bezár
 

Felhasználói adatlap

Felhasználó által feltöltött tartalmak:

Csukást látni életöröm
„Egyre többet dolgozunk azon, hogy Csukás István költői életműve is a helyére kerüljön” - hangzott el a Könyvmolyképző Kiadó igazgatónőjétől. Ehhez a munkához a mi kis szerény eszközeinkkel, de annál nagyobb lelkesedéssel járulunk hozzá azzal, hogy beszámolunk róla. Csukásról beszélni öröm, Csukásért beszélni sokkalta inkább az. 
Megtisztított mítosz
A Lector Kiadó egyik izgalmas újdonsága Demény Péter író, költő, szerkesztő Apamozsár című kötete. Megnéztük, milyen apákat őrülnek abban a nem túl bizalomgerjesztő mozsárban. Nem csalódtunk. 
Naplózás magasfokon
Hogy milyen meglepetésekkel, netán szenzációkkal rukkol elő egy kiadó, az mindig különös várakozás-hangulatot kölcsönöz a könyvhétnek. Mint korty előtt a sörhab látványa. Nem volt ez másképp a Magyar Naplónál sem, nézzük, miket mutattak be a pódiumon a napfényt és az esőt variáló júniusban. 
Ezt igazán nem gondoltuk volna...
Toroczkay András költő írt már a versek mellett filmkritikákat, tanított és tanít is gitárt, s most a Magvető Kiadónál megjelent első, nem is akármilyen novelláskötete, Búcsú Éhestől címen. Erről, a novellák történetéről és a következő verseskötetről is beszélgettünk vele. 
A menőség nyomában
A Tilos az Á jó hangulatú, trendi vagy nem-trendi kérdéskörére felfűzött beszélgetése közelebb hozta a kortárs gyerekirodalom világát a közönséghez, és a sziporkázó és vagány megjegyzések sem maradhattak el. 
Az utolsó (nagy) meccs
Különleges, régi idők fociját megidéző időutazáshoz csatlakozhatott az Egressy Zoltán Lila csík, fehér csík könyvbemutatójára betévedt érdeklődő. Különleges, emberi szépsége a dolognak, hogy a bemutatott könyvben Egressy gyermekkori élményei mellett markánsan jelenlévő focilegenda még él, s a könyv egy finom gesztus és tisztelgés feléje is. Na de kiről van szó? Arról az emberről, aki az Európa Kiadó igazgatójának, M. Nagy Miklósnak, a jelenlévő színésznek, Csankó Zoltánnak, és természetesen a szerzőnek, Egressy Zoltánnak az életében is mély nyomot hagyott: Törőcsik András, az Újpest játékosa és a Magyar válogatott meghatározó csatárja a könyv és a beszélgetés főszereplője.
Európai anzix
Az Európai Támogatással megjelent könyvek bemutatójára került sor a Supka Géza teremben három kiadó – a Typotex, a Gondolat és a L'Harmattan jóvoltából. Karádi Éva, a Lettre főszerkesztője bevezetőjében elmondta, hogy mennyire fontos az európai régió irodalmának lefedettsége, s mint a rendezvényen kiderült, a hazai könyvtárosokat szerették volna ezzel megszólítani, hogy eljussanak hozzájuk a legújabb európai könyvek.
Jövőn túl, Vajdaságban
A Fórum Könyvkiadó Márai teremben tartott könyvbemutatóval egybekötött beszélgetésein összegyűlt nagy tömeg témájukban is aktuális, izgalmas könyveket ismerhetett meg, Domonkos István, Patak Márta és Hász Róbert nem akármilyen műveit.
Az foglalkoztat, hogyan emlékezünk
Hevesi Judit első verseskötete a napokban jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában. A verseket meghatározó súlyos problémákról, esélyekről, a traumák jelenidejűségéről beszélgettünk vele, egyéb, nem épp pehelykönnyű kérdések mellett. 
A börtön virágai
Egy márciusi estén lenyűgöző élményben lehetett része annak, aki ellátogatott a Pesti Vigadó Kamaraszínházába. Az érdeklődők Tóth Erzsébet műfajilag nehezen besorolható, a dráma formájához tökéletesen alkalmazkodó Kőrózsa című zenés előadásán vehetett részt. 
Versmélyben
Aki ellátogatott a mindig hangulatos Nyitott Műhelybe március 10-én G. István László költő, műfordító, egyetemi tanár kötetbemutatójára, azt hihette, egy izgalmas egyetemi előadás kellős közepébe és egy templom áhítatos, ünnepi pillanatainak a közepébe csöppent. A két tanár (és pap) G. István László és Ferencz Győző volt, s a bemutatott kötet becsületes neve: Dekonstruált ritmika – a vers szótagidőtartam lüktetésének szimmetriarendje Weöres Sándor Magyar etűdök verseinek 1. sorozatában.
Az egyik utolsó magyar polgár
A Petőfi Irodalmi Múzeum eddig is kiváló irodalmi események méltó helyszínéül szolgált, s most sem volt ez másképp, amikor Sándor Ivánt köszönthette a közönség, nyolcvanötödik születésnapja alkalmából.
Kifordított tündérmesék
Tamás Zsuzsa második, Mesék a Teljességhez című kötete már a borítójával előlegez némi sejtelmes miszticizmust, égi mítoszt. Ahogy egyre beljebb haladunk a mesékben, ez az érzés csak fokozódik. 
A csillagok állásán is múlik
Francia nyelvből fordít, manapság már csak egy-két könyvet évente. Emellett ír, Szabadesés című regénye a Móra Kiadó Tabu-sorozatában jelent meg, a kiskamaszoknak szóló Álomrendőrség első része pedig tavaly látott napvilágot a Betűtésztánál. Lehet ihletet meríteni a fordított szövegekből az íráshoz? Miben különbözik a francia gyerekirodalom az itthonitól? Mik foglalkoztathatják a mai kamaszokat, miről érdemes nekik írni? Ezekre a kérdésekre is válaszolt nekünk Pacskovszky Zsolt.
Az önfejlesztés rendkívül fontos
Zalai Antal hegedűművész a világ számos pontján adott már nagysikerű koncertet, s nem egy fellépés és lemez bizonyítja tehetségét. A Paganini 24 Caprice-ában rejlő kihívásokról, az egyedi hang megtalálásáról, s a komolyzene jelenlegi helyzete mellett egyéb fontos dolgokról beszélgettünk vele. 
Mit rejtenek a szürke házfalak?
Böszörményi Gyula neve számomra garancia. Meglátom egy könyvborítón a nevét, és megnyugszom. Az átlagtól ragadó háziasszonyok és műkedvelők kifőzte mesék ellen ő a védjegy. A garantált minőség. Soha nem jön rosszul, s mindig jóváteszi az elrontott, fáradt napokat. Most sem okozott meglepetést legújabb, Lopotnyik című kötetével.
Törökvilág Magyarországon
„Az osztrák elvette tőlünk a mi kedves Budánkat.” Énekelte egy régen élt török költő nagy sajnálatában, s valóban, a török hódoltság idején a törökök hozzászokhattak Magyarországhoz, a magyar városokhoz, s joggal érezhették a magukénak. Igen ám, de másképp gondolkoztak erről a magyarok, s nem kevésbé határozott egyetértéssel adhatunk igazat nekik is.   
Senkinek sem kötelező antiszemita cikkeket írni
Bíró-Balogh Tamás legutóbb megjelent, Kosztolányi Dezső életrajzának nem túl fényes fejezeteivel foglalkozó könyve, a Mint aki a sínek közé esett című kötet nem kevés meghökkentést kiváltó írásaival, leleplezéseivel is felhívja magára a figyelmet. A Kosztolányi-életrajz hiányzó darabjairól, Kosztolányi antiszemitizmusáról, s a Radnóti Miklós-hagyaték sorsáról is beszélgettünk a könyv szerzőjével.     
A jazz határai
Ifj. Banyák József a fiatal jazz-zongoristák egyik legtehetségesebbje. Számos helyen fellépett már, ahol komoly sikereket ért el. Pályakezdéséről, a fiatal cigányzenészek helyzetéről, lehetőségeiről, a kihívásokról és a jazz határairól is beszélgettünk vele. 
Prózaíróként is drámaíró vagyok
Jelenleg a Budapest Bábszínház dramaturgja, előadásait számos díjjal jutalmazták. Tavaly jelent meg Csomótündér című mesekönyve, és biztosan sokan vannak, akik az Időfutár kapcsán ismerik, hiszen ő volt az egyik szerzője a népszerű rádiójáték-sorozatnak, melynek regényváltozata is született. A színházi munka és meseírás különbségéről, tabutémákról, öregségről, és a bábszínház örök varázsáról beszélgettünk Gimesi Dórával.
Álarcos puszirablók?
Első meséjének főszereplői bajuszok voltak. Aztán egy rettegő fogorvosról írt történetet, legújabb könyve pedig arról szól, milyen következményei lehetnek az elmaradt jóéjtpusziknak. Vig Balázzsal beszélgettünk a humor fontosságáról, játékos, interaktív író-olvasó találkozókról és megható pillanatokról.
Világtalan?
Zelei Dávid a FISZ Világirodalmi sorozatának egyik szerkesztője. A világirodalmi kritikákat tartalmazó válogatás az ő szerkesztésével-válogatásával lát hamarosan napvilágot a sorozat első darabjaként. Erről, a hazai kritika világirodalmi szövegekhez való viszonyáról, s a FISZ sorozatának további terveiről is beszélgettünk vele.
(Kor)határtalan zene
Balázs János fiatal kora ellenére elismert zongoraművész a MOM Kulturális Központban tartott immár sokadik alkalommal a gyerekeknek beszélgetéssel egybekötött „zongoraórát”, hogy a komolyzene szerelmeseinek számát tovább bővítse, s azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a zenekedvelők korhatárát néhány évvel-évtizeddel lejjebb vigye.
Kati szemével a világ
Írt már verset, novellát, meséket. Tavaly jelent meg Mindig ez a Kitkat! című mesekönyve a Scolar kiadónál. Méhes Károllyal a történetek születéséről, a modern mese mibenlétéről, és Pécsről is beszéltgettük.
Erős tehetségek
Erdélyről mindig valami misztikus világ, Dsida Jenő és Tamási Áron szelleme jut eszembe. Szerencsére most nem kell a múlt homályába mennünk az érdekes és értékes dolgokért, ugyanis két fiatal költő verseskötetének örülhetünk a jelen valóságában. Serestély Zalánnal és Varga László Edgárral beszélgettünk Erdélyről és Kolozsvárról, pályakezdésről és Kós Károly valamelyik templomtornya tudja még, mennyi mindenről. 
Egy rabló élete sem fenékig sült kolbász
A tavaly elhunyt Otfried Preußler Torzonborz trilógiája immár magyarul is teljes, a legutolsó,  Torzonborz megjavul című kötet nemrég jelent meg a Kolibri kiadónál.
Hajmeresztő magyarok
Október tizedikén este hét órakor a Centrál Kávéházban volt Lackfi János legújabb kötetének, a Három a magyar igazság című kötetnek a bemutatója. Az esemény nem kevés érdeklődőt vonzott, a bemutatóra kialakított terem igen hamar zsúfolásig megtelt, s még a pótszékek után is az az érzése volt az embernek, hogy alig fér el. Az estet Juhász Anna vezette, s a két meghívott vendég, a Lackfi János és Both Miklós zenész szolgáltatta jó hangulat, azt hiszem, jó időre száműzte mindenkiből azt a fránya rossz magyar pesszimizmust és a homokos-vizes reménytelenséget.
Megírtam egy kiló verset
Kollár Árpád Milyen madár című első gyerekverskötete nyár elején jelent meg a Csimota Kiadónál. A költő élvezetes kísérletnek tartotta a kötet összeállítását, amelynek legjellemzőbb tulajdonsága talán a sokféleség, hiszen - ahogy ő fogalmaz: "ilyen az élet: sokféle, mindenféle, vidám, szomorú, félelmesztő, kiváncsiságos, játékos. Jó, nagyon jó." A beszélgetésből az is kiderül, hogy hol is van elásva a gyerekköltészet kutyája.
Hogyan léphetjük át az árnyékunkat?
Az idei könyvhétre jelent meg Mikó Csaba ifjúsági regénye Veszélyben a Tölgy! címmel. Hogy miről szól a könyv? Egészen röviden talán arról, hogy vajon képesek vagyunk-e másért, másokért - egy közösség együttes céljainak érdekében - lemondani önmagunkról. A szerző azt is elárulta a prae.hu-nak, hogy mi lesz a következő könyve, amelyik a Kolibri Kiadónál jelenik meg.
A traumák a testbe íródnak
A könyvhétre megjelent Kafka macskái című regényéről, otthonosságról és hontalanságról, valamint Kafka per alatti hagyatékáról Szántó T. Gábor íróval, költővel, szerkesztővel beszélgettünk.
Csak a hangsúlyok helyeződnek át
Tallér Edinát eddig felnőtteknek szóló regények szerzőjeként ismerhettük. Az idei könyvhétre jelent meg a Tilos az Á Könyveknél első ifjúsági regénye Most akkor járunk? címmel. A kötet születéséről, zene és szöveg egymásra hatásáról és a mai kamasznyelvről is beszélgettünk.
A pokol odafönt van
Sajó László író, költő legújabb könyve mostanában jelent meg az Osiris Kiadónál, A futball ábécéje címen. Erről és az idei világbajnokságról, a kocsmák világáról beszélgettünk vele.
Fiatal és markáns
Nyerges Gábor Ádám költőt, írót, szerkesztőt kérdeztük legújabb könyvéről, a Sziránóról, a gyerekkor folyosóiról és sok egyéb mellett az irodalom légópincéiben rejtekező meglepetésekről.
A Rajkó alapvetően filmtervnek született
Matematikát tanult, most animációs filmek operatőre és gyerekkönyvek szerzője. Az Aprótörpe indiánok két része után most egy ifjúsági regényt írt, melynek címszereplője egy elárvult, nemesi származású fiú, akit vándorzenész cigányok fogadnak maguk közé. Milyen forrást használt a regényhez, lesz-e film a történetből? Többek között erről is beszélgettünk Erdős Istvánnal.
Perem mellől
Hétfőn az Írók Boltjában tartották a József Attila Kör Frissítő című sorozatának következő eseményét. A meghívott vendégek a Könyvhéten új könyvvel jelentkező szerzők, Kiss Tibor Noé és Krusovszky Dénes voltak. Velük beszélgetett a József Attila Kör elnöke, Gaborják Ádám.
Bűbájos Balaton -- balatoni bűbáj
Nyulász Pétert a legtöbb manó ismeri. A föld alattiak és a föld felettiek, a Balaton bűbájos vidékén élők és éltető nedvet szippantók, a Traminik és a Furmintok, a négyévesek és a negyven évesek. Nem véletlenül mondom: mindenki. Vele beszélgetett legújabb könyvéről, a Helka folytatásának minősülő, Ciprián címűről Besze Barbara. Kicsik, nagyok, szépek, szebbek együtt hallgattuk.
Áldozatok vérrel-habbal
David Szalay angol anyanyelvű író, mint minden tehetséges ember, magyar származású. Vele beszélgetett Pál Dániel Levente. A közönség számára a könyv fordítója, Sári Júlia tolmácsolt.
Hatszázon túl, hetvenen innen
A negyedik Margó Fesztivál ominózus eseménye volt Nemere István író faggatása életről és irodalomról, ufókról és szerzői jogokról. Aki ellátogatott a Prezibe, jó kedélyben tölthetett el egy órát Nemere István és Valuska László társaságában.
Nem én dolgozom, a mese történik velem
Tíz évig pedagógus volt, mostanában szerkeszt és ír. Gyerekkönyveket is. Mit jelent számára a mese? Melyik könyveket kell feltétlenül elolvasniuk a gyerekeknek? Hogyan lehet összeegyeztetni a nagycsaládot az írással? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Miklya Zsolt.
Csiganyálon a végtelen
Fellinger Károly verseskönyve véletlenül jutott el hozzám. Egyik nap kimentem a postaládához, és ott volt. Minő szerencse! A váratlanul kapott gyerekkönyv mindenhol és mindenkinek jól jön. Nekem is! Némi elfogultsággal lapoztam fel a kötetet a borítón ágaskodó, vidám csiga láttán. Ugyanis nekem is van csigám. De ígérem, eddig és nem tovább a felesleges személyeskedés.
Nincs semmi, csak a vers betűfejes panoptikuma
"Remélem, a PET palackokon kívül más is marad utánunk. Digitális majális zajlik, és félő, ha megadják magukat az okostelefonok, bután nézünk majd a jövőbe. De mindig vannak eminens diákok, akik épp nyújtózkodva jelentkeznek, mialatt a renitensek játékgépbe dobálják valahol a pénzt - bár már ez sem legális. A legalitásunkat kellene valahogy megőrizni" - Hartay Csabát Ayhan Gökhan kérdezte.
Ki vagyok én?
Mira Lobe remekműve 1972-ben jelent meg. Az osztrák írónőről hevenyészett adatokat találtam, 1913-ban született zsidó családban, Hilde Mirjam Rosenthal néven, és 1995-ben bekövetkezett haláláig Bécsben élt.
A költészet nem csak az irodalomé!
Magolcsay Nagy Gábor Kassák Lajos és Papp Tibor nyomdokain haladva indult el a vizuális költővé válás útján, azonban egy kísérletező, ám kevés visszhangot keltő könyv megjelenése és számos logo-mandala publikálása után néhány évre visszavonult, 2012-től azonban új vizuális költeményekkel tért vissza a kulturális közéletbe, s nemrég Pántya Beával közösen megvalósítottak egy igen sikeres kiállításban kicsúcsosodó projektet, amely rákérdezett az irodalom és a képzűművészet határaira is. Ennek apropóján beszélgettünk.
A Kiss herceg nyomában
Kiss Ottó könyveivel általában két súlyos, kikezdhetetlen bajom van. Az egyik, hogy ritkán jelennek meg, a másik, hogy néhány kivételtől eltekintve túl rövidek. Az egész eddigi életművön áthat ez a ritkaság-rövidség.
A zajt szeretem, a csöndtől mindig is féltem
Úgy gondolta, hogy a magyar gyerekirodalom nem eléggé sokszínű, ezért hozzátett még egy színt, a kéket. Dóka Péterrel beszélgettünk tavaly megjelent ifjúsági regényéről, legfrissebb olvasmányélményeiről és egy lila királylányról.
Nyugodtan és békésen – Beszélgetés Nagypál Istvánnal
Nagypál István fiatal költő és műfordító, aki nem mellesleg most Lengyelországban él. A lengyel élményekről és az irodalmi terveiről beszélgettünk vele egy jót.
Egy értékmentő indián törzs
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori óraadó tanára, a Tatabányán élő Szénási Zoltán irodalomtörténész és nem mellesleg az Új forrás egyik szerkesztője beszélt nekünk a fennmaradással járó nehézségekről, az egyetemi oktatásról és sok egyéb, "nem túl divatos" dologról, mint irodalom és emberi kapcsolatok.
Sznob-ficsúrok levelei
"A modern irodalom trónusába egy kiállhatatlan és üres poseurt ültettek: Ady Endrét s nem mások, kedves barátom, mint azon szintén modern szellemű fiatal emberek, kik arra aspirálnak, hogy rossz, modoros és affektáltan zűrzavaros verseiket a B.N. tárcarovatában közöljék." - A Kosztolányi Dezső kritikai kiadás következő darabja pár hete jelent meg a Kalligram Kiadónál, és a Kosztolányi Dezső Levelezése címet viseli.
Dobrovics és a szellemi (al)világ
Nemrég jelent meg Bereményi Géza Vadnai Bébi című második regénye a Magvető Kiadónál. A Petőfi Irodalmi Múzeumban megtartott könyvbemutatón a bársonyba simuló falak menedékében összegyűlt nagy közönség egy órán át élvezhette a lebilincselő beszélgetést.
Egy sokfejű, sokkezű, sokszívű közösség
Egyre népszerűbb az Író Cimborák blogja, ahol havonta változó témákhoz kapcsolódva jelennek meg kortárs szerzők meséi, gyerekversei. Az Illusztrátor Pajtásokkal együttműködve a szövegekhez mindig társul egy-egy kép is. Az internetes oldal egyik szerkesztőjével, Majoros Nóra íróval beszélgettünk gyereklapokról, esti mesékről, a kísérletezés fontosságáról.
Szóesésben – Bécs-Budapest Tranzit Xaver Bayerrel
A Bécs-Budapest Tranzit vándorcirkusza halad tovább a két város közt meglévő földrajzi és kulturális távolságban. Újból itt, a szomorúság és a géniuszok városában, az ércnél maradandóbb Budapesten kötött ki ez a különös mázban pompázó, láthatatlan hajó-légió, s kultur-horgonya a Roham Bár talaján állapodott meg ideiglenesen.
Bodarászó kritikusok
A Fiatal Írók Szövetségének legutóbbi Kritikustusáján a gyerekirodalom került terítékre, Domonyi Rita Tündérbodár című könyvéről beszélgetett Sándor Csilla, Szekeres Nikolett és Neszlár Sándor. A moderátor Varga Betti volt.
Kockás pléden fekvés és felhőbámulás
A Csimota már eddig is sok jó könyvvel örvendeztette meg a hazai olvasóközönséget. Az idén megjelent Tündérbodár a tíz éve alakult gyerekkönyvkiadó első, nagyobbaknak szóló meseregénye.
Szövegképek
2013. szeptember huszadikán a Király utca kilenc szám alatti galériában nyílt izgalmas és példaértékű kiállítás Vers/kép/ző címmel. A kiállításon tehetséges fiatal képzőművészek versekhez készült munkáit nézhetik meg a látogatók.
Az ír Shakespeare
A Seamus Heaney-ről szeptember 16-án tartott megemlékezés kezdete előtt tíz percig feszengtem, attól tartottam, nem lesznek elegen, mivel a Nyitott Műhelyben a három beszélgetőtárson – Mesterházi Mónikán, Gerevich Andráson és Imreh Andráson – kívül alig volt ember. Aztán a félelmem hamar eloszlott, hat óra előtt alig néhány perccel a terem megtelt. A hely tulajdonosa, Finta László mindent megtett, hogy jól működjön minden, örömmel írom ezt le, mert tapasztalatom szerint rendkívül ritka az ilyen, hogy valaki ennyire a szívén viselje egy irodalmi est sikerét.
Van képük hozzá
1400 beérkezett pályaműből választotta ki a zsűri az idei ARC-on szereplő 125 plakátot. Ez szép és jó, de menjünk tovább, az ugyanis gyanús, hogy a politikailag túlfűtött pályaművek többsége összekacsint egymással.
Puerto Ricóból jöttem, mesterségem címere: magyar író
Ferdinandy György neve sokáig ismeretlen volt a hazai olvasóközönség előtt. Az ’56-ban disszidált, Franciaországot és a trópusokat megjárt író Mélyebbre! című novelláskötetét mutatta be június 13-án a Magyar Írószövetségben Bíró Gergely, a Magyar Napló folyóirat és egyben a kiadvány szerkesztője.
Felséges bolondériák
Simon Réka Zsuzsanna legújabb kötetében nem kerestem különleges szimbolikát vagy bújtatott üzenetet. De ezek a királymesék talán nem is ilyen szándékkal jöttek létre. Szórakoztatást, igényes humort, könnyen befogadható történeteket kerestem, és ezekből mind ötösre vizsgázott a könyv.
Kafka-kapszulák
Április tizedikén délután az Írók Boltjában folytatódott a Bécs-Budapest Tranzit sorozat: most Gerhild Steinbuch és Michael Donhauser osztrák szerzőket Kovács Edit, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa és Lesi Zoltán költő, fordító, programozó matematikus mutatta be.
Tapintásba mártott szín
Egy érdekes, a szokottól merőben különböző kiállítás megnyitójára csöppenhetett a látogató április 23-án az Ékezet Nyitott Műhely Galériában. Itt most az 'érdekes' és a 'különböző' holmi üresen csengő frázis helyett tényleg azt jelenti, amit a szó takar. Ott jártunk, és nem bántuk meg.
Tizenegy gól
A Költészet napján mindig nagy zsongás észlelhető a tavasz első fényét magába fogadó fővárosban. Az utcák, kávéházak, omladozó háztömbök között szorongó kulturális helyek megtelnek költészettel, mert ezen a napon rendre minden a költészetről szól – kötelezően és szabadon. A Szatyor Bárban a Fiatal Írók Szövetsége és a Rukkola.hu szervezésében megtartott, Költészet napi 11-es című, hivatalosan hatkor kezdődő rendezvény a többi költői esthez hasonlóan a vers ünnepét szolgálta.
A történelem már a hálószobában van
Az újlipótvárosi séták rendezvény illő és üdvös, a betemetett múltból előásott csontdarabkák összeillesztésével könnyebben ismerjük meg az előttünk működött, kegyetlen rendszert és annak alkatrészéül szolgáló embereinek mindennapjait. Ebben a jelenleg szociológusként dolgozó Merker Dávid, volt SZDSZ-es képviselő volt a segítségünkre.
Így működik Markó Béla, a költő
Markó Béla hosszú idő után tér vissza a politika imbolygó színpadáról a szépirodalom biztonságosabb terepére. Ennek jól látható eredménye a Jelenkor Kiadónál újabban megjelent, Festékfoltok az éjszakán című verseskönyv. A sajtó számára rendezett, december 11-én 10 órakor a Két Szerecsen Kávéházban megtartott, reggelivel egybekötött kötetbemutatón jártunk.
Dialógus fehéren-feketén
A Petőfi Irodalmi Múzeumban a Nádas Péter születésnapja alkalmából rendezett beszélgetésen két szoba alig volt elég, hogy az érdeklődő közönség kényelmesen elférjen. A második szobában kivetítőn nézhette mindenki a beszélgetést, a szerencsésebbek széken ülve, a sportosabbak a falnak támaszkodva. A beszélgetést Bazsányi Sándor kritikus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára vezette.
Fiúkról fiúknak, lányoknak
December negyedikén este a Nyitott Műhelyben mutatták be Nagypál István A fiúkról című verseskötetét. A szerzővel Nagy Márta Júlia és Izsó Zita beszélgetett. Hideg volt és mert szeretjük a jó költészetet, szétnéztünk kicsit, hogy aztán ott ragadjunk a végéig.
Roland és Gustav
Fenegyerekekből nincs hiány a kortárs magyar irodalomban. Itt van példának rögtön egy eleven példány: Orcsik Roland. Az ő estjén néztünk szét, hogy megtudjuk, mi fán terem Mahler, és nem esett-e messze Alma Mahler a fájától.
Otthontalanok az otthontalanokért
Némi rossz előérzet és fenntartások kíséretében léptem be a Duna Palota kapuján, attól tartva, hogy itt jóllakott sznobok versengenek majd egymás közt, melyikük fog nagyobb sóhajtásba, a hajléktalanok kezébe pénzt soha nem csúsztató, megjátszott együttérzésbe. Tévedtem. Számtalan felolvasás közül, legyen az irodalmi vagy bármilyen, ez az est volt az egyik leginspirálóbb és legjobb, ahol nem éreztem azt, hogy feleslegesen ülök itt, hogy csak a drága időt töltöm el értelmetlenül. Sznoboknak nem volt nyoma. Érdek nélkül volt itt mindenki. Tévedtem, tévedtem, tévedtem. Örülök, hogy tévedtem.
Az evés az emberiség közös anyanyelve
Május tizedikén a Mika Tivadar Mulatóban megtartott rendezvényen a Magyarországon élő bevándorlók kultúrájából kaphatott ízelítőt az érdeklődő közönség. A "vasárnapi ebéd csütörtökön" cím alatt futó program szervezői, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület munkatársai kisfilmekkel, különleges ételekkel és rövid beszélgetéssel készültek.
Hova vezetnek a rejtélyes lábnyomok?
Bruck András a rendszerváltás előtt hosszú ideig az Amerikai Egyesült Államokban élt, A fogadalom című ifjúsági regényét is ott kezdte el írni. Az eddig megjelent kritikák mind elismerően szólnak a könyvről.
A Kelet még közelebb van
A magyar dokumentumfilmes szcéna képes az európai színvonalat meghaladó, erőteljes alkotások létrehozására. Gyönyörű példája ennek a nem rég készült Allah minden napján szaladnak a lovak, amit az ELTE Társadalomtudományi Karának IV. Nemzetközi Dokumentumfilm fesztiválján moziban is láthatott a közönség. Kis Anna filmje a Magyarországon élő törökök, arabok világában próbál tájékozódni, egy-egy személyesebb epizódtörténettel hozva hétköznapi hőseit közelebb a nézőhöz.
Made in Europe
Charles Bukowski útirajza tökéletes módszer arra, hogy ne ismerjük meg Európát. Bukowski könyve az új város, az új táj megismerésének érzésétől untig ájuldozó, hagyományos útikönyvek tüntetőleges, lázadó ellenpéldája. Párizs látványosságainál és a Szajna szép folyásánál fontosabb a megfelelően behűtött sör és a mindenhol megfelelően tárolt vörös- és fehérbor mennyisége.
Elfelejtett küldetés?
Február 15-én este mutatták be a Hitel folyóirat februári lapszámát az Uránia mozi kávézójában. A Hitel gyakran jelentkezik az utóbbi időkben tematikus, egy kérdést felvető és arra válaszokat kereső lapszámokkal. A mostani szám Az elfelejtett küldetés címet viseli.
A szegénység provokációja: bárki válhat hajléktalanná!
Karinthy Frigyes egyik novellájában a hullaházi hűtőkamra szolgál három balfácán beszélgetésének didergető helyszínéül. Fontos beszélgetés zajlik le ott a mélyben, a hidegben, mint ahogy történt ez máshol is, más időben, nevezetesen Budapesten, a Széchenyi fürdő melletti metrómegállónál. Február 11-én délután az Újnautilus szervezésében tartottak rendkívüli beszélgetést a hajléktalanokról rendkívüli helyszínen, a Városliget fái alatt. A résztvevők száma jóval meghaladta a hármat, a párhuzam a novella és a valóság közt csupán annyi, hogy a hideg meghatározta a helyszínt, tüntetőlegesen volt jelen. Mert hát jelen volt. A hőmérő szerint mínusz négy, mínusz öt fok körül.
Kicsírázhat bennem egy életremény
Email-beszélgetés Pest és Buda között G. István Lászlóval, többek között versekről, tervekről, tér nélküli világban megélt tapasztalatokról, fordításról és olvasmányokról.
Pilinszky János garbóban
Pilinszky János hamuszín-fekete-fehéren. Pilinszky János, verssel a száján. Pilinszky János, egy szál cigarettával. "Pilinszky János voltam, ez volt büntetésem. " Az Írószövetségben Vasadi Péter segítségével idéződött meg Pilinszky alakja.
Csodák, mókák, kacagások
Birtalan Ferenc egymás után megjelenő köteteit (Hetvenkét lépcső; Szökőár után is hazatér a tenger; Versek regénye) valamiért elkerüli a kritikai figyelem. Nagy ritkán egy-egy ismertetés, vélemény vagy okos elhatározás, mint a tavalyelőtti Szép versekbe beválogatott Birtalan-alkotások mégis azt sejtetik, több a jó költő, mint gondolnánk, és előbb-utóbb akad értő szem, aki ezt észreveszi.
Angyalok minden mennyiségben
November 29-én, kedden mutatták be a Magyar Írószövetség nagytermében a győri Műhely legújabb, angyal tematikájú számát. December van, ilyenkor ajánlatos a sok angyalt észrevennünk a városban-világban, a számuk valamiért megduplázódik, havazás híján angyalok porzanak végig az országon. A terem hamar megtelt, ülőhely nem, vagy kevés volt, állóhelyünk az ajtónál, ajtófélfának döntve vállunkkal foglaltuk el.
Élve boncolás
November másodikán mutatták be a Kossuth Klubban Lázár Bence András második, Rendszeres bonctan című verseskötetét. A hangulatosan megvilágított terem hamar kontrasztos viszonyba lépett a kötetcím sugallta hideg, boncasztalt idéző hús-vér-darabos szürkeséggel, közben az ablakon túl éledező sötétség romantikusan ráfröccsent és megszáradt a bent ülő közönség zakóján, szoknyáján, szemüvegén.
A fjord másik oldalán
Ahol sok ember van, ott kevés hely jut a költészetnek. Vagy máshogyan igaz? Kevés ember, sok költészet? Acsai Roland estjén se sok, se kevés ember, sok költészet, megfelelően adagoltan, mindenkibe megfelelő mértékkel.
Biceg, nyöszög, nyiszereg
A magyar gyermekirodalom rendkívül erős. Ezt bizonyítja, hogy egyik napról a másikra kerülnek elő olyan csodák, mint Kányádi Sándor, Kiss Ottó vagy Lackfi János gyönyörű gyermekkönyvei, gondoljunk csak a Talpas történetek, a Csillagszedő Márió vagy az Apám kakasa címűekre. Az ilyen művektől a műfaj sikere töretlen, a gyermeki és szülői lélek békés, csendes, nyugodalmas.
Berény meg a többiek
Párizs, Párizs! Kedves Magyarországom, kedves magyar festészetem, részrehajlás nélkül állítom, te vagy a legközelebb Párizshoz. A nyolcak kiállítása megérkezett a Szépművészeti Múzeumba és elfoglalta az őt megillető teret és időtlenséget.
"Nem játék a világ! Látni, teremteni kell!" – Interjú Sipos Lajossal
1941. augusztus 4-én, hetven éve halt meg Babits Mihály. A nemrég megkezdett Kosztolányi kritikai kiadás mellett javában tart Babits Mihály életművének feldolgozása, kritikai kiadásának szerkesztése is. A munkáról, a kutatásról és Babitsról kérdeztük a kritikai kiadás vezetőjét, Sipos Lajost, az ELTE és a PPKE professzorát.
Minden, ami francia – az EUShorts rövidfilmes programja a Francia Intézetben
A Francia Intézet impozáns, szép épülete, ez a Duna parti Párizs április 26-án este francia rövid filmekkel örvendeztette meg a francia filmkultúra elkötelezett és hálás híveit. A programajánlóban feltűntetett, megtévesztő cím, miszerint itt vicces rövidfilmek lesznek láthatóak, kevéssé áll közel az igazsághoz, amennyiben mind a kilenc film magán kellene viselnie ezt az elnevezést. Ehelyett mind a kilenc film valós illetve lehetséges problémák bemutatását tűzte ki célul – a humor, a tréfa színskáláján végigpörögve egészen az iróniáig, a fekete humor vadvizébe áztatott történetekig.
A nagyságot nem centikben mérik
Antonio Orlando Rodríguez. Szeretem az ilyen hosszú neveket. A világirodalomból egy ilyen végtelenbe vesző névvel megszentelt kedvencem van, George Gordon Noel Byron Lord of Newstead és a magyar irodalom legszebb és azt hiszem, leghosszabb címe, a Gyöngyösi István nevéhez köthető Márssal társolkodó Murányi Vénus Avagy annak emlékezete, miképpen az méltóságos gróf hadadi Wesselényi Ferenc, Magyarország palatinusa, akkor füleki főkapitány, az tekéntetes és nagyságos gróf rimaszécsi Szécsi Mária asszonnyal, jövendőbeli házasságokrúl való titkos végezése által, csudálatosképpen megvette az híres Murány várát.
Füstben párolt arcok
Szabad az Á, 2010. február 15.: Füst, füst, füst. Vágatlanul, tömören. Magyarázom a Feleségemnek, hogy milyen rossz ez nekem. Az asztmámnak. Ő jobb hasonlattal él, szerinte akvárium, olyan homályos. Halak a hálóban vagyunk.
Paradigmaváltás elhalasztva
A magány, különös anya-gyerek kapcsolat, női gondok csendes tűzijátéka jól megfér Kiss Judit Ágnes új kötetében. Különösen szép versek gyűjteménye az Üdvtörténeti lexikon, még ha néhány kakukkfióka is feltűnik benne.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés