bezár
 

Felhasználói adatlap

Felhasználó által feltöltött tartalmak:

Kísérlet egy életmű megragadására
Nagyszabású volt A túlélő árnyéka című kiállítás 2015 végén a Nemzeti Galériában, amely El Kazovszkij művészete előtt tisztelgett. A kiállításhoz mostanra elkészült a katalógus is, amely nemcsak tanulmányokat és reprodukciókat, hanem enteriőrfotókat is tartalmaz.
Kezdődik a könyvfesztivál
Különleges lesz az idei, 24. Budapesti Nemzetközi Könyfesztivál is: a hagyományos programok, mint az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja vagy a Írótalálkozó mellett lesznek újdonságok is – többek között filmes sarok, Pro Cultura Hungarica díjátadó. A visegrádi országok lesznek a díszvendégek, valamint a Nobel-díjas Orhan Pamuk érkezik a fesztiválra.
Az életemben semmi nem úgy folytatódott...
Wahorn András hétfő este maga vezette körbe az érdeklődőket első nagyszabású retrospektív kiállításán, a Wahorn Forever-ön, ahol a bemutatott csaknem kétszázötven mű között a kis- és nagyméretű papírmunkákat, szobrokat és festményeket is találunk az 1960-as évektől kezdve egészen a legújabb vásznakig.
Testiség, feltárulkozás, öncsonkítás
Egy igazán páratlan anyag mutatkozik be a Mai Manó Házban A múlt szabadsága – Neoavantgárd fotóművészet Magyarországon az 1960-as évektől napjainkig címmel. Alföldi Róbert fotógyűjteményéből láthatunk válogatást, ami egyedülálló és hiánypótló, hiszen jelenleg Magyarországon nem létezik másik olyan kollekció, ami ennyire szisztematikusan és a minőségre érzékenyen beszélne a neoavantgárd fotóművészetről.
A mese maga a nyelv
Tamás Zsuzsának eddig három gyerekkönyve jelent meg, két évvel ezelőtt a Macskakirálylánnyal debütált, majd azt követte a Mesék a Teljességhez, idén pedig az óvodásoknak szóló Kicsi Mimi és a Kökény ovi című kötet. Ezekről a kötetekről, az alkotási folyamatról, valamint a gyerekkönyvek és a felnőttregények közötti kapcsolatról Turi Tímea kérdezte a szerzőt a Párbeszélgetések sorozat keretében.
Rakovszky Zsuzsáé a Babits-díj
Először kapta nő a Babits Mihály Alkotói Díjat, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság életműdíját, amelyet hétfő este a Petőfi Irodalmi Múzeumban adtak át Rakovszky Zsuzsának. A díjazott műveiből Ráckevei Anna színművésznő olvasta fel a Tarján Tamás által válogatott összeállítást, Rakovszky Zsuzsát Margócsy István méltatta.
Nem jöttek vissza
Eörsi Mátyás 2014-ben indította útjára A holokauszt és a családom elnevezésű Facebook csoportot azzal a céllal, hogy az áldozatok és az elkövetők családtagjai, leszármazottjai megoszhassák személyes történeteiket. A csoportnak sikerült szakítania a hallgatás kultúrájával: a bejegyzések özönleni kezdtek, így végre lehetőség nyílt arra, hogy „tudatosan együtt építsék a társadalom emlékezetét a zsidók és nem zsidók”. Az egy év alatt összegyűlt történetek most kötetben is megjelentek, ami egy újabb lépés múltunk és jelenünk megértése felé.
Keresztény-középosztálybeli nézőpontból a régi Magyarország pusztulása
Zimándi Pius István 1992-ben kiadott A forradalom éve: Krónika 1956-ból című kötetéből már kiderült, hogy a szerző milyen fontosnak tartotta feljegyezni, összegyűjteni azokat az apró eseményeket és történéseket, amelyek körülötte történtek. A grafomán irodalomtörténész dokumentálási igénye a Magvető gondozásában most megjelent naplójában is testet ölt.
Provokáció és szembesítés a Kiscelliben
A Képzelt közösségek, magánképzetek című tárlat a Privát nacionalizmus projekt utolsó állomása. A Kiscelli Múzeumban kiállított munkák ezúttal a kirekesztő nemzetfogalom felszámolását célozzák meg, miközben igyekeznek rámutatni az ehhez kapcsolódó túlkapásokra, a tévképzetekre és az elfojtásokra, hogy ily módon kérdésessé tegyék a korábbi meghatározásainkat és elősegítsék azok újragondolását.
...mert Isten az én olvasóm, és én az ő olvasója vagyok
Vörös István Százötven zsoltára egy többezer éves párbeszéd folytatása: a szerző újraírta, átformálta vagy éppen teljesen kifordította az Ószövetség vallásos énekeit, majd az így létrejött ötletfoszlányokból megalkotta saját zsoltárait, melyek most egy kötetbe rendezve jelentek meg a Jelenkor gondozásában. Az Írók Boltjában Bazsányi Sándor beszélgetett a szerzővel ezekről a versekről.
Műút a Kalickában
Többszörösen rendhagyó módon mutatják be a mostani Műút folyóiratot a Kalickában, a szokatlanságot egyrészt az adja, hogy e számba tulajdonképpen már másodjára engednek betekintést, hiszen volt már egy bemutató október 13-án a Rácskertben. Másrészt pedig rendkívüli az is, hogy az est a moderátor távollétében zajlik le: Kabai Lóránt egy felvételen keresztül jelentkezik be, majd a költők, írók magukra hagyva olvasnak fel műveikből.
Filmkockákból kirajzolódó szerelmi történet
Gárdos Péter Hajnali láz című levélregénye szülei szerelmének igaz történetét meséli el: a történeten előrehaladva szépen, lassan kibontakozik két ember sorsa, egyéni életútja, ami egy bizonyos ponton és egy véletlennek köszönhetően összetalálkozik és örökre egybeforr.
A hétnyelvenbeszélő marhapörkölt
A Transzferfeszt keretében Péterfy Gergely a PIM udvarán nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is megmutatta, hogy milyen, amikor egy marhapörkölt hét nyelven beszél. A forró egytálétel, a házi pálinka és a forralt bor nagyszerűen feledtette a szakadó esőt, így estére igazán jó hangulat kerekedett az árkádok alatt, azonban mielőtt még teljesen átadtuk volna magunkat a bográcsban elkészült étel zamatának, alaposan kikérdeztük az írót a pörköltről és a gasztroirodalomhoz fűződő viszonyáról.
A gasztronómia mindenhol jelen van
A Transzferfeszt keretében megrendezett városi séta során a Kiskörút néhány nevezetes helyszínét felkeresve emlékeztünk a gasztroirodalom nagyjaira, miközben Bartha Dorka segítségével a magyar konyha fejlődésének, kialakulásának legfontosabb fejezeteiből is szemezgettünk.
Kiosztották az Aranyvackor díjakat
A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében október 22-én adták át az Aranyvackor díjakat azoknak a tehetséges íróknak és illusztrátoroknak, akikről a zsűri úgy gondolta, hogy munkáikból mind képileg, mind tartalmilag igényes gyerekkönyv készíthető. A szakemberekből álló bizottság elsősorban azokat a munkákat díjazta, amelyeknél a szöveg mentes a szirupos gügyögéstől, és amelyek tipográfiája, illusztrációja művészi színvonalú volt.
Íróink receptjei a kalapács alatt
Korábban sosem voltam semmiféle árverésen, ezért különös izgatottsággal vártam, hogy megtudjam, milyen is, amikor a PIM dísztermében kortárs íróink kézírásos receptjei és nem-receptjei kerülnek kalapács alá, hogy az így befolyó összegből a Heti betevő segítsen jóllakni a rászorulóknak.
Csehovi párbeszédek a gasztroirodalomról
Biztosan voltak, akik arra számítottak, hogy a Transzferfeszt nyitó beszélgetése egy jó hangulatú, könnyed csevely lesz az étel és az evés szerepéről és szépirodalmi létjogosultságáról, azonban miután világossá vált, hogy a résztvevők György Péter, Takács Ferenc és Tarján Tamás egészen másféle szempontok szerint közelítenek a gasztroirodalomhoz, a fesztelen beszélgetés hamar csípős vitává alakult…
Így is lehet. Például.
A FUGA For Example. New Polish House című kiállítása olyan építészeti projekteket mutat be, melyek új minőséget jelentenek a lengyel családi házépítésben, hiszen ezek az épületek egyszerre követik a globális tendenciákat és felelnek meg a helyi elvárásoknak, miközben bennük a személyes ízlés és az egyedi elgondolások is nagyszerűen testet öltenek.
Az Artlocator kilépett a virtuális térből
Már régóta előszeretettel használom az Artlocator Appot, mert a segítségével mindig képben lehetek, pontosan tudhatom, hogy milyen kortárs művészeti esemény zajlik Budapesten, mi az, amin mindenképp ott kell lennem, azonban az Artlocator most már nemcsak a virtuális valóságban van jelen, hiszen mostantól félévente magazinnal is jelentkezik.
A nosztalgia kiirtása
Kiss Adrian Trafós kiállítását követően most ismét egy igen erős anyaggal állt a nagyközönség elé: a Horizont Galéria Sunfucked címet viselő kiállítás munkái „jelképes elmélkedések az idő, a változás és az állandóság összefüggéseivel és kérdéseivel kapcsolatban”. A művész – mivel nem kedveli az elmúlást, a nosztalgiázást – e munkákkal visszahozza a nyár pillanatait, és azokat az állandóságban rögzíti.
Színes mókázás a Pagonnyal
Az elmúlt szombaton a hűvös, esős idő rányomta a hangulatunkra a bélyegét. Azaz csak rányomta volna, ha épp nem a Petőfi Irodalmi Múzeumba megyünk, ahol az Őszi Pagonyfeszt keretében egész nap különféle programokkal készültek a gyerekeknek, olyanokkal, amelyek még velünk, felnőttekkel is feledtették a kinti zimankót.          
Göteborgban vendégeskedünk
Idén Magyarország a Göteborgi Könyvvásár díszvendége, ez alkalomból pedig színes kulturális kínálattal készülnek a szervezők: a frissen megjelenő köteteken és irodalmi beszélgetéseken túl kiállítások, zenei programok és filmvetítések színesítik a magyar megjelenést.
Látványos, de túl sok a szöveg
A Műcsarnok Szlovén kapcsolat című kiállításkomplexumának egyik darabja Jože Plečnik munkásságát mutatja be a látogatók számára, miközben építészeti alkotásainak felvonultatásával, valamint működése helyszíneinek felvillantásával az építész személyes alkotói portréját is megpróbálja megrajzolni.
Szeptemberben is dübörög a Park
Habár a nyári szezonnak vége és az iskola is elkezdődött, a Budapest Park egy ideig még nyitva tartja a kapuit és szeptemberben is hatalmas bulikkal és izgalmas koncertekkel várja a közönségét, hogy méltóképpen zárja negyedik szezonját. A szerdai sajtótájékoztatón a fellépő zenekarok sorba szedték, hogy milyen különleges élményeket tartogatnak rajongóiknak.
Őszinte hangokkal szól hozzánk
A gazdasági válság idején egy négytagú család az árral szembemenve egészen kivételes gyűjteményt hozott létre. A kollekció tulajdonosainak kiléte ugyan ma még ismeretlen, azonban a birtokukban levő anyag nagy része a Kieselbach Galéria falaira kerülve a nagyközönség számára is láthatóvá vált.
Vallás és erőszak a Supermarket Gallery falain
Koleszár Adélnak nemrég nyílt első önálló kiállítása a Supermarket Galleryben, ahol rendkívül intenzív képekkel mutatkozott be a magyar közönség előtt. A fotókon keresztül Koleszár azt vizsgálja, hogy az erőszak és a társadalmi kirekesztettség milyen kapcsolatban áll a vallással, a hittel.
A vizuális világ birtokbavétele
A Mai Manó Ritkán látott képek sorozatába illeszkedik a kiállítás, amelyen André Kertész Szigetbecsének adományozott 119 fotóját lehet megtekinteni. A tárlat intim légkörével és személyes hangvételével méltó tisztelgés Kertész munkássága előtt.
Úton a teljesség felé
Egész sora van a meg nem valósult Csontváry-kiállításoknak, ezért is olyan nagy öröm, hogy most végre sikerült létrehozni ezt az átfogó életműtárlatot a budai várban, a volt Honvéd Főparancsnokság épületében. Megérte ennyi évet várni erre a válogatásra – ami az 1963-as székesfehérvári kiállítás óta az első nagyszabású Csontváry-kiállítás –, hiszen a valóban páratlan anyag nagyszerű rendezésben látható.
Mit olvasnak a kínai gyerekek?
„A kínai gyerekirodalom egészen más világ”, indítja a beszélgetést Keresztesi József az Írók Boltjában, majd Qin Wenjun íróhoz, a Sanghaji Gyermekirodalmi Szövetség főigazgatójához és lányához, Dai Yingniao, a Sanghai Írószövetség tagjához fordul, hogy a kínai gyermekirodalom tendenciáiról fagassa őket, miközben a magyar és a kínai piac közös pontjainak felvázolásához Jeney Zoltánt, a HUBBY alelnökét is segítségül hívja.
Ha a részek rendben vannak, akkor az egész is
Közel egy éve van jelen a budapesti galériaszíntéren a Supermarket, ami a napokban egy új helyszínen rendezkedett be. A költözés apropóján Lendvai Lindával, a galéria alapítójával és vezetőjével az új térről, a budapesti galériás közegről, a Supermarket Gallery következő kiállításáról, illetve terveiről beszélgettünk.
Ismét az animáció fővárosa lesz Kecskemét
A 12. KAFF-on idén nemcsak a Kecskeméti Feszivál 30 éves fennállását, hanem a 100 éves magyar animációt is ünneplik, így a rendezvény idei programjai között igazi csemegékre bukkanhatunk: június 24. és 28. között filmvetítések, koncertek és kiállítások várják az érdeklődőket, ezenfelül lesznek szakmai programok, retrospektív vetítések, az európai és nemzeti versenyprogram keretében pedig ezerféle animációs alkotást nézhetünk végig.
Helyspecifikus dolgokban gondolkodom
A Trafó Galéria évadzáró kiállítása két fiatal képzőművész első nagyszabású bemutatkozása: a Derengés megtekintésekor Nik Timková és Kiss Adrián munkáit láthatja a nagyérdemű. A páros Romániában született tagja a kiállítótérben kalauzolva minket nemcsak a tárlat megszületéséről és a bemutatott munkáiról, hanem indulásáról, alkotómódszeréről, illetve jövőbeli terveiről is beszélt.
Labirintus, bányászélet és önhipnózis
Pál Dániel Levente (PDL) mellett Ijjas Tamás és Fekete Richárd, Toroczkayt pedig még várják, hogy a könyvheti labirintusból a színpadra érkezzék. Már felcsendül moderátorunk szájából az első kérdés - Ez volt-é a kötetetek eredeti címe? - mire A labirintusból haza szerzője is elfoglalja a helyét. Ezzel a momentummal hivatalosan is kezdetét veszi az a beszélgetés, amely során a JAK új versesköteteit, A labirintusból haza mellett a Hipnózist és a Bányaidőt mutatják be.
A tavalyi év legjobb gyerekkönyvei
Idén is kiosztották az elmúlt évi gyermekkönyv-termés legjobbjainak járó díjakat. Az elismeréseket az Ünnepi Könyvhét programsorozatának részeként a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében adták át, ezt követően pedig a kitüntetett kötetek kiadói, szerkesztői a központi helyszínen, a Vörösmarty szobor előtti színpadon beszéltek röviden az egyes művekről.
Az ifjúsági regények tendenciái
Mitől jó egy ifjúsági regény? - ez a címe annak a a beszélgetésnek, amelyen a Tilos az Á szerzői vonulnak fel és veszik végig az ifjúsági regények jelenlegi tendenciáit. Szó esik arról, hogy miért izgalmas a kamaszoknak írni, hogy ez milyen nehézségeket rejt magában, illetve arról is, hogy mi a helyzet a fiú-lány főszereplők arányával.
Irodalommal az embertelenség ellen
Till Attila lép a színpadra, konstatálja, hogy most még ugyan minden kellemes, de jobb ha felkészülünk, hiszen ma este ez az utolsó nyugodt pillanatunk. „Azt akarjuk, hogy fájjon”, mondja, hisz’ saját fájdalmunk fog majd minket szembesíteni azokkal a sorsokkal, melyeket kortárs íróink, költőink megénekeltek a Tíz igaz történet című kötet lapjain.
Mostan színes napernyőkről álmodom...
Két negyedórás blokkban zajlik a fiatal prózaírók bemutatkozása az Oroszlános kút színpadán: Czinki Ferenc elsőként Urbán Ákosnak és Papp-Zakor Ilkának teszi fel kérdéseit, majd változik a színpadkép, a moderátor a helyén marad, Urbánékat pedig Gerőcs Péter és Sirbik Attila váltja. Szó esik a friss kötetekről, a jövőbeli tervekről és mindenki megkapja a maga „borítós” kérdését is.
Különös világok, szokatlan szerepek
Laboda Kornél, Lakatos István és Miklya Zsolt újonnan megjelent könyveinek közös pontja, hogy mindegyik egy párhuzamos valóságba kalauzol minket: a mátéPONTindul, A majdnem halálos halálsugár és a Végtelen sál is olyan kötet, ahol váratlanul mesébe fordul bármilyen hétköznapi helyzet, így a gyermek olvasó fantáziája valóban szabadon száguldozhat ezekben a különös világokban.
Egy diplomata, ha írni kezd
Görömbölyi Dávid a beszélgetés elején gyorsan leszögezi, hogy nagyon izgul, pedig nem először szerepel nagyközönség előtt, de ez a helyzet most mégis más, hiszen itt nem diplomataként vagy elemzőként, hanem elsőkötetes szerzőként van jelen, egy olyan esendő személyként, aki “szívét-lelkét beleadva” hozta létre a Diplomata-útlevéllel a hátizsákban című könyvet, most pedig mérhetetlenül vágyik arra, hogy ezeket a szövegeket mi is nagyon szeressük.
Egy csepp távol-keleti nyugalom
A Gross Arnold Műterem parányi tere igen hamar megtelik élettel, ülnek a székeken és a kirakatban, állnak a pult mögött és a falakhoz simulva. Nekem még épp jut hely a küszöbön, azonban vannak, akik az utcán rekednek és csak távolról követhetik a galériában zajló beszélgetést, melynek apropója Szabó T. Anna Senki madara című kötete.  
Szolidaritás és együttgondolkodás a 86. Ünnepi Könyvhéten
Az Ünnepi Könyvhét idén még szélesebbre tárja a kapuit, Budapesten kívül ugyanis egyre több vidéki és határon túli városban rendeznek könyves eseményeket június 4-8. között. Az idei Könyvhét kiemelt helyszíne Győr, Szeged is komplex programsorozattal készül, Kolozsváron már ötödik alkalommal szervezik meg az eseményt, illetve Aradon is sűrűsödnek a héten az irodalmi felolvasóestek és könyvbemutatók, e kiemelt helyszíneken kívül pedig közel 80 városban szól a könyvekről a hét második fele.
Ha segítségre szorul egy gyereklélek
Peer Krisztina Mi bántja a gyerek lelkét? című könyve olyan gyermekkori pszichés betegségeket vesz sorra, amelyek magatartási, viselkedési, érzelmi vagy gondolkodásbeli zavarokat, problémákat idézhetnek elő. Több szempontból is hiánypótló művel van dolgunk, amit a könyvbemutatón dr. Földes Petra mentálhigiénés szakember is sokszor kiemelt, miközben a szerzőt és a szerkesztőt kérdezte a kötet születéséről, szerepéről, illetve célcsoportjáról.
A kortárs művészeti piacon Budapest az új Berlin?
Budapest az új Berlin? – teszi fel a kérdést a manhattani Laura van Straaten a Whitewall Magazine hasábjain , majd egy hosszú írásban érvel amellett, hogy bizony, ha az emberek Kelet-Európában keresnek élvonalbeli képzőművészetet és designt, akkor már nem csak a német, hanem a magyar fővárosra is érdemes koncentrálniuk, hiszen Budapest „a coolság új metropolisza".  
Funkcióvesztett, selejt nyomólemezek mint műalkotások
Új kortárs intézmény tűnt fel a budapesti galériaszíntéren: a Horizont a Zichy Jenő utca egyik díszes kapujából nyíló egyterű helyiségbe rendezkedett be, ahol progresszív, kísérletező művészek alkotásait láthatják majd az érdeklődők. E szellemben jött létre a galéria nyitókiállítása is, amelyen Kristóf Gábornak a hagyományos festészet határait elbizonytalanító munkái tekinthetőek meg.
Dekoratív figurák mögé rejtett filozófia
Soós Nóra legújabb munkái fontos kérdéseket fogalmaznak meg az emlékezetkultúra esszenciájával, lényegi működésével kapcsolatban: a Faur Zsófi Galériában kifüggesztett vásznakon közös múltunk apró mozaikjai sejlenek fel, válnak láthatóvá és értelmezhetővé jelen korunk tükrében. A mostani festményeken azonban nemcsak a múlt és jelen problémái rajzolódnak ki, hanem Soós jól ismert transzparens, többrétegű festészeti stílusának köszönhetően ezek a vásznak a személyes és a társadalmi emlékezet egymáshoz való viszonyáról is beszélnek.
Autentikus térképzés, átgondolt installálás
Kína után elsőként a Magyar Nemzeti Galériában tekinthetjük meg a Qi Baishi egész életművét átfogó retrospektív kiállítást, amelyen pontosan nyomon követhető a művész festészetének alakulása a korai munkáktól kezdve egészen az időskori stílusváltás remekeinek számító növény- és madárábrázolásokig. A közel 110 munkát felvonultató tárlat azonban nemcsak anyagában, hanem térrendezésében, installálásában is igazán egyedülálló.
Arculatváltás a Librinél
A Libri márka 1993 óta van jelen a könyvszakmában, több, mint két évtizede szolgálja a könyvkultúrát. Ez idő alatt azonban sok minden változott a megjelenésében: a boltok karaktere letisztultabb, elegánsabb lett, jobb minőségű bútorokra kerültek a frissen megjelent kötetek, azok megvilágítása is korszerűbbé vált, azonban e technikai fejlődés mögött eddig elmaradt a kreatív háttér, egy karakteres arculat kialakítása. A mostani változások ezt a hiányt pótolják.
Nyolcadszor is: Ördögkatlan
Augusztus 4-én nyitja meg a kapuit a mezítlábas fesztivál, ami idén is ezerféle programmal várja a Baranyába látogatókat. A Katlan alapvető célja továbbra is ugyanaz: a falvakba érkező színvonalas művészi produkciókkal alkalmat teremteni a találkozásokra, a rácsodálkozásokra, a mulatozásra, az összművészeti nyüzsgésre. A szervezők a sajtótájékoztatón elmondták, hogy ebben az évben is azokat a “nem normális” embereket várják, akik “korszerűtlen” módon nyitottak, kiváncsiak, és, akiknek “értékrendjében előbbre van az emberség és a szeretet, mint a haszon”.
Intim viszonyban a Nagy Háborús művészekkel
A Molnár C. Pál Műterem- és Lakásmúzeum igen izgalmas vállalkozása a Béke és háború – Művészsorsok a Nagy Háború idején című kiállítása, nemcsak azért, mert feltárja az első világháború alatt alkotók közötti különféle viszonyrendszereket és gondolati kapcsolódásokat, hanem azért is, mert az installálásnak köszönhetően képes egy bensőséges, meghitt kapcsolatot teremteni a befogadó és a képek között.
Kukorellyé az Artisjus Irodalmi Nagydíja
A BMC koncerttermében ünnepélyes keretek kiosztották az Artisjus-díjakat, az irodalom, a könnyű- és komolyzene kiválóságainak elismeréseképpen. A 2006-ban megalapított Artisjus Irodalmi Nagydíjat Oravecz Imre, Tandori Dezső, Spiró György után idén Kukorelly Endre vehette át, rajta kívül pedig Szijj Ferenc, Háy János, Károlyi Csaba és Szilágyi Márton részesült a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda elismerésében.
Épített környezet, ipari táj, embertelenség
Tematikailag kapcsolódnak egymáshoz az #ON munkái: valamilyen módon mindegyik az épített környezet hatásaira, valamint az ember és természet viszonyára reflektál. Azonban ezzel nagyjából meg is szűnik a munkák közötti hasonlóság, hiszen az öt kiállító művész mind egyéni hangon szólal meg, illetve eltérő a térszemléletük és anyaghasználatuk, továbbá a tárgyalkotás módja és metódusa is különbözik.
Elég jól viselem a sikert
Horváth Gergely szerint a Szörényi - Rohan az idő című kötet egy igazi lélekrajz, hiszen benne a zenész őszintén, nyíltan beszél életének sorsfordító eseményeiről, büszke pillanatairól, jól ismert sikereiről és nehezebb perceiről, nagyobb mélypontjairól is - úgy, ahogyan korábban még sohasem tette. A könyvből “kiderül, hogy a látszólag nagy váltások logikus következményei egymásnak, s hogy minden szinte már eldöntetett a gyermekkorban”.
Csak folyamatos behajolás van
Nyáry Krisztián húsz évente beszélget Esterházy Péterrel és Marianna D. Birnbaummal, ilyenkor rendre elrontja az első kérdést. Az évek iszkolásából így lesz most A próza iszkolása, mire Esterházy lefagy, közelebb húzódik, “beszélgessenek csak, én most beszélek a kiadómmal”, mondja, majd Nyáry javít, majd megkezdődik a könyvbemutató, amin az előzetes várakozásnak megfelelően sokat nevetünk.
Szépségük bonyolultságukban rejlik
Schein Gábor új esszékötettel jelentkezett Esernyők a Kossuth téren címmel, amelyben a 15 év alatt összegyűlt, korábban az ÉS-ben leközölt írásai szerepelnek. A kötetbemutatón Csordás Gábor és Esterházy Péter beszélgetett a szerzővel a könyvről, illetve jelen valóságunk különféle defektjeiről.
Az internetet könnyű rosszul adagolni, túladagolni…
A Móra Családi Iránytű sorozatának újabb darabja, a Szex, drogok, Facebook című könyv megjelenésének apropóján egy kerekasztal-beszélgetést szervezett a kiadó, melyen szó esett az internet használatának előnyeiről, lehetséges veszélyeiről, illetve arról, hogy az egyetlen megoldás a problémákra, ha a szülő és a gyerek között feltétlen bizalmi viszony áll fenn.
Húsba vágó történetek kamaszoknak
A Kolibri Kiadó Magasfeszültség emblémával ellátott regényei olyan 16 éven felüli, nyitott és befogadó olvasókra számítanak, akik nem riadnak meg attól, hogy húsukba vágjon az irodalom, akik hagyják, hogy a történet hatása alá kerüljenek. A könyvfesztiválon a sorozat eddig megjelent öt kötetéről Barabás Éva Pék Zoltán műfordítót, Balázs Eszter Annát, a kiadó főszerkesztőjét és Varga Bálint írót kérdezte.  
“Azt a hazugságot terjesztem, hogy Salinger magyarul írta a művét”
Barna Imre munkájának köszönhetően ötven év után Salinger kultikus szövegét egy sokkal aktuálisabb, időszerűbb formában vehetjük a kezünkben. Az újrafordítás azonban nem volt zökkenőmentes, hiszen a kommentháború már akkor megindult, amikor még csak az új cím volt publikus, ezek a kritikus hangok pedig máig sem csitultak. Barna Imre azonban úgy gondolja, hogy e mostani szöveg több generáción keresztül kitart majd.
Az állam szerepe a könyvkiadásban
Egész napos szakmai konferenciát szervezett a MKKE a Könyvfesztivál második napján, mely három blokkban foglalkozott a könyvet érintő legfontosabb kérdésekről, a könyvkereskedelem átalakulásáról, illetve a könyv jövőjéről, majd harmadik egységben a könyvpiac és az állam viszonya került terítékre.
Nemzetközi segítség a könyvpiac fejlődéséért
A Könyvfesztivál nemzetközi rangját jelzi, hogy a világ és Európa könyvkultúráját meghatározó két szervezet, az International Publishers Association és a Federation of European Publishers vezetői a fesztiválon tartották meg közös szakmai konferenciájukat, amelyek a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Elnökségével egyeztettek a magyar könyvkiadás sikerességének előmozdítása érdekében.
Franzen és a 220 éves szervezett magyar könyvkultúra
A Millenáris a napokban újra pezsgő és életteli színtere lesz Budapestnek, csütörtöktől vasárnapig a könyvpiac színe-java belakja a csarnokokat, hogy a sokszínű programkínálaton keresztül az olvasók megismerkedhessenek a magyar és külföldi szerzőkkel, illetve a különféle könyvújdonságokkal. Zentai Péter László elmondta, idén 413 program közül válogathatnak a Millenárisra kilátogatók, a rajongók pedig félszáz külföldi és félezer hazai és határon túli íróval, tudóssal, művésszel találkozhatnak.
Alternatívák a műalkotások finanszírozására
Úgy gondolom, elég sok problémát szül, ha egy kulturális projekt 100%-ban állami pénzből szeretné finanszírozni magát. Egyrészt ez túlságosan homogenizálhatja a születő művészeti alkotásokat, másrészt azok így a felső hatalom által kontroll alatt tarthatóak. Ráadásul abban sem vagyok biztos, hogy az államnak feladata lenne "eltartani" ezeket a projekteket. Szerencsére azonban a kultúra sok területe, például a könyvkiadás is felismerte, hogy léteznek úgynevezett alulról építkező kezdeményezések, díjszerű támogatások, közösségi finanszírozási módok stb., amelyek megnövelik ezen alkotások mozgásterét. Ezekről a projektekről, díjakról, a Balaton Methodról és a Könyvmecénásról Tsík Sándorral, a Csimota Kiadó szerkesztőjével beszélgettünk.
A költészet még sosem volt ennyire menő…
...jelenti ki Hercsel Adél a Zseblámpafényben című est elején, amivel vitáznék kicsit, hiszen például Petőfi is eléggé cool volt a maga korában, az mindenesetre tényleg igaz, hogy nem mosolygott vissza óriásplakátokról, mint most Kemény Zsófi, Dékány Dávid vagy Sirokai Mátyás. A trafós kötetbemutatón persze nemcsak az derült ki, hogy a költészet újra  szexi, hanem az is, hogy a költők nem fűtetlen padlásszobákban kuporgó introvertált figurák, hanem laza és szórakoztató srácok.
Gasztronómiai nyalánkságokkal fűszerezett könyvbemutató
Mostanra már világos, hogy nagyon ajánlott jelen lenni azokon az irodalmi esteken és felolvasásokon, ahol P. Horváth Tamás Tündérváros című regénye a főszereplő, hiszen így nemcsak a napi ajánlott szellemi tápanyag bevitelét biztosítjuk, hanem ízlelőbimbóinkat is megörvendeztethetjük a pécsi szakács és vendéglős jóvoltából: elevenen él még a emlékeimben a decemberben kóstolt gyömbéres-narancsos marharagu, de e mostani májpástétomot sem lehet egyhamar elfelejteni…
Otthon, édes (?) otthon
A Home sweet home problémaérzékeny kiállítás, ahol a kiállított munkák árnyaltan és meglehetősen kritikusan közelítenek az otthon, a haza, a szülőföld fogalmaihoz, illetve az ezekhez kapcsolódó dilemmákhoz, például a menni-maradni, a hagyományőrzés-tagadás kérdésköreihez. A Síkhegy csoport kiállításának egyik legnagyobb érdeme, hogy a képzőművészet nyelvén képes megfogalmazni azokat a jelenségeket, amelyekről nem szeretünk, vagy egyelőre nem tudunk beszélni, amelyek tabuként léteznek társadalmunkban.
Skandináv szerelmek
A Park Kiadó szokatlan, de mégis izgalmas formáját választotta könyvújdonságai bemutatására: a TAT galériában a szokásos beszélgetős, felolvasással záródó műsor helyett egy kisebb színházi produkcióval rukkolt elő, amelynek Katarina Mazetti: Elváltak és válófélben lévők panaszai című könyve, illetve a kiadó két megjelenés előtt álló kötete, Iselin C. Hermann: Dominó és Hilde Østby: A vágyakozás enciklopédiája szolgáltak alapul.
Ez a zene velünk együtt történelmet írt
A magyar beatkorszak hajnalának jelentős eseménye volt, amikor 1961. augusztus 20-án megnyílt a Budai Ifjúsági Park, ami a 70-es évekre a magyar beat- és rockzene emblematikus helyszínévé nőtte ki magát: a korszak minden jelentős zenekara fellépett itt, sőt sokuknak innen indult zenei pályafutásuk. E kultikus helyszín bezárásának 30. évfordulója apropóján a Budapest Parkban az Omega együttes egy nagyszabású produkcióval idézi fel a hatvanas-hetvenes évek koncertjeit, az egykori ifiparkos időket. A sajtótájékoztatón a zenekar tagjai, valamint B. Tóth László, Kapuvári Gábor és a Budapest Park részéről Gerendai Károly beszéltek a részletekről.
Hangulatokká alakuló fotók
Sylvia Plachy a kortárs fotográfia megkerülhetetlen alakja, a humanista fényképezés egyik jelentős képviselője. Fotói attól különlegesek, hogy a dolgok mögötti lényeget kívánják megragadni: nem dokumentálnak, hanem érzéseket közvetítenek. Csizek Gabriella szerint Plachy „egyedülállóan ragadja meg a lét esendőségét”, finom kiemelései pedig a világ egyszeriségét és törékenységét tárják a néző elé. A Mai Manó Ház Mikor lesz holnap című kiállításán egy izgalmas válogatást láthatunk ebből az életműből.
Ha a szeretet...
Martin C. Putna, cseh irodalmomtörténész János nevében. Kereszténység és homoszexualitás - Integrációs kísérletek című könyvének problémafelvetése igen merész: logikusan és szellemesen végigvezetve azt vizsgálja, hogy a homoszexualitás és a kereszténység milyen formákban találkozhat egymással. Habár „a kereszténység és a homoszexualitás mind egyéni, mind csoportidentitásként a mai világban egymás ellenségeinek tűnnek”, Putna számos olyan pontra ráirányítja a figyelmünket, ahol ezek a közösségek nem esküdt ellenségekként, hanem pozitívabb és konstruktívabb formákban érintkeznek. Az Írók Boltjában tartott kötetbemutatón a mikéntről faggatták a szerzőt.
Élővé és elevenné tenni az üres városi tereket
Az utóbbi években Budapesten is látványos és előremutató megoldások születtek, amelyek hozzájárultak az üresen álló épületek és vegetáló közterek rehabilitálásához. Elég csak megemlíteni a különféle pop-up store-okat és galériákat, a kávézók utcafrontjait vagy akár a Katona József Színház A borbély című előadásának igen rendhagyó helyszínét. Azonban még így is van hová fejlődnünk és van mit tanulnunk az olyan nagyágyúktól, mint a Stipo, ami az 1990-es évektől kezdve foglalkozik a térbeli és társadalmi problémák kezelésével, a fizikai, társadalmi és gazdasági elemek összekapcsolásával, és a hálózatépítéssel, eseményekkel és differenciált bérleti konstrukciókkal való kísérletezéssel. A városfejlesztő társaság alapítója, Hans Karssenberg a Preziben beszélt a Stipo munkájáról és egyik fejlesztési projektjéről, a ZoHo-ról.
Megalakult a HUBBY
Klassz látni, hogy egyre több a profi és színvonalas gyerekkönyvkiadó és -könyvesbolt, illetve, hogy a piacon egyre több az igényes gyerekkönyv és ifjúsági regény.  Február 20-án azért gyűltek össze a PIM dísztermében a gyerekkönyvesek: kiadók, szerzők, illusztrátorok, fordítók, pedagógusok és könyvtárosok, hogy egy emberként összefogva döntsenek egy, a gyerek- és ifjúsági irodalmat minden szempontból képviselő szervezet megalapításáról.
Konfliktusok vagy eredmények?
A Holokauszt Emlékév nem múlt el nyom nélkül, de kérdés az, hogy mégis milyen eredményei voltak, illetve, hogy sikerült-e beváltania a célját, jelesül, hogy méltó emléket állítson az áldozatoknak. Veiszer Alinda a Holokauszt Emlékév - hogyan tovább? című konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén Vári Györgyöt és Stumpf Andrást faggatta, akiknek a véleménye ugyan sok ponton eltért, ám éppen ez adta a beszélgetés izgalmát.  
Lehetséges alternatívák a holokauszt feldolgozásához
A Holokauszt Emlékközpont konferenciáján előadók alternatívákat kerestek arra, hogy az emlékévek magától értetődő, szinte kötelező érvényű eseményein túl és azokra reflektálva hogyan élhetnek tovább a holokauszt történései, éd hogy a szemtanúk kora után mi lehet a megfelelő viszonyulás ezekhez az eseményekhez. Az egyik délutáni szekcióban textuális példák kerültek elő: Hermann Veronika György Péter: Apám helyett című kötetének emlékezetpolitikai elemzésére vállalkozott, Mészáros Márton rámutatott arra, hogy a protestáns folyóiratokban hogyan nyert fokozatosan teret magának az antiszemitizmus a 20. század elején, míg Muszatics Péter Márai és Kertész sorsát hozta fel mint a holokauszthoz való viszonyulás, az arra való reflektálás egy-egy lehetséges módjaként.
Székláb, a világ apukája
Visy Beatrix szerint Lakatos István Dobozváros című meseregénye üde színfolt az ifjúsági könyvek között, de ennek ellenére magán viseli az elsőregényes gyerekbetegségeket: néhol dramaturgiai egyenetlenségek, elnagyolt szövegépítkezés és szellős ok-okozatiság zavarja meg a befogadást. Az Y-generáció soron következő beszélgetésén a kötet erényeiről és hibáiról Mészáros Márton kérdezte a kritikusokat, akik az ifjúsági irodalom sajátosságairól is szót ejtettek.
Híd a szépségipar és a művészet között
Helena Rubinstein egyéni stílusával és úttörő gondolkodásával megdöntötte a kor ízlésbeli status quo-ját: üzletasszonyként és gyűjtőként a kereskedelem, a művészet, a divat, a szépség és a design közötti hidakat, kapcsolódási pontokat kereste, semmibe vette az ezek között húzódó konvencionális, mégis éles határokat. A New York-i Jewish Museum Beauty is Power (A szépség hatalom) című kiállítása ezt a sajátos szemléletet, Rubinstein kaleidoszkopikus ízlését tárja a látogatók elé.  
Mert a kortárs művészet nem lila köd
Itthon a kortárs művészet finanszírozása már régóta jelentős mértékben függ az államtól és az aktuális politikai rendszerektől, ez pedig mostanra egy centralizált és egysíkú színteret hozott létre, ahol szinte minden projekt rá van utalva a közpénzekre és ki van szolgáltatva a hivatalos állami szervek kénye-kedvének. Azonban a magyar kortárs művészet csak úgy őrizheti meg érvényességét a jelenlegi helyzetben is, s csak úgy kerülhet fel egy nemzetközi palettára, ha annak szereplői egy szabadabb, sokszínűbb, oldottabb környezetet teremtenek, amiben az állam szerepét a minimálisra csökkentik. Ennek első lépése lehet az OFF-Biennále nevezetű kezdeményezés, ami egyelőre példa nélküli ötlet a magyar kulturális életben.
Akit sokáig csak Mrs. Pollockként ismertek
A New York-i Jewish Museum-ban nemrégiben egy igen izgalmas kiállításra bukkantam: a From the Margins (A peremvidékről) két olyan alkotót mutat be, Norman Lewis-t és Lee Krasnert, akik kulcsfontosságú szereplői voltak az absztrakt expresszionizmusnak, a kritikusok mégis gyakran figyelmen kívül hagyták őket a saját idejükben és még sokáig azután is. A kiállítás képeit nézegetve bennem egyre erősebbé vált a kérdés: hogyan lehetséges, hogy Krasner művészete marginalizálódhatott, miközben férje, Jackson Pollock karrierje folyamatosan felfelé ívelt, holott nyilvánvalóan ugyanabban a kulturális közegben, művészeti világban mozogtak?
Jelenkor: igen, akarjuk!
Súlyos anyagi gondokkal küzd a Jelenkor folyóirat, azonban a lap munkatársai nem kívánják feladni, bíznak olvasóikban, hogy az ő segítségükkel a a megszokott keretek között működhetnek tovább. A probléma kommunikálásához és megoldásához számos eszközt bevetettek: szerveztek Pécsett töltött káposztával egybekötött felolvasást, hozzáférhetővé tették a korábbi lapszámokat, akcióssá az éves előfizetést, január 21-ére pedig támogatói estet szerveztek, ahol a Jelenkor meghatározó szerzői olvastak fel.  
Tényleg vissza a 80-asokba
Izgalmasnak ígérkező beszélgetéssorozatot indított a Műcsarnok, melyen meghatározott rendszerességgel egy szépíró és egy általa választott alkotó beszélgetnek majd a nyolcvanas évek kulturális-művészeti folyamatairól és teljesítményeiről. Az első perctől fogva lelkesedtem, felkeltette érdeklődésemet a téma, sőt a tervezett vendégek közül is kiszúrtam párat - Dragománt, Márton Lászlót, Kukorellyt, Kemény Istvánt -, akiknek abszolút kíváncsi lennék a rendszerváltás előtti években szerzett tapasztalataira. Az elán azonban az első alkalommal lecsendesedett bennem, ugyanis kevéssé kerültek elő azok a lényegi kérdések, melyekre számíthatnánk egy ilyen témájú beszélgetés alatt, sőt valójában a ‘80-as évekről is csak elvétve esett szó…  
Élénk színek, ollóval rajzolt motívumok, eleven formák
Kadmiumsárgára, perzsavörösre, ultramarinkékre festett papírlapok lepték el Matisse nizzai otthonát életének utolsó évtizedében: a kerekesszékhez kötött művész 1943-tól készítette el papírkivágatait, melyekkel a festészet határait, a művészi kifejezés új formáit kutatta. A MoMA The Cut-Outs (A kivágatok) című kiállításával ezt a kreatív és energikus időszakot a maga teljességében igyekszik bemutatni a látogatóknak.
Installációvá duzzadó asszamblázsok
Marisol Escobar hosszú pályája több egészen eltérő jellemzőkkel bíró periódusból épül fel, éppen ezért ez az életút minden izgalma ellenére sokszor kiszámíthatatlanul eklektikusnak és emiatt nehezen befogadhatónak tűnhet a látogatóknak. Azonban az El Museo del Barrio-ban Marina Pacini kurátor Marisol művészetének emblematikus jellemzőire és változatlan faktoraira irányította a figyelmet az alkotó első New York-i retrospektív kiállításán, ennek köszönhetően egy komplex és egységes kiállítás született.
Életre kelt mesehősök a Katonában
Engem is utolért a karácsony előtti lebetegedés, így komoly kihívásnak éreztem, hogy végigüljem a Kolibri Kiadó ünnepi matinéját: levegőt akkor már nem kaptam, a torkom kapart és időnként diszkrétnek nem nevezhető tüsszögőroham tört rám, így a mellettem ülő szülők szúrós tekintetét is bezsebelhettem magamnak. Aztán háromkor kezdetét vette a program, én pedig egyre kevésbé tudtam koncentrálni arra, hogy mennyire rosszul is vagyok. Talán mintha az orrom is kitisztult volna kicsit…
Nagy kedvenceink és egy csomó új
"Huszonöt vagy harminc vagy 35 nem fizető néző hallgat, szépen ül" az Írók Boltjában, a rendezvény költői, pogácsa nincs, van viszont új könyv, összegyűjtött versekkel, most érkezett a nyomdából frissen, lehet szagolgatni, mialatt Farkas Zsolt beszélget a szerzővel. Ez "egy ilyen kérdeznek-felelsz", ezért a Mind, átjavított, újabb, régiek mellett szó esik pályakezdésről, kötött formáról meg arról, hogy a "költészet fontos dolog szép dolog"…
Az örmény marha esete az irodalommal
Pörgős adventi mulatságot szervezett a Prae és a PRAE.HU az Élesztőben, volt itt minden, amitől karácsonyi hangulatba kerülhettünk, piros bársonykanapé, kellemes félhomály, verselés és beszélgetés, az egész miliőt pedig egy gyömbéres-narancsos marharagu fejelte meg.
“Nem lehet elég történetet hallani erről a világról”
Újabb hiánypótló mű született Jávorszky Béla Szilárd keze alatt: a zenei szakíró a magyar folk története után most a modern magyar jazz legfontosabb előzményeit, műfajtörténeti eseményeit, szereplőit, dokumentumait gyűjtötte egybe egy vaskos kiadványban, ami a jazz kutatóinak, művelőinek és rajongóinak is egyaránt érdekes olvasmány lehet. A kötet bemutatója a műhöz hasonlóan igazán színes és sokrétű lett, a talkshow-k hangulatát idéző eseményen Zipernovszky Kornél a szerzőt és a szakma legjeit kérdezgette a könyvről és minden másról.
A holokauszt-emlékezet furcsa tündöklése és bizonytalan jövője
A holokausztemlékezet az elmúlt évtizedekben igen sok változáson ment keresztül és Wulf Kansteiner szerint komoly nehézséget okoz, ha azt akarjuk, hogy a holokauszt emléke megmaradjon a jövő generációk kollektív tudatában, mivel már nem lesznek sem túlélők, akik elmesélhetnék a saját történetüket, tragédiájukat, illetve az sem valószínű, hogy a média képes felkelteni a következő nemzedékek figyelmét és érzékenységét. De mit lehet tenni ez ellen? Hogyan lehet integrálni a holokauszt emlékét a következő nemzedékek tudatába? Az Aarhus Egyetem professzora a PIM Trauma - Holocaust - Literature című konferenciáján a holokauszt-emlékezet alakulása után a lehetséges megoldásokról és azok buktatóiról beszélt.
Listázási mánia a holokausztemlékezetben
Trauma - Holocaust - Literature címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Petőfi Irodalmi Múzeum 2014. november 28-29-én Budapesten. Az előadások közül Ernst van Alphen, a leideni egyetem Összehasonlító Irodalom és Irodalomtudomány tanszékének professzora előadását ismertetjük az archiválási módokról, az áldozatokat megidéző emlékművekről és a "listázási" koncepcióban rejlő veszélyekről.
Könyvet szenteltek a Mestitz-gyűjteménynek
Kieselbach Tamás szerint minden műgyűjteménynek jár egy könyv, nem csupán a Nemes Marcell vagy Kohner Adolf szintű óriások kollekciójának, hanem a kisebb gyűjteményeknek is, hiszen „nem a megismételhetetlen egyéni teljesítményekből, nem a rendkívüli kivételekből, hanem a sok kicsi kollekcióból lehet megismerni egy ország műgyűjtésének igazi arcát”, egy adott kor gyűjtési kultúráját és szokásait. Martos Gábor új könyve éppen egy ilyen kis gyűjteménynek és birtokosának, Mestitz Lajosnak állít emléket.
Fénybalett, Lichtraum és a hatalmas léggömb
A New York-i Guggenheim Múzeum Countdown to Tomorrow (Visszaszámlálás holnapig) az első olyan nagyszabású kiállítás a tengerentúlon, amely a düsseldorfi alapítású ZERO művészcsoportot ilyen átfogóan mutatja be. A kiállítás két fókuszpont között ingadozik: egyszerre koncentrál a szűken vett csoportra, a németekre, ahol elsősorban a három legfontosabb szereplő, Heinz Mack, Otto Piene és Günther Uecker munkásságát ismerteti, illetve egy nagyobb művészeti hálózatra is, amelyben az alkotókat laza személyes kapcsolatok és hasonló művészi stratégiák kötik egymással össze, így a spirálon felfelé haladva negyven alkotó 180-nál több munkáját tekintheti meg a látogató.
A visszavonhatatlanul elsüllyedt világról
György Péter megint új kötettel jelentkezik: a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz boncolgatása után, most a Kádár-rendszer 1957 és 1980 közötti időszakának kulturális közegeit vizsgálja különböző esettanulmányokon keresztül, miközben folyamatosan amellett érvel, hogy az 1989 előtti időszak “egy szakadék túloldalán lévő, mára visszavonhatatlanul elérhetetlen világnak”, egy más társadalmi kválénak tűnik. A Nyitott Műhelyben tartott könyvbemutatón Tomay Tamás és Szegő János faggatta a szerzőt.
Varródanis mondókák cseppnyi daccal
Varró Dani új kötete igazán szuper lett: az Akinek a kedve dacos remek mondókákat tartalmaz, a szerző hozza a tőle megszokott stílust, a nyelvi játékok és a szellemes élcelődések nemcsak “az apró lázadóknál” működnek jól, a felnőtt korosztályt is szórakoztatják. A könyvbemutató kissé döcögősen indult, de a versek segítettek.
Nő kosztümös fixációval
Ugron Zsolna A nádor asszonyai című új regényében továbbmeséli Báthory Anna történetét, most vagyonától és birtokaitól megfosztva utaztatja őt szerte a világban, miközben a 17. századi emberek világképét is megrajzolja. A könyvbemutatón a szerző elmondta, hogy a regény nemcsak a múltban játszódik, hiszen a szövegbe burkoltan a jelenről alkotott személyes véleményét is beleszőtte.
Megvédeni – elzárni
A Stúdió Galériában futó PROTEKT igazán sűrű és koncentrált kiállítás, amely a bemutatott munkáknak köszönhetően meglehetősen mélyre ás a magyar társadalom problémáiban, így a néző rendkívül aktuális kérdésekkel konfrontálódik. Ugyan mindössze néhány munka van a térben, a néző élménye mégis teljes, hiszen a munkák komplexek és sokrétűek, a látogatót megállásra késztetik, szembesítik, elgondolkodtatják és remélhetőleg gondolkodását is jó irányba terelik.
Folyamatos nívó, igényesség, helytállás
A MÁV Szimfonikus Zenekar az elmúlt években egyre magasabbra teszi a mércét - állítja Csaba Péter -, és ez ebben az évadban sem lesz másként, hiszen most szintén sikerült magas színvonalú és érdekes műsort összeállítaniuk. A saját szervezésű bérleti előadásokon túl idén is számtalan egyéb produkcióban részt vesz a zenekar: ebben az évadban több, mint 150-szer lépnek a színpadra. Az évadnyitó sajtótájékoztatón Lendvai György ügyvezető igazgató és Csaba Péter ezekből a programokból szemezgetett.
A pillanat kimerevítése
A párizsi Magyar Intézetben Mozgás, ritmus tánc címmel tavaly év végén rendezett kiállítás a mozgás által ihletett alkotások segítségével kereste a választ arra, hogy miként rögzíthető a tánc, a mozdulat, hogy mi módon lehet megragadni azt a képző- vagy fotóművészet eszközeivel. A kiállításról és annak problémafelvetéséről az 56. élő MúzeumCafén Martos Gábor Vincze Gabriellával, a párizsi kiállítás kurátorával, Fuchs Lívia tánctörténésszel és Kiss Ferenc műgyűjtővel beszélgetett.
Kultúrafogyasztási szokások, trendek, jövőképek
A PARTY / TREND / KULTÚRA konferencia már tavaly is bebizonyította, hogy milyen égető szükség van egy olyan szakmai fórum létére, ami a hazai (elektronikus) zenei élet színterén párbeszédet teremt a résztvevők között, így nem volt meglepő, hogy a programot idén is folytatták. A délelőtti blokk előadásai igen sok témát érintettek: a partizási szokások mellett szó esett a progresszív tendenciákról, a zenei fesztiválokról, valamint az underground változó fogalmáról.
A zenei élet kiválóságait is díjazták a Hangfoglaláson
Az idei Hangfoglalás újdonságának számított a HANOSZ által alapított Zenélni díj, amit olyan személyek vehettek át, akik elkötelezettek a hangszeres-élőzene mellett, és sokat tettek annak népszerűsítéséért. A szervezők remélik, hogy ezzel a díjjal hagyományt teremthetnek és minden évben kitüntethetik azokat az embereket, akik a háttérben meghúzódva lehetővé teszik, hogy egy virágzó zenei kultúra jöhessen létre.
Hogyan lehet támogatni a magyar zenét?
A zeneipar egy nagy tömegeket felvenni képes sokszínű ágazat, nyilvánvaló, hogy szükség van a támogatására. Azonban arról, hogy milyen formában kellene támogatni a zenét, vagy, hogy annak melyik része érdemes a patronálásra, már egészen eltérőek az elképzelések. A Hangfoglalás keretében Náray Balázs L. Simon Lászlóval, Gerendai Károllyal és Újfalusi Gáborral beszélgetett a kérdésről.
Nem akarunk semmi mást, csak Zenélni…
A Zenélni… kampány közel négy hónapja jött létre, hogy felhívja a figyelmet a zenélés fontosságára: a kezdeményezéshez csatlakozott szervezetek célja, hogy zenélésre ösztönözzék az embereket, miközben bemutatják életérzését, közösségformáló erejét és a társadalomra gyakorolt pozitív hatásait. A Hangfoglalás egyik kerekasztal-beszélgetésén a kampány alavető célkitűzései mellett a lehetőségek is szóba kerültek.
Ősszel átszeli a határokat a Goethe Intézet
A Goethe Intézet Határátszelések címmel folytatja tavaly megkezdett programciklusát, aminek keretében filmvetítésekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, zenei programokkal és képzőművészeti projektekkel várja az érdeklődőket. A programok igen sokszínűek és elősegítik a szellemi és a nemzeti határok átlépését is.
Születésnap-dömping a Budapest Parkban
Négy zenekar is a Budapest Parkot választotta jubileumi koncertje helyszínéül, így szeptemberig 85 évet ünnepelhetünk a szabadtéri szórakozóhelyen: a P. Mobil 40., a Pál Utcai Fiúk 30., a Kowalsky meg a Vega 10. és a Compact Disco 5. születésnapját tartja itt.
A zenei fesztiválok kultúraközvetítő szerepe
A hazai fesztiváloknak igen komoly hatása van a művészetre, az oktatásra és a turizmusra is. Ezek a rendezvények még Magyarország külföldi megítélését is pozitívan befolyásolják - derült ki a Balassi Intézet vezetői találkozóján elhangzott beszélgetésből, melyben a komolyzene, a könnyűzene, a kortárs jazz és a népzene képviselői is felszólaltak.
A Balassi keretet ad
A Balassi Intézet igazgatói találkozóján az elmúlt év eseményeit ismertették, melyek jól látható módon ötvözték a magyar kultúra kincseit bemutató programsorozatokat, valamint a nemzetközi kulturális életben való részvételt. A Budapest Music Centerben tartott eseményen a figyelem a magyar kultúra sokszínűségére és rejtett értékeire irányult.
Legyen a zene mindenkié!
A Hangszeresek Országos Szövetsége (HANOSZ) június 21-én, a zene ünnepén Zenélni... címmel kampányt indított, hogy minél többeket sikerüljön rábírni a zenélésre. Az akcióban olyan művészek is részt vesznek, mint Kovács Áron, Vámos Miklós vagy Czutor Zoltán.
Ötödik születésnapját ünnepli a Dürer Kert
2008-at írtunk, amikor a Dürer Kert beköltözött az egykori ELTE épületébe, majd néhány év alatt a fiatalok legnépszerűbb pesti szórakozóhelyévé nőtte ki magát. A Dürer az underground bulizás Mekkája, ami fiatalos stílusából adódóan főleg a 18 és 25 éves korosztályt vonzza koncertek és egyéb programok tömkelegével. Az idei szezon a szórakozás magasiskolája lesz: az ötödik születésnapját ünneplő Dürerben nagykoncertek, fesztiválok és tematikus rendezvények is színesítik az eddig megszokott programkínálatot.
Töltsük meg élettel a lakatlan épületeket!
Budapesten az ingatlanok üresedése komoly urbanisztikai problémát jelent. Azonban már több kezdeményezés is született a kihalt épületek kérdésének megoldására, azok újbóli kihasználására. Az egyik ilyen program a Lakatlan Budapest, ami a Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére jött létre, de igen eredményesnek ígérkezik a The Coming Soon Project is, ami kifejezetten a Galamb utca elhagyatott üzleteire koncentrál.
A Junkies újra a színpadon
Egy év kihagyás után a Junkies tagjai újult erővel folytatják a zenélést: a csapat újra koncertezik, sőt még egy nagylemezzel is előrukkoltak a fiúk. A Mi van veled? Semmi? album kilenc új dallal hivatalosan december 22-én jelenik meg.
Az építészet és művészet viszonya a kortárs kultúrában
A művészettörténet útjai címmel november 9-11. között konferenciát rendezett a művészettörténész szakma. Céljuk többek között az volt, hogy a diszcíplina presztízsét javítsák, megvitassák a művészet egyes ágainak helyzetét és egymáshoz való viszonyát. A konferencián belül egy külön szekciót szenteltek az építészettörténetnek is, az előadások arra keresték a választ, hogy mennyiben térnek el a művészettörténeti és az építészettörténeti kutatások egymástól, van-e különbség az építészettörténet régi és új felfogása között, mennyiben közelít más módon az épülethez egy művészettörténész és egy építész.
Muzikum: új kulturális klub a Palotanegyed szívében
Exkluzív szórakozóhely nyílik a Kossuth Klub épületében, mely október 26-tól már várja a színvonalas és izgalmas koncertek iránt érdeklődőket. A Muzikum olyan hely kíván lenni, mely összefűzi a különböző kultúrákat, művészeti ágakat és művészeket. A megnyitón jártunk.
Gálvölgyi János újabb furcsa párosodása
A Madách Színházban december elején kerül bemutatásra a Napsugár fiúk, Benedek Miklós és Gálvölgyi János főszereplésével. A sajtótájékoztatón Szirtes Tamás nemcsak a Napsugár fiúk történetébe engedett némi bepillantást, hanem anekdotákkal is szórakoztatta a sajtó képviselőit.
Élhetőbb környezet és zöld épületek
Karsai Dina, enteriőrtervező vezetésével október 18-án veszi kezdetét a United future elnevezésű projekt, melynek célja, hogy a leendő építészekben egy planetáris tudatot és egy fenntartható szemléletet alakítsanak ki. A projekt először a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karán vasul meg, de később még két további intézménybe szeretne eljutni ez a kreatív csapat.
Zenészek az iskolapadban
A Zöld Pardon szerda délután egy kis időre osztályteremmé alakult át, ahol a hazai zenei élet ismert művészei foglaltak helyet a padokban. De nem kell megijednünk, a zenészek nem kezdtek el újra iskolába járni, egyszerűen csak azért váltak újból nebulókká, hogy együtt örüljenek a ZP tanszergyűjtő akciójának sikerességén. A sajtótájékoztatón jártunk.
Művészek és művészetek találkozása
Tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre az L1 Független Művészek Közhasznú Egyesülete által létrehozott fesztivál, az L1dancefest. A szeptember 19-23. között látogatható programok idén kissé átalakulnak. Az esemény Ring the Bell elnevezésű sajtótájékoztatóját egy marhakolomp hangja nyitotta meg.
Főszerepben a magyar dalok
Hagyományosan szeptember második vasárnapján kerül megrendezésre a Magyar Dal Napja, melynek legfőbb célja a magyar zene és a magyar szerzők népszerűsítésre. Idén nyolc vidéki településen, két határon túli helyszínen és tizennégy budapesti színpadon várják a szórakozni vágyókat – tudtuk meg a Pesti Est frissen megjelent különszámából.
Idén ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Dal Napja
A Magyar Dal Napját szokás szerint szeptember második hétvégéjén rendezik meg, így idén e hónap 9-én ünnepelhetjük meg a hazai zene gyöngyszemeit a fővárosban és több vidéki városban egyaránt. De nem kell ilyen sokáig várni, hogy igazi magyar zenékre bulizzunk, hiszen augusztus 5-én a Sziget is készül egy Magyar Dal Napja rendezvénnyel. A sajtótájékoztatón jártunk.
A Csík zenekar megakoncertjével nyit a Sziget
Fennállásának legnagyobb eseményére készül a Csík zenekar: a majd’ negyedszázados banda a Sziget mínusz 1. napján hatalmas koncertet ad, ahol olyan legendás művészek is fellépnek, mint Presser Gábor, Kováts Kati vagy Bródy János. A technikai főpróbán egy kis ízelítőt kaptunk a produkciókból.
Idén is lesz Művészetek Völgye
Senki sem gondolta volna, hogy idén is megrendezik a Művészetek Völgyét, mivel a külső körülmények egyre jobban megnehezítik e kulturális esemény létezését. Azonban úgy tűnik, hogy a Völgy bezárhatatlan, így július 27. és augusztus 5. között megint változatos programokkal telnek meg Kapolcs és Taliándörögd utcái és nevezetes terei.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés