bezár
 

Felhasználói adatlap

Felhasználó által feltöltött tartalmak:

Ő meztelenül, én lefüggönyözve a padláson
A Mészöly Miklós Egyesület a Kisoroszi Önkormányzat együttműködésével egész napos összejövetelt szervezett Kisorosziban A hely szelleme II. A hely jelentősége az új magyar prózairodalomban címmel április 22-én. E szombati nap délelőttjét Márton Lászlóval, délutánját pedig Nádas Péterrel tölthettük. Az eseményre az Újváry Műteremben került sor, amely egy különös hangulatú hely, galériával, a festő műveivel, s egy kitömött szarvassal a terem közepén – kissé bizarr, mégis otthonos közeget biztosított a rendezvénynek. 
A Fehér Ház beszédírójából irodalomprofesszor
David Damrosch , a Harvard Egyetem professzora Budapestre látogatott, és előadásokat, szemináriumokat tartott az ELTE BTK-n . A professzor munkássága igen kiterjedt, foglalkozik a világirodalom elméletével, globális és lokális kultúra összefüggéseivel, irodalom és egyetemes történelem kapcsolatával, különböző írásrendszerekkel és fordítással. Előadásainak és szemináriumainak központi kérdésfeltevése a világirodalom mibenléte volt: a világirodalom megközelítésének lehetséges módjait, a világirodalommal kapcsolatos olvasási stratégiákat helyezték fókuszba.
"Tupí or not tupí": kannibalizmus és világirodalom
P { margin-bottom: 0.08in; }A:link { } David Damrosch , a Harvard Egyetem professzora tartott angol nyelvű előadásokat és szemináriumokat március 12-től 14-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A világirodalom egyik legjelentősebb kortárs koncepcióját kidolgozó professzor az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék, valamint az Angol-Amerikai Intézet meghívására érkezett Budapestre.
Minden megtörtént, ami megtörténhetett
A Műfordító Tábor utolsó reggelén Károlyi Csaba előadását hallgattuk meg. Ahogyan minden évben, most is bemutatta az idén megjelent könyvtermést. Rácz Péter szemináriumán Oravecz Imre Kaliforniai fürj című művéből fordítottak egy részletet a hallgatók, majd a szemináriumi munka összefoglaló megbeszélése következett. A tábort végül az észt est zárta, csengő népdalokat hallgathattunk az éneklő nép négy fordítójának előadásában, s egy különleges észt likőrt is megkóstolhattunk.
Drámai ellentétpárok
A Műfordító Tábor 7. napján sem szakadt meg a munka a szemináriumon, Barnás Ferenc a tábor kezdetén nagy érdeklődést keltett művéből, a Másik halálból fordítottak egy részletet a résztvevők. A délután pedig már a kortárs dráma és a színház jegyében telt. Először Zsigmond Andrea színikritikus drámaian megkomponált előadását hallgattuk meg. Majd Spiró Györggyel beszélgetett Mátrai Diána, melynek során a dráma és a színház mellett olyan érdekes kérdéseket is tárgyaltak, mint a regényírás vagy a fordítás és az irodalom mai helyzete.
Moll Live in Kisoroszi
A 6. nap ismét gazdag volt programokban. A szemináriumon Tandori-verset fordítottak a résztvevők, majd Füle Ágnes beszélt a fordítástámogatásokról, s Mezei Gábor előadását is hallhattuk a betűfordításról. Végül a már eddig is érdekfeszítő délutánt fokozásaként Térey Jánost üdvözölhettük körünkben, akivel beszélgettünk legújabb verseskötete, a Moll mellett a zenéről, színházról, megjelenés előtt álló műveiről, az újraírásról és természetesen a fordításról. Ezt követően pedig tovább faggathattuk az írásművészete kapcsán felmerülő kérdésekről.
A nyelvek lelkei
A Műfordító Tábor feléhez érkeztünk, így Rácz Péter vette át a szeminárium vezetését. Három kortárs szöveget hozott, Tandori Dezső, Oravecz Imre és Barnás Ferenc egy-egy művét. A délután hasonlóan izgalmasan alakult: előadásában Szirák Péter kísérelte meg a lehetetlent, összefüggő képet alkotni a kortárs prózairodalomról. Majd Kovács András Ferencet kérdezte a költészethez, fordításhoz, recepcióhoz való viszonyáról. Az előadóművészként sem akármilyen duett az este folyamán megidézte Weöres Sándor, Pilinszky János és Latinovits Zoltán szellemét is.
A vérszívás fokozatai
Imreh András szemináriuma immáron elérkezett az utolsó alkalomhoz, amelyen folytatták a Gelléri-szöveg fordítását, útravalóul pedig egy Déry-novellát, a Debreceni ébredést kapták a résztvevők. A vasárnap igen dús volt programokban, Márton László műfordításról szóló előadásában a különböző fordítói döntések összetett problémáját járta körül, majd Balázs Eszter évente aktuális előadása következett a gyerekirodalomról, s végül az estét Lackfi János és Eszter beszélgetése zárta.
Horrorisztikus költészet
A Műfordító Tábor harmadik napját a kortárs költészetnek szenteltük, vendégünk volt H. Nagy Péter, Vida Gergely és Németh Zoltán, akik Szlovákiából érkeztek hozzánk. H. Nagy Péter kortárs költészetről tartott lélegzetelállító előadását követően Vida Gergely költő és Németh Zoltán irodalomtörténész-költő nem kevésbé érdekfeszítő beszélgetését hallgathattuk meg. Olyan témákat jártunk körül, mint a hagyomány szerepe az irodalomban, a nyelv anyagisága, a költői koncepció vagy az informális beszélgetés során a populáris irodalom és a tömegkultúra.
BOt(t)lik a nyelv – a műfordítás rejtelmei
A második nap teljes mértékben a műfordítás jegyében telt, Ottlik Géza novellájának egész napos fordítása után Buda György, osztrák állami díjas műfordító előadását hallgathattuk meg. Így az intenzív fordítói munka mellett szó esett a műfordítói pálya szépségeiről és nehézségeiről, legfontosabb gyakorlati és elméleti kérdéseiről.
Kizökkent az idő
Kalandos körülmények között vette kezdetét csütörtökön a József Attila Kör Műfordító Tábora, amely bár a megszokott és várva várt módon a nyár beköszöntét kíséri, idén többszörösen is kivételesnek ígérkezett.
...felhozni a fényre, ami rejtve van...
Nádas Pétert előadásokkal és zongorajátékkal köszöntötték többek közt írók, filozófusok, esztéták 70. születésnapja alkalmából a tiszteletére rendezett konferencián. A sok műfajt felölelő rendezvény különböző, nem feltétlen szokványos módokon közelített az író életművéhez és személyéhez. A konferencia utolsó megszólalójaként az ünnepelt olvasott fel keletkezőben levő művéből, amivel maga is nem akármilyen ajándékot nyújtott át a jelenlevőknek.
"Hátrább az allegorikus agarakkal!" - Ellisről Szegeden
A lassan már csak "Ellis-turnéként" emlegetett, Az eltűnés könyveit bemutató sorozat negyedik állomása Szeged volt. Kocsis Ferenc vezette a monográfiáról szóló beszélgetést, amelyben a szerzőpáros, Fodor Péter és L. Varga Péter vett részt. Az est során szó esett a kötet egyedisége mellett nemcsak Ellis műveinek befogadástörténetéről, média- és kultúratudományi összefüggéseiről, a szerzők még a szövegek olvasásának élvezetes részleteibe is beavatták a közönséget.
Csodabogarak és virágkoszorúk
A Műfordító Tábor utolsó két napja még mindig tudott meglepetést hozni számunkra. A hetedik napon eljött hozzánk Péczely Dóra és Benedek Anna, akiktől sok-sok hasznos információt megtudhattunk a könyvkiadásról és egyéb, a műfordítók számára fontos gyakorlati kérdésekről. Este pedig utolsó vendégünkként Csobánka Zsuzsa író-, költőnőt fogadhattuk, aki elvarázsolta közönségét kedves és vidám személyiségével. Az utolsó nap már a táborzárás jegyében telt, családias hangulatban.
"Mackósajt" vagy matrjoska baba
Reggelire "édes kenyeret", kalácsot kaptunk pünkösd alkalmából, ezt követően a hatodik napot a drámának szenteltük. Vendégünk volt Karsai György, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, Kárpáti Péter, drámaíró, dramaturg, valamint szintén egyetemi oktató, vele hallgatója, Mátrai Diána beszélgetett.
Sorok megcsillanása, kultúrák találkozása
Az ötödik napon ismét több vendéget fogadhattunk Nagykovácsiban, ekkor érkezett meg Rácz Péter, aki átvette a műhelymunka irányítását, meglátogatott minket Szirák Péter is, aki már korán csatlakozott hozzánk, így velünk töltötte a napot, vidám pezsgést hozva közénk. Késő délután vendégünkként üdvözölhettük beszélgetőpartnerét, Tóth Krisztinát is, akitől nemcsak az írásról, de a fordításról is érdekes belső információkat hallhattunk.
Két szék között a szöveg
A negyedik nap ismét izgalmasnak ígérkezett, a program gazdagsága mellett változások is történtek a tábor eddigi menetében. Megérkezett közénk állandó vendégünk, a műfordító Buda György Bécsből, aki jelenleg éppen Parti Nagy Lajos utolsó művét fordítja. További vendégekként vártuk körünkbe Kulcsár-Szabó Zoltánt, Parti Nagy Lajost és Németh Zoltánt, így igen ígéretes délutánra és estére számíthattunk.
Süsü és a hagymás bab
A tábor harmadik napján már érezhető volt, hogy a társaság összekovácsolódott, a reggeli napsütés mellett az otthonosság érzete lengte be a folyosókat. A nap is rutinosabban kezdődött, a reggeli után a fordítók beszállingóztak a szemináriumi terembe, ahol ismét új feladatot kaptak: Karácsony Benő Napos oldal című művét fordították. E munka is kihívásokkal járt, olyan szóképek fordultak elő benne, mint "kalapáccsal leszögezni", ezáltal hangsúlyossá tenni valamit. Többektől hallottam, hogy a szöveg nagyon tetszett, és élvezték a vele való munkát.
Fityegő kotyogó fityma? - Nem, nem az.
A hosszúra nyúlt és izgalmakkal teli első nap még velünk volt, mikor a reggelizést követően ismét elkezdődött az intenzív műhelymunka. A fordítók ma egy komolyabb feladatot kaptak, a stílusérték és a kihívás értelmében is: Mikes Kelemen, az első magyar szépprózaíró Törökországi levelei egy darabjának fordításával töltötték nemcsak a következő három órát, hanem a délután egy részét is.
Valóság és fikció határán
Tegnap kezdetét vette a József Attila Kör Műfordító Tábora, amelyre idén 2012. május 22. és május 30. között kerül sor. A táborban más országok fordítói vehetnek részt szemináriumokon, hallgathatnak előadásokat és beszélgetéseket a kortárs irodalom jeles alakjaival, irodalmáraival, kritikusaival. A fordítók magyar nyelvről ültetik át irodalmunk kiemelkedő alkotásait saját nyelvükre, a tábor egy hete alatt ezt az alkotói munkát gyakorolják közösen, ennek keretében az együtt töltött egy hét alatt megosztják egymással tapasztalataikat, kérdéseiket. A tábor eseményeiről szóló napló az egyes napok élményeit kísérli meg összefoglalni és közvetíteni az olvasó számára. Első bejegyzésünk következik 2012. május 22-ről.
Az irodalmi nyelv: az igazságosság ígérete?
Werner Hamacher, aki a frankfurti Goethe-Egyetem Általános és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének és az European Graduate School (Saas Fee) Emmanuel Levinas professzora, 2012. március 6. és március 9. között tartott mesterkurzust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Böcsészettudományi Karán "Justice in Language" címmel. Az előadások többek között érintették Kant, Legendre, Milton, Kafka, Celan és Hamann munkásságát. A mesterkurzus kapcsán a szervezővel, Kulcsár-Szabó Zoltánnal beszélgettünk.
Trauma – esemény – szimptóma
November 17-én és 18-án Trauma – esemény – szimptóma címmel konferenciát rendeztek az ELTE Bölcsészettudományi Karán a Történés – médium – nyilvánosság elnevezésű irodalom-, média- és történettudományos kutatási projekt eddigi eredményeinek bemutatásaként. A kutatás célja az irodalmi „esemény” jelenségének olyan vizsgálata, amely magába foglalja az irodalmi – és nem csak irodalmi – nyilvánosság szerkezetének irodalomtörténeti, médiatörténeti és történettudományi szempontú elemzését.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés