2013
2013/3

tartalom:

Könnyen érthető kommunikáció nyelvi szintjei
Farkasné Gönczi Rita



Absztrakt

Magyarországon már évtizedes múltra tekint vissza a könnyen érthető kommunikáció alkalmazása, mégis kevés szakmai munka foglalkozik az elméleti hátterével és a gyakorlati tapasztalatokkal. A folyamatos alkalmazás a gyakorlatból építkező rendszer kialakítását teszi lehetővé. Ez a cikk ennek egyik terméke, mely a könnyen érthető kommunikáció nyelvtani szintjeit határozza meg kidolgozott szempontok alapján, a közölt eredmények kapcsán a módszer alkalmazhatóságának korlátait és lehetőségeit is megszabva.

Kulcsszavak: könnyen érthető kommunikáció, kommunikációs szintek


Bevezetés

A könnyen érthető kommunikációs módszer több éves alkalmazásának tapasztalata alapján rendszerré állítható össze eltérő szempontok szerint. Hatékonyság szempontjából nem jelenti, hogy minden esetben sikerrel alkalmazható, viszont valószínűsíthetően azonos helyzetekben eredményt hozhat.

A könnyen érthető kommunikáció alkalmazási szintjének kiválasztási szempontjai:
  • KI – információt nyújtó személy kora, képessége, tapasztalatai
  • KINEK – információt befogadó személy kora, képessége, tapasztalatai
  • MIT – könnyen érthető kommunikáció témája
  • HOGYAN – könnyen érthető kommunikáció kiválasztott szintje
  • MIVEL – könnyen érthető kommunikáció kiválasztott eszközrendszere
A fenti szempontlista alapján értékelhető, hogy a már bevált könnyen érthető kommunikációs gyakorlat milyen formában alkalmazható új helyzetre. Például a recept könnyen érthető kommunikációval történő fordítása a KINEK szempont alapján lehet egyszerű szövegezésű vagy egy-egy mondat által megerősített képsorozat. Amennyiben a téma elvont fogalomról szól, úgy a MIT válik a fordítás vagy a kommunikáció bázis szempontjává. Ezzel szemben egy hivatalos végzést jelentős mértékben nehezebb képsorozattal magyarázni, mint az előbb említett receptet. Ezek a szempontok nagyon ritkán jelennek meg önálló formában, jellemzőbb, hogy egyszerre több szempontot kell figyelembe venni.

A következőkben a könnyen érthető kommunikáció szintjeit elemzem a fent megfogalmazott kiválasztási szempontjai alapján.

1. szint – képsorozat

A képsorozat talán a leghálásabb kommunikációs eszköz, mert vizuális támogatást biztosít a megértéshez. Képsorozatokat alkalmazhatunk minden részeire bontható vagy egymást követő konkrét tevékenységsorozathoz. Képsorozat készíthető például napi feladatbeosztáshoz, recept elkészítéséhez, életviteli vagy munkafolyamatok bemutatásához.

Célszerű képsorozat készítése során az érintett személyről szóló, vagy valós helyzetet bemutató képek alkalmazása. Ennek hiányában egyéb képek, ábrák, szimbólumok alkalmazhatóak. Szövetségünk szimbólumokhoz a Boardmaker programot használja, mely egységesíti az információk jeleit.

Szövetségünk irodai asszisztensek képzése során oktató munkafüzetet készített, melyben különböző munkaköri feladatot képsorozattal mutatott be. Például a kávéfőzés vagy a borítékba kerülõ hivatalos levél hajtogatási módja.

A képsorozatok az ÉFOÉSZ által kiadott ÖRÖK Irodai asszisztens leszek! címû könnyen érthetõ kiadványból származnak. A boríték készítésénél nem volt szükség szövegre, hisz csak le kell utánozni a hajtogatás elemeit.

A kávékészítés esetében rövid szöveggel segítettük a képek közti mozgás megjelenítését. Pl.:

Megtöltöm a szűrőt kávéval.
Visszateszem a szűrőt a kávéfőzőbe.
Teszek vizet a kávéfőzőbe.
Aláteszem a kávé kiöntőt.
Bekapcsolom a kávéfőzőt.
Lefőtt a kávé.
Lekapcsolom a kávéfőzőt.


Hasonló elvet követnek a www.konnyenerthetokonyha.blogspot.com oldalon megjelentetett cikkek, melyek lépésrõl lépésre mutatják be képekkel a fõzés és sütés lépéseit. A megértési nehézséggel élõ személyek mellett minden kezdő szakácsnak és szakácsnőnek segítséget nyújt. (Kép forrása: FARKASNÉ GÖNCZI R.–REGÉNYI E. (2008): ÖRÖK Irodai asszisztens leszek. ÉFOÉSZ, Budapest.)


2. szint – Értelmező képek

Az értelmező képek alkalmazásánál már nem a képsorozatot helyezzük a fókuszba egyegy mondat támogatásával, hanem a szöveg válik hangsúlyossá. A mondatok vagy szövegegységek mellett megjelenõ képek az adott egység értelmezését teszik lehetővé. Ez esetben is érvényes, hogy a témához kapcsolódó valódi képek alkalmazása jobban segíti a megértési nehézséggel élő személy információhoz jutását.

Az értelmező képek használata lehetővé teszi bármilyen szöveg könnyen érthetõ kommunikációra történõ átírását a jogszabályoktól kezdve a legkülönbözõbb elméleti és gyakorlati ismeretekig. Ez a második leginkább alkalmazott könnyen érthető szöveg szint.

A könnyen érthető kommunikációval nemcsak meglévő szövegek fordíthatóak le, hanem új információk adhatóak át, illetve információk kérhetõek a megértési nehézséggel élõ személyektõl participatív formában.

Az információkérés írott formája lehet egy kérdőív, kiadvány, vagy munkafüzet kérdései. A képzések, önérvényesítő találkozók során sokszor alkalmazzuk az információhoz jutás kérdőív vagy munkafüzet formáját.

Képek forrása: ÉFOÉSZ Önérvényesítõ találkozó, Tengelic, 2010.

A képzési füzet jól prezentálja, hogy a könnyen érthető gyakorlat során a nehézségi szintek akár együttesen is alkalmazhatóak egy helyzetben. Az első képen látható, hogy önálló kitöltést igénylõ kérdések mellett megjelenik a közlekedési eszközökre vonatkozó kérdésnél (1. kép bal alsó része) a képek sorozata, melyből karikázással kell kiválasztani a megfelelõt. Továbbá a képzési füzet alkalmazása során kihasználtuk a technika adta lehetőségeket, és a személyrõl munkája során képeket készítettünk, melyeket kinyomtatva akár azonnal beragaszthat az azonnaliságot, megerõsítést, visszaemlékezést támogatva.

A következő képen már látható (2. kép bal felső része), hogy ismét önkitöltõ kérdés következik. Az ilyen esetekben az eltérõ olvasási és írási képességek miatt írásban vagy rajzban várjuk a válaszokat, igény esetén az adott személlyel értelmezzük a kérdést, majd a válaszait leírjuk és közösen egyszerű szimbólummal megerõsítjük.

További lehetőséget teremt a megértési nehézséggel élő személyek képzése során az értelmező képek használata, melyet Szövetségünk például irodai asszisztens egyéni felkészítés során alkalmazott. A következő példán látható a már többször említett információban érintett személyről szóló képek alkalmazásának jelentősége hasonlatosan a gyógypedagógia területén rendszeresen használt "én könyvek"-ben szereplő egyéni életképek alkalmazásához. (A bal oldali kép forrása: ÉFOÉSZ Irodai asszisztensi képzés személyes naplója, 2006.)

A jogszabályok és képzések mellett a hétköznapok minden területén biztosítja az információhoz jutást az értelmező képeket tartalmazó könnyen érthető szöveg, mint például meghívók, tájékoztatók esetén. Fontos, hogy a célcsoport számára megfelelõ szinten készített könnyen érthető szöveg biztosítja a kompetenciát a saját életet érintõ döntések értelmezésében és meghozatalában.


3. szint – Témaorientáló képek

A témaorientáló kép a szöveg témájának beazonosítását segíti, mely szinthez olvasási képesség szükséges. A szöveg a könnyen érthetõ kommunikáció írásbeli szabályai alapján készül, a kép már nem a részletek értelmezését segíti, hanem orientál.

A témaorientáló kép már csak háttér információ, a szöveg hangsúlyos. A szöveg értelmezése támogatással növelhető, például az érintett személy saját életébõl vett példával, vagy segítő kérdések feltevésével a könnyen érthetõ kommunikáció szóbeli szabályai alapján.


4. szint – Könnyen érthetõ szöveg kép nélkül

A szöveg a könnyen érthető kommunikáció írásbeli szabályait követi, az értelmezéshez nincs szükség képekre. Az olvasótól elvárt az alapszintû olvasási és értelmezési képesség a vizuális támogatási rendszerek hiánya miatt. Az elvárások alapján jobban behatárolt a 4. szint alkalmazhatósága, például szerződések, nyomtatványok, kutatási kérdõívek, levelezések, honlapok.

Szövetségünk honlapján a könnyen érthető hírek írásos formában jelennek meg vizuális támogatás nélkül.
Kép forrása: www.efoesz.hu honlap arculata, letöltés: 2012.07.02.

A normál és a könnyen érthető szövegek egymás melletti megjelentetése motivációval és értelmezési támogatással szolgál a megértési nehézséggel élõ olvasó számára. Más részrõl az információ ezzel a módszerrel egyidejûleg jut el minden olvasóhoz.


Összegzés

A fenti példák csupán ízelítők a könnyen érthető kommunikáció szintezett alkalmazásához. A cél mindig az olvasó számára befogadhatóvá tenni az információt, ezáltal a saját életét érintő döntési kompetencia erősítése.

Tudjuk, hogy a könnyen érthető kommunikációs módszer nem minden megértési nehézséggel élő személy számára nyújt teljes körű megoldást, mégis az alternatív kommunikációk mellett, akár mist annak egyik ága, lehetőséget teremt a magasabb szintű kommunikációs képességgel rendelkező személyek számára a társadalmi részvételben.

Irodalomjegyzék
  • CSATÓ ZS. (2002): Egyszerűen, érthetően – Útmutató könnyen érthetõ tájékoztatók készítéséhez. ÉFOÉSZ, Budapest.
  • FARKASNÉ GÖNCZI R.–GRAF-JAKSA É. (2009): Könnyen érthetõ kommunikáció. In PANDULA A.–SZATMÁRI P. – VINCZE T.–FARKASNÉ GÖNCZI R.–GRAF-JAKSA É.: Kommunikációs és információs technológiák és fogyatékosságügy. ELTE BGGYK, Budapest. 80–100. Letölthető INNEN.
  • FARKASNÉ GÖNCZI R.–GRAF-JAKSA É. (2010): Könnyen érthetõ kommunikáció, In Fogyatékos személyekkel való kommunikáció és jelnyelv alapszinten – tanfolyami jegyzet. Korner Jeltolmács és Jelnyelvi Központ, Budapest. 45–66.

2013/3
Év: 2013
Szám: 3
Impresszum
Kommentek: 0

előző év 2013 következő év

2013/1
2013/1

2013/2
2013/2

2013/3
2013/3

2013/4
2013/4

Emlékkötet Gordosné dr. Szabó Anna tiszteletére
Emlékkötet Gordosné dr. Szabó Anna tiszteletére





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05