Tönkreteszi-e az olimpia Brazília gazdaságát? - Egy kérdés - egy válasz Brazíliáról (III. rész)
Solti Ágnes válaszol
Lazarillo de Tormes

Solti ÁgnesPéntekről szombatra virradóra a megnyitóval kezdetét veszi Dél-Amerika első olimpiája Rio de Janeiróban. A Lazarillo ez alkalomból "Egy kérdés – egy válasz" címmel sorozatot indít, melyben történészek, gazdasági és külpolitikai elemzők, illetve biztonságpolitikai szakértők segítségével igyekszünk körbejárni, mi várhat a szurkolókra, sportolókra, és magára Brazíliára az olimpián. Harmadikként Solti Ágnestől tudhatjuk meg, hogy hat az olimpia Brazília gazdaságára.
2016. 08. 08. 11:13

Lazarillo: Nemigen van olyan  elemzés, amely bármilyen szempontból kifizetődőnek láttatná a 21. századi olimpiák megrendezését, elég, ha csak Athén példájára gondolunk. Amikor 2009-ben Brazília elnyerte az olimpia rendezését, az ország sok szempontból a csúcson volt, azóta azonban legújabb kori története egyik legkomplexebb válságával kell szembenézzen. Hogyan érinti a brazil gazdaságot az olimpia megrendezése?  
 
Solti Ágnes: Bár valószínűleg igen nagy szerepet játszott az olimpia rendezési jogának odaítélésében, hogy Brazília – más latin-amerikai (és feltörekvő) államokhoz hasonlóan – figyelemre méltó növekedést produkált a nyersanyag szuperciklusnak köszönhetően, de szakértők szerint az egyik legmeghatározóbb elem a Rio de Janeiro által készített hosszú távra szóló jövőkép, az átfogó és kiterjedt fejlesztési terv volt, amelybe szakértők mellett az állampolgárokat is bevonták.

Rio2015


A városvezetés nem csupán néhány évre előre, hanem az elkövetkező 50 évre (a város 500. születésnapjáig) tervezett, amikor a több dimenziós fejlesztéseket előrevetítették. Ennek alapja az volt, hogy megvizsgálták, milyen lesz a népesség összetétele fél évszázad távlatában, és a korfa szerint csoportosított társadalomnak mik lesznek majd az igényei. A mai Rio de Janeiró-i lakosság fiatalnak számít, azonban az előrejelzések szerint 2065-re a korábbi fővárosban élő 90 év felettiek száma a jelenlegi ötszörösére fog nőni, míg a 19 éven aluliak száma a felére esik vissza, ezért a mai portugál és japán helyzetnek megfelelő, elöregedő társadalommal és a munkaerő csökkenésével számol a városvezetés. Így a projekteknél figyelembe vették például, hogy a jelenlegi óvodai, iskolai épületeket milyen alternatív módon lehet majd kihasználni, az egészségügyet hogyan lehet átalakítani az idősebb páciensek igényeinek megfelelően, illetve hogyan kell majd megreformálni a nyugdíjrendszert. Az infrastrukturális koncepció egyik fő eleme az volt, hogy a központtól távolabb eső helyszíneket választottak ki az új létesítmények számára, de a fejlesztések összességükben az egész várost érintik.
 
2009 óta 45 projekt valósult meg az olimpiarendezés kapcsán, amelyek nem csupán az infrastruktúra (közösségi közlekedés javítása, új sportlétesítmények) területéhez sorolhatóak, hanem olyan szociális területekhez, mint az oktatás (új és új típusú iskolák), az egészségügy (társadalombiztosítási rendszer kiterjesztése a rászorulókra), környezet ("zöld város") vagy a szociálpolitika (életminőséget javító támogatási rendszer).
 
A gazdasági hatást nehéz megbecsülni, valószínűleg nem ez fogja kimozdítani Brazíliát a jelenlegi krízisből, inkább egyes ágazatok szintjén lehet jóslatokba bocsátkozni. Ezek egyike a turizmus-vendéglátás, valamint a külföldi bankkártyák használata miatt a pénzügyi szféra, de utóbbi kapcsán is csupán egy cégről lehet beszélni. Ezen kívül az autókölcsönzők és a légitársaságok számíthatnak jelentősebb bevétel-növekedésre. Maga a város és környéke a későbbiekben leginkább az előkészületek során megvalósult infrastrukturális projektekből profitálhat, amelyek versenyképességi és életminőség szempontjából válhatnak meghatározóvá, és így gazdaságélénkítő hatásúvá. Elemzők arra is emlékeztetnek, hogy a 2014. évi futball-világbajnokság idején – főként a szabadságolások miatt – igen visszaesett az ipari termelés az érintett időszakban, és mivel az olimpia volumenében szerényebb rendezvénynek minősül (a sportesemények Rióra és környékére koncentrálódnak, míg a vébé idején 12 városra), így a kedvező hatásai is mérsékeltebbek lehetnek. A biztonsági kérdéseken is sok múlik: amennyiben Rio de Janeiro botrányok nélkül "átvészeli" az olimpiát, akkor tovább nőhet a város iránti turisztikai érdeklődés.

Solti Ágnes Latin-Amerika kutató, a BCE Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolájának doktorandája.

A sorozat eddigi részei:
Odaveszhetünk-e az olimpián Zika-vírusban? (Zelei Dávid)
Lesz-e terrorveszély az olimpia alatt? (Vogel Dávid)





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05