Látogatás a beszéd birodalmába (könyvajánló)



Szabó Szilvia Látogatás a beszéd birodalmába egy anyanyelvi és részképesség-fejlesztő feladatgyűjtemény a nyelvi késés és a nyelvi zavar logopédiai terápiás ellátásához. A szerző speciális szakterülete a nyelvi késés terápiája (beszédindítás, megkésett beszédfejlődés), hang, beszéd és nyelvfejlődési elmaradás korrekciója. Első könyve, a Látogatás a beszéd birodalmába több évtizedes szakmai munka eredménye.
2017. 01. 05. 10:50

A könyv megrendelhető a szerző honlapján: http://szilvia-logopedia.hu/

A logopédiáról: A beszéd a személyiség varázsának hatására válik egyedivé és sokszínűvé (részlet a könyvből)

Azért tartottam fontosnak ezt a fejezetet, mert sok tévhittel találkoztam. Többen, ha meghallják a logopédia szót, azonnal arra gondolnak, hogy a gyermekük fogyatékossággal rendelkezik és egyik vagy mindkét szülő elzárkózik a logopédiai folyamatban való részvételtől. Ezzel gyermekük további életét nehezítik, folyamatos kudarcélményeknek lesznek kitéve az óvodában, iskolában és a sikerek elmaradása, de pontosabban a sikertelenségek sorozata frusztrációt, másodlagos pszichés tüneteket okozhat. Arról nem is beszélve, hogy a minél korábban kezdett fejlesztő munka elengedhetetlen a gyermek egyenletes fejlődése szempontjából. A jövőben remélhetőleg a prevenció egyre fontosabb szerepet kap a logopédiai tevékenységben. A későn elkezdett terápia csak részben tudja pótolni a korai elveszett éveket, így a szülő felelőssége hatalmas!

És persze sokan úgy tekintenek a logopédiára, amely "csak" a beszédhibák javításával foglalkozó tudomány. A logopédiai munka, a tevékenység színterei folyamatosan bővültek és differenciálódtak az elmúlt évtizedekben. A tevékenységi kör bővülése elválaszthatatlan a gyógypedagógia komplex szemléletétől és a beszédfogyatékosságból eredő hátrányok leküzdését segítő, módszertanilag differenciáló tevékenységtől, amely az esetfeltárás és fejlesztési javaslatok gyakorlatában a felismerés, a speciális szolgáltatás és életkorokon átívelő tanácsadás/gondozás megvalósulását jelenti.

A beszédben akadályozott, beszédhibás gyermekek a verbális képesség kortárscsoporttól eltérő színvonalú fejlettsége következtében csak megfelelő támogatással, fejlesztési segítséggel képesek lehetőségeikhez mérten sikeressé válni.

A korai fejlesztés, az óvodai nevelés, a kisiskoláskor szerepe óriási! A kisgyermekkel foglalkozó szakemberek szerepe ma még nagyobb, mint korábban. Az értékrend felborult, ezért a személyiség szerepe a nevelésben egyre inkább növekszik. Minél fiatalabb gyermekkel foglalkozik a logopédus, annál fontosabb, hogy személyisége bizonyos elvárásoknak megfeleljen a gyermek karakterének képlékenysége és a kapcsolatok bensőségessége miatt. Ezért fontos, hogy a logopédus hiteles legyen, aki elfogad, figyelemszentelő és kezdeményezést ösztönző személyiséggel rendelkezzen. Sokféle logopédiai módszer elsajátítható, de a legkiválóbb eljárás is csak a logopédus személyiségével együtt fejti ki hatását a gyermek személyiségfejlődésére.

Oktatási rendszerünk egyre több konfliktushelyzetet teremt. Követelménycentrikus iskolarendszerünkben "kezelhetetlen" az általános iskola részéről a beszédfogyatékos gyermek, aki lassabban halad, miután lassabban érnek be a pszichés funkciók. Így sok intézményben hiányzik a megfelelő szakmai ellátás a logopédusok túlterheltsége miatt.

A logopédiai terápia eredményességét segítheti vagy gátolhatja a gyermek aktuális testi és lelki állapota, valamint a család hozzáállása is nagyban hozzájárul a logopédiai tevékenység sikeréhez. Nagyon fontos a gyermek logopédussal kialakult személyes kapcsolata, hiszen a nem beszélő vagy beszédhibás gyermekek korán (remélhetőleg) kerülnek kapcsolatba a logopédussal.

Az utóbbi években egyre nő azoknak a súlyos, halmozottan beszédhibás gyerekeknek a száma, akiknek nemcsak a beszédükkel van problémájuk, hanem egyéb képességeikkel is: részképesség gyengeség, percepciós zavarok, mozgáskoordináció fejletlensége, finommotoros ügyetlenség, rövid és hosszútávú emlékezet fejletlensége és pszichés zavarok. Mindez a megváltozott családi életre is visszavezethető. A szülők egy részének kevés ideje van a gyermekére: egy anya átlagosan napi 12 perc valódi beszélgetést folytat gyerekével: a magas munkanélküliség, az állandó versenyhelyzet, a munkahelyeken a "racionalizálás" egyre fokozódó nyomása mind hallgatagabbá, hűvösebbé teszi az embereket. (A televízió nézés a legkárosabb tényező mely egyre több időt köt le, a bekapcsolt tévé mellett "háttér-televíziózási" idő ennél sokkal több). Mindezek ismeretében szükséges a logopédia tanácsadás és terápia, mely segíti a szülőt gyermeke fejlesztésében és a hátrányok leküzdésében.

A játékokról...

Az örömmel végzett játék, az örömmel végzett munka és az örömmel végzett tanulás az idegrendszer olyan készenléti állapotában megy végbe, amikor az elsajátítás optimális, közepes intenzitású és kellemes ingeregyüttesek formájában tartja fenn az egyén saját aktivitásait. Az óvodás életkor szenzitív periódus, azaz bizonyos értelmi és szociális képességek kialakulásának optimális időpontja. Ez a tanulási folyamat szinte teljes egészében a játékban talál közvetítő közegére. Funkciókat tanul a játék útján, struktúrák épülnek fel, amelyek bonyolult organizációkká szerveződnek és számos integratív kapcsolat alakul ki. Tehát a játék alapvető és elsődleges, amely áthatja a gyermek egyéb tevékenységeit.

"...A gyermek idegrendszere fejlődésre termett, de húsz életévnél többre van szüksége ahhoz, hogy ez a folyamat befejeződjön, ugyanis az emberi testnek ez a része érik meg anatómiai értelemben a legkésőbb. Ebben az időszakban a kisgyerek életének legfontosabb szereplői –szülei, testvérei, nagyszülei, tanárai és barátai – aktív alkotórészei lesznek az agy fejlődésének, amennyiben a társas és érzelmi keverék összeállításával hozzájárulnak az idegrendszer kialakulásához. A növényhez hasonlóan, amely táptalajban gazdag vagy szegény földbe kerül, a kisgyerek agya is aszerint fejlődik, hogy milyen társas környezetben nevelkedik, milyen érzelmi klímát biztosítanak számára élete legfontosabb szereplői." "...Az agy idegpályáinak hálózata időnként eléri azt a csúcsot amikor a legjobban alakítható. Úgy tűnik, hogy a kisgyermek első két életévében a legérzékenyebb az alapvető hatásokra, mert ebben a korszakban növekszik az agy térfogata a legintenzívebben – a születéskori 400 grammhoz viszonyítva a második életév végére az óriási 1000 grammos súlyt is elérheti (amely aztán felnőttkorra átlagosan 1400 grammosra nőhet)." (Daniel Goleman: Társas intelligencia, 2006)

A szerzőről


Szabó Szilvia mesterlogopédus, gyógypedagógus, köznevelési szakértő.  Speciális szakterülete a nyelvi késés terápiája (beszédindítás, megkésett beszédfejlődés), hang, beszéd és nyelvfejlődési elmaradás korrekciója. Első könyve, a Látogatás a beszéd birodalmába több évtizedes szakmai munka eredménye.

A könyv megrendelhető a szerző honlapján: http://szilvia-logopedia.hu/





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05