nem tiltották keményen.



Karöltve a horrorral


Kelet-közép-európai jelenségnek titulálta Bánki Éva a pornónak a horrorral vagy a nevetéssel való egyidejű jelenlétét, amire Pál Dániel Levente Bret Easton Ellist, illetve David Cronenberget hozta fel ellenpéldának: a horror és a pornó egyidejű jelenléte más társadalmakban is kiemelkedő műveket eredményez.



Menedzserek


Délután az irodalmi pályakezdés lehetőségeit és problémáit járta körül Jász Attila (az Új Forrás szerkesztője), Zalán Tibor (a Kortárs Kiadó elsőkötetes-sorozatának szerkesztője), valamint Mészáros Márton (a FISZ-könyvek sorozatszerkesztője).

Mészáros Márton vitaindító szövegében kiemelte: a fő probléma az, hogy a pályakezdővel olyan szerzőt akarunk eladni, aki nincs benne a kánonban, ezért eladhatatlan. Eladhatóvá tételéhez a hálózatelmélet tapasztalatainak megfontolását javasolta. A hálózatelmélet kezdetben demokratikus viszonyokat feltételezett a hálózat egyes pontjai közt, ma viszont már arról szól, hogy vannak olyan pontok, amelyek több kapcsolattal rendelkeznek, míg a többségnek nagyon kevés kapcsolata van. Párhuzamként említette, hogy az ő esetleges honlapját és a CNN honlapját potenciálisan ugyanannyian láthatják, de a CNN honlapja biztosan sokkal több kapcsolódási ponttal rendelkezik, mint az ő esetleges site-ja. A hálózatelmélet úgy szolgálhat segítséggel, ha a pályakezdő szerzők a háló tagjává válva a háló többi tagja munkája segítségével egyfajta ismertebb "csúcs"-ponttá válhat. Ezeknek a lehetőségeit kell megtalálni.

Jász Attila arról olvasott fel egy kiáltványt, hogy miért nem érdemes ma íróvá válni, verset, prózát vagy drámát írni. A kiáltvány leginkább Jonathan Swift Szerény javaslatának poétikai eszközeivel élt, és arra mutatott rá, hogy csak azok írjanak, akik semmilyen nehézségtől nem riadnak vissza.

Zalán Tibor saját kiadói példáját is megemlítve arról a szomorú folyamatról számolt be, hogy egyre kevesebb elsőkötetes szerzőt jelentetnek meg a nagyobb kiadók. Hiába a sokkal több könyv – legalábbis a húsz évvel ezelőtti időszak lehetőségeivel összevetve –, egyre kevesebb esélye van mégis annak, hogy bárki új szerzőre több irányból is felfigyeljenek.



Hálózatok mozgatása


Végül a vita során több technika vetődött fel, melyek közül kiemelendő a fiatalok szövegeinek az interneten való megjelenése, azaz a kortárs technika használata. A különböző szerkesztőségek esetleges együttműködése során egymás közt hívják fel a figyelmet lapszerkesztők a tehetséges szerzőkre. Ugyanakkor annak a szükségessége is megfogalmazódott, hogy a fiataloknak, pályakezdőknek egymásról is tanulmányokat kellene írniuk, mert a kortársi értés, majd ennek szöveggé alakítása az egyik legkézenfekvőbb módja a hatástörténet kialakulásának.


Fel, olvasásra!


Immár szokásosnak nevezhető a FISZ-táborokban, hogy az este szabad felolvasással végződik, melynek során a felolvasott műveket helyben beszélik meg a szerzőkkel. Ez történt tegnap is, ahol Jász Attila, Végh Atila, Mészáros Urbán Szabó Gábor, Hutvágner Éva, Árvai Ferenc Ödön, Falvai Mátyás, Halmosi Sándor, Balla István, Nemes Z. Márió és Mészáros Balázs olvasott fel írásaikból.

A szép hosszú listából kiemelhetőnek tűnik, mert teljesen ismeretlen – legalábbis számomra – a győri Mészáros Gábor, aki egy reklámműsortípus paródiájával állt elő. A Halott állatok íze című szövegében azt a szituációt vette ugyanis komolyan, amikor két személy mutat be egy konyhai alkalmatosságot, miközben állandóan és meggyőzően tereferélnek, s az eladandó tárgy kiválóságát ecsetelik.

Árvai Ferenc Ödön azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy hétköznapi szituációkban a köz- és az emelkedett nyelv elemei egymást rombolják le, és fragmentált szövegei mintha a Garaczi László által megteremtett írásmód folytatásáról tanúskodnának, bár Árvai saját bevallása szerint inkább Kassáknak köszönhet sokat. A fiatal és ismeretlen szerző felolvasását a közönség harsányan röhögve élvezte végig az első hangtól az utolsóig, és az a különösen ritka esemény is megtörtént, hogy egy fiatal, már kötettel rendelkező szerző röhögőgörcs miatt elhagyni kényszerült a termet.

Nemes Z. Márió először olvasott fel Alkalmi magyarázatok a húsról című verseskönyvéből, amit néhány napja vehetett először kézbe. Jól állt neki. A kötet.


Csapat

A vasárnapi tisztújítás során a tagok megerősítették elnöki posztján Bednanics Gábort, akinek helyettese mostantól Szalai Zsolt. Elnökségi tag lett Bengi László, Pápay György és Sütő Csaba András.


Szólj hozzá!
Pornográfia és erotika, avagy a szöveg öröme