Futó vagy bástya
Félix J. Palma: Az idő térképe
Veres Miklós

Az idő térképe A Lazarillo a hagyományosan vett szépirodalmon túl igyekszik a kevéssé reflektált, de népszerű műfajokat is szárnya alá venni: nemrég interjút közöltünk a hispán krimiről, írtunk már útikönyvről, ezúttal pedig a sci-fi felé tekintünk ki a H. G. Wellst parafrazeáló Félix J. Palma és a Lazarillón debütáló Veres Miklós segítségével.
2015. 02. 21. 16:38

Az időutazásnál népszerűbb sci-fi téma nincs az irodalomban. H. G. Wells korszakalkotó regénye, Az időgép rendkívüli mértékben formálta a sci-fi irodalmat. Wells klasszikus műve óta számtalan feldolgozása született a témának, olyan írókat megihletve, mint Egon Friedell, René Barjavel, Isaac Asimov vagy Ray Bradbury. Félix J. Palma ebből a gazdag irodalmi hagyományból merített, amikor megalkotta Az idő térképe című regényét. Szemben azonban Stephen Baxterrel, aki Időhajók című regényében Az időgép folytatását írta meg, Palma művében magát Wellst (lásd alant) választotta főhősnek.

Wells


Az idő térképe szerkezetileg három kisregényből áll. A három részt, azok szereplőit, finoman és okosan szőtt ezernyi szállal Wells személye és Az időgép kapcsolja össze, olyan elegáns módon, ami minden olvasót le fog nyűgözni. A cselekmény kalandregénybe illően fordulatos: a könyv hullámvasútra ülteti az olvasót, s mire feldolgozzuk az egyik elképesztő eseményt, már jön is a következő váratlan fordulat. Az izgalmas történet mellett a hangulatos korrajz teszi egyedivé a regényt: az 1890-es évek Angliája elevenedik meg a mű lapjain. Az olvasó a kor legismertebb alakjaival találkozik, legyen az Hasfelmetsző Jack, Bram Stoker, Henry James vagy az Elefántember. Palma műve mögött láthatólag rengeteg kutatómunka áll, hisz a korrajz pontos, szereplői pedig életszerűek, jellemábrázolása tökéletes. Wells személyiségébe, szinte lelkébe látunk, az olvasónak kedve támad kézbe venni magyar nyelven 1934-ben megjelent önéletrajzát, hogy megbizonyosodjék, milyen volt az író, és mennyit tett hozzá Palma képzelte. Kifejezetten szórakoztatóak azok a részek, amikor a Wells a fantasztikus irodalom két másik óriására, Jules Verne-re vagy Arthur Conan Doyle-ra féltékenykedik.

Az idő térképe


Palma a viktoriánus Anglia és Wells élete mellett otthonosan mozog a sci-fi irodalom kliséi, toposzai és megoldásai között is, legyen szó időutazásról, párhuzamos valóságokról, a gépek lázadásáról, vagy épp a jövő háborúiról. A rutinos sci-fi olvasók számára unalomig ismert teóriákat, klisévé és toposszá merevedett megoldásokat Palma hol finomabban, hol durvábban fordítja ki magából, majd enyhe iróniával tálalva szórakoztatja a zsáner sablonjait jól ismerőket. Palma a regény végéig bizonytalanságban tartja az olvasót, játszik vele: vajon tényleg sci-fi irodalmat olvasunk, ahol az időutazás mindennapok része, vagy csak egy remek regényt H. G. Wells életéről és koráról? A történet során az író legalább kétszer ülteti fel az olvasót, elhitetve, hogy sci-fi (sőt, fantasy!) került a kezünkbe. Aztán mikor a regényről világossá válik, hogy ízéig-vérig tudományos-fantasztikus mű, már nem hiszünk semmiben, várjuk az újabb meglepő fordulatot, aminek hiánya maga lesz a fordulat. Az idő térképének ötlete, és annak kibontása során kiderül, a regény nem nélkülözi a jó sci-fi irodalomra jellemző gondolati mélységeket sem.

A legjobb mesélők néhány mondat alatt függesztik fel az olvasóban a kétkedést, miközben szórakoztatják és magával ragadják az olvasót. A nálunk is megfordult Félix J. Palma igazi mesélő. Az író folyamatosan kiszól a lapok közül, egyenesen az olvasóhoz intézve a szavait, sokszor gunyoros megjegyzésekkel figurázva ki a mindentudó narrátor szerepkörét, s kiválóan fogja meg a 19. század végi fantasztikus szerzők stílusát. Szándékosan dagályosan ír, sorjáznak a hosszú, ízes körmondatok, hála azonban a sorok közé csempészett finom humornak, szövege soha nem válik unalmassá és avíttá. Dicséret illeti a fordítót, Latorre Ágnest, akinek magyarítása végig gördülékeny és olvasmányos, biztosítva, hogy a regény letehetetlen maradjon.

Palma a könyvfeszten


Ritka az olyan sci-fi regény, amit nem bennfentesek, azaz sci-fi írók írnak sci-fi olvasóknak, Félix J. Palma regénye azonban ilyen mű. Az egyik legfontosabb erénye, hogy olyan olvasóknak is bátran ajánlható, akik messziről elkerülik a zsánert. Ugyanakkor a s rajongók is elégedettek lehetnek, mert Wells életét, és magát az időutazás témáját ilyen egyedi módon megközelítő művet még biztosan nem olvastak. Csak bízhatunk benne, hogy az Európa Kiadó nem feledkezik meg az időközben megjelent folytatásokról, és hamarosan azokat is olvashatjuk magyar nyelven.





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05