"ahol még ott rejtőzhet / isten arcának finom lenyomata"
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

TVK"Al Berto Tűzvészkertjét olvasni megrázó" – írja új szerzőnk, Balogh Gergő. Hogy miért, azt hajtás után alaposan meg is indokolja. 


"Soká születik párja – tán sohse jön világra/ ily andalúz, ily tiszta…"
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

Rejtőző medrű bánat 2016 év végén jelent meg a kiváló szegedi hispanista, Katona Eszter hosszú évek óta várt Lorca-nagymonográfiája. Hajtás után Dornbach Mária ismerteti röviden, velősen. 


A város és a női test a boncasztalon
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

Vesalius A Lazarillo Miért szeretjük... sorozatában fordítók, szerkesztők, utószóírók vallanak friss munkáikról. Ezúttal a valenciai Jordi Llobregat Vesalius titka című krimijéről vall Smid Bernadett, a kötet fordítója.


Lesznek-e tüntetések az olimpia alatt? – Egy kérdés – egy válasz Brazíliáról (V. rész)
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

Pál Zsombor SzabolcsSzombaton kezdetét vette Dél-Amerika első olimpiája Rio de Janeiróban. "Egy kérdés – egy válasz Brazíliáról" című sorozatunk ötödik, záró részében Pál Zsombor Szabolcstól tudhatjuk meg, lázong-e a nép a játékok alatt úgy, ahogy 2013-ban a Konföderációs Kupa alatt. A továbbiakban pedig hajrá magyarok!


Bárhol kirabolhatnak-e minket Rióban? Egy kérdés – egy válasz Brazíliáról (IV. rész)
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

SZZSSzombaton hajnalban megkezdődött a riói olimpia. "Egy kérdés – egy válasz Brazíliáról" című sorozatunk negyedik részében Szeghalmi Zsoltot kérdeztük arról, milyen közbiztonsággal kell szembenézniük a Rióba látogatóknak. 


Tönkreteszi-e az olimpia Brazília gazdaságát? - Egy kérdés - egy válasz Brazíliáról (III. rész)
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

Solti ÁgnesPéntekről szombatra virradóra a megnyitóval kezdetét veszi Dél-Amerika első olimpiája Rio de Janeiróban. A Lazarillo ez alkalomból "Egy kérdés – egy válasz" címmel sorozatot indít, melyben történészek, gazdasági és külpolitikai elemzők, illetve biztonságpolitikai szakértők segítségével igyekszünk körbejárni, mi várhat a szurkolókra, sportolókra, és magára Brazíliára az olimpián. Harmadikként Solti Ágnestől tudhatjuk meg, hogy hat az olimpia Brazília gazdaságára.


Lesz-e terrorveszély az olimpia alatt? – Egy kérdés – egy válasz Brazíliáról (II. rész)
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

Vogel DávidPéntekről szombatra virradóra a megnyitóval kezdetét veszi Dél-Amerika első olimpiája Rio de Janeiróban. A Lazarillo ez alkalomból "Egy kérdés – egy válasz" címmel sorozatot indít, melyben történészek, gazdasági és külpolitikai elemzők, illetve biztonságpolitikai szakértők segítségével igyekszünk körbejárni, mi várhat a szurkolókra, sportolókra, és magára Brazíliára az olimpián. Másodikként Vogel Dávid mondja el, kell-e számítanunk terrorveszélyre az olimpia alatt.
 


Odaveszhetünk-e az olimpián Zika-vírusban? – Egy kérdés – egy válasz Brazíliáról (I. rész)
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

ZDPéntekről szombatra virradóra a megnyitóval kezdetét veszi Dél-Amerika első olimpiája Rio de Janeiróban. A Lazarillo ez alkalomból "Egy kérdés – egy válasz Brazíliáról" címmel sorozatot indít, melyben történészek, gazdasági és külpolitikai elemzők, illetve biztonságpolitikai szakértők segítségével igyekszünk körbejárni, mi várhat a szurkolókra, sportolókra, és magára Brazíliára az olimpián. Elsőnek szerkesztőnk, Zelei Dávid mondja el, számíthatunk-e a Zika-vírus mindent felperzselő pusztítására.


Futna a csótány? Merengések a Bioko szerkesztése közben
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

ZD1 Tegnap fordítója, Varju Kata beszélt a Bioko fordításának komikus, tragikus és képességfejlesztő oldalairól. Minisorozatunk második részében Zelei Dávid szerkesztő is elmeséli a maga verzióját a könyvről.


A Bionokokko-kaland, avagy a fordító menekülése az elátkozott szigetről
Varju Kata
Szólj hozzá!

Varju Kata Van a Lazarillónak egy sorozata, ahol fordítók, szerkesztők, utószóírók mondják el szubjektíven, egyfajta benyomásnaplóként, miért szerették a frissen megjelent, általuk fordított/szerkesztett/utószavazott kötetet. Varju Kata most új dimenziókba emeli a rovatot a katalán Marc Pastor Bioko című kötetének fordítására visszaemlékezve.


Óriásegyetem - részlet Soltész Béla új kötetéből
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

hátizsákkal Ahogy tegnapi interjúnkból kiderült, kedvenc utazónk, Soltész Béla új, Brazíliáról szóló könyvvel jelentkezik a Könyvhéten. A következő részlet középpontjáan São Paulo megaméretű egyetemvárosa áll.


"A kutatót caipirinhába áztattam" - interjú Soltész Bélával Brazíliáról
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

SoltészSoltész Bélát utazóként, migrációkutatóként, tanárként, hispanistaként, luzitanistaként, a Clandestino blog(könyv) írójaként, és még számos más identitásán keresztül ismerhetik a Lazarillo olvasói. A Könyvhétre megjelenik második utazós könyve, ezúttal Brazíliáról. Zikavírusról, olimpiáról, brazil összeomlásról, no meg a könyvéről kérdeztük.


Vadember New Yorkban
Borbáth Péter
Szólj hozzá!

TordoTavaly novemberben jelent meg João Tordo Memory Hotel című regénye a FISZ és a Jelenkor Kiadó Horizontok névre hallgató világirodalmi sorozatában. Akkor a fordító, Urbán Bálint, és a szerkesztő, Zelei Dávid beszélt "belülről" a kötetről. Most rendszeres szerzőnk, Borbáth Péter olvassa a szöveget gyarmati szemszögből - honnan, ha nem egyenest Kubából?


Miért szeretjük a Reményvesztett nőket? (II)
Báder Petra
Szólj hozzá!

Báder PetraTavaly év végén nagy sikerrel futott a Miért szeretjük...? sorozatunk João Tordo Memory Hoteljével kapcsolatban. A FISZ és a Jelenkor világirodalmi sorozata, a Horizontok most egy argentin novelláskötettel jelentkezik. A fordító, Kertes Gábor után ezúttal az utószót jegyző Báder Petra mondja el, miért szerette Samanta Schweblin Reményvesztett nők című kötetét. 
 


Miért szeretjük a Reményvesztett nőket? (I)
K. G.
Szólj hozzá!

Kertes G Tavaly év végén nagy sikerrel futott a Miért szeretjük...? sorozatunk João Tordo Memory Hoteljével kapcsolatban. A FISZ és a Jelenkor világirodalmi sorozata, a Horizontok most egy argentin novelláskötettel jelentkezik, Kertes Gábor, a kötet fordítója pedig elmondja, miért szerette Samanta Schweblin Reményvesztett nők című kötetét. 
 
 


Miért szeretjük a Memory Hotelt? (I)
Urbán Bálint
Szólj hozzá!

UB Csütörtökön jelent meg a FISZ és a Jelenkor világirodalmi sorozatának második kötete, a portugál João Tordo Memory Hotel című regénye. Szubjektív értékelőnk első részében a fordító, Urbán Bálint mondja el, miért szerette a regényt. 


Miért szeretjük a Memory Hotelt? (II)
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

 ZD Csütörtökön jelent meg a FISZ és a Jelenkor világirodalmi sorozatának második kötete, a portugál João Tordo Memory Hotel című regénye. Szubjektív értékelőnk második részében a szerkesztő, Zelei Dávid mondja el, miért szerette a regényt. 


Spanyol Színházi Napok a Nemzetiben és az ELTE-n
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

plakát Bár Lope de Vega és Lorca neve nem csak a hispanistáknak cseng ismerősen, a kortárs spanyol színházról, valljuk be, halvány sejtéseink sincsenek. Tavalyelőtt egy kötet kapcsán szót kerítettünk a portugál drámatermelés aktuális helyzetéről, most október elején komplex, háromnapos rendezvénysorozatban okosodhatunk a spanyol helyzetről.  


Könyvalakban az Oscar-díjas Szemekbe zárt titkok!
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

borító Immár magyarul is kapható Eduardo Sacheri Szemekbe zárt titkok című krimije, melyből 2009-ben Juan José Campanella forgatott Oscar-díjas filmet. Alant részletek a szerzőről, a könyvről, a könyvből.


Az eltűnt hitel nyomában
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

Vásquez hírnév Ez a hét a latin-amerikai karikatúráé a Lazarillón: Rojas Mónika Miguel Acevedo-életrajza után a kolumbiai Juan Gabriel Vásquez tavaly megjelent kisregényét elemzi Zelei Dávid, melynek középpontjában egy legendás karikaturista áll.


Fegyver és művészet: száz éve hunyt el a latin-amerikai karikatúra atyja
Rojas Mónika
Szólj hozzá!

tipos y tipetes Ez a hét a latin-amerikai karikatúra hete a Lazarillón: elsőként az idén száz éve elhunyt paraguayi műfajalapítóra, Miguel Acevedóra emlékezünk Rojas Mónika írásával.


Szilánkok végtelen sora
Borbáth Péter
Szólj hozzá!

borítóTest, trauma, második világháború és mágikus realizmus is előkerül Afonso Cruz Kokoschka babája című művének kapcsán, a poptémák ellenére azonban szó sincs elcsépeltségről. Borbáth Péter kritikája. 


Futó vagy bástya
Veres Miklós
Szólj hozzá!

Az idő térképe A Lazarillo a hagyományosan vett szépirodalmon túl igyekszik a kevéssé reflektált, de népszerű műfajokat is szárnya alá venni: nemrég interjút közöltünk a hispán krimiről, írtunk már útikönyvről, ezúttal pedig a sci-fi felé tekintünk ki a H. G. Wellst parafrazeáló Félix J. Palma és a Lazarillón debütáló Veres Miklós segítségével.


Milyen egy rendhagyó irodalmi szeminárium?
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

PPM Holnap indul a Műcsarnokban Pávai Patak Márta sorozata spanyol irodalomról, írókról és fordításról. A sorozat miértjéről és hogyanjáról a szeminárium vezetőjét kérdeztük.


Hírünk a nagyvilágban - Kunos Ádám útja Orosházától Asunciónig
Rojas Mónika
Szólj hozzá!

Kunos Vajon hány ismeretlen magyar művész kéznyomát viseli Latin-Amerika kultúrája? Az idén harmincöt éve elhunyt Kunos Ádám és a paraguayi képzőművészet útjainak összefonódását Rojas Mónika ismerteti első Lazarillós írásában.


Újra az Erkel műsorán a Vérnász
Bóka Gábor
Szólj hozzá!

Lorca Tegnap, a Magyar Opera Napján ismét műsorra került Szokolay Sándor Lorca drámájából írt operája, a Vérnász, amit a közönség még további három alkalommal láthat novemberben az Erkelben. Az opera magyarországi sikersztoriját drámafelelősünk, a Hans Sachs-díjas operakritikus, Bóka Gábor eleveníti fel.


Drámák és darabok
Bóka Gábor
Szólj hozzá!

Belbel Bár számos ponton könnyen összefércelhető művészetük, alaposabb olvasás után felfeslenek a szálak: a kortárs katalán dráma két nagyágyúját, Belbelt és Garcelant azonos témáik ellenére sem fogjuk összetéveszteni.  


"Az nem lehet giccses, ami kimondja a színtiszta igazat erről a csodálatos népről" - Francóról, filmről, propagandáról Lénárt Andrással
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

címlap Nemrég beszámoltunk róla, hogy igazi hispanisztikai kuriózumként filmtörténeti megközelítésű kötet jelent meg Lénárt András tollából a Franco-korszak filmpolitikájáról. A szerzővel cenzúráról, olvadásról, propagandáról beszélgettünk, de elárulja azt is, milyen filmregényíró volt Franco, és meg tudnánk-e nézni ma agyhalál nélkül egy korabeli játékfilmet. 


Borzsesz, Száncsisz és Bolánosz? Vébé és spanyol kiejtés a királyi tévén
Zelei Dávid
Kommentek száma: 1

Miért vernénk még mindig szívlapáttal orrba "kedvenc" riporterünket és miben fejlődtek az elmúlt évtized során? Néhány tévhit a spanyol nyelvű országok játékosneveiről. Rakd hozzá te is, ami a legjobban idegesít!


Jobb-e a hispán a skandinávnál? Interjú Dornbach Máriával a Spanyol krimi-sorozatról
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

spanyol krimi A Könyvfesztiválra jelenik meg a Kossuth Kiadó Spanyol krimi-sorozatának első három kötete. Vajon mennyire összemérhető e sorozat a sikersztorivá lett skandináv krimikkel? Kik a sztáríróik, a Poirot-ik, az Agatha Christie-eik, Harry Hole-jaik? A sorozatszerkesztő Dornbach Máriát kérdeztük.


A spanyol nyelvű világ legjei 2013-ban a Lazarillo szerint
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

ferenc pápa Ki az év embere, gyíkja, visszatérője, melyik volt a kedvenc könyvünk és sorozatunk? Minden kiderül hajtás után!


Íme, a Székely Ervin-díjas Saramago-fordítás!
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

 saramago Amint hírt adtunk róla, Sz. Gábor Ágnes nyerte az idén első alkalommal kiírt Székely Ervin-díjat. Hajtás alatt az is kiderül, melyik vers fordításával, és hogy miért.


Euskara avagy baszk – Európa egyetlen ma is élő őshonos nyelve
El Mexicano
Szólj hozzá!

vascoIberiar Penintsulan bizirik dirauen erromatarren aurreko hizkuntza bakarra da euskara ("Az Ibériai-félsziget egyetlen, római kor előttről származó túlélő nyelve a baszk") – állítják a baszkok (saját nevükön euskaldunak), akik nagyon büszkék ősi és máig megfejtetlen eredetű nyelvükre.


A középkori trubadúrköltészet egykor virágzó újlatin nyelve
El Mexicano
Szólj hozzá!

okcitán Milyen nyelven beszéltek a trubadúrok? Melyik az a nyelv, ami még a katalánnál is közelebb áll a franciához, mégis hivatalos nyelv Spanyolország egy részén? Balzac őseinek Dante Purgatóriumában is használt nyelve ez: az okcitán.


Digui-m’ho en català, si’s plau! – A katalán nyelvről
El Mexicano
Szólj hozzá!

katalán A nyelvhatáron élő Jesús Moncada segítségével szökellünk át az aragónról a katalánra, hogy nyelvészeti sorozatunk hetedik részében közelebbről is megismerkedjünk ezzel a közel 12 millió ember által beszélt újlatin nyelvvel, amely nem mellesleg egy európai miniállam, Andorra hivatalos nyelve is.


Emlékezés és felejtés határán, avagy egy víztározó irodalmi lenyomata
Varju Kata
Szólj hozzá!

moncada Jesús Moncada bebizonyítja, hogy a letűnt világok továbbélnek, hogy a hőskor nem a történelemben mérendő és hogy egy közösség még akkor is egység maradhat, ha az elveik eltérőek. Bájos és magával ragadó anekdotafolyam lehet az olvasó jussa, ha leveszi a polcról a szerző A folyók városa című regényének új kiadását, Nemes Krisztina továbbra is nagyszerű tolmácsolásában. Figyelem, lelkendező kritika következik!


Féléves sajtószemle
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

sajtószemle Nagyon rég nem jelentkeztünk lapszemlével a Lazarillón, épp itt az ideje, hogy hathavi terméssel ömlesszük meg olvasóinkat. Az elavulástól való aggodalomra semmi ok: az Írók Boltjában sok minden beszerezhető az itt szereplő tanulmányok, cikkek közül.


Aragonés: archaikus dialektus a Pireneusokban
El Mexicano
Szólj hozzá!

 Nem is hinnénk, de ezer szállal kötődünk Aragóniához: egyrészt dinasztikus kapcsolatokkal az Árpád-ház révén, másrészt a közelmúlt irodalmi termése révén is: a Könyvfeszten nálunk járt Ignacio Martínez de Pisón mellett e tartomány szülötte az a Jesús Moncada is, akinek kiváló kötetéről (A folyók városa) hamarosan recenziót közlünk. Előbbi spanyolul, utóbbi katalánul ír – de van a tartománynak egy harmadik, történelmi jelentőségű nyelve is, az aragóniai. 


Ahogy a "hegyiek" beszélnek – a kantábriai dialektus
El Mexicano
Szólj hozzá!

cantabria Ötödik részéhez érő nyelvészeti sorozatunkban a hegylakók nyelvét (nyelvjárását? dialektusát?), a kantábriait vesszük górcső alá El Mexicano segítségével.


Latin-amerikai függetlenségi harcok? José Antonio Sánchez Román levele egy könyvbemutató kapcsán
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

guerra de independencia Május 13-án mutatták be a Károli Egyetemen a "Latin-Amerika 1750-1840 – A gyarmati rendszer felbomlásától a független államok megalakulásáig" című korszaktörténeti monográfiát, mely az átfogóbb kontinenstörténetek (Wittmann, Anderle, Semsey) után egy részletezőbb szintézissorozat első darabja lehet. Alant egy történetszemléleti szempontból iszonyú fontos, a bemutatón is elhangzott levélben magyarázza el a kötet egyik, spanyol szerzője, miért nem nemzeti felszabadító harcok az 1810-es, 20-as évek harcai.


Miféle nyelv az a mirandai? – Az asztúriai-leóni dialektusokról
El Mexicano
Szólj hozzá!

asturias A dialektuskontinuum mentén haladva tör előre keletnek nyelvészeti sorozatunk: negyedik részünkben Galiciából Asztúriába  települünk, hogy a mirandai nyelvről értekezzünk. De vajon mi a túró az a dialektuskontinuum és kik beszélnek mirandaiul? 


Posztmelankólia
Bóka Gábor
Szólj hozzá!

melankólia ezerrel Tömény melankóliát ígér a kortárs portugál dráma nemrég bemutatott gyűjteményes kötete, de vajon okulhat-e mindebből az egyszeri magyar olvasó, és amit olvasunk, egyáltalán dráma-e?


Spanyol vagy portugál nyelvváltozat-e a galiciai?
El Mexicano
Szólj hozzá!

Galicia A kérdést röviden és tömören elintézhetnénk annyival, hogy egyik sem. De természetesen nem akarom ennyivel elintézni, így ismerkedjünk meg egy kicsit közelebbről ezzel a nyelvvel, hogy mi is valójában. Nyelvészeti sorozatunk harmadik részében elkezdjük vándorlásunkat régióról-régióra, nyelvről nyelvre.


Sergio Pitol 80 éves
Dr. Kosárka József
Szólj hozzá!

Pitol A műveiben magyar elemeket is szerepeltető és magyar kortárstól is fordító mexikói író, akit jelentős hazai és nemzetközi díjakkal is elismertek, itthon nem részesült nagy figyelemben, noha első regényének fordítása korán megjelent. Kosárka József írása.


Regény a város bélműködéséről
Borbáth Péter
Szólj hozzá!

engedjétek át Egy nagyváros alatt meghúzódó csatornarendszer rengeteg játéklehetőséget biztosít. Ha az adott szövegben kitüntetett szerepet kap a test, a társadalmi struktúrák rendszerként való működésének ábrázolása, a felszíni jelenségek és a jelen eseményeit moduláló pszichés folyamatok, valamint a mélyrétegek működése közti párhuzamok és feszültségek feltérképezése, akkor már tényleg csak egy kivételesen okos és érzékeny, vak főszereplő, no meg profi dramaturgia és mesélőtehetség kell egy irodalmi szempontból kurrens, mégis olvasóbarát regényhez.


Paco pápa – valóban a világ végéről?
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

paco pápa Nem jenki, nem afrikai, nem liberális. Ez nem új. Jezsuita, latin-amerikai és Ferenc. Ez már inkább. Az argentin Jorge Bergoglio a katolikus egyház új feje. De nekünk csak Paco pápa.  


Meghalt Chávez, éljen a chavizmus? Venezuela, az ALBA és Latin-Amerika Chávez után
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

chávez Hétnapos nemzeti gyász, bebalzsamozott test, készülő mauzóleum, zokogó hívők – Hugo Chávez halála rámutatott, hogy Latin-Amerika minden más kontinensnél fogékonyabb a kvázivallásos jellegű politikára, az ebből eredeztethető, messianisztikus személyi kultuszra és a populizmusra. Orvosi előrejelzések már 2010 óta lebegtették Chávez halálának közeliségét, ami most beteljesült – de mit jelenthet mindez az elkövetkezőkben?


Spanyol: a latin legelterjedtebb leszármazottja
El Mexicano
Szólj hozzá!

spanyol a világban Azt mondtuk az Ibériai-félsziget nyelveiről szólván, nagytotálból közelítünk; nyelvészeti sorozatunk következő részében szűkítünk (a félszigeten belül), de egyszerre nagyon is tágítunk (legalább 400 millió beszélő felé): maga a spanyol nyelv lesz elemzésünk tárgya.


Nézz balra, ott egy katalán!
Varju Kata
Szólj hozzá!

moncada balkézről jött Jesús Moncada kötete kapott hideget és meleget is. Az elárasztott falu toposza visszatér a magyar olvasókhoz, csodálhatjuk, utálhatjuk, de legfőképpen: magunkra ismerhetünk a történetekben. És újraolvashatjuk a többit.


Az Ibériai-félsziget nyelvi arculata napjainkban
El Mexicano
Szólj hozzá!

A Lazarillo évek óta igyekszik a spanyol és portugál nyelvű világ magyarországi blogoszférája felé nyitni. A Műfordítóblog, Clandestino és a Portugálosdolgok (új köntösében Lusitania) után ezúttal El Mexicano nyelvészblogja debütál: terveink szerint havi bontásban, tíz részben mutatjuk be Spanyolország nyelveit, nyelvjárásait. Szokásunkhoz híven nagytotálból szűkítünk: elsőre igyekszünk átfogni az Ibériai-félsziget jelenlegi nyelvi arculatát.


November-decemberi sajtószemle
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

sajtószemle Anderle Ádám Harsányi-elemzése, egy vaskos Bolaño-blokk és nők, nők, minden fronton. November-decemberi sajtószemlénk.


Inkább a Ghost
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

kísértetek Szilveszterre szilveszteri történet César Airától Buenos Aires-i chileiektől, berúgásról, szellemekkel, és antropológiai eszmefuttatásokkal. A szellemesség látszatát is kerülve ugyanakkor mindez kísértetiesen rossz.


Latin-Amerika védelmében
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

clandestino Mi van akkor, ha az internet materializálódik? Kedves olvasó, nyugodj meg: az alábbiakban nem az informatika filozófiáját igyekszünk új alapokra helyezni, csupán azon tűnődünk az év latin-amerikai témájú sikerkönyve kapcsán, mi lehet a sorsa egy világhálós felületen bevált sztorinak, ha könyvvé alakul.


Augusztus-októberi sajtószemle
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

sajtószemle Legalább fél kötetnyi első osztályú anyag esett le spanyol és portugál témában a legutóbbi jelentkezésünk óta eltelt negyedévben: spanyol focinovellák, Carlos Fuentes-emlékblokk, Bolaño és Saramago a csemegék közt. Hajtás után mindez bővebben.


Elhunyt Antonio Cisneros
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

69 éves korában, súlyos betegség után elhunyt a latin-amerikai-magyar kapcsolatok egyik legjelentősebb alakja, Antonio Cisneros.


Hova vezet az Út? Interjú a 2012-es galegó pályázat szervezőivel, Bánki Évával és Urbán Bálinttal
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

camino Tavaly esszékkel és műfordításokkal lehetett jelentkezni arra a galegó pályázatra, melyet ezúttal Santiago de Compostelával a fókuszban rendez meg a Galego Központ. A pályázat miértjeiről és hogyanjairól, a galegók magyarországi és világkultúrában betöltött szerepéről, kulturájuk terjedésének esélyeiről a két szervezővel, Bánki Évával és Urbán Bálinttal beszélgettünk.   


Egyén, történelem, fikció
Báder Petra
Szólj hozzá!

borító Juan Gabriel Vásquezt az új García Márquezként emlegetik – bár szerzőnk joggal állítja, hogy a kettejük által ábrázolt valóság merőben eltér egymástól. Mindenesetre úgy tűnik, Vásquez jó úton halad afelé, hogy a kortárs kolumbiai, sőt, az utóbbi évek latin-amerikai irodalmának meghatározó alakjává váljon. Informátorok című regénye már magyarul is olvasható, Imrei Andrea fordításában.


Bunkerzsúr, avagy mi lesz a vízilovakkal?
Varju Kata
Szólj hozzá!

bunkerzsúr A felnövés nehézségei és a drogbárók élete egy kötetben, Juan Pablo Villalobos remek megfogalmazásában, Csuday Csaba magyar tolmácsolásában, a Libri Kiadó új világirodalmi sorozatában. Figyelem: pénztárcabarát remekművek!


Milyen lesz a Clandestino-könyv? Interjú Soltész Béla bloggerrel
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

che 28 hónapig, 2010 május végétől egészen mostanáig késztette minden héten arra olvasóit Soltész Béla, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolájának PhD-hallgatója, hogy végigkövessék nagyjából egész Latin-Amerikát átszelő utazásainak történetét, s nemigen tudnánk nála jobb propagandistáját találni az ezerarcú kontinensnek. Mint a blogról megtudhattuk, egy kacifántos történet eredményeképp novemberben könyvformátumban is megjelenik a Clandestino – mi most arról kérdeztük a szerzőt, milyen is lesz a kötet, és mikor mutatja be nekünk.  


Bryce Echenique a Guadalajarai Könyvfeszt Nagydíjasa
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

bryce A 73 éves Alfredo Bryce Echenique nyerte a Gauadalajarai Könyvfesztivál nagydíját. A 150 ezer dollárral járó egykori Juan Rulfo-díjat másodszor nyerte el perui író.


Holokauszt light, nyaraláshoz
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

láthatatlanok A  különböző blogbejegyzéseket, kommenteket olvasva igazi sikerkönyvre gyanakodtunk Clara Sánchez A láthatatlanok című kötetére várva, s reménykedtünk, az olvasói mellett a szakmai elismerések (a 2010-es, igen rangos Nadal-díj és Dornbach Mária fordító hallatlan lelkesedése) sem véletlenek. A regény olvastán Jin-Jang álarcot öltöttünk: pozitívumok és hiányérzetek csokorba kötve alant.


Április-júliusi sajtószemle
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

sajtószemleRég jelentkeztünk folyóirat-ajánlóval a Lazarillo hasábjain, aminek a folyóiratok csúsztatott megjelenése is oka (renyhe lustaságunk mellett). Most pótlunk. Április-júliusi sajtószemle Marséval, Pablo Urbanyival, spanyol válsággal, Brazíliával és A jövő nem a miénkkel.


Csodák és trükkjeik
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

deixem passar  Hamarosan magyarul is megjelenik az Európa kiadásában Rui Cardoso Martins második regénye, az Engedjétek át a láthatatlan embert. Az alábbiakban részletet olvashatunk a regényből, Bense Mónika fordításában.


Honnan jön az angolai irodalom? IV. rész: Ondjaki világa
Urbán Bálint
Szólj hozzá!

ondjaki Mint az angol védősor, fokozatosan szűkítettük az olvasóink számára feltárt teret az elmúlt napokban, Afrikából Portugál-Afrikán át Angoláig jutva. Sorozatunk záró részében magával Ondjakival ismerkedhetünk meg Urbán Bálint segítségével. 


Honnan jön az angolai irodalom? III. rész
Urbán Bálint
Szólj hozzá!

Angola Enyhén már savasodnak az izmok, de egyre közelítünk a célhoz: az afrikai és a portugál-afrikai aspektusok után ma megérkezünk Angolába. Urbán Bálint sorozatának harmadik darabja.


Honnan jön az angolai irodalom? II. rész
Urbán Bálint
Szólj hozzá!

ondjaki Az Európa-bajnokság szellemében kőkeményen eddzük olvasóinkat a jövő szerdai Ondjaki-beszélgetés előtt. Az első részben berajzoltuk az afrikai irodalmat a kánontérképre, most Portugália és gyarmatainak ambivalens viszonyát elemezzük.


Honnan jön az angolai irodalom? Ondjaki és a posztkoloniális, portugál nyelvű angolai irodalom kérdéseiről
Urbán Bálint
Szólj hozzá!

Ondjaki Ahogy ígértük, szakértői segítséggel alapozzuk meg a jövő hét szerdai Ondjaki-beszélgetést: sorozatunk első részében a portugál nyelvű afrikai irodalmak helyét és lehetőségeit vesszük górcső alá a kánonban.


Egy angolai író Budapesten
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

ondjaki Csaknem egy éve egy kitűnő regény kapcsán beszéltünk először Portugál-Afrikáról. A José Eduardo Agualusa által megismertetett angolai univerzum különféle aspektusairól most ugyanakkor első kézből, személyesen kaphatunk képet az újhullámos Ondjaki jóvoltából.  


Konferenciák évadja: Pécstől Budapestig
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg az Ibero-Amerika Hetet Pécsen, ahol ezúttal három korosztály mintegy negyven képviselője beszélt mindenről, ami spanyol vagy latin-amerikai. A kezdeményezés nem egyedi: novemberben ugyanők Budapesten is találkozhatnak.


Megint a földrajzi nevek, meg ilyesmi (A műfordító dilemmái II.)
K. G.
Szólj hozzá!

detectives salvajes Lévén a Lazarillo kiemelt projektje a műfordítás elméletének és gyakorlatának vizsgálata és kritikája, hosszabb ideje "közvetítjük" (ha nem is az Eurosporton) Bolaño Los detectives salvajes című kötetének magyarra fordulását – problémacentrikus fókusszal, a fordító, Kertes Gábor tolmácsolásában. Sorozatunk e részében utcaneveket fordítunk, héberről magyarítunk, és eldöntjük (vagy nem), hogy Manuellal vagy Manuellel.


Negyedéves sajtószemle (január-március)
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

 sajtószemleSzépirodalom és történelem a főszereplői az első negyedéves sajtószemlénknek: Vargas Llosától Márquezen át Francóig, Salazarig és Mussoliniig jutunk. Portugálos-spanyolos folyóiratszemlénk az első negyedévből hajtás után.


Márquez mélyebb bőre vagy a király beszéde(i)?
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

nem azért jöttemMinden egyes utolsó után meg vagyunk győződve róla, hogy nincs az a Márquez-könyv, ami újat hozhatna a nálunk legjobban (s sokak számára egyedül) ismert, Vargas Llosa mellett legjobban reprezentált latin-amerikai íróról; a most megjelent beszédkötet ugyanakkor többnek tűnik a márkezita rajongótábornak dobott alamizsnánál. 


Van-e értelme Magyarországon spanyolról fordítani? Vitaindító két irodalom kapcsolatáról
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

fordításBár nem gondolnánk, néhol egészen gyümölcsöző a kapcsolat a magyar és a spanyol nyelvű, főként a latin-amerikai irodalmak közt. Az alábbiakban Szirmai Péter "Mániákus bibliofília" című kötete kapcsán elmélkedünk a spanyol (-amerikai) - magyar kapcsolatok irodalmi vonatkozásairól.


Negyedéves sajtószemle (október-december)
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

 sajtószemleMint a nyájas olvasó már javában hiányolhatta, hosszú hónapok sajtótermésével vagyunk adósok, de nagyon igyekeztünk: több mint húsz cikk, tanulmány, elemzés, novella várja olvasóit a legváltozatosabb témákban Pablo Escobartól Juan Diego Flórezig, Guernicától a Biutifulig.


Mit olvashatunk 2012-ben?
Urbán Bálint
Szólj hozzá!

2012es könyvekTavalyelőtt meghirdettük, tavaly valamiért kimaradt, idén újra megpróbáljuk: utánanéztünk a kiadóknál/fordítóknál, milyen spanyol/portugál/latin-amerikai témájú/szerzőjű kötetek várhatóak 2012-ben. Nem kevés könyv jön hajtás után.


Irány a maszkabál?
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

villalobosJövőre jelenik meg a mexikói Juan Pablo Villalobos Booker-shortlistre is felkerült kisregénye, a Bunkerzsúr. A fordító Csuday Csaba írásával mintegy megelőlegezzük a már javában készülő, jövő évi könyvmegjelenéseket taglaló óriáscikkünket.


Itt a fagyi, mentafagyi...
Varju Kata
Szólj hozzá!

mentafagyiItt a fagyi, mentafagyi, vegyék, egyék, a gyomrukat nem fogja megfeküdni! – próbálom felidézni a spanyol strandok dinnye és fagyi-árusait. Kellemes kiegészítője lehet a magyar télnek az idén megjelent kortárs katalán elbeszéléskötet, nem csak azért, mert telektől távolian latin, hanem azért is, mert igazán jó.


Interjú Boris Fausto brazil történetéről Pál Zsomborral
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

faustoNéhány hónapon belül Portugália, majd Brazília rövid történetéről is kézhez kaphattunk-kaphatunk egy-egy magyar nyelvű kötetet az Equinter Kiadó gondozásában, ami tekintetbe véve, hogy a pleisztocén beköszönte óta mindösszesen egy, szakmai körökben példás egységben bírált portugál történettel dolgozhatott a luzofil közönség, épp kétszáz százalékos növekedés. A miértekről és hogyanokról a mindkét kötet fordításában tevékeny részt vállaló Pál Zsombor Szabolcsot kérdeztük.


José & Pilar
Urbán Bálint
Szólj hozzá!

jose e pilarA Nobel-díjas portugál író José Saramago és felesége Pilar del Rio életének három évét követi végig Miguel Gonçalves Mendes dokumentumfilmje, emléket állítva nemcsak a kultikus státuszba emelkedett luzitán szerző személyének és életművének, hanem feleségének Pilarnak is. Urbán Bálint kritikája.


Öt csillagos borzalmak Iñárritutól
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

biutifulKegyetlen világ, naturalista ábrázolás és mélységesen emberi történetek keverednek egy civilizáció alatti barcelonai negyedben Antonio Iñárritu legújabb, Biutiful című filmjében, mely elszomorít, de gondolkodásra késztet.


A tudás perifériájáról a megismerés felé
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

harsányiFinoman szólva sem gyakori madár a spanyol és portugál történelemről szóló kötet a magyar könyvpiacon - aki azonban kicsit is érdeklődik a térség huszadik százada iránt, annak kötelező Harsányi Iván legújabb kötetének beszerzése.  


Neve is van, Havanna
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

havanna Legutóbb csaknem egy éve jelentettük, hogy s mint állnak az átalakulások Kubában, most Soltész Béla jóvoltából egyenest a helyszínről adunk hírt, halad-e valamerre a Castro-rendszer.


Katalónia és a magyar irodalom - Interjú Bakucz Dórával a Pál utcai fiúk fordítása kapcsán
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

pálutcaiMég véletlenül sem szeretnénk elkiabálni, de úgy tűnik, Kertész Nobel-díja és a Frankfurti Könyvvásáron való díszvendégkedésünk óta, a kisebb-nagyobb műhelyeknek köszönhetően rohamtempóban folyik a magyar irodalom klasszikusainak és legújabb darabjainak spanyolországi lefordítása. Katalán nyelvterületen kifejezetten pozitív a kép: ezúttal A Pál utcai fiúk megjelenése kapcsán társalogtunk a fordító Bakucz Dórával.


Aki megmentette a templomosokat: 750 éve született Dénes király
Ladányi-Turóczy Csilla
Szólj hozzá!

 dinis750 éve született Dom Dinis, Bölcs Alfonz unokája, a középkori Portugália egyik leghosszabb ideig uralkodó királya, aki verselésben és jövőbelátásban is élen járt - meg még alant kiderült, mi mindenben. Ladányi-Turóczy Csilla publicisztikája.  


Augusztus-szeptemberi sajtószemle
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

sajtószemleNem állítjuk, hogy a konjunktúra hónapjait éltük a hosszúra nyúlt nyárutón, de ezúttal is van mit közölnünk az ibériai és latin-amerikai világ magyarországi jelenlétéről: esett szó Almodóvarról, Sábatóról, a brazil irodalomról és a spanyol polgárháborúról is.


A bánat és az öröm könnyei: a bikaviadalok vége Katalóniában
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

antitorosA hétvégén megtartották az utolsó bikaviadalt Katalóniában, miután 2010-ben az autonóm parlament úgy döntött, betiltja a véres hagyományt. Az egy éves moratórium lejártával pedig elérkezett a bikaviadalok utolsó napja, ami heves érzelmeket váltott ki a katalán társadalomból.


"Come and see, kedves olvasó: jöjj és láss, itt vagyunk: háttal a jövőnek, az összeomlás krónikásai"
Báder Petra
Szólj hozzá!

a jövő nem a miénkÍgy zárja Előszavát Diego Trelles Paz, a Jövő nem a miénk szerkesztője. A JAK-L’Harmattan együttműködéséből származó legújabb kötet húsz fiatal, 1970 és 1980 között született latin-amerikai szerző novelláit gyűjti csokorba. Mi mást várhatunk, mint tematikus, forma- és stílusbeli változatosságot. Vajon ezt is kapjuk?


Szeptemberi helyzetkép a spanyol választási kampány alakulásáról
Molnár Péter
Szólj hozzá!

rajoyA novemberi előrehozott választások előtt kevés olyan dolog van, amiben a kormányzó szocialisták bízhatnak Spanyolországban, a Rajoy vezette PP söpörhet, egy évforduló kapcsán pedig ismét középpontban Baszkföld és az ETA. Molnár Péter elemzése.


Barbár... nem, Veszett... nem, Dühös..., nem, Vad nyomozók... nem, detektívek: a műfordító dilemmái
K. G.
Szólj hozzá!

Egyszer már volt szó oldalunkon a mai (spanyol-magyar) műfordítás nehézségeiről, most újra hallhatunk olyan dilemmákról, mint földrajzi nevek, beszélő nevek és a szleng magyarítása - jelen esetben is a Los detectives salvajes példáján keresztül. Kertes Gábor írása.


Június-júliusi sajtószemle
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

sajtószemleSzerencsére a nyári strandszezon sem csak az uborkavészről és az eurozóna kríziséről szól, ismét bőviben vagyunk a recenzióknak, verseknek, és elemzéseknek.


A német vándorfestő és Latin-Amerika egyedi esete
Varju Kata
Szólj hozzá!

airaCésar Aira regénye nem az a vaskos darab a maga aprócska 118 oldalával, de mindenképpen pályázhat az olvasó figyelmére, mintegy ajtót mutatva jó pár, a latin-amerikai kultúrát érintő kérdésre, beljebb tessékelve fogyasztóját egy talán még nem vagy kevésbé ismert kultúrába. Bár stílusában felismerhető a XX. századi argentin irodalmi hagyomány, témájában mégis a XIX. századba enged bepillantást a mű, kellemes elegyet képezve így.


Absztrakt krimi vagy irodalmi csapongás?
Varju Kata
Szólj hozzá!

martínezAz Európa Kiadó révén 2007 óta átlag kétévente kézhez kaphatunk egy kötetet az argentin Guillermo Martínez életművéből, a legfrissebb, a Luciana B. lassú halála ugyanakkor felemás érzéseket hagy az olvasóban maga után. Varju Kata recenziója. 


Hogyan készült? Huszadik századi spanyol novellák
Báder Petra
Kommentek száma: 1

imreiImrei Andreával, a Huszadik századi spanyol novellák szerkesztőjével beszélgettünk a novella-válogatás kritériumairól, a fordító szerepéről és problémáiról. Báder Petra interjúja.


Huszadik századi spanyol novellák
Báder Petra
Szólj hozzá!

dekameronA Huszadik századi spanyol novellák mindenféleképpen hiánypótló mű, hiszen ezen kívül egyetlen spanyol elbeszéléseket összegyűjtő kötet került kiadásra, mégpedig 2001-ben, A narancs a tél gyümölcse. A Noran Librónál idén megjelent kötet 54 novellát tartalmaz 49 szerzőtől, három korszakba sorolva őket, melyeket Franco hatalomra jutása, illetve halála különít el egymástól. Lássuk, mit tartogat számunkra a vaskos, mintegy 700 oldalas olvasmány.


A vicces csontváz, a bakó és a mágikus realizmus
Ladányi-Turóczy Csilla
Szólj hozzá!

galegoIsmerős tájakon járunk. Olykor nem is tudjuk, honnan olyan ismerős, de mégis, mintha már olvastunk volna valami hasonlót. Lehet, hogy sose hallottunk a galegókról, mert diszkrétebbek, mint a katalánok és a baszkok, de az El Caminót csak el tudjuk helyezni a térképen, mióta újjáéledt a középkorban annyira népszerű, zarándoklattal egybekötött turizmus. Nos, az El Camino Santiago de Compostelába vezet: és ott bizony galegók élnek.


Mendoza újabb regénye magyarul
Báder Petra
Szólj hozzá!

pomponiusflatusA hetekben jelent meg magyarul Eduardo Mendoza 2008-as regénye, a Pomponius Flatus különös utazása (El asombroso viaje de Pomponio Flato) Pál Ferenc fordításában. Lássuk, ezúttal milyen rejtélyt tartogat számunkra a Spanyolországban nagy népszerűségnek örvendő szerző. Báder Petra recenziója.


Interjú Rui Cardoso Martinsszal
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

martinsIdén másodszor járt nálunk Rui Cardoso Martins, az És ha nagyon meg akarok halni írója. A Könyvfeszten erről és újabb könyvéről, magyar és portugál irodalomról beszélgettünk vele.


Vékony jégen, Angolában
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

agualusaElőször a Lazarillo történetében Portugál-Afrikába merészkedünk: az elmúlt év egyik legeredetibb regénye, José Eduardo Agualusa A múltkereskedő című kötete kapcsán elmélkedünk posztmodern regényről, identitásról - és magyar helyesírási újításokról. 


Emilia Pardo Bazán: Egy hasfelmetsző a régmúltból és más történetek
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

hasfelmetszőKiadói gyakorlatban ritka mostanság, hogy valaki 19. századi szerzőt dob piacra, pláne, ha az adott név nem is "klasszikus" a magyar könyvpiacon. A Pávai Patak Márta választotta Emilia Pardo Bazán mindennek ellenére jó választásnak tűnik. Boda Benjamin recenziója.    


Viva Zapata!
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

zapataHol él még mindig élénken a tavaly százéves mexikói forradalom szelleme? Ki az a gerillavezér, aki (feltehetően) filozófiaprofesszori katedráról váltott a símaszkra? Mit szól ehhez a kormány, és fenntartható-e a permanens forradalom a vidéki hétköznapokban? Soltész Béla blogol egyenest Mexikóból.   


A műfordító eszköztára
K. G.
Szólj hozzá!

A Lazarillo kiemelten kezeli a spanyol-magyar műfordítást: rendszeresen közlünk novellákat, regényrészleteket, most pedig Kertes Gábor jóvoltából azt is megtudjuk, hogyan készül a Los detectives salvajes magyar verziója. 


Ray Loriga: Ne sírj a parkettás előtt
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

lorigaHolnap 14 órakor mutatják be a Millenárison a Noran Libro által kiadott Huszadik századi spanyol novellák antológiát; a szerkesztő Imrei Andreán kívül ott lesz Félix J. Palma, az egyik szerző, és remélhetőleg az összes fordító is. Ízelítőként Ray Loriga novelláját olvashatják a kötetből.


Juan Gabriel Vásquez: A bámészkodók
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

vasquezNemrég beszámoltunk róla, hogy idén Juan Gabriel Vásquez nyerte el az Alfaguara Kiadó díját a vele járó 175 ezer dollárral, arról pedig már régebben szót ejtettünk, hogy Vásquez idén várhatóan önálló regénnyel és antológia-novellával is jelentkezik nálunk. Hogy mennyire jó a tolla, arról már meggyőződhettek azok, akik kora december-estjüket az OIK-ban töltötték velünk – A bámészkodók immár olvasható is – elsőként nálunk.


Mit csinálhatunk idén a Könyvfeszten? I.
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

Kevesebb, mint három hét, és kezdődik a Könyvfeszt, ennek alkalmából előre beláthatatlan mennyiségű anyaggal jelentkezünk: első körben, mert ezt kiemelt fontosságúnak véljük, a végre-valahára kijövő huszadik századi spanyol novellaantológiáról tudunk meg számos érdekességet Imrei Andrea szerkesztőtől.


Földrengés és cunami Lisszabonban - múlt és jövő?
Ladányi-Turóczy Csilla
Szólj hozzá!

Ahányszor nagyobb erejű földrengés van a világon, amelyet cunami követ, a portugáloknak eszükbe jut a sajátjuk, amely ugyan már nagyon régen, pontosabban 1755-ben volt, de ez a pár év földtörténeti szempontból annyi, mint egy ezredmásodperc, vagyis lehet rá számítani, hogy egyszer újra bekövetkezik valami hasonló. (Bár természetesen nagyon drukkolunk, hogy mégse kerüljön rá sor!)


Kadhafi tegnap még baráti országnak tartotta Portugáliát
Ladányi-Turóczy Csilla
Szólj hozzá!

Portálunk régóta törekszik a teljes Ibériai-félsziget és Latin-Amerika minél nagyobb részének kulturális-politikai lefedésére: ebben lesz segítségünkre mostantól Ladányi-Turóczi Csilla luzitanista, akinek publicisztikái rendszeresen megjelennek majd oldalunkon.  


A Lazarillo havi sajtószemléje
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

Új rovatunkban az elmúlt hónap folyóiratcikkeit, recenzióit, tanulmányait gyűjtjük össze, remélhetőleg minél tágabb keresztmetszetben, s olvasói segítséggel!


Egy könyvbemutató margójára - a Cervantes Intézetben jártunk
Zelei Dávid
Kommentek száma: 3

Jó hangulatú, informatív és szórakoztató estet ülhettünk végig a Cervantes Intézetben, ahol Antonio Orlando Rodríguez Chiquita című regényét mutattuk be a kötet fordítójával és szerkesztőjével.


Chiquita Párizsban (regényrészlet)
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

Ígéretünknek megfelelően a csütörtöki könyvbemutató előtt részletet közlünk Antonio Orlando Rodríguez Chiquitájából, melyben kiderül, ki volt a századforduló Párizsának legkeresettebb kurtizánja, és miért volt rosszkedvű Toulouse-Lautrec.


Obama Latin-Amerikában
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

Márciusban latin-amerikai körútra indul Barack Obama, melynek során három országot, Brazíliát, Chilét és Salvadort is útba ejt majd. De miért pont oda, és miért nem máshova? Hajtás után együttműködés, drogellenes harc, s argentin könnyek.   


Ez történt 2010-ben IV.rész
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

Sorozatunk záróepizódjában egyben a 2010-es évtől is búcsúzunk: november és december jön díjakkal, klímakonferenciával, és nagy port kavaró külpolitikai eseményekkel.


Ez történt 2010-ben, III.rész
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

Évértékelő sorozatunk utolsó előtti részében 2010 őszén szaladunk végig, nagy kibékülésekkel, nagy meglepetésekkel, egy rég megérdemelt nagy díjjal, és fájdalmas halálesetekkel. 


Filmbe zárt géniusz
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

Sokat vártunk, mire megnéztük 2010 legjobb külföldi filmjét, a Szemekbe zárt titkokat, de megérte: Juan José Campanella filmjén sírunk és nevetünk, nyomozunk és szeretünk, miközben elsöpörnek a szenvedélyek nem csak a szép nők, de az alkohol és a gyilkosság iránt is.


Ez történt 2010-ben, II. rész
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

Nagy évértékelőnk első részében a haiti katasztrófától a kolumbiai választásokig jutottunk, most folytatva a sort, áprilistól júliusig, Samaranch halálától a katalán bikaviadal-betiltásig jutunk.


Ez történt 2010-ben I. rész
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

Újabb év köszöntött reánk, a Lazarillo ennek megfelelően boldog újévet kíván, de miközben számos-számtalan új tervvel előre tekint, nem felejt el visszanézni: mostantól egy hétig, négy részben lajtsromozzuk, mi minden történt 2010-ben Spanyolországban és Latin-Amerikában. Először januártól márciusig, Haititól Kolumbiáig.


Van-e élet a boom után?
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

oikNapra pontosan egy évvel legutóbbi kerekasztalunk után most három műfordítóval beszélgettünk az Országos Idegennyelvű Könyvtárban a spanyol nyelvű irodalmak legújabb nemzedékeiről.


Sorskérdések alulnézetből
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

chiquitaSzépirodalomnak bravúros, történelmi regénynek lebilincselő, néhol erotikus, néhol ezoterikus, néhol meg krimi, de ne féljünk az aránytévesztéstől: Antonio Orlando Rodríguez regénye nem torz törpe, hanem – akár főszereplője – tökéletesen arányos liliputi.


Samanta Schweblin: Pillangók
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

schweblinImmár hagyomány, hogy oldalunkon regényrészleteket és novellafordításokat is közlünk: beharangoztuk már Elvira Lindo regényét, egy tárcafordítással üdvözöltük hazánkban Andrés Barbát és ugyancsak egy egypercessel emlékeztünk Mario Benedettire. Ezúttal a nemrég méltatott Samanta Schweblin-kötetből közlünk részletet: a Pillangók című novellát, fordítója, Kertes Gábor, és kiadója, a Nyitott Könyvműhely jóvoltából.


Csodás sokkterápia pillangókkal
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

madárevőÜde és mosolygós képéhez mérten meglepően szikár és néhol embertelen az argentin Samanta Schweblin világa – a kafkai külső mögött ugyanakkor rengeteg anyag és gondolkoznivaló rejlik.


Doktor Freud újratöltve
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

borges Egyik örömből a másikba esünk az elmúlt év latin-amerikai biográfiahalmát látva, Edwin Williamson Borges-kötete ugyanakkor kész rémálom: pszichoanalízis, tőrök és kardok, no meg Norah Lange mindenütt. 


Mario Vargas Llosa és a világ
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

donmarioHatvannégy napja van felkészülni a Nobel-díj átvételére Mario Vargas Llosának, akinek váratlan, de megérdemelt díjazása felforgatta a Frankfurti Könyvvásárt, telefonok, gratulációk, és felkérések özönével árasztotta el a perui írót, és kihúzhatja a csávából ügynökét is. Visszhangok Európából, Latin-Amerikából és Ázsiából.


Mario Vargas Llosa 2010 Nobel-díjasa
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

mvlNémileg váratlanul (ő maga legalábbis – már – nem számított rá) a 74 esztendős Mario Vargas Llosa lett 2010 irodalmi Nobel-díjasa. A perui író személyében a boom második írója kapta meg a legrangosabb irodalmi díjat, Latin-Amerika 1990 és Octavio Paz után ünnepelhet ismét.


Kilencven éves lenne Mario Benedetti II.
K. G.
Szólj hozzá!

beneMa lenne 90 éves Mario Benedetti. Kétrészes minisorozatunk második részében az uruguayi író Cambalache című novelláját közöljük - egyenest az uru futball fénykorából.


90 éves lenne Mario Benedetti
K. G.
Szólj hozzá!

BenedettiMa lenne 90 esztendős Mario Benedetti. A tavaly elhunyt uruguayi író előtt kétrészes minisorozattal jelentkezünk Kertes Gábor és a Műfordítóblog jóvoltából. A sorozat első részében bemutatjuk az uruguayi írót.


Fidel Castro 84 éves
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

fidelA pénteken 84. születésnapját ünneplő Fidel Castro ismét forradalmi olajzöldben, ismét felszólal a nemzetgyűlésen, és a nemzetközi politikára ügyelve a nukleáris háború elkerüléséért küzdene.


Nem gyerek-, nem lányregény
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

csakegyMagyarországon is kedveltek Elvira Lindo gyerekregényei, legújabb magyarul megjelent kötetében ugyanakkor vízbe ugrik a majom: van-e élet a Pápaszemes Manolitón túl? 


Logika, de nem tudomány
Dömötör Andrea
Szólj hozzá!

 borges"Már maga a ’matematika’ szó kimondásától is kirázza az embert a hideg" – írja a szerző, igaz, nem saját művére utalva, de valamelyest talán mégis önironikusan. Másutt viszont megjegyzi azt is: "A ’logika’ szó használata művészeti környezetben nem szükségképpen kellene hogy riadalmat keltsen".


Haiti, fél évvel később
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

haitiFél éve már, hogy pusztító földrengés rázta meg Haitit, több százezer halottat és milliónál több földönfutót hagyva maga után. De mi a helyzet hat hónappal a katasztrófa után?


Liberalizmus és autoritarianizmus között
Racs Marianna Katalin
Szólj hozzá!

 repuTöbb ízben beszámoltunk már idén Latin-Amerika bicentenáriumi ünnepségeiről, azonban a vén kontinensről sem feledkezünk meg: ezúttal az idén százéves portugál első köztársaságról közlünk tanulmányt.


Hadd beszéljen a... Vargas Llosa
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

 llosaMintha megindult volna valami a latin-amerikai írók életrajzkiadásában: a tavaly megjelent Márquez-biográfia után idén Juan Carlos Onetti életművét tekinthetjük át Mario Vargas Llosa olvasatában. 


Spanyol írók az ELTE-n
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

deFéltünk, persze hogy féltünk, mikor megtudtuk, hogy Fernando Savater nem tud hazánkba látogatni, de a Könyvfesztivál spanyol vendégei ezúttal is hozták magukat: vérbők, beszédesek és igen szórakoztatóak voltak.

 


Magyarországra látogat Fernando Savater
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

 savaterA Könyvfesztivál keretében immár hagyományosan spanyol írók (is) hazánkba látogatnak. Az idei nagyágyú a baszk Fernando Savater filozófus-író-újságíró, 2008 Planeta-díjasa, akinek A választás bátorsága című, a fesztiválra megjelentetett kötete immár a harmadik, ami magyarul napvilágot lát.


Carlos Slim a világ leggazdagabb embere
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

slim4Harminchat éve ugyanabban a házban él, szívesen szökik üzleti ebédről Goya-kiállítást nézegetni, s minden rekord érdekli, amit baseballozók, futók vagy úszók elérnek, egyet kivéve: a világ leggazdagabb embereinek listáját. Amit ő vezet. Carlos Slim, feketén-fehéren.


A diktátor és a kutyák
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

 rh Borítójához méltó hangulatú, fekete humorral jócskán megszórt regényt kaphatunk kézhez Francisco Ayalától: a diktatúra valósághűsége nyomaszt, a szatíra mar, a kutyák pedig a nemzeti himnuszt éneklik. 


Elvira Lindo: Csak egy szóval mondd (részlet)
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

lindo Miután nemrégiben beharangoztuk, milyen könyvek várhatóak az idén, most - remélhetőleg nem először - részletet is közlünk az áprilisban megjelenő Elvira Lindo-regényből, a Csak egy szóval monddból, Imrei Andrea fordításában.


Mi újat olvashatunk 2010-ben?
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

 könyvekSzámtalan ujjunkat megnyalhattuk a 2009-ben megjelent, spanyolból fordított művek láttán-olvastán, nyakunkon azonban a következő kiadói év. A Lazarillo annak nézett utána, milyen könyveket tartogat a spanyol nyelvű kultúrák kedvelői számára 2010.


Portugál és brazil metszéspontok
Racs Marianna Katalin
Szólj hozzá!

metszéspontokTörténelem, publicisztika, irodalom és színház. Tizenöt érdekes tanulmány Szilágyi Ágnes Judit tollából a portugál és brazil történelemről: új párhuzamok és hasonlóságok feltárása a kulturális élet széles spektrumának bemutatása által és számos magyar vonatkozás ismertetésével.


Szomorú szerelmi kirakó Cortázarral
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

62 kirakós Keserédes ízt hagy a szájban Julio Cortázar "sántaiskolás" ötletéből készült remeke, a 62/Kirakósjáték, ahol a végtelen cigarettafüstben mindenki mást szeret, mint akivel este nyugovóra tér, s hogy erről megfeledkezzen, bármire képes.


2010, a bicentenáriumok éve Latin-Amerikában
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

chávez bolívar Hogy 1810 mennyire jelentős év volt Latin-Amerika és Spanyolország történelmében, arra nem kell jobb bizonyíték annál a bicentenáriumi megemlékezés-hullámnál, mely áprilistól csaknem az egész szubkontinensen végigsöpör. A dicső múlt fényének pászmáját minden hatalmon lévő politikai erő igyekszik egyúttal saját kormányzatára is rávetíteni, miközben paradox módon az a Spanyolország is bekapcsolódik az ünnepségsorozatba, melytől két évszázaddal ezelőtt oly nagy boldogság volt elszakadni. Hajtás alatt ünnepségek, milliók, viták és menetrendszerű beszólások Cháveztől vagy épp Moralestől.


2010 megint Latin-Amerika éve lesz?
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

latamGazdasági szakértők prognózisai szerint a tavalyi gazdasági visszaesés után Latin-Amerika gyorsan talpra áll. Az év nagy győztesei Brazília és Peru lehetnek, Mexikó és a karibi térség viszont csak lassan tér magához a válság után. Brazíliában Lula utolsó éve következik az elnöki székben, a Koppenhágát követő első klímacsúcsot pedig Mexikóvárosban rendezik.


Bölcselet – nem csak bölcsészeknek
Dömötör Andrea
Szólj hozzá!

borges Az "Esszék" szó egy kötetborítón elrettentő lehet az olyan olvasók számára, akik ehhez nem érzik magukat elég "kiváltságosnak". Az ős kastélyt azonban még az informatikus édesapám sem lökte félre egy megvető legyintéssel, amikor véletlenül a kezébe került. A könyv ugyanis éppen ott nyílt ki, ahol Borges a transzfinit számokról elmélkedik az időről szóló esszéjében. De azt hiszem, bőven akad mentség a többi lapon is, amiért nem kell kimondanunk Az ős kastély fölött a "bölcsészkönyv" megsemmisítő ítéletét.


Új biblia Gabofileknek
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

 márquezNem kellett sokat várni arra, hogy magyarul is megjelenjen Gerald Martin Márquez-életrajza. A vaskos kötet első ránézésre ijesztő, első átfutásra impozánsan alapos, első olvasásra viszont egyenest letehetetlen.


(Nem is oly) ismeretlen katalán író magyar olvasót keres II.
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

 monzóA kiválóan sikerült, bár mérsékelt lelkesedésre intő Monzó-könyvbemutató után végre kezünkbe vehettük a katalán szerző Minden dolgok miértje című kötetét, mely ugyan kicsit egyenetlen és sokszor túláradóan pesszimista, de nehezen elvitatható, hogy némely darabja egészen mesteri.


Egy Cortázar-kerekasztal margójára
Lazarillo de Tormes
Kommentek száma: 2

cortazar Négy szakértő elme ülte körbe tanítványi láncban azt a (kissé szögletes) kerekasztalt, melyen egyaránt szó esett Cortázar romantikusságáról, fogyatékos latintudásáról, kiadásának magyarországi nehézségeiről, baloldaliságáról, és fordításának talányairól. A Lazarillo történetének első kerekasztalán jártunk.


(Nem is oly) ismeretlen katalán író magyar olvasót keres
Zelei Dávid
Szólj hozzá!

monzóA Minden dolgok miértje című elbeszéléskötet bemutatója kapcsán egy olyan, hazánkban jobbára ismeretlen katalán íróval ismerkedhettünk meg, aki éppoly járatos a magyar pornográfiában, mint a forgatókönyvírásban vagy a grafikában, s bár fordítója szerint messze esik mind Örkénytől, mind Cortázartól, a felolvasás alapján nem nélkülözi sem a mélységet, sem a humort. Quim Monzó könyvének bemutatóján jártunk.


Középkori utazás a Nemzeti Múzeumban
Virág Barnabás
Szólj hozzá!

királylanyokKirálylányok messzi földről: Katalónia és Magyarország a középkorban. Ezen a címen nyílt szeptemberben történeti kiállítás a Nemzeti Múzeumban. A tavasszal Barcelonában bemutatkozó tárlat hazánk és a hispán állam középkori történetének találkozási pontjait mutatja be a kalandozó hadjáratoktól egészen Mátyás és Aragóniai Beatrix házasságáig.


Mert van még szép irodalom
Szalai Zsuzsanna
Szólj hozzá!

cabré Végre egy könyv, ami nem akar földhöz vágni, meghökkenteni, zavarba hozni, provokálni. Végre egy könyv távol a hatásvadászattól, a szenzációhajhászattól és a polgárpukkasztástól. Végre egy könyv, ami ízléses, halk szavú, finom, elegáns, okos, és főleg: szép. Jaume Cabré olyan könyvet írt, melyet gyönyörűség olvasni.


Az író és az írnok
Dömötör Andrea
Szólj hozzá!

júlia néni Mario Vargas Llosa egyike a latin-amerikai újpróza legnépszerűbb íróinak, és nem csak nálunk. Az ő pályája tipikusan az "írók írójából" a "nagyközönség írójává" válás útját követi. Újabb műveit az irodalomkritika kevésbé értékeli, az olvasóközönség azonban annál inkább. Nos, mindennek tudatában olvasva a Julia néni és a tollnokot, bizonyos megelégedéssel állapítottam meg, hogy a perui szerzőből nem hiányzik az önirónia.


Erotikus ízek helyett üres fecsegés
Szalai Zsuzsanna
Szólj hozzá!

aphrodité Van egy óriási előnye annak, ha az ember irodalomkritikát ír: nem kell kockázatot vállalnia, hogy kifizet egy könyvet, amiről még nem tudja, jó lesz-e, hiszen megkapja ingyen. Azonban van egy óriási hátránya is: végig kell olvasni a szóban forgó művet, ha törik, ha szakad. Nos, Isabel Allende erotikus szakácskönyvével kapcsolatban megtapasztaltam a kritikusi munka mindkét oldalát. Borzasztó mérges lennék, ha csak egy fityinget is kiadtam volna ezért a könyvért, nemhogy azt a több ezer forintot, amit elkérnek érte. Ugyanakkor nem bántam volna, ha nem kell végigszenvednem több száz oldalt, miközben már a huszadik környékén legszívesebben becsaptam volna, és kidobtam volna az ablakon.


All inclusive dél-amerikai körutazás ötezerért
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

lamA Noran kiadó Dekameron-sorozatának latin-amerikai kötete ugyan nem a Könyvhétre jelent meg, mégis most, a strandszezon alkalmából jött el az ideje, hogy a T. Olvasó figyelmébe ajánljam. Azoknak, akik nem tehetik meg, vagy nem érik be azzal, hogy a Palatinus/Balaton/Adria hűs hullámai közé vessék habtestüket, azt javaslom, fizessenek be ötezer forintért egy dél-amerikai körutazásra, és merítkezzenek meg a Huszadik századi latin-amerikai novellák kísérleti, abszurd, mágikus realista, vagy – horribile dictu  – aberrált mélyvizében.


"Elvégre az a normális, ha az ember olvas."
Dömötör Andrea
Szólj hozzá!

Kezemben a könyv - a katalán Enrique Vila-Matas Bartleby és társai című műve – és a "minek nevezzelek" dilemmájával küzdök. Nem regény, sokkal inkább Nem-regény. Ráadásul metairodalom, magáról az irodalomról, vagy ha úgy tetszik, a Nem-irodalomról szól.


És te, hova ugrasz?
Zelei Dávid
Kommentek száma: 4

rayuela Mit kezdhet az egyszeri halandó egy olyan könyvvel, melynek második fejezetét a száztizenhatodik követi, melyben szerepet kap nagyjából a világ összes jelentős és jelentéktelen személyisége Hérakleitosztól Cortázar alteregójáig, Morelliig, melyet besző a francia bölcselet és az amerikai jazz, és melynek történetét mégis nehéz lenne három mondatnál többen taglalni? Hát vegyen mély lélegzetet, és készüljön fel egy észveszejtő intellektuális kalandra bohémságról, írásról és legfőképp keresésről.

 


A rendhagyás
Szolcsányi Ákos
Szólj hozzá!

 Zavarba ejtő helyzet egy közepesen rossz regényről írni – kritikai ellen/hátszél idehaza nincs, senki nem fog miatta leszokni az olvasásról, senkinek nem lesz a kedvenc könyve. Tegyük fel, hogy egy vitában pár év múlva Tolsztoj aranyköpését a boldogtalan családokról kiterjesztik a rossz regényekre, miszerint mindegyik a maga módján az, no, akkor talán szolgálhat néhány érvvel a Kártyavárak.


Világfalu, családi dráma és belvárosi horror
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

A Kárpát-medencébe szakadt spanyolok és spanyol szakos egyetemisták szubkultúrája megkapta évi rendes filmadagját, főleg fiatalabb alkotók friss terméséből. Sajnos a választékot némileg szűknek és műfajilag egyoldalúnak találtam.


Korcs szerelmek, egyenest Mexikóból
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

diana Már-már szokványos jelenségnek tűnik a latin-amerikai sikerírók részéről, hogy hetven felé közeledve egyre-másra adják ki visszaemlékezéseiket, elég, ha csak Márquez Azért élek, hogy elmeséljem az életemet című kötetére gondolunk. A felénk kevésbé ismert, Mexikóban azonban valóságos ikonnak számító Carlos Fuentes sem kivétel ez alól: Diana, a magányos vadász című könyvében legemlékezetesebb félrelépésének történetét olvashatjuk.


Spanyol írók a Nemzetközi Könyvfesztiválon
Lazarillo de Tormes
Szólj hozzá!

A hagyományokhoz híven az évenként megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében Magyarországra érkező írók-költők az ELTE-re is ellátogatnak. A spanyol tanszék vendégei ezúttal Julia Otxoa és Eugenio Fuentes voltak.

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16




Ha... Ha? (feb. 2-3.->)
Hülyítődoboz
2015. 02. 02 17:10
Hankiss professzor
Adalbert
2015. 01. 24 09:12
Jó gyakorlat Bemutató
felkarolo
2015. 01. 21 14:05
Ionangyal
Én, ellenem
2015. 01. 20 02:22
Budapest Kupa
Dami
2015. 01. 17 08:05