bezár
 

Felhasználói adatlap

Felhasználó által feltöltött tartalmak:

Ahol korruptság van, ott korruptság van
Ahol korrupció van, ott korrupció van. A korrupció az korrupció az korrupció az korrupció. A legnagyobb kisfesztiválként vagy a legcivilebb fesztiválként emlegetett Bánkitó tematikus programjai idén a korrupció köré épültek, én pedig azért indulok el a Nógrád megyei faluba, hogy elsősorban az irodalmi programokra figyeljek – ezek szintén a mutyizás témakörére fókuszálnak.
Kegyetlenségre kegyetlenség a válasz
Kristóf Ágota világhírű regénye, A nagy füzet újabb színpadi adaptációját mutatták be a Radnóti Színházban - a darab különlegessége, hogy ezúttal a Budapesten vendégeskedő horvát ZKM társulata értelmezte újra a második világháború idején játszódó történetet, a falusi nagymamához kerülő, elválaszthatatlan ikerpár megrázó fejlődéstörténetét.
Hazugságban fogant, aranykorát éli
Tisztelet az ÉS-nek címmel nyílt kiállítás az Élet és Irodalom alapításának hatvanadik évfordulója alkalmából Budapesten, a Godot Galériában. A tárlatot Váncsa István beszéde, Grecsó Krisztián és Darvasi László felolvasása, valamint Dóra Attila szaxofonjátékával vezette fel.
Generációs vagy alkati kérdés a közéleti szerepvállalás?
Jóízű generációzás a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon – Babiczky Tibor három elsőkötetes költővel, Ferencz Mónikával, Zilahi Annával és Láng Orsolyával beszélget, a fesztiválon belüli fesztivál, a Líracsúcs szombat délutáni programján, nekem meg fogalmam sincs, melyik generációhoz tartozom.
A pesti nő hisz a változásban
Bach Máté fotói nélkül nem lenne PRAE.HU, de a költőként és újságíróként is aktív Izsó Zita sem kell bemutatni az olvasóknak. Kettejük közös munkája a Pesti nő című interjúkötet, ami az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg.
Borra gyűjtök, de csak a minőségit szeretem
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Gyerek-(b)irodalma felett, a Kner Imre teremben a problémaközpontú ifjúsági irodalom a téma: Dávid Ádám, a Móra Könyvkiadó szerkesztője Pacskovszky Zsolttal és Nádori Lídiával beszélget – két műfordítóval, akik maguk is young adoult-, illetve gyermekkönyvek szerzői.
Kádár-kor 2.0, maréknyi Észak-Koreával
Molnár T. Eszter A számozottak című, a JAK és a PRAE.HU gondozásában megjelent kötetét az Írók Boltjában mutatta be Czinki Ferenc és Mán-Várhegyi Réka a szerzővel.
Mindenki hülye, csak én vagyok helikopter
A disztrópiák világát idézi meg Boross Martin és Thury Gábor előadása, az Emlékek klinikája. A nem túl távoli jövőben játszódó történet főszereplője, Áron magánéleti nehézségei összeérnek az uralkodó elképzelésekkel szembeni ellenérzéseivel egy olyan világban, ahol a hatalom mindenkit, így természetesen őt is próbálja megtörni és a maga oldalára állítani.
Az nem lehet, hogy nincs hozzá közünk
Április 2-ig tekinthető meg a budapesti Kassák Múzeumban a Tettek ideje – Lakhatási mozgalmak a 20. században című kiállítás. Kassák Lajos közéleti szerepvállalása előtt tisztelegve a múzeum évek óta otthont ad a szociálisan érzékeny témájú művészeti projekteknek. A múzeum dolgozóinak és a közösségi alapon működő, hajléktalanokat és lakhatási szegénységben élőket bevonó Közélet Iskolája oktató- és kutatóközpont közös kiállítása a rendszerváltozás előtti önszerveződéseket, a lakhatásért folytatott küzdelem különféle formáit mutatja be.
Irányítani az emberiséget
Znamenák István rendező egy jól bevált receptet vett elő, amikor Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabját vitte színre az Átrium Film-Színházban. A mű, valamint a Kultúrbrigád és az Átrium jelenhez csak minimálisan közelebb hozott előadása amellett, hogy görbe tükröt tart a hatalom, illetve a hatalmat kiszolgálók elé, teljesíti legfőbb funkcióját is: szórakoztat, ami elsősorban Alföldi Róbert emlékezetes játékának köszönhető.
Arctalan tömeget hozott létre a huszadik század
A Más bolygó főszereplője, Wunder sikeres, de éppen válságba kerülő menedzser. Története egy fiktív, kissé szürreális, bizonyos értelemben viszont nagyon is valóságos, és mindenképpen sötét jelenben játszódik. Céltalan utazásával párhuzamosan egy két évtizeddel korábbi kalandozásra is elkísérhetjük: szerelmével, Nyúllal, és barátjával, Dzsekivel a rendszerváltás után vágtak neki az ismeretlennek. Az Európa Könyvkiadó gondozásában a Margó Irodalmi Fesztiválra megjelent dupla roadmovie a kommunikációs szakemberként és filmrendezőként is ismert Fabricius Gábor első regénye.
Búcsúkoncerttel búcsúzott a Búcsúkoncert
Az utóbbi évek egyik legfrissebb, legizgalmasabb, legszínesebb könnyűzenei produkciója a Búcsúkoncert zenekar, az amatőr zenekarok palettáján mindenképpen, de nevéhez méltóan sajnos már el is búcsúzott hűséges közönségétől. Cseh Tamás fiának zenekara már a tavalyi évben, fájdalmasan rövid működés után feloszlott. A Búcsúkoncert búcsúkoncertje volt a hivatalos búcsú.
Tart még a nyár
Nyárbúcsúztatónak tökéletes, meg amúgy is mindig jó – igazán rossz Pál Utcai Fiúk-koncerten még nem voltam, vagyis olyanon, ahol a kiégettséget, a fáradtságot, a lelkesedés nélküli rutint éreztem volna, pedig harminc-egynéhány év után ez legalábbis megbocsátható lenne. És itt nem az én harminc-egynéhány évemről van szó, hanem a zenekaréról.
Hozzáállás kérdése
Munkadráma. Térjáték. Alternatív színház. Aki az ilyesmitől nem retten meg, az még mindig megijedhet a céges ragadozóktól, a siker és a pénz diktatúrájától. Akit viszont ez sem riaszt el, egy olyan világba csöppenhet, ami vonzó, ugyanakkor nyomasztó is. Egyszerre fülledt és hűvös, kaotikus és rendezett. A multinacionális vállalatok törtető topmenedzsereinek zárt világa ez, minimális díszletekbe csomagolva. Minimális a cselekmény is, sőt párbeszédet is alig hallunk, mégis belénk égnek a szavak és a képek.
Nem süllyed el, de megmozdul a hajó
Minden jegy elkelt, sőt talán többen is vagyunk, mint ahány embert elbírna a hajó. Elsüllyedni persze nem fog, de a ruhatárnál áll a sor, és még a koncertterem előtt is, pedig az is régen megtelt már. Tolakodni kell tehát, földbe gyökerezett lábakra lépni, szorosan egymáshoz préselődő testek között utat törni. Nagy nehezen eljutok a pulthoz, kezemben sörrel hallgatom tovább a koncertet, a mögöttem álló hústorony orrlyukaiból kifelé áradó levegő kis híján gyökerestől tépi ki fejbőrömből a hajszálaimat. Az arcokat meg a húszéves ColorStar tépi le.
Idegen föld, idegen test
A JAK Tanulmányi Napokat idén egyetlen napba sűrítette bele a József Attila Kör. Az Idegenség alakzatai címet viselő, az idegenség témakörét több irányból körüljáró tanácskozás egymást követő öt szekcióüléséből kettőn veszek részt – kellemetlen lenne tovább ücsörögni a Gödör Klubban, ahol felülről valami megfejthetetlen okból árad a hideg levegő a közönségre, hiába van még csak február. Az előadások színvonalára viszont nem lehet panasz.
Abszurd, személyes, (kép)regényes
A nem geek képregény-fogyasztó általában akkor fogyaszt képregényt, amikor a (manapság ritkán kezébe kerülő) újság végére lapozva megnézi/elolvassa Garfield valamelyik három képkockából álló történetét, hogy mosolyogjon egyet. A geek képregény-fogyasztó viszont sorolja a hazai és külföldi alkotókat – vagyis inkább a külföldiekét, mert nálunk kevesen kapnak komolyabb figyelmet. Az Írók Boltjában viszont mégiscsak sikerül elcsípni az utóbbi évek talán legeredetibb, legelismertebb és legnépszerűbb képregény-rajzolóival folytatott beszélgetést.
Emberszag és emberség
Rácsodálkozni a világra, megmaradni gyereknek, harmincnak érezni magunkat hatvanévesen is. Bölcs nyugalommal elfogadni és kívülről szemlélni mindent, ami velünk történik, kinevetni a világot, néha megbotránkozni az élet kegyetlenségén, de azért minden körülmények között megpróbálni túlélni. Valami ilyesmiről szól a holokausztot is írói alapanyagnak tekintő vagy inkább az írást gyógyszerként alkalmazó Szép Ernő utolsó regénye, az Emberszag, amely mindössze három hét naplószerűen megírt krónikája. A Szkéné által bemutatott adaptáció témája és a narrátor gyermeki naivitása révén Kertész Imre jóval ismertebb és elismertebb Sortalanságára emlékeztet, csak itt egy sokat megélt felnőtt az elbeszélő. 
Nagyhal a KisHallban
A KisHallban a kishalak, a NagyHallban a nagyhalak úsznak. Így megy ez nagyjából azóta, hogy a Gödörből Akvárium lett. A Biorobot, úgy látszik, kishal, vagy legalábbis ezen az estén akad egy nála nagyobb. Nem is lenne ezzel semmi gond, olyan zenekar koncertjére igyekszünk éppen, amit megelőzött a híre, és ez a bizonyos hír nem is terjedt el olyan széles körben. De azért mégiscsak ott van az a lelkes rajongótábor, melynek tagjai – a halas képeknél maradva – úgy festenek éppen, mint heringek a konzervdobozban.
Titokban írni a láthatatlanról
Bartis Attila úgy tölt meg egyszerre két termet is a Petőfi Irodalmi Múzeumban, hogy ősszel megjelent, A vége című regényének nem ez az ősbemutatója. De még csak nem is könyvbemutatóként, inkább beszélgetésként hirdették meg a rendezvényt. Az érdeklődésből mindenesetre egyértelműen lemérhető, hogy a szerző jelenleg a legnépszerűbb magyar írók közé tartozik.
Hobbizene és rocksztárság
Ha az ember elkezd koncertre járni, hozzászokik a csúszásokhoz. Egy idő után be is kalkulálja őket, és képes akár másfél órát késni – a zenekarok ilyenkor persze (majdnem) pontosan kezdenek. Ez az este kivételesen szerencsésen alakul késésileg: sikerül összehangolnunk saját pontatlanságunkat a fellépőkével, méghozzá összebeszélés nélkül. A Kuplung viszont a csütörtök esti időpontnak megfelelően, vagy annak ellenére (a budapesti klubok életében a csütörtök már majdnem péntek) szinte kong az ürességtől.
Olvas, ír, szenved
Szvoren Edina a rá jellemző szenvtelen stílusban olvas fel néhány novellát Az ország legjobb hóhéra című kötetéből. A Három Hét Galériában tartott eseményen a pályatárs, Kiss Noémi mellett egy pszichológus, Duba Andrea a másik beszélgetőpartner, de kérdeznek a közönség tagjai is, író-olvasó találkozóvá alakítva az estet. A galéria közvetlenül az utcáról nyíló termében ülünk, nem messze a Kosztolányi Dezső tértől, és egészen közel a Móriczhoz. Buda forgalmas terei és azok névadói viszont nem a földrajzi helymeghatározás miatt jönnek szóba.
Akiért a kaddis és a rekviem szól
Irodalmi beszélgetéseken ritkán jutnak el a résztvevők József Attilától és Illyés Gyulától többek között De Gaulle és Mitterrand érintésével egészen Orbánig és Gyurcsányig, úgy, hogy még Fábry Sándor sem marad ki. De ha egy olyan író (publicista, történész) életművét boncolgatják, aki tényleg majdnem száz évet élt, és Franciaországban legalább olyan jelentős gondolkodónak tartják, mint idehaza, akkor nincs min csodálkozni. A Litera Előhívás című, önéletírásokat, memoárokat, interjúköteteket elemző beszélgetéssorozatának témája ezúttal Fejtő Ferenc élete és munkássága volt.
Inkább a diplomás munkanélküli
„Mi jövünk, mi jövünk” – ismételgeti Sallai László, a Felső Tízezer lemezbemutató koncertjén a Toldi Klubban. A debütáló album, a Normális élet, egyben a koncert első, Mi jövünk el című számának szövegén nem kell túl sokat gondolkodni: adott egy generáció, amely a rendszerváltás környékén született, és bár elveszettnek tartják, sőt ő is elveszettnek tartja magát, úgy érzi, végre meg kell végre mutatnia, hogy igenis létezik. Az előző nemzedékek nem könnyítették meg a dolgát, ezért most tehetnek egy szívességet: „Félre az útból, mindenki hátra!”.  
Senkiföldje és határai
A Határaink című darabot ősszel mutatta be a Stúdió K. Akkor, amikor a menekültkérdés körüli hisztéria csillapodni kezdett. Vagyis amikor már elkészült a déli határzár, Budapest forgalmas pályaudvarairól pedig eltűntek a menekültek. Tehát kevésbé volt szem előtt a probléma, legalábbis idehaza. Persze a történetnek nincs vége, a téma aktuális maradt. Közben az ismerősök az embernek szegezték a kérdést: akkor te most menekültpárti vagy menekültellenes vagy? Ha nem volt egyszavas válasza, könnyen a senkiföldjén találhatta magát.
Egészséges költészet mint nem szokványos jelenség
Fő az egészség, ahogy Pollágh Péter írja Izsó Zita új verseskötete, a Színről színre fülszövegében. A Kazimír Bisztróban, a könyv bemutatóján megtudjuk azt is, hogy milyen az egészséges költészet, illetve hogy Izsó Zitáé miért számít annak.
A vírusgyárban az ész fénye stroboszkópként világít
Egy kritika izgalmasabb lehet, ha szerzője keveri a nyelvi regisztereket, és ha az ész fénye egy durva reflektor helyett stroboszkópként világít - Nemes Z. Márió A preparáció jegyében és Krusovszky Dénes Kíméletlen szentimentalizmus című könyveinek közös bemutatójára ültünk be a Nyitott Műhelybe.
Tolnai Ottó mohái és a beszámolóírás nehézségei
Visegrád zsizseg rád! - Csehy Zoltán kislánya, Flóra folyamatosan és fennhangon skandálja az idei szlogent, nehogy valaki egy pillanatra is elfelejtse. Tolnai Ottóról kiderül, hogy szereti a mohákat, Neurotic-dal nélkül pedig nem érhet véget egy valamirevaló FISZ-tábor. Gekkó, Kobra és Cápa visegrádi kalandjai ezennel befejeződnek.
Vajon mire gondolhatott a szakács?
Permanens rácsodálkozás a festői tájra, beszélgetések a fák hűs árnyékában, nappal kávé, este pálinka. A FISZ-tábor harmadik napján a holokausztra való emlékezés az egyik legfontosabb téma, és megérkezik Visegrádra Tompa Andrea is.
Abszurdisztánban és Visegrádon a helyzet változatlan
Elfogy a kávé, a műhelyekben vér folyik, egy trash-koncert is gyilkolja a táborlakókat, estefelé meg mindenki Grendel Lajosra figyel. A FISZ-tábor második napja meglehetősen sűrű – tudósító legyen a talpán, akinek nem rogy meg a lába.
Az egyes számú faház és az első este
A hely hangulatos, az emberek barátságosak, a szervezés pedig kimondottan profi. Aki járt már a visegrádi Mogyoróhegyen, a Fiatal Írók Szövetségének táborában, annak mindez nem újdonság, aki meg először van itt, perceken belül ugyanezt tapasztalja. Az első este „sztárvendége” Szvoren Edina, és bemutatkoznak elsőkötetes szerzők is.
Kellemes koncertek apró kényelmetlenségekkel
"Mi van, engem keresnek?" – kérdezi Pálinkás Tamás, mikor egy lány az első sorból felé nyújtja a telefonját. Természetesen csak rögzíteni akar, ahogy sokan mások is. Fotózni, felvenni egy dalt, hazavinni a setlistet. Az Isten Háta Mögött néhány másik zenekar társaságában a Dürer Kertben lép fel, a rendezvény az egyik IHM-dal címére rájátszva az Egy nyár valami igazán kellemes helyen címet viseli.
A csapvíz és a balkáni rezesek
Boban Marković Mosonmagyaróváron! Elsőre egy kicsit hihetetlennek tűnik, de miután konstatálom, hogy ugyanazt mondja a kedves ismerős, a Friss Fesztivál programfüzete és a jugoszláviai születésű trombitaművész honlapja is, minden kétségem eloszlik. Ráadásként kiderül, hogy még csak nem is a Boban i Marko Marković Orkestar a rendezvény headliner zenekara.
Eltitkolt, bűnös, sötét oldal
Aki szeret napozni, vasárnap délután duplán is jól járt, ha a Könyvhéten járt: a Vörösmarty téri nagyszínpad előtt ülve barnulhatott egy kicsit, miközben Zelki János beszélgetőpartnereit, az új köteteikről mesélő Térey Jánost, Nemes Z. Máriót és Krusovszky Dénest hallgatta, illetve a szövegeikből részleteket felolvasó színművészt, Gyabronka Józsefet.
Magányos írók kalandjai a színházban
Pál Dániel Levente kortárs irodalom és színjátszás kapcsolatáról beszélget Csikós Attilával és Mikó Csabával a Könyvhéten szombat délután, miközben a lelkes olvasók tömött sorokban várakoznak dedikációra a népszerű írók asztalainál. Ki tudja, mekkora lenne az érdeklődés focivébé nélkül?
Sima, nettó, civil figyelem
Az Aegon-díjas Kun Árpád a Margó Fesztivál vendége péntek este a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Norvégiában él, de éveket töltött Franciaországban is, afféle világpolgár tehát. Természetesen volt oka annak, hogy elköltözött itthonról, mégis magyarul ír, és a magyar irodalom részének tekinti magát, még ha elmondása szerint nem is akar írói szerepben tetszelegni.
Slam poetry kilátással
Irodalomtörténeti eseménynek vagyunk tanúi Budapest felett: az első nyomtatott slam-kiadvány, a slam.pont bemutatóját látjuk-halljuk a meglehetősen exkluzív 360 Bár tetőteraszán. Az érdeklődés még az Ünnepi Könyvhét és a vele párhuzamosan zajló Margó Fesztivál amúgy is népszerű programjaihoz mérten is óriásinak tűnik, amit persze a korlátozott befogadóképesség és a bejárat előtt kígyózó sor is látványossá tesz.
Felnőttek a Vasárnapi Gyerekek?
A Király utcában új helyet találó, majd rövid idő után ismét bezáró Gödör Klub erre az alkalomra kinyit: a Vasárnapi Gyerekek zenekar tart lemezbemutató koncertet – sőt, ahogy meghirdették, lemezbemutató "fesztivált". A kifejezés egy kissé indokolatlan, valójában "csak" egy péntek esti koncertet látunk-hallunk, bár elég hosszú és kiadós koncertet, amely a zenekar eddigi életművének jelentős keresztmetszetét bemutatja.
Megelőlegezett kötet utáni csend
Simon Bettinát inkább prózai hatások érik, mégis a líra területén alkot, kötete pedig van is, meg nincs is. Németh Bálint már kötet előtti szerzőként is a kötet utániakra jellemző csendbe burkolózik, amúgy meg annyira szkeptikus, hogy még magát a szkepszist is megkérdőjelezi. A két fiatal költő ilyesmikről beszélget a hangulatos Macska Presszóban Borsik Miklóssal, a Rovarokkal suttogó című beszélgetéssorozat szerkesztőjével.
Testnedvek minden mennyiségben
Idegenvezetés egy sötét, titkokkal teli gyárban, torz lényekkel és félelmetes hangokkal. A gyár ura emberekkel és állatokkal folytatott kísérleteket, az alkotók pedig a különféle társművészetekkel teszik ugyanezt. A Lakmusz Csoport izgalmas, Komposzt című előadásának részesei vagyunk a Trafó pincéjében, ahol szokatlan hangvételű versekre és egy hátborzongató történetre épülő összművészeti kísérletezés zajlik.
Budaörsi vagányság
Napsütéses tavasz esős napokkal, hűvös éjszakákkal. Budapestről indulva Budaörs viszonylag könnyen és gyorsan megközelíthető, az ötnapos fesztivál egy kicsit mégis mintha elbújna a nagyok árnyékában. A programok viszont egészen változatosak a rendezvény méretéhez képest: komoly- és könnyűzene, színház és képzőművészet, na meg irodalom. Többek között Vagány Históriák.
Amikor a bunker sem véd meg
A budapesti Higgs Field galériában bemutatott Technologie und das Unheimliche egy új tudományos és művészeti kiadvány, konceptuális füzet, amelyet Fridvalszki Márk, Miklósvölgyi Zsolt és Nemes Z. Márió indított útjára Berlinben. Német cím, angol szöveg, magyar szerkesztők és szerzők, és ami a legfontosabb: izgalmas tartalom.
Nem érdekelt a sport, elkezdtem írni
Éjszaka könnyebb írni, csend van, és egy pohár bor is segíthet az elmélyülésben. De hiába képzelik sokan romantikusnak ezt a tevékenységet, legalább akkora koncentrációt is igényel, mint amennyi lazaság szükséges hozzá. A Millenárison Forgách András és Gács Anna faggatta az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának fiatal szerzőit.
Megírta az életet
A sötétbe boruló terem teszi meghitté a felolvasást és a beszélgetést a Roham Bárban, ahol kollégák és barátok figyelik az eseményeket. Na meg egy frissen szerzett rajongó, aki aztán aktivizálja is magát. Ophélia a kádban címmel, a József Attila Kör és a PRAE.HU közös kiadásában megjelent Nagy Márta Júlia első verseskötete, a kérdező szerepét Orcsik Roland és Sopotnik Zoltán vállalta.
Északi bilincsek
A könyv fülszövegében olvasható életrajz önmagában is izgalmas: egy norvég születésű íróról van szó, aki egy jehovista közösségben nevelkedett, majd Dániába költözött, ahol a mai napig él és alkot. Közben éveket töltött el Grönlandon is, ápolóként és drogfüggőként. Könyvének főhőse, ha nem is ugyanilyen, de hasonló utat jár be, csak éppen néhány évszázaddal korábban teszi ezt. Kim Leine regényét, A Végtelen-fjord prófétáit a Toldi Moziban mutatták be.
Kocsmológia és önirónia
Székesfehérvárról érkeztek Budapestre, a Roham Bárba. Együtt utaztak. Az egymásnak címzett "hogy utaztál?" kérdések így evidens módon az előadás részei. Közönség előtt játszanak kérdezz-feleleket, nagyjából sejtve tehát a válaszokat, közben fel is olvasnak ezt-azt. Czinki Ferenc "kocsmológus" és Pallag Zoltán "író-olvasó-találkozó" hangulatosnak ígérkező közös estet hozott össze.
Vietnámi veterán egy indián rezervátumból
Indián költővel Magyarországon találkozni kuriózum. Az Egyesült Államok nagykövetsége és az Új Forrás folyóirat közösen szervezte meg, hogy Jim Northrup néhány helyszínen, többek között az Írók Boltjában is felléphessen, felolvasva néhány szöveget az itthon megjelent Nagy Kis-Madár című kötetéből, mesélve egy rezervátum mindennapjairól, a vietnámi háborúról és a háború utáni életről.
Az underground élő múzeuma
Furcsa képződménye a Balaton a magyar könnyűzenének: a vele egyidős zenekaroktól eltérően sokkal állandóbb a jelenléte, mindig megújul, de úgy, hogy mindig ugyanazt játssza. Víg Mihály olyan sűrűn lép fel egyedül vagy zenekarával Budapesten - mindenekelőtt újabb kori törzshelyén, a Gödörben -, hogy néha muszáj meghallgatni. Főleg akkor, ha a Kampec Dolores az előzenekar.
Dexter nem váltja le Dosztojevszkijt
A történet szereplői ülnek a kocsmában, söröznek és azon törik a fejüket, vajon ki lehet a Backstreet Boys ötödik tagja, mivel csak négy név jut eszükbe. Közben bombázzák a várost, de ez csak egy a zavaró körülmények közül. A Kalicka Bisztróban mutatták be az Új Forrás tematikus lapszámát, amelybe Bartók Imre novellájához hasonló szövegek kerültek bele, igazán különlegessé téve a kiadványt.
Néhány vers és egy jegyzőkönyv
Íme három tény: a Hátsó Kapu egyike a legnyitottabb kulturális befogadó tereknek a Nagykörúton belül; a Szabotázs Színházi Műhely egy lelkes fiatalokból álló társulat; Radnóti élete pedig gyermek- és felnőttkori tragédiáival mindenképpen színpadra kívánkozik. Beültünk A 12. számú holttest című előadásra.
Annak szól, aki elolvassa
Czapáry Veronika nem akarja megváltani a világot, nem teljesít missziót, ugyanakkor mégiscsak olyan témát választott új regényének, amelyről viszonylag kevés szó esik. A Kalicka Bisztróban a Babák újraszámolva című esten Pethő Anita és Borsik Miklós vállalkoztak a Megszámolt babák című könyv elemzésére.
A két Hanula Zsolt, a foci és az irodalom
A beharangozót ügyesen kitalálták: Hanula Zsolt könyvéről Hanula Zsolt beszélget a szerzővel. Szóval ez egy skizofrén srác tébolyult magánszáma lesz? Kiderül, hogy nem, Hanula Zsoltból kettő van, így már van értelme a közönség előtti párbeszédnek, ráadásul a rádiós Kovács Gellért is melléjük ül, hogy részleteket olvasson fel a regényből. Tehát lényegében hagyományos könyvbemutatóról van szó, de akkor is ügyesen kitalálták.
Csontig, velőig
Lehetne ez akár egyszerű romantikus történet is. Egy férfi és egy nő telefonon ismerkednek meg, aztán a kettejük közötti viszony szépen lassan szétfeszíti a munkakapcsolat kereteit. Pedig egy óceán választja el őket. Függetlenül attól, hogy lesz-e happy end, az angol Tom Kempinski Távolsági szerelem című darabja nem csak a romantikáról szól, vagy inkább arról szól a legkevésbé.
Házibuli a temetőben
Az emberek többsége általában csak halottak napján vagy szerettei halálának évfordulója alkalmából látogat el egy temetőbe. Klasszikus városnézés vagy laza őszi séta célpontjaként kevesen, péntek esti házibuli helyszíneként meg még kevesebben gondolnak erre a helyre. Temetőbe zenés-irodalmi programot és kiállításmegnyitót szervezni szokatlan. Mondhatnánk, hogy morbid, de inkább azt mondjuk, hogy izgalmas.
Fák, virágok, autóbusz-menetrend
Ha már mindent megírtunk a halálról, írhatunk akár az autóbusz-menetrendekről is. A Roham Bárban, a József Attila Kör szervezésében a kötet előtt álló Németh Bálint mutatkozott be. A szerző tervezett első, Kiküszöbölés című könyvéről, hiányról és halálról beszélgetett Ijjas Tamással.
Kocsmai Peer-formansz
Peer Krisztián nem tartozik a legtöbbet szereplő vagy a legtöbbet publikáló költők közé, a neve azért mégsem ismeretlen az irodalmi élet berkein belül: aki éppen nem munkássága, az bohém életformája okán hallott róla. A Macska presszóban cimborájával, Pallag Zoltánnal ült össze egy kis felolvasásra, amelyet Borsik Miklós moderált – nem volt könnyű dolga…
Európa Kiadó: Nosztalgia helyett rock'n'roll a hajón
Az Európa Kiadó több mint harminc éve működik, szakaszosan: megalakult és azóta hosszabb-rövidebb szünetek után folyton újjáalakul, változó felállásban. Korszakai vannak tehát, és az A38 Hajón adott dupla koncert beharangozója szerint ha nem is értünk korszakhatárhoz, ebben az évben ez volt az utolsó budapesti fellépés.
Az aljasság ellen, a változás mellett
Délután három óra, odakint visszafogott, de kellemes szeptembervégi napsütés, kissé tehát nehezen akaródzik beülni a Gödörbe, kora délutántól felolvasásokat hallgatni egy sötét teremben, de valami mégis azt súgja, hogy érdemes lesz. A hosszúnak ígérkező program 100 ezer költő a változásért néven fut, és ha nem is derül ki mindig, hogy ki milyen változást szeretne, azért az érződik, hogy az ügy nemes.
Machiavelli, a polgármester és a komondor
A szűz, a sóher, a Mikulás, és a többiek. A cím olyan, mintha egy átlag amerikai családi vígjáték címének magyar fordítása lenne, magát a történetet is gondolhatnánk olcsó poénokra épülő romantikus komédiának, ha nem tudnánk, hogy Machiavelli ötszáz évvel korábbi színművének friss átiratát látjuk. És ha nem tűnne fel, hogy Magács László rendezése az aktuálist hangszúlyozza. Szerencsére feltűnik.
A versmondólányok és -fiúk meg Weöres az SZFE-n
Weöres Sándor sokaknak sokat jelent a Színház- és Filmművészeti Egyetem falain belül, ezért is rendezett Weöres 100 címmel egész napos konferenciát az intézmény a költő születésének századik évfordulója alkalmából. Az oktatók előadásai és a versmondó verseny után a negyedévesek beszédvizsgájából hallhattunk részleteket, felváltva néhány megzenésített Weöres-verssel.
Végtelen koncert az "őrült Budapesten"
Hívták a Szigetre: akkor nem jött, viszont megígérte a szervezőknek, hogy ősszel zenél majd a Budapest Parkban. Manu Chao és aktuális zenekara nem először érkezett Magyarországra, de azért nem jár errefelé oly sűrűn, hogy könnyű szívvel kihagyjuk a koncertjeit.
Értékes, időtálló és menő költészet
Amikor Petőfi a Nemzeti dalt szavalta, valami olyasmit csinált, amit napjainkban a szlemmerek szoktak. Az egyik oldalon David Attenborough és a Pearl Jam, a másikon Bruce Willis és Lady Gaga – a kerekasztal-beszélgetés résztvevői Nagy Márta vezetésével a kortárs költészetről és slam poetryről vitáztak a Pepita Ofélia Bárban, aztán Bach Máté fotóival zenés felolvasás, majd a Dep’art koncertje következett.
Nem kínoz, csak bizget a szomorúság
A tanító káromkodik és iszik, a pap káromkodik, iszik és szeretőt tart. Ők a régimódi falu legfontosabb emberei, felelősségük óriási. Hogy mit tudnak kezdeni ezzel a felelősséggel, többek között arra is keresi a választ a darab, közben elgondolkodtat, hogy a merészebb álmokat dédelgető, de a zárt közösség mocsarában ragadó fiatalok problémái helyhez és időhöz kötöttek-e.
Kié lett a Sziget?
A Sziget korábban a magyar fiatalok, a rockerek, punkok, hippik, alterosok fesztiválja volt, ma viszont már az újgazdag diszkósoké és az olcsón berúgni vágyó külföldieké, legalábbis sokan erre panaszkodnak. A zárónap fő attrakciója mindenesetre David Guetta koncertje (?), és a szervezők már csak emiatt is kapnak hideget-meleget.
Folyékony kenyeret és cirkuszt!
Bár a fanyalgók szerint borzalmasan gyenge az idei lineup, míg mások úgy gondolják, hogy a megfelelően laza, jókedvű, és nem mellesleg tisztességgel fogyasztó közönségnek tökmindegy, hogy világsztárok zenélnek-e, vagy éppen hazájukban is alig ismert koncertzenekarok, a Sziget negyedik, szombati napjának felhozatala a többihez képest valóban kevésbé izmos. Jó zenét találni persze ma is lehet, ott van például a Leningrad, magára vessen tehát, aki unatkozik.
Hőség, szélvihar, Blur
A trópusi forróság a Sziget harmadik napján már annyira elviselhetetlen, hogy még a nyár szerelmesei közül is egyre többen várjuk a hétvégére beígért lehűlést: míg a harminc fokos hőség még tűrhető, a negyven már komoly túlzás. Viszont este fellép a Blur, a brit alternatív rockzene egyik legkiválóbb, legeredetibb bandája: így válik a nap ünnepnappá és minden elviselhetetlennek mondott tényező elviselhetővé.
Egy beteg társadalom becsületes tagjai
Lehet-e békésen, vidáman és szórakoztatóan politizálni? A kérdés nem egy új párt alapítása kapcsán merül fel, csak a Sziget Fesztivál második napját túlélve fogalmazódik meg bennem. A válasz pedig egy meglehetősen egyértelmű igen, ami persze nem újdonság, mert ha politikáról van szó, lehet szórakoztató egy könyv, egy színdarab vagy egy beszélgetős műsor is, na de ha egy koncert szinte összes számát áthatja a politika, és mindebből mégis hatalmas buli kerekedik, akkor az a banda tud valamit.
Zenei utazás Londontól Melbourne-ig
Túl vagyunk a mínusz egyedik és a nulladik napon, következik a Sziget első napja. Mindez kicsit zavarosnak tűnik, de a lényeg, hogy a papíron elsőnek számító napon erős a felhozatal: csak a Nagyszínpadon olyan zenekarok váltják egymást, mint a Skunk Anansie, (a) Die Ärzte, valamint Nick Cave és a Bad Seeds. És mivel nem csak a Nagyszínpad létezik, nem igazán akadnak szabad perceink.
Szegények és gazdagok Csodaországban
Quimby Csodaországban – ez a Sziget nulladik napjának leginkább beharangozott programja. A nulladik napon még van egy kis idő böngészni a programfüzetet - mondjuk valamelyik budapesti strandon, mert a rekkenő hőségben a víz mégiscsak vonzóbb, mint egy fesztivál poros útjai. Nem tervezem, hogy már most a Szigeten sátorozzak, amikor naponta haza is járhatok, de aztán csörög a telefonom, hogy gyere, foglaltunk neked sátorhelyet... és én megyek.
Emlékkoncert mint kötelező rossz
Bár a nyári szezonban hetente két-három, jelentős tömegeket vonzó összművészeti vagy könnyűzenei fesztivál dübörög egymást túlharsogva, és bár az embertelen hőségtől és a még embertelenebb embertömegtől viszolygók szívesebben választanak bizonyos tavakat meg völgyeket, azért még mindig a Sziget a fesztiválok fesztiválja. De jó az nekünk, ha ByeAlex és Pély Barna énekel Republic-dalokat? A mínusz egyedik napon illene szólni HÉV-ről, sátorról és mobilvécéről, de mindezeket háttérbe szorítja a Cipő-emlékkoncert.
Egy békés fesztivál lusta vasárnapja
Vasárnap van, a fergeteges buli helyett egyre inkább a pangás jellemző, sokan hazamennek, a végig kitartó fesztiválozók érezhetően fáradnak. A közönség egyre passzívabb, a zenészek közül ez többeket is zavar, míg mások tudomást sem vesznek róla. A Bánkitó Fesztivál harmadik, egyben utolsó napján az irodalmi, színházi programok mellett két népszerű magyar zenekar, a Kistehén és a Colorstar is fellép.
Laza szombat este a falusi Budapesten
A magyar fesztiválpiacon mintha évről évre komolyabb lenne a verseny. A fesztiválok nemcsak hogy futószalagon követik, de időben gyakran ütik is egymást, a nyári hónapokban hetente akár két-három jelentősebb, országos érdeklődésre számot tartó rendezvény is fut párhuzamosan. Az inkább budapestieket vonzó Bánkitó Fesztivál viszont a színvonalas programok ellenére kicsit kilóg a sorból, nem akar versenyezni. A második napon a koncertek mellett egyéb szórakozási lehetőségeket is érdemes számba venni.
Szakszervezeti blues a tó partján
Budapest néhány napra vidékre menekül, a Nagykörúton belüli levegőtlen és zsúfolt világ közelebb kerül a természethez. A Bánkitó Fesztivál büszke az úgynevezett kereskedelmi fesztiváloktól való elkülönülésére, a családias hangulat és az emberi lépték az esetében nem csak üres szólam. A fesztivál első napján meglehetősen erős a felhozatal, világsztárok és hazai kedvencek nélkül. Önmagáért beszél a szlogen is, miszerint "Nem kell a szlogen."
Politika és irodalom az Idővonalon
Miért rossz a diktatúra az irodalom számára, vagy miért jó neki? Milyen kapcsolat áll fenn politika és irodalom között, illetve ennek a kapcsolatnak milyennek kell lennie? Korányi Mátyás és vendégei nagy fába vágták a fejszéjüket az Idővonal című beszélgetéssel, száz év irodalmi életének történéseit nem könnyű bő egy órában összefoglalni. Ha elsőre túl nagynak is tűnt a merítés, azért sok fontos gondolat fogalmazódott meg.
Egész jó kis izé
A budapesti klubokban, néha kisebb fesztiválokon fellépő Átjárók zenekar ezúttal a Szilvuplé Varietében mutatta meg magát. Velük kapcsolatban nem udvariasságból állapítja meg az ember, hogy igen, ma is nagyot játszottak, meg hogy több teret, komolyabb érdeklődést, nagyobb közönséget érdemelnének. A zenekar tagjai sokoldalúan tehetségesek, és bár fiatalon, egyetlen albummal a tarsolyban van még hova fejlődniük, legjobban a marketing hiányzik a csapatból.
Felhőtlen boldogság a diktatúra árnyékában
Berlin a harmincas években, sok-sok fura figura, néhány favicc, Kohn és Grün a kivégzőosztag előtt. Fényes karrierről álmodó színésznő és a pálya elején tartó író szerelme, amelybe belép egy harmadik. Az előadás kezdete előtt felesleges a mentegetőzés, hogy itt most profik helyett "csak" színészpalánták játszanak majd, mert az Átriumban látott Kabaré (avagy az elveszettek) vizsgaelőadás ugyan, de nincs miért magyarázkodni.
Nosztalgiázott a PASO a Belvárosi Fesztiválon
Bár a Belvárosi Fesztivállal párhuzamosan zajlottak Budapesten többek között az Ünnepi Könyvhét és a Margó Irodalmi Fesztivál eseményei, ráadásul a Duna áradása miatt megélénkült katasztrófaturizmus is sokakat lekötött, azért a Szabadság téren rendezett ingyenes koncertek is megfelelő vonzóerőt képviseltek. A szombati nap attrakciója a tizedik születésnapját ünneplő Pannonia Allstars Ska Orchestra volt.
Kisfilmek Karinthy világából
A Margó Irodalmi Fesztivál, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Dazoo.com közösen meghirdetett videópályázata, a Tanár úr, kérem, én filmeztem nemcsak az irodalom és a filmművészet közötti kapcsolatot kereste, hanem a választ is arra a kérdésre, hogy Karinthy Frigyes gondolatvilága mennyire van jelen mindennapjainkban. Úgy tűnik, elég intenzíven, az író népszerűsége a beérkezett pályázatok számában is mérhető volt.
Rendhagyó felolvasás egy péntek esti buliban
Az ötlet mindenképpen jó volt, a megvalósításba viszont csúsztak hibák. Az Ünnepi Könyvhéttel párhuzamosan futó, laza, szórakoztató programokat különleges budapesti helyszíneken felvonultató Margó Fesztivál egyik éjszakai eseménye a Padfirkák - Titkos jelek az iskolában címmel az iSKOLA klubban került megrendezésre.
A nagy dinasztia magányos művészei
Mindketten ironizálnak, mindketten magányosan alkotnak. Az író a legszívesebben csak kész írást, a képzőművész csak kész képet ad ki a kezei közül. Kiterjedt családfával rendelkeznek, nem véletlenül játszik fontos szerepet művészetükben a család. Az Esterházy-rostélyos című esten Winkler Nóra beszélgetett a két Esterházyval, Péterrel és Marcellel.
Az ártatlanság halála
Tanulság nincs. Nincsenek sem pozitív, sem negatív hősök. Hiába gondoljuk, hogy a felnőttek kegyetlen világában a gyerekek is kegyetlenné válnak, hiába tesszük a fiatalság elzülléséért felelőssé az ingerszegény környezetet, a nehéz körülményeket, a gondatlan szülőket, az alkalmatlan tanárokat vagy éppen a rosszra csábító társaságot. A Színművészeti Egyetemen bemutatott Küszöb című előadás történetet mesél ugyan, de inkább életképeket vonultat fel, ítél, elgondolkodtat, tabukat feszeget.
Klasszikus operettből fizikai színház
Érdekes kísérlet, a fizikai színház eszközeivel operettet csinálni, zene és szöveg nélkül. Bár a hangszóróból néha felcsendülnek a Csárdáskirálynő ismert slágerei, a színészek többnyire kizárólag a mozgás, gesztusok és a mimika segítségével játszanak. Nem értem, de veletek nevetek címmel fizikai színházi operettet mutatott be a Bethlen Téri Színház.
De szeretnék gazdag lenni
Mintha szimbolikus jelentősége lett volna a 2000 Irodalmi és Társadalmi Havilap rendezésében a Wesley János Főiskolán megtartott Szegénységkonferencia helyszínének: a józsefvárosi Dankó utca, és úgy általában a környék nem tartozik Budapest legelőkelőbb városrészei közé. Margócsy István definíciója szerint a "szegénység" szó jelentése többek között a magyar nyelvben is kettős: a pénz hiánya, az átlagosnál alacsonyabb életszínvonal mellett szánalomra, sajnálatra méltót is jelent.
Bächer-kabaré Bächer nélkül
Szomorú aktualitása volt Bächer Iván Egyáltalán nem békebeli kabaré című előadásának a Spinozában. A szerző, aki máskor a színészek, zenészek társaságában a színpadra lépve konferálja fel a számokat, ezúttal betegsége miatt nem jelent meg. Ezért valamivel nagyobb feladat hárult a fellépőkre, akik az előadás végéig becsülettel tették a dolgukat, és sikerült is helytállniuk a nehéz körülmények ellenére.
Sok jó óriás kis helyen is elfér
Tűz, víz, repülő című, harmadik nagylemezét mutatta be az Óriás zenekar az egyik legkülönlegesebb hangulatú budapesti koncerthelyszínen, a Corvintetőn. A régi áruház feletti apró méretű színpadon, viszonylag kicsi térben minden adott egy hangulatos koncerthez. Sok jó óriás kis helyen is elfér...
A múlt sztárjai a jelen színpadán
Nagy adag stílusparódia s egyben nosztalgikus társadalomkritika a Radnóti Színház új előadása, a Mozgófénykép, melyet Göttinger Pál rendezett. Mai színészek játszanak régi színeszeket, akik saját nevükön alakítják elképzelt korabeli figurák szerepeit. Ki van ez facsarva rendesen, elsőre talán egy kicsit bonyolultnak is tűnik, de a történet egy magából kifordult, vagy éppen kifordulni készülő világban játszódik.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés