bezár
 

Felhasználói adatlap

Felhasználó által feltöltött tartalmak:

Kizár vagy bezár a határ?
A vasfüggöny lehullása egyben annak a lehetőségét is jelentette, hogy végre mi vállaljunk felelősséget önmagunkért. A tét az volt, okosak leszünk vagy buták, mondta Konrád György Itt, Európában című esszékötetének bemutatóján. A szerzővel Barna Imre beszélgetett.
A pápa, a rabbi és a falat kenyér
Vasárnap délután mutatta be a Holnap Kiadó Az Égről és a Földről című kötetét, mely Jorge Bergoglio, azaz Ferenc pápa és Abraham Skorka, a Buenos Aires-i Latin-Amerikai Rabbiképző Szeminárium rektora közti beszélgetéseket tartalmazza. Az olvasmányos kötet olyan kérdésekkel foglalkozik, amely nap mint nap felmerülnek az egyházi és a világi életben egyaránt.
Regény az ártatlanság, a bűnbeesés és a bűnhődés koráról
Závada Pál szerint két állítást lehet tenni Természetes fény című regényről. Egyrészt, hogy tényregény, aminek minden szava valóság, másrészt, hogy fikcióról, szépprózáról, kitalált történetről van szó. A szerző saját elmondása szerint törekedett arra, hogy e két megoldás között az olvasó ne tudjon dönteni.
Hova küldte Hamlet Opheliát?
Goldoni tíz ujját megnyalná, ha olyan jelenetet sikerült volna összeraknia, mint Shakespeare a Rómeó és Júliában, mikor Paris herceg lánykérőben jár Capuletéknél. Shakespeare műveinek ironikusságáról, az ezüstkorról, valamint arról mesélt Nádasdy Ádám a Műfordítók Egyesületének standjánál, hogy manapság a gúny kapuján keresztül tudunk csak a megrendülésig eljutni.
Beszéljünk Herczeg Ferencről!
Közös program keretében ismerhette meg az érdeklődő közönség a vajdasági kiadók közelmúltban megjelent és elkészületben lévő köteteit. A Fórum Kiadó, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, az zEtna és az Életjel Kiadó kiadványait a kiadók vezetői és a kötetek szerzői mutatták be.
Sofi nem kecsegtet hamis illúziókkal
"Mert tudomásul kell vennünk, a jó irodalom inkább kérdez, mint válaszol, inkább elbizonytalanít, mint megvígasztal. Ha mégis támaszt nyújt, akkor azzal, hogy a lényegre kérdez rá" - fogalmazott a 21. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztvál nyitónapján Tóth Krisztina a fesztivál díszvendégét, Sofi Oksanent méltató beszédében.
Hogy is állunk az elmebajjal?
​Írástudónak lenni kiválasztottságot jelent? De egy kiválasztottat mégis mi különböztet meg egy őrülttől? Avagy minden írástudó potenciális őrült? Száz Pál Halott föld, halott lányok című kötetének írásai könnyen késztethetik akár effajta kérdések feltevésére is az olvasót.
A 21 egy nyerő szám
Alig egy hónap múlva nyitja meg kapuit a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyet idén két, a könyvkiadáshoz- és terjesztéshez is kötődő nemzetközi emléknap, az április 23-i könyvek és szerzői jogok világnapja, valamint az április 26-i szellemi tulajdon világnapja jegyében szándékoznak megrendezni a szervezők. A prae.hu művészeti portál ismét a rendezvény kiemelt médiapartnere lesz.
Megváltás és katarzis nélkül
Amikor pár hónappal ezelőtt útjára indult a POPJAK sorozat, a házigazda Sepsi László egyik fontos célnak tekintette a populáris irodalom iránt érdeklődő olvasók és a JAK-hoz (is) kötődő írók, költők, irodalmárok jelképes egy asztalhoz ültetését. Ám arról eddig nem nagyon volt szó, hogy a populáris irodalmi alkotásokat és a klasszikus értelemben vett magaskultúra egyes jelenségeit hogyan lehet a legtermészetesebben egyazon értelmezői térben kezelni.
Inverz passió
Szinte magától értetődőnek tűnt a világűrbeli antihősökről szóló legutóbbi beszélgetés után, hogy a POPJAK soron következő estjének témája korunk legújabb popkulturális ikonjai, a sorozatgyilkosok lesznek. A jelenségről a program házigazdája Sepsi László Bartók Imrével és Turi Mártonnal beszélgetett.
Sok jó ember kis helyen is
Kevés olyan életmű akad, amely akkora természetességgel kínálja fel magát az utókor folytonos újraértelmezésének, saját képére formálásának és őrzi meg mégis éppen ezáltal minden sajátosságát, mint Weöres Sándoré. A Fiatal Írók Szövetségének rendezvényén Csepregi János és Huszti Gergely a zenei feldolgozások műfajában klasszikusnak számító Gryllus Dánielt faggatta Weöressel kapcsolatos személyes emlékeiről, költészetről, zenéről és a csend fontosságáról.
Magányos antihősök kálváriája az űrben
Már az űrutazás sem a régi, mondhatnánk, ahogyan a József Attila Kör populáris irodalommal foglalkozó sorozatának negyedik estjén beszélgető triót (Baski Sándor, Sepsi László, Sirokai Mátyás) hallgatjuk. Se hurráoptimizmus, se a haladásba vagy a fejlődésbe vetett hit, se felfedezés vagy meghódítás, csak a karakterek problémái, amelyek a világűr adta magányban sem tűnnek könnyebben megoldhatónak, mint idelent.
Egy vigaszt nyújtó kultúratudós
​Tematikus számot szentelni egy jelentős gondolkodó munkásságának nem számít kuriózumnak a magyar folyóirat-kultúrában. Akik ismerik a Prae folyóiratot, tudják, hogy a lap szerkesztői eleve tematikus számokban gondolkoznak. Ám ha az évi négy számból kettőt is egyetlen kultúratudós, Hans Ulrich Gumbrecht tevékenységének szentelnek, az mégsem számít mindennaposnak...
Kommunizmus és örök élet a világvége után
Nem nagy sci-fi író, hanem nagy író akar lenni. Tudatosan használja az internet adta lehetőségeket, ugyanakkor egy nagy gyerek, aki Nobel-díjról és hollywoodi sikerről ábrándozik. Dmitry Glukhovsky kétségtelenül érdekes figura, s ahogy a József Attila Kör POPJAK sorozatának harmadik beszélgetésén kiderült, könyvei izgalmas témákat vetnek fel, és egy beszélgetésnek is kiváló alapjául szolgálhatnak.
JAK: Budapest helyszínelők
Metropolisz vagy csak egy nagy falu? Szét van-e írva, vagy éppen hogy kevés szó esik róla a kortárs szépirodalmi alkotásokban? Képesek vagyunk-e birtokba venni a helyet, ahol élünk, vagy csak lakunk benne egy tereit vesztett társadalom tagjaiként? A József Attila Kör és az Akademie Schloss Solitude közös minifesztiválján Budapest volt a központi téma.
Múltról s jelenről
Helyezze bár cselekményét egy nemzet történelmének legnehezebben megragadható időszakába, egy regény tétje akkor is az lesz, hogy mindezt plasztikusan ábrázolt szereplők sorsába illessze bele. Az egyéni sorsokon legyen a hangsúly, s ne a csupán utólag rekonstruálható politikatörténeti folyamatokon. Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regénye nem csupán ennek a kritériumnak felel meg, de közben ügyesen hozza játékba ismerős és idegen kettősségét is.
Ahol a dokkmunkások mágiával sztrájkolnak
A New Weird irányzatról némi internetes kutakodás után megtudom, hogy végeredményben a tolkieni fantasy dekonstruálását tűzte ki célul. Irodalmárként persze érdekelni kezd a kérdés, nocsak, az effajta jelenségek a populáris irodalomban is jelen vannak? A POPJAK sorozat második estjén China Miéville regényei kapcsán többek között ezt a témát is érintették a beszélgetés résztvevői.
Történelmi képnézegető
​Időről-időre felmerül a kérdés, egy írónak mennyiben és milyen módon kell részt vennie saját alkotása reklámozásában. Milyen a megírt szövegen túli plusz szolgáltatást kell nyújtania annak érdekében, hogy ezáltal nagyobb figyelem vetüljön műveire is. Szécsi Noémi Gondolatolvasó című könyvének bemutatóján egy igazán üdítő pozitív példát láthattunk erre.
Tökéletesen idegen részek
Egy térben és időben határtalan, történelem és politika utáni világ. Benne a társadalom a természetnek egy eleme, s nincs helye humanizmusnak, gyengédségnek, vagy annak a szónak, hogy sajnos. Így ismerjük ma Bodor Ádám novelláinak világát. De vajon mindig ilyen volt? S ha nem, mi volt előtte, s mikor lett olyan, amiként ma ismerjük? A legutóbbi Előhívás Bodor Ádám pályakezdésével foglalkozott.
Egy lélektanilag fontos pillanat
Nemcsak városi legendák, bizonytalan szemtanúi visszaemlékezések, hanem rendőrségi jegyzőkönyvek is tanúsítják, hogy 1954-ben az elvesztett labdarúgó világbajnoki döntő után zavargások voltak Budapest utcáin. A történet azonban mégis hihetetlennek tűnik. Az ezzel kapcsolatos kételyekről, a meglepetéssel szolgáló múltról, s nem utolsó sorban futball és forradalom kapcsolatáról esett leginkább szó Benedek Szabolcs Focialista forradalom című regényének bemutatóján is.
Az író saját álneveitől is tanul
Mit taníthat egy írónak egyetlen saját írói álneve? És egyszerre tizenkettő? Miért olyan nehéz kizárólag a mában játszódó történeteket írni? És a nők tényleg egy másik bolygóról jöttek? Forgách András nemrég megjelent 12 nő voltam című kötetéről Závada Péter beszélgetett a szerzővel a Pepita Oféliában.
A média kegyeiből kiesve
Horvát írók voltak a Szépírók Társaságának vendégei a Nyitott Műhelyben. Gordan Nuhanović és Neven Vulić, magyar részről pedig Ladik Katalin, valamint Gerevich András olvasták fel műveiket és beszélgettek a horvát irodalom aktuális kérdéseiről.
"Ettől lesz szexi" - bemutatkozott a Gömbhalmaz
Nem csoport, nem kör, hanem halmaz. Nincs közös blogjuk, csak közös Facebook-oldaluk. Véleményezik, segítik egymást, de nem kívánják egymást létrának használni az előbbre jutáshoz. Tizennégy fiatal költő: ők a Gömbhalmaz.
Beszippantani az olvasót
Új sorozat indul a József Attila Kör szervezésében POPJAK címmel, melynek célja a populáris irodalom hazai képviselőinek bemutatása, elsősorban nem saját rajongóik, hanem inkább a JAK és tagjai tevékenysége iránt érdeklődő közönség számára. Cél ezenkívül a két szcéna, a kortárs irodalom és a bemutatkozó szerzők alkotói közegének egymáshoz közelítése. A sorozat házigazdája Sepsi László, első vendége Markovics Botond, azaz írói nevén Brandon Hackett volt.
Az évtizedek színeváltozásai
A Rózsavölgyi Szalonban tartották Bereményi Géza Vadnai Bébi című regényének bemutatóját. A helyszín, az időpont, a várakozás perceit kellemessé tevő zongoraszó egy elegáns társaságban eltöltött ötórai tea képzetét keltette. A szerzővel Szegő János, a kötet szerkesztője beszélgetett.
Ez nem is olyan vicces
Régóta megszokott dolog, hogy egykori sportolók önéletrajzi könyveket jelentetnek meg, ahogyan a magyar irodalom történetét akár csak felszínesen ismerő érdeklődő is tudhatja jól, mennyire gyakori téma íróinknál a sport, ezen belül is a labdarúgás. Mit kezdhetünk azonban egy olyan könyvvel, amit egy egykori sportoló és egyben egy többkötetes író írt saját tenisz-karrierjéről?
Zsúr az Álombunkerben
Az új otthonra talált RoHAM szolgált helyszínként Evellei Kata és Tóth Kinga versesköteteinek közös bemutatójára. A vasárnap kora esti programnak a két könyv címe együtt adott nevet: Zsúr az Álombunkerben. A két elsőkötetessel Balogh Endre és Pál Dániel Levente beszélgetett.
A kultúraközvetítés gerillaharcosai
Noha illúziórombolónak is tűnhet a kultúráról mint termékről beszélni, a téma mégis kulcsfontosságú. Hiszen nem másról van szó ez esetben, minthogy az írók, a költők vagy bármely más művészeti ág képviselőinek alkotásai hogyan jutnak el közönségükhöz. A SZERK.éj minifesztiválon erről kulturális portálok és projektek képviselői beszélgettek. A moderátor Hamvay Péter volt.
Régi nyelven az újról – Szolzsenyicin magyar szemmel
Három nagyon eltérő nézőpontból készült, mégis sok pontban érintkező esszét hallhattak az érdeklődők a Terror Háza Múzeum Szolzsenyicin magyar szemmel című programján a felkért szerzők tolmácsolásában. Az Egy orosz hazafi című kiállítással, valamint Szolzsenyicin élete és munkássága máig ható jelentőségével kapcsolatos gondolatait Kemény Lili, Spiró György és Szőcs Géza osztotta meg az érdeklődőkkel.
Pénzhiány, időhiány, megmentendő méhecskék
Igazán széles közönséget kívánt a programjaira csalogatni az Olvasás Éjszakája elnevezésű kezdeményezés. Míg a közönség jelentős részét valószínűleg a bulvárosabb események érdekelték (párválasztó, torna, divatbemutató, meglepetésműsorok a könyvpiacon is jelen lévő televíziós sztárokkal, stb), addig a szervezők igyekeztek azoknak is szolgálni valamivel, akik a könyvkiadás és olvasáskultúra helyzetéről szóló (meta)diskurzusokba is bepillantást szeretnének nyerni.
A szörnyszülöttön és a viccfigurán túl
Timur Vermes Nézd, ki van itt című, Németországban nagy sikert aratott könyve magyarországi megjelenése alkalmából Budapesten töltött pár napot. A szerzővel és a regény magyar fordítójával, Nádori Lídiával Csáki Judit beszélgetett a Bálint-házban.
Birodalmi idők nyomasztó meséi
Sötét, komor tónusok. Nyomasztó légkör (poszt)apokaliptikus állapotok. Váradi Nagy Pár első, Urbia című kötetében elsősorban atmoszférateremtető képességéről tesz tanúbizonyságot. Ez kovácsolja szoros egységgé a kötet húsz hosszabb-rövidebb darabját, és ez az, ami valószínűleg az olvasóra is a legnagyobb hatással van.
A karakter ott volt a vonaton
Minden bizonnyal nemcsak a dohányosok számára bizonyult jó ötletnek, hogy Muszka Sándor Sanyi bá – székely egypercesek című kötetének bemutatójára a Hy5 kerthelyiségében került sor. Baráti, otthonos, fesztelen légkör jellemezte végig az eseményt, mintha az érdeklődők egyenesen magánál Sanyi bánál jártak volna vendégségben.
Akik haragban vannak a tárgyakkal
Újabb kötettel jelentkezik a L’Harmattan Kiadó Valahol Európában sorozata, az osztrák írónő, Verena Rossbacher Sóvárgás sárkányra című regényével. A kötet bemutatóján a szerzővel, valamint a fordítóval, Szijj Ferenccel beszélgetett Váradi Péter, a kiadó főszerkesztője.
Szavak, szavak, szavak
Háromnegyed órányi tömény Esterházy. Ebben volt része mindazoknak, akik vasárnap kora este ellátogattak a Rózsavölgyi Szalonba, ahol Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat című regényének bemutatójára került sor.
Különös tájat szerető különös emberek történetei
Kora nyári kellemes szombat délelőtt. Alkalmasabb idő talán nem is lehetne négy Balatonról szóló, a Balatonhoz kapcsolódó könyv ismertetésérére.
Irodalmi helytörténet digitális bennszülötteknek és bevándorlóknak
Egy érettségiző lényegesen többet tud a digitális eszközök használatáról, mint tanárai, egy hetedikes lényegesen többet, mint egy érettségiző. Lehetséges a generációk különböző kultúrafogyasztási szokásait egy közös nevezőre hozni? Át lehet hidalni a digitális szakadékot? Péntek kora délután Budai Katalin beszélgetett Mészáros Mártonnal és Fenyő D. Györggyel a Vörösmasrty téren, a nagyszinpadon.
Valamit végre újra nem érteni
2013. június 9-én magyar napot tartanak a berlini Költészetfesztivál keretein belül, beszélgetés és felolvasás is várja az érdeklődőket. Ennek kapcsán kérdeztük Kalász Orsolyát, a magyar érdekeltésgű programok szervezőjét a magyar közéleti költészet németországi fogadtatásának lehetőségeiről.
Szövegek párbeszéde, fények összjátéka
Ismert helyszín, új sorozat: Kalicka Review. Első alkalommal három prózaíró beszélt magáról és olvasta fel szövegeit: Berta Ádám, Csutak Gabi és Mán-Várhegyi Réka. Az estet Kassai Zsigmond moderálta.
Minden vers szerepvers
Az évad utolsó Ellenlábas estjén Takács Zsuzsát és Krusovszky Dénest ültették egymás mellé az est házigazdái, Benedek Anna és Tamás Zsuzsa. Bár a beszélgetés-sorozat címe mást sugall, az est folyamán leginkább a két alkotó közötti lehetséges kapcsolódási pontokról esett szó.
Műfaja: teniszmemoár
Csütörtök esti egyórás intenzív edzés Maros Andrással, fókuszban a rekeszizom. Tulajdonképpen így is meg lehetett volna hirdetni Maros András Semmi negyven című könyvének bemutatóját, ahol még a sokat tapasztalt tudósító szigorú tekintete is könnybe lábadt a nevetéstől.
Zárt közösségek krónikásai
Vasárnap délelőtt tartották a L’Harmattan Kiadó és a Lettre Internationale közös programját. Az érdeklődők a L’Harmattan három külföldi vendégével (Helene Uri, Arno Camenisch, Mileta Prodanović) és a Lettre két magyar szerzőjével (Kukorelly Endre, Németh Gábor) találkozhattak. A vendégeket Csordás Gábor és Karádi Éva kérdezgette.
Alpesi anzix
Világpremiernek is tekinthető, hogy a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatják be a svájci Arno Camenisch Az utolsó cseppig című kötetét. A könyvben szereplő három kisregény, az "alpesi trilógia" ugyanis ilyen formában, egy kötetbe gyűjtve csak magyarul jelent meg, a L’Harmattan kiadó gondozásában, a Valahol Európában sorozat részeként. A kötetet Adamik Lajos fordító, az utószót író Keresztesi József, valamint maga a szerző mutatták be vasárnap délután.
Angol vs anyanyelv – 13. Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja
Ha szombat délután a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, akkor Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja. A forgatókönyv nagyjából követi a megszokott gyakorlatot: első körben Gács Anna, másodikban Forgách András moderál. Egy kis változás azonban mégis akad.
Barátunk, a természettudós
Csábító a program címe, valahogy nem lehet elmenni mellette, még ha sejthetően sci-firől is lesz szó, és nem feltétlenül vagyunk a műfaj rajongói. Poszthumánok és kvantumtolvajok, jól hangzik, ugye? Szombat délelőtt a Hess András teremben Hannu Rajaniemi finn szerzővel ismerkedhetett a közönség. A vendéget Stöckert Gábort kérdezte.
Minden út Berlinen át vezet(?)
Nagy figyelem irányult az utóbbi években a magyar irodalomra nemzetközi téren. Hogy ez továbbra is így maradjon, jött létre a Publishing Hungary program, mely a magyar irodalom nemzetközi könyvvásárokon és -fesztiválokon való részvételét hivatott támogatni. Az eddigi tapasztalatokról Can Togay János, a Collegium Hungaricum Berlin vezetője beszélgetett vendégeivel.
Iszonyú hollywoodiak vagyunk
Nagy érdeklődés övezi péntek délután Háy János A mélygarázs című könyvének bemutatóját. Zsúfolásig megtelt a Márai Sándor terem, a közönség összetétele vegyes, a nagyjából középiskolás korú fiataloktól az idősebbekig tulajdonképpen minden olvasói generáció képviselteti magát.
Balkanizáció és szolidaritás
Európa kívül- belül-, alul- és felülnézetből a címe az Európa Pontban zajló Európa Írótalálkozó második beszélgetésének. Központ és periféria, város és falu, nemzetállam és multikulti, balkanizáció, szolidaritás – repkednek a kulcsszavak a jó hangulatú, anekdotázós beszélgetés során.
Apró gesztusok kellenének
Az e-könyvekről beszélgettek meghívott szakemberek a Falk1 Rendezvényközpontban az Örökség Kultúrpolitikai Intézet első nyilvános rendezvényén. Az eseményen ezenkívül beszédet mondott Pápay György, az intézet vezetője és L. Simon László a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke is.
Hogyan tovább?
Más ez a csütörtök este, mint az a jó pár héttel ezelőtt péntek volt, (részben) mások az arcok, más a hangnem, a probléma azonban az este végére ugyanaz marad, s a neuralgikus ponton megint csak nem sikerül továbblépni.
Nem félnek, (megújult formában) támadnak
Manapság egyáltalán nincs semmi extrém abban, ha egy induló online folyóirat vagy kulturális portál bemutatkozó estet tart. Hogy egy kulturális oldal megújuló bulit tartson, arra azonban kevés példa akad. E ritka, de izgalmas kezdeményezések közé tartozott a FÉLonline.hu egész estés összeművészeti programja.
Talált tárgyak – Kritikustusa a tényregényről
Műfajokban gondolkodunk, és műfajokra szükség van akkor is, ha az adott műfaj határait egyes művek tágítják, hangzott az egyik kulcsmondat a Kritikustusa, a FISZ kritikai beszélgetéssorozatának legutóbbi estjén, amikor is a tényregény fogalmát és jelenségét igyekeztek körüljárni a meghívott vendégek, Hansági Ágnes, Tóth-Czifra Júlia és Keresztesi József. A moderátor Antal Nikolett volt.
A rózsaszín merész árnyalata
Karót nyelve, önmagunk komolyságától és magasztos cselekedétől meghatódva ezt nem lehet csinálni, akár résztvevő vagy, akár befogadó. Illetve biztosan akad, aki szerint igen, de ő bizonyára messze elkerülte a Hévíz folyóirat 2013 /1. számának budapesti bemutatóját.
Kívülállók
Talán nem is lehet másként történetet mesélni. Talán minden elbeszélés mélyén ott a motívum: vegyünk egy az eseményekben résztvevő, de a történteket a kívülálló szemével (is) látni képes szereplőt, és meséljük el a történetet az ő szemszögéből. Mariam Petroszjan Abban a házban című regényében a kívülállóság motívuma azonban nem csak ebben a formában jelenik meg.
Ez nem picsogás
Vajon szükséges-e, hogy azonnali, kézzelfogható, jól látható eredménye legyen egy érdekegyeztető céllal szervezett kerekasztal-beszélgetésnek és vitának? Vagy már maga a tény fontos, hogy egy pénteki késő délutánon néhány tucat ember összeült egy romkocsma félhomályában merengeni a közös problémákról? Ezek a kérdések, ha kimondatlanul is, de szintúgy részei voltak az Irodalmi Fórumnak, mint azok, amelyek a beszélgetés során konkrétan megfogalmazódtak.
Ahogy a "fekete doboz" kódolja a test ingereit
Az utóbbi évek egyik legnagyobb olvasmányélményének nevezte Németh Zoltán a könyv bemutatóján Molnár Illés Hüllők és Izzók című kötetét. A Fiatal Írók Szövetsége által rendezett esten szó volt többek között a létezés tapasztalatának elmondhatatlanságáról, a líra regényesedéséről, a napi szinten végzett szövegcsiszolásról, illetve a testről, ami mindig kéznél van.
A végen is túli vég történetei
Olykor az unalomig ismételt kérdések is nagyszerű kiindulópontjául szolgálhatnak egy jó beszélgetésnek. Ezt bizonyította az Impulzus legutóbbi estje is, amelyen Kálmán Gábor Nova című kötete volt a téma. A beszélgetés moderátora ez alkalommal Tamás Zsuzsa, beszélgetőtársai pedig az idei szezonban megszokott négyes további tagjai, Benedek Anna, Lengyel Imre Zsolt és Pogrányi Péter voltak.
Isten háta mögött a vidékről beszélni
Másik Magyarország a címe Bukta Imre jelenleg a Műcsarnokban látható kiállításának. Ennek kapcsán magától adódik egy sor kérdés, többek között arról, hogy hány Magyarország van, és ezek milyen viszonyban is vannak egymással. A Műcsarnok alagsori kávézójában rendezett beszélgetésen írók, költők keresték a választ ezekre a kérdésekre.
A szerelem szar
Tavaly novemberben öt fiatal szerző merész ötlettel állt elő: minél undorítóbb szövegeikkel próbára teszik saját közönségüket. Ez volt a NEDV-EDZÉS első estje, két hónappal később pedig sor került a második felolvasásra is.
Etűdök talált és saját tárgyakra
Ami izgalmas és nagyszerű benne, ugyanaz okozza a problémát is Gerőcs Péter könyvében. Egy fiatal szerző, érett, komoly műgonddal összerakott, fontos második kötete, de (ön)veszélyes zsákutca is egyben.
Miért pont az a férfi?
Vajon érdemes-e egy olyan szerző életművéről beszélgetni, akit a beszélgetés résztvevői is "majdnem jó írónak" tartanak? Vannak-e, lehetnek-e más termékeny nézőpontok az esztétikain túl? Mennyit lehet egy női szerző életművén keresztül annak a korszaknak a normáiról és tabuiról megtudni, amelyben alkotott? A Rózsaszín szemüveg legújabb estjének témája Palotai Boris A férfi című regénye volt.
Örményre is fordítják már
Mariam Petroszjan Abban a házban című könyvének bemutatóján megtudhattuk, mely kifejezéseket kell kerülni, hogy egy regény a magyar fordításban ne tűnjön túl oroszosnak, hogy egy animátor milyen módszerrel segít regénye fordítójának a jelenetek elképzelésében, s hogy akad olyan szempont, ami alapján az Abban a házban akár még Bodor Ádám Sinistra körzetével is rokonítható.
Igény a 20. századi Jókaikra
2012. október 15-én immáron 65. részéhez érkezett a Godot Irodalmi Estek rendezvénysorozat. Ez alkalomból az irodalmi kánonok kerültek a középpontba, Bárány Tibor moderátor Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével, Bán Zoltán András kritikussal és Gács Anna irodalomtörténésszel beszélgetett.
Nem épp egy Mr. Darcy, de nem is Patrick Bateman
Mi lehet a titka annak a könyvnek, amely negyvenmillió olvasóval büszkélkedhet? A sok egy kaptafára írott, marketing szempontból is ugyanúgy profin megtervezett regény közül miért pont annak az egynek lesz ekkora sikere? Az IMPRINT[ING] októberi estjén Gordon Agáta író, Kiss Enikő Hajna pszichológus és a házigazda, Szabó Tibor Benjámin elsősorban ezekre a kérdésekre kereste a választ.
A beszélgetés uncsi, a tapogatás nem az
Szervezetlenség, az anyagi források nem racionálisan történő felhasználása, túlburjánzó állami bürokrácia. A könyvkiadás, az irodalom- és általában a kultúrafinanszírozás időről-időre felmerülő problémáit az IMPRINT[ING] sorozat hetedik estjének résztvevői is érintették.
A műfajhonosítás nehézségei
Könyvtrailer van is meg nincs is, ismeri is az olvasó meg nem is, reklám is meg nem is. Egy azonban mindenképp biztos: érdemes beszélni róla. A Jövőnéző Művészeti Fesztivál második napjának délutánján a könyvtrailerekről szóló szakmai beszélgetéseké volt a főszerep. A meghívott szakemberek három külön szekcióban mondhatták el véleményüket, benyomásaikat, ötleteiket.
A mondatok szintjéig közösen
Több könyvbemutató is színesíti a Jövőnéző Fesztivált, a péntek délutáni programok egyike volt Fodor Péter és L. Varga Péter Az eltűnés könyvei – Bret Easton Ellis című monográfiájának ismertetése. A szerzőkkel Molnár Gábor Tamás beszélgetett.
Keserédes szerepjáték
Egyedit az általánossal vegyíteni, úgy mondani el valami újat, hogy az közben az ismerősség alapélményére épüljön, pontosan adagolni ennek kettősségét, jól ráérezni a megfelelő arányokra, végeredményben ezen áll vagy bukik Darvasi Ferenc legtöbb elbeszélésének sikere.
Nem bomlaszt, erősít
Senki sem sziget, tartja a mondás, és Nyerges András A negyvenesek pavilonja című regényében bebizonyítja, hogy mennyire igaz ez még egy kilencéves kisfiú esetében is, akinek legelemibb emberi érzéseit is kiforgatják, félremagyarázzák a felnőttek, akik hatalmi játszmákat sejtenek mindenben.
Mit rejt egy varródoboz?
A kerthelyiségből az angol-francia meccs zajai szűrődnek be, valahol a közelben bugyuta dumm-dumm dübörög, az élet hétköznapi medrében folyik a Vas utcában, miközben a Roham színpadán formálódik a csajos este, összeül a hímzőkör.
Élet a romok közt
Az Akácfa utcai Fogasház izgalmas épületnek tűnik már akkor is, ha csak a földszinti részeit, termeit, lépcső alatti zugait ismerjük. A JAK és a Margó Fesztivál közös rendezvényén péntek este betekintést nyerhetett az érdeklődő a pince és az emeleti tér világába is, méghozzá sztár felolvasók (JAK All Stars) kalauzolásában.
Szakmai hiénázás helyett helyzetbe hozás
Létezik-e még napjainkban szociográfia? Van-e létjogosultsága, van-e rá igény? Többek között erre kereste a választ Bódis Kriszta, Szűcs Teri, Tódor János és Závada Pál a Litera Egy világnézeti klub beszélgetés-sorozatának legutóbbi estjén.
A totális félelem regénye
A Könyvfesztivál vasárnap délutáni programjainak egyike volt Nyerges András A negyvenesek pavilonja című regényének bemutatója. A szerzővel Esterházy Péter beszélgetett.
Le a posztmodernnel, éljen a történet!
Idén tizenkettedik alkalommal rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretein belül az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját. Húsz fiatal, vagy már nem annyira fiatal szerzővel ismerkedhetett meg a közönség, s a résztvevők most is Európa legkülönbözőbb országaiból érkeztek. Magyarországot Gerőcs Péter képviselte.
Jelszó: sokszínűség
"….ennyit az ábrándjaimról" címmel hirdették meg a Bookart Kiadó és a Pro Helvetia Alapítvány közös programját péntek estére az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál egyik külső kísérőprogramjaként. Az eseményen a kiadó Svájci írók sorozatának köteteit mutatták be.
Bezzeg a lengyelek
Janusz Leon Wiśniewski Bikini, a végzet szigete című háborús-szerelmes regényének magyar megjelenése apropójából Ács Eleonóra, Németh Orsolya, Szekeres Dóra és Pálfalvi Lajos beszélgettek a közép-európai populáris irodalomról.
Egy kupac remegés
"Drogosnak lenni nem érdem. Leszokni a drogokról sem különösebben az" - kezdi ajánlóját Kiss Tibi a könyv hátoldalán. Egy higgadtságra, józan belátásra, tárgyilagosságra törekvő szöveget jellemez így, amely olvasóját is hasonló, szélsőséges reakcióktól mentes befogadásra készteti.
Rameau unokaöccsei, unokahúgai és a libanoni vacsora
Friss, merész nyelvhasználat, kellemetlen témák és libanoni ízek. Röviden így foglalható össze a Nyitott Műhelyben február utolsó vasárnapján megtartott téli JAK-Solitude est.
Fémen nem tapad
Mennyire lehet magára hagyni az olvasót a szövegrengetegben? Mi az a minimum, ami még szükséges, hogy valamihez kötődni tudjon az elbeszélésben, hogy fennmaradjon az érdeklődése? Bartók Imre könyve ezekkel a kérdésekkel (is) szembesít minket. Megnyugtató választ azonban hiába várunk.
Panelnihil
Homokhegy panelházai az egyforma kockákra vágott, egyforma formákba szabott életek szimbólumai. Bár kislány korában földesurakról, később jómódú nyugatnémetekről ábrándozik, vagy éppen a gyűlölve rajongott Leoncióról fantáziál, Jadzia Chmura végül is éppen ebben az egyformaságban érzi, érezné jól magát.
Alibi Woman
Mások élete fennkölt vagy tragikus, az övé egyszerűen csak bizarr, vallja magáról a főszereplő-elbeszélő Miklya Anna A hivatásos című regényében, s ennek megfelelően csupa bizarr és értelmetlen eseményt válogat össze önarcképe megrajzolásához.
Neuralgikus pont
A legfontosabb gondolatmenet tényleges kifejtésére nem került sor, végeredményben a beszélgetés újra csak megállt azon a bizonyos neuralgikus ponton: tudjuk, hogy baj van, ismerünk megoldásokat, néhány módszerrel már próbálkoztunk is, de nem ment, és igazából az lenne a legjobb, ha minden maradna a régiben, komoly változásra még egyáltalán nem szántuk rá magunkat...
Irodalomtörténetet olvasó könyv
Csupán a könyv sokadszori újraolvasása során éreztem úgy, hogy a mondat nekem mint kritikusnak is szól. Attól fogva azonban megmaradt bennem a kétely, vajon minden problémám, az olvasás során kialakuló ellenérzésem nem abból ered-e, hogy végső soron olyasmit várok el ettől a kötettől, olyan kérdésekre keresem benne a választ, amire nem képes és tulajdonképpen nem is hivatott megfelelni?
A leltározás örömei
Szvoren Edina Pertu című kötete nem könnyű olvasmány. Kellemetlen, kényelmetlen, időnként viszolyogtató, és mégis magától értetődő, hogy az olvasó, még ha lassan is, ha csak lépésről-lépésre, napról-napra halad is vele, akkor is bizonyosan a végére fog érni. Ugyanolyan magától értetődő ez, ahogy az elbeszélések szereplői számára azok a velük megesett történetek.
Girl next door
Mennyit érek én, ha a táskámban egy ajakbalzsamon kívül nincsen semmi? És ha még ezt is eldobom? Csupán a megfelelő márkájú cipő elég ahhoz, hogy valaki a legnépszerűbb lány legyen az iskolában? Esetleg a különös hangzású név is kell hozzá, de azért ne legyen mégsem olyan különös? A haj hossza meghatározza a matematika érdemjegyeket? És a töredezett végek hogyan befolyásolják ezt? (A szerzővel ITT olvasható interjú.)
Ami téged, személyesen téged érdekel - egy bizarr bűntény felderíthetetlen története
Szilasi László Szentek hárfája című regénye mesteri módon jeleníti meg a posztmodern történelmi regények egyik leggyakoribb jellemvonását: a történész vagy „történészszerű karakter” (lásd még Elisabeth Wesseling a posztmodern történelmi regényről szóló monográfiájában) elbeszélésében a tulajdonképpen rekonstruálhatatlan múltról mesél, miközben az olvasó magáról az elbeszélőről is részletes jellemrajzot kap, többek között arról, miért épp azt a múltbeli eseményt meséli el nekünk.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés