2008
2008/2

tartalom:

A gyermekkori diszfónia
Dr. Balázs Boglárka
Elmélet és gyakorlat

Az embert az emeli ki a legfejlettebb állatok közül, hogy gondolatait ki tudja fejezni, tehát beszélni tud. Az emberek a nap nagy részét beszéddel töltik el, akár gyermekek, akár felnõttek. Rekedtség esetén sem munkájukat, sem tanulmányaikat nem tudják megfelelõen végezni.

A beszéd gondolataink kifejezésének eszköze. Érthetõ, hogy a civilizált társadalomban az interperszonális kapcsolatok beszéd nélkül nem alakulhatnak megfelelõen.

Az elmúlt évtizedekben a pszichoszomatikus megbetegedések száma ugrásszerûen megnõtt. Ezekben a betegségekben a kiváltó ok a kérgi folyamatok megbomlott egyensúlya.

A fonáció az egyén személyiségkivetítésének egyik módja, így természetes, hogy a neurózis a hangképzés zavarában is megnyilvánulhat.

Nem hanyagolható el a környezetszennyezés sem, a poros, piszkos, füstös városi levegõ, de a speciális környezeti ártalom, a zajhatás sem. A városi zaj az ember idegrendszerének megterhelése mellett a beszédre is hat. Az állandó háttérzaj hatására az emberek beszédviselkedése megváltozik, lényegesen nagyobb energiával és helytelen beszédtechnikával beszélnek.

A gyermekek bölcsõdés koruktól megszokják, hogy a közösség zaját túl kell kiabálniuk ahhoz, hogy megértessék magukat.

A poros, száraz környezeti levegõ hatására a légúti nyálkahártyán bekoncentrálódott nyák található, amely az egyén torkában kaparó fájdalmat és idegentest érzést okoz.

A száraz torkú felnõtt vagy gyermek rászokik a torokköszörülésre. A krákogás a hang tisztaságát rendkívüli mértékben rontja. A hangszalagok hátsó harmadának rendszeres és erõszakos összedörzsölése a hangszalagzáró izmok kifárasztásához és megnyúlásához vezet.


De mi is a rekedtség, a raucedo?

A rekedtség a hang tisztaságának zavara. A hangszalagrezgés által képzõdött tiszta zöngehanghoz zörejelemek társulnak.

A zörejelemek a hangképzés folyamatának periodicitási zavara miatt keletkeznek.

A periodicitási zavarnak, tehát a nem harmonikus rezgéskép kialakulásának két alapvetõ oka van: a hangszalagrezgés zavara és az áramló levegõ turbulenciája.


A rekedtség vizsgálata
A rekedtség vizsgálata a szokásos fül-orr-gégészeti vizsgálaton kívül stroboszkópiával, glottográfiával és hangszínképelemzéssel történik.

A rekedtség a hang tisztaságának zavara. Létrejöhet akár 1-2 óra alatt is, de viszonylag hamar elmúlik. A3 hét után is megmaradt rekedtség után mindenképpen gégeorvosi vizsgálat szükséges a tényleges betegség megállapítása céljából.

A gégészeti vizsgálatkor rendkívül érdekes megfigyelni azt, hogy a rekedtség foka és a beteg gégéjének állapota nem mindig felel meg egymásnak!

Sokszor súlyosan beteg gége mellett is viszonylag jó a hang, máskor szinte egészséges hangszalagokkal sem tud a beteg tiszta hangot képezni. A magyarázatot abban találjuk, hogy a fokozatosan kifejlõdött szervi elváltozással a beteg megtanul együtt élni, tehát változtat a hangképzési technikáján, amíg csak tud. Az ép gége melletti rossz hang a funkcionális hangképzési zavarok jellemzõje.

A funkcionális hangképzési zavarok jellemzõi:
– a hang rekedt
– a légvezetés rossz
– a nyakizomzat görcsös, erõltetett
– a hangmagasság nem megfelelõ
– a hangerõ csökkent
– a hangtartás megrövidült
– a hangindítás kóros
– a beteg krákog, harákol és a torkában lévõ gombócra panaszkodik

Tehát a rekedtség csak egy része a diszfóniának és csak a képzett hang minõségét jellemzi, a hangképzési technikát nem!


A juvenilis diszfónia


A hangképzés funkcionális rendellenessége a hangképzõ szerv mûködésének neuro-muszkuláris zavarával magyarázható. A gége teljesítõképessége nem felel meg a vele szemben támasztott kívánalmaknak. Az impulzív, egész nap kiabáló gyermek gégéje nem bírja a megterhelést és ez erõltetett hangképzéshez, a hangszalag megvastagodáshoz, a hangszalagcsomók kialakulásához és általában hangmélyüléshez vezet.

A funkcionális zavart okozó egyéb tényezõk:
– fejlõdési rendellenességek
– a hangképzés automatizmusának zavarai
– általános megbetegedések
– a hangképzõszerv gyulladásos megbetegedései
– külsõ neurotizáló tényezõk
– a hallászavar okozta ellenõrzés hiánya
– a zaj hatása a hangképzésre

A gyermekkori diszfónia kiváltó okai:
– mások helytelen hangképzésének utánzása
– a gyermek hangfejlõdésének hiányos ellenõrzése és irányítása
– a gyermek kiabálásra való hajlama


Vizsgálati javaslat diszfóniás gyermekhez
A fül-orr-gégészeti lelet megtekintése:
– ép gége
– kissé vaskos hangszalagok, rossz hangszalagzárás
– hangszalagcsomók

Mindenképpen audiometriás vizsgálat is szükséges a hallászavar kiszûrésére. A vizsgálatot mindig a gyermekkel való beszélgetés jelenti, ezalatt megfigyeljük, hogy:
– milyen a légzés
– milyen a nyakizomzat
– milyen a hangmagasság
– milyen a hangerõ

A finomabb vizsgálathoz megkérjük a gyermeket, hogy számoljon egytõl tízig, majd próbáljon egy egyvonalas C hangot utánozni. Ezekbõl megállapítható, hogy:
– milyen a zenei hallása
– hogy kooperál
– tud-e egyáltalán tiszta hangot képezni
– tudja-e és akarja-e a hangját változtatni, javítani


A gyermekkori diszfónia kezelése
A kezelést hetente egyszer félórában végezzük, mindig szülõ jelenlétében. Lehetõleg az a szülõ jöjjön el a gyermekkel a foglalkozásra, aki otthon gyakorol vele, hiszen csak tõlünk tanulva tudja a gyermek hibáit kijavítani. Értessük meg a szülõvel, hogy a gyermek hangja akkor javul meg, ha õk otthon minden nap 10-12 percet gyakorolnak velük.

5 évesnél fiatalabb gyermek még nem tudja kielégítõen végezni az összetett gyakorlatokat és fél év után már megunja a hangterápiát. Így iskolakezdés elõtti tanévkezdés a legmegfelelõbb idõ a hanggyakorlatok megkezdéséhez.

A hanggyakorlatok elõtt megmagyarázzuk a gyermeknek, hogy milyen hibákat kell kijavítania ahhoz, hogy hangjának rekedtsége megszűnjön.

Megtanítjuk és ellenõrizzük:
– az állkapocs ellazított mozgását
– a pontos artikulációt
– a lágy hangindítást
– a nyakizomzat lazaságát
– a gégeváz túlzott mozgásainak csökkentését
– a helyes légzést
– a hasizomzat természetes mozgását, a vállak emelésének elmaradását
– a hang megfelelõ magasságát
– a hang tisztaságát és csengõ jellegét

Légzõgyakorlatok
A lazító és légzõgyakorlatokkal kezdünk. Kezünkkel ellenõrizzük a helyes mozgást.

A légzõgyakorlatok után rátérünk a zümmögõ, majd a zöngés hangok képzésére. Pubertás elõtt a gyermekek beszédhangmagassága gyakorlatilag egyforma az egyvonalas c -260 Hz magasságú.

A helyes beszédhangmagasság

A helyes beszédhangmagasság kialakításához egyszerû szövegeket hasz- nálunk, számokat, a hét napjait és a hónapok neveit. Ilyenkor nemcsak a beszédhang beállítását, de a helyes levegõfelhasználást és a lágy hangindítás megtanítását is gyakoroljuk.

A helyes hangosítás
A helyes beszédhangmagasság használatának rögzítése után megtanítjuk a helyes hangosítást. Ugyanazokat a szövegmintákat alkalmazzuk, mint eddig, de hangosítva és halkítva, figyelve arra, hogy a hang magasságát ne változtassuk! A gyermekek nagyon szeretik a törpék és a hét vezér neveit is.

A beszéd dallamának kialakítása

Megfelelõ hangosítás után rátérünk a beszéd dallamának kialakítására. Szintén az eddig használt számokat és szavakat alkalmazzuk, de úgy, hogy kérdezünk és felelünk velük. Ilyenkor már nagyon jól alkalmazhatók egyszerû mondókák és gyermekversek is. A szépen kialakított beszéddallamhoz már kapcsolhatjuk a beszéd közben szükséges hangerõsítéseket is.

A spontán beszéd
A legnagyobb feladatot a spontán beszédben alkalmazott helyes hangképzési technika jelenti. Ezért a gyakorlatok befejezõ fázisában több beszélgetést kezdeményezünk. Megfigyelhetjük, hogy a javulás a gépiesen mondott felsorolásban kezdõdik és utoljára a spontán beszédben mutatkozik meg.

A hanggyakorlatok egyben pszichoterápiának is számítanak. A gyermeknek és a szülõnek éreznie kell, hogy érdeklõdünk panaszaik iránt, megértjük és rendbehozzuk azokat. A rendszeres találkozás szinte baráti viszonyt alakít ki, ezáltal feloldja a feszültségeket.

A gyermekkori diszfónia kezelésének eredményei néha igen jók, máskor azonban csak javulásra és nem gyógyulásra számíthatunk. Legtöbbször a szülõk nem igazi partnerek, ilyenkor a kezelésben és a súlyos, rögzült tüneteknek nincs idejük a megszûnésre. A gyógyulás feltétele a hanggyakorlatok korai elkezdése még a másodlagos tünetek kialakulása elõtt, a rendszeres gyakorlás és a bizalom a tanár és tanítvány között.

 
Irodalom


  • Archiv für Ohren-, Nasen und Kehlkopfheilkunde. Band 227. Heft 1-2 1980.
  • BALÁZS BOGLÁRKA – GÓSY MÁRIA: Környezetünk hangjelenségeinek hatása a beszédre. Fül-orr-gégegyógyászat 34. 145-150, 1988.
  • BALÁZS BOGLÁRKA: A rekedtség kérdése a mindennapi foniátriai és logopédiai gyakorlatban. Kongresszusi referátum. 1988 Szombathely.
  • BALÁZS BOGLÁRKA: A rekedtség jelentõsége, diagnosztizálása és kezelése. Háziorvosi Továbbképzõ Szemle XI.9. 941-945, 2006.
  • FRINT TIBOR – SURJÁN LÁSZLÓ: A hangképzés és zavarai. Beszédzavarok. Medicina Könyvkiadó, Budapest 1982.
  • GÓSY MÁRIA: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest 2004.
  • HIRSCHBERG JENÕ – SZABÓ SZILVIA: A gyermekkori dysphoniák.
  • Gyógypedagógia, 10. 167-172. 1965.
  • JÜRGEN WENDLER – WOLFRAM SEIDNER: Lehrbuch der Phoniatrie.
  • VEB Georg Thieme, Lepzig 1987.
  • PATAKI LÁSZLÓ: A gyermekkori disphonia kérdése a beszéd- és mentálhigiéné szempontjából. In: Beszéd- és mentálhigiéné. 99-115. 1985.

2008/2
Év: 2008
Szám: 2
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2008 következő év

2008/1
2008/1

2008/2
2008/2

2008/3
2008/3

2008/4
2008/4





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05