Lesz-e terrorveszély az olimpia alatt? – Egy kérdés – egy válasz Brazíliáról (II. rész)
Vogel Dávid válaszol
Lazarillo de Tormes

Vogel DávidPéntekről szombatra virradóra a megnyitóval kezdetét veszi Dél-Amerika első olimpiája Rio de Janeiróban. A Lazarillo ez alkalomból "Egy kérdés – egy válasz" címmel sorozatot indít, melyben történészek, gazdasági és külpolitikai elemzők, illetve biztonságpolitikai szakértők segítségével igyekszünk körbejárni, mi várhat a szurkolókra, sportolókra, és magára Brazíliára az olimpián. Másodikként Vogel Dávid mondja el, kell-e számítanunk terrorveszélyre az olimpia alatt.
 
2016. 08. 05. 00:26

Lazarillo: Egészen az utóbbi időkig nemigen jutott el Európába hír Latin-Amerika és a terrorizmus kapcsolatáról, most azonban rövid időn belül előbb egy tízfős sejtet, majd egy libanoni származású, Iszlám Államnak hűséget esküdő férfit kellett lekapcsolniuk a hatóságoknak. Nemrégiben pedig az Ansar al-Khilafah Brazil nevű szélsőséges iszlamista szervezet biztosította támogatásáról az ISIS-t. Van-e reális terrorveszély az olimpia alatt? Ha igen, mennyire vannak erre felkészülve a brazil hatóságok?
 
Vogel Dávid: Elöljáróban, mielőtt rátérnék konkrétabban is a brazil helyzetre, annyit úgy gondolom, hogy tisztázni kell, hogy a latin-amerikai térségre hosszú évtizedek óta jellemző a terrorizmus, sőt. Gondoljunk csak akár a Sendero Luminosóra, mely egykor Peru jelentős részét tartotta ellenőrzése alatt, vagy akár a ma is aktív FARC-EP-re, Kolumbiában, mely olyan szintű professzionalizációra és gazdasági háttérre tudott szert tenni, hogy azt akár reguláris haderők is megirigyelhetnék. A jelenség tehát nem új keletű a térségben, mindössze arról van szó, hogy egyes szerencsésebb országok – többek között Brazília – nagyjából mostanáig nem kerültek közvetlen kapcsolatba hasonló szervezetekkel.
 
Mindazonáltal ha nagyon alaposan követjük végig Brazília történelmét, akkor találunk terrorcselekményeket már a második világháború éveiben is (Shindo Renmei és követőinek japán származású brazilok ellen elkövetett akciói) vagy akár a katonai diktatúra idején, mikor az állam kiterjesztően értelmezve a terrorizmus fogalmát, minden államellenes, fegyveres fellépést terrorcselekménynek titulált. A következő megemlítendő időszak pedig már egészen közeli: az ezredfordulót követő évektől kezdődően már számos, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült jelentés ír arról, hogy a TBA-régióban, azaz Brazília-Paraguay-Argentína hármashatár körzetében több nemzetközi terrorszervezet is megjelent. A dolog valódi jelentősége azonban inkább abban rejlik, hogy e terrorszervezetek – számukat általában 6-8 közé teszik – már nem ideológiai alapon szerveződnek, hanem vallási indíttatásúak, méghozzá a régióban kisebb reprezentáltsággal rendelkező muszlim valláshoz köthetőek. Legrégebbi gyökerekkel talán a Hezbollah rendelkezik a térségben, de azóta megjelent már az al-Kaida, az al-Jihad és az al-Muqawamah is. Legjelentősebb központjaik Ciudad del Este és Foz do Iguaçu. A helybéli, és általánosságban a három említett országban élő muszlim kisebbségre támaszkodva az évek során nemcsak biztos menedéket tudtak kiépíteni maguknak a rejtőzködésre, de pihentetésre, tervezésre és kiképzésre is alkalmas helyeket tudtak kialakítani. Brazília esetében, egy több mint 23 ezer kilométeres szárazföldi és vízi határral rendelkező, mintegy 8,5 millió négyzetkilométer területű országba sem bejutni nem lehet nehéz, sem elrejtőzni az állam területén, különösen, ha figyelembe vesszük az egyéb földrajzi tényezőket, mint domborzat és élővilág. Nem meglepő tehát, hogy egyes terrorszervezetek lehetőséget láttak Brazíliában. Ezt egyébként természetesen a brazil kormányzat is észrevette (egyéb csempésztevékenységek kapcsán különösen), ezért az ezredfordulót követően megjelenő biztonságpolitikai dokumentumaikban egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a határvédelemre, a "Kék" és a "Zöld" Amazonas biztonságának szavatolására, emberi és technikai erővel egyaránt. Ez vélhetően egyre hatékonyabb szinten működik, azonban 2003 márciusában, másfél évvel az Egyesült Államokat ért terrortámadást követően maga Oszama bin Laden is eltöltött három napot Foz do Iguaçuban.
 
Nem is lehet kétséges tehát, hogy vannak már Brazíliában szélsőséges iszlamisták, feltehetően az olimpia nélkül is voltak. Az sem lehet kétséges, hogy bejutni sem lehet túl nehéz, hiszen többek között – a nyilvánosan elérhető információk szerint – erősen limitált azon repterek száma, ahol a nemzetközi bűnügyi és terrorelhárító-szervek adatbázisaira kötött számítógépeket használnak a gyanús elemek kiszűrésére. A már említett szárazföldi határ hermetikus lezárása sem megoldható, így a terrorveszélyre kevésbé figyelő országokba megérkezve, nagyobb nehézség nélkül megoldható az átszivárgás Brazíliába.

terror


Sajnálatos módon a terrorszervezetek tevékenységének átalakulása, valamint a "magányos farkas"-elgondolás következtében jelentős mértékben megnehezedett a hírszerző és rendfenntartó szervek munkája. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet (ISIL) valamint az al-Kaida által az interneten és egyéb közösségi média felületeken terjesztett anyagok egyszerű, különösebb képzettséget és felszerelést nem igénylő módszereket mutatnak be arra, hogy hogyan is válhat egy hétköznapi ember olyan "gyilkos gépezetté", aki válogatás nélkül öl meg vagy rabol el bárkit. A felhívások szerint elsősorban amerikai, brit, francia és izraeli sportolókat, de ahogy a sajnálatos nizzai események is mutatják, akár válogatás nélkül is szedhet áldozatokat. Az ilyen cselekmények ellen pedig nehéz fellépni, megakadályozni pedig szinte teljesen lehetetlen, hiszen bárki bérelhet autót, vagy támadhat neki késsel járókelőknek az utcán. Az ilyen ad-hoc jellegű támadások szinte bárhol és bármikor előfordulhatnak, olimpiától függetlenül.
 
Mindezeket figyelembe véve azonban azért nincs veszve minden Brazíliában sem. A 2009-es döntés óta sok idő eltelt, és nem teljesen eredménytelenül. Számos szervezet jött létre, képzési programok, felkészítések és nemzetközi eszmecserék valósultak meg, valamint olyan nagyszabású nemzetközi rendezvények is biztonságban zajlottak le, mint a Konföderációs Kupa, a G20-as klímacsúcs vagy éppen a labdarúgó-világbajnokság. Felkészülés és "főpróbák" tehát voltak, még akkor is, ha közben sok minden változott a világban. Mert közben változott Brazília is, és a párizsi, valamint a nizzai eseményeket követően új biztonsági protokollok kerültek kidolgozásra, valamint olyan új, nemzetközileg is támogatott szervezetek is létrejöttek, mint a CIANT, az Integrált Anti-Terrorista Központ, ahol a brazil szakemberek mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Belgium, Paraguay és Argentína terrorelhárítási szakértői is részt vesznek a munkában. A központ pedig csak egy apró, de természetesen igen fontos eleme annak a több mint 85 ezer fős rendőrökből, katonákból és egyéb szolgálatok biztonsági embereiből álló gárdának, akik a világesemény nyugalmáért felelnek.
 
A rendszer pedig az eddig látottak alapján működik – persze hatékonyságát még nem tudjuk megállapítani – annyi azonban bizonyos, hogy az akkreditációra jelentkezők közül – mely minden személynek szükséges, aki a biztonsági területre be kíván lépni, így sportolónak, önkéntesnek, vagy a média képviselőinek – mintegy 11 ezer főnek nem sikerült átjutnia a szűrésen, mert valamilyen biztonsági okból azt megtagadták a hatóságok. Közülük számos terrorgyanús elemet le is tartóztattak vagy ki is utasítottak az országból.  
 
Az elhíresült Ansar al-Khilafah Brazil nevű "terrorszervezet" bejelentését azonban – melyben hűséget esküdtek az ISIL-nek – véleményem szerint nem kell túldimenzionálni. Egy, az eddig feltárt és nyilvánosan is hozzáférhető információk alapján az ISIL-lel soha még csak kapcsolatba se lépő, önszerveződő csoport üzenete inkább tekinthető katonai zsargonnal élve a lélektani hadviselés egy eszközének, mint valódi tartalommal bíró üzenetnek. A valós fenyegetést inkább azok a korábban, kidolgozott tervvel az országba érkező, akár ki is képzett, de a terrorelhárító szolgálatok számára még ismeretlen személyek vagy a valamilyen saját elhatározásból a szélsőséges iszlamista nézetekkel azonosuló emberek jelentik, akik egészen az elkövetés pillanatáig észrevétlenek tudnak maradni.
 
Sajnálatos módon tehát Brazília nagysága, az országban uralkodó többdimenziójú krízisek által generált feszültség, a pénzhiány, valamint a terrorcselekményekkel szembeni tapasztalatlanság és a terrorszervezetek újfajta eljárásmódjai nem a békésen drukkolni vágyó sportszeretőknek kedveznek. Mindezek ellenére azonban számos állam, nemzetközi szervezet és nem utolsó sorban természetesen maga Brazília is azon munkálkodik, hogy az egyszer már egy korábbi brazil világverseny, a futball-világbajnokság kapcsán magát megmutató szervezet ebben az esetben is csak a kibertérben tudjon terepet találni magának, és mindössze Twitter-üzenetekkel tudja rémisztgetni az embereket.

Vogel Dávid biztonság- és védelempolitikai szakértő, latinamerikanista.

A sorozat további részeit itt találhatod:
Odaveszhetünk-e az olimpián Zika-vírusban? (Zelei Dávid)

 





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05