"Soká születik párja – tán sohse jön világra/ ily andalúz, ily tiszta…"
Katona Eszter: "Rejtőző medrű bánat…". Federico García Lorca világa. Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2016
Lazarillo de Tormes

Rejtőző medrű bánat 2016 év végén jelent meg a kiváló szegedi hispanista, Katona Eszter hosszú évek óta várt Lorca-nagymonográfiája. Hajtás után Dornbach Mária ismerteti röviden, velősen. 
2017. 01. 09. 18:45

Idén, 2016-ban emlékezett az irodalmi világ a tragikus sorsú spanyol kötő és drámaíró, Federico García Lorca 1936-as meggyilkolására. Hazánkban nem csak ez a tragikus évforduló volt szinte visszhangtalan, de az andalúz költő életművéről az elmúlt évtizedekben megfeledkezett volna a magyar könyvkiadás és színházi élet. A Salamancában Lorca magyarországi recepciójából doktoráló Szolcsányi Ákos munkáin kívül egyedül Katona Eszter fenti monográfiája méltó tisztelgés a spanyol és európai irodalom felejthetetlen művésze előtt.

Katona Eszter


A hazai közönség Katona Eszter könyvéből kivételesen részletes, pontos adatokat ismer meg García Lorca életéről és halálának máig tisztázatlan körülményeiről. Az életrajzi elemek feltárása elengedhetetlen az életmű megértéséhez, a rejtett jelentéstartalmak megfejtéséhez, a pontosabb értelmezéshez. Az életrajzból kiindulva érthetjük meg, miért a halál és a szerelem, a nők és a férfiak, a gyerekkori emlékek, a társadalomból kitaszítottak jelentik költészetének és drámáinak alapmotívumait. García Lorca a látszat ellenére rendkívül tudatos költő volt, ezt bizonyítja verseinek és drámáinak rendkívül árnyalt, gazdag szimbólumvilága, amelyben szinte minden egyes szónak metanyelvi jelentése van, s így lehántható róluk a kosztumbrista, népies címke.

Katona Eszter a költő egyik emblematikus elbeszélő versén, a Siratóéneken, és egy verscikluson, a Cigányrománcokon keresztül elemzi García Lorca költészetét, annak motívumait és jelképrendszerét.

Rejtőző medrű bánat


Drámái közül pedig a hazai színpadokon is jól ismert három színművet veszi górcső alá: a Bernarda Alba házát, a Yermát és a Vérnászt. Mindhárom dráma cselekménye a halál motívumára épül, a tragikus végzet az első jelenetektől kezdve apró utalások, szimbólumok formájában jelen van, hogy aztán az utolsó epizódban beteljesüljön a tragikus hősök elkerülhetetlen balsorsa, akiknek bukásához az egyéni szabadság utáni vágy és a társadalmi konvenciók közti kibékíthetetlen ellentét, a hagyományos társadalmi szerepek elleni lázadás vezet.
Katona Eszter külön fejezetet szentel a négy őselemmel, a kozmosszal, a természettel, és a szexualitással kapcsolatos szimbólumok vizsgálatának, melyeknek a jellemábrázolásban és a környezetrajzban van szerepük.

Remélhetőleg a hazánkban úttörőnek számító, napjainkig a legalaposabb elemző monográfia mellett a magyar García Lorca-kutató spanyol nyelvű recepció-kötete ("Así que pasen 60 años. Los dramas de Federico García Lorca en los teatros húngaros entre 1955 y 2015". Huelva, Universidad de Huelva, 2017) is eljut majd a hazai irodalom- és színházkedvelőkhöz.
.





Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05