bezár
 

Felhasználói adatlap

Felhasználó által feltöltött tartalmak:

Szeptemberben is dübörög a Park
Habár a nyári szezonnak vége és az iskola is elkezdődött, a Budapest Park egy ideig még nyitva tartja a kapuit és szeptemberben is hatalmas bulikkal és izgalmas koncertekkel várja a közönségét, hogy méltóképpen zárja negyedik szezonját. A szerdai sajtótájékoztatón a fellépő zenekarok sorba szedték, hogy milyen különleges élményeket tartogatnak rajongóiknak.
Vallás és erőszak a Supermarket Gallery falain
Koleszár Adélnak nemrég nyílt első önálló kiállítása a Supermarket Galleryben, ahol rendkívül intenzív képekkel mutatkozott be a magyar közönség előtt. A fotókon keresztül Koleszár azt vizsgálja, hogy az erőszak és a társadalmi kirekesztettség milyen kapcsolatban áll a vallással, a hittel.
Nyolcadszor is: Ördögkatlan
Augusztus 4-én nyitja meg a kapuit a mezítlábas fesztivál, ami idén is ezerféle programmal várja a Baranyába látogatókat. A Katlan alapvető célja továbbra is ugyanaz: a falvakba érkező színvonalas művészi produkciókkal alkalmat teremteni a találkozásokra, a rácsodálkozásokra, a mulatozásra, az összművészeti nyüzsgésre. A szervezők a sajtótájékoztatón elmondták, hogy ebben az évben is azokat a “nem normális” embereket várják, akik “korszerűtlen” módon nyitottak, kiváncsiak, és, akiknek “értékrendjében előbbre van az emberség és a szeretet, mint a haszon”.
Elég jól viselem a sikert
Horváth Gergely szerint a Szörényi - Rohan az idő című kötet egy igazi lélekrajz, hiszen benne a zenész őszintén, nyíltan beszél életének sorsfordító eseményeiről, büszke pillanatairól, jól ismert sikereiről és nehezebb perceiről, nagyobb mélypontjairól is - úgy, ahogyan korábban még sohasem tette. A könyvből “kiderül, hogy a látszólag nagy váltások logikus következményei egymásnak, s hogy minden szinte már eldöntetett a gyermekkorban”.
Ez a zene velünk együtt történelmet írt
A magyar beatkorszak hajnalának jelentős eseménye volt, amikor 1961. augusztus 20-án megnyílt a Budai Ifjúsági Park, ami a 70-es évekre a magyar beat- és rockzene emblematikus helyszínévé nőtte ki magát: a korszak minden jelentős zenekara fellépett itt, sőt sokuknak innen indult zenei pályafutásuk. E kultikus helyszín bezárásának 30. évfordulója apropóján a Budapest Parkban az Omega együttes egy nagyszabású produkcióval idézi fel a hatvanas-hetvenes évek koncertjeit, az egykori ifiparkos időket. A sajtótájékoztatón a zenekar tagjai, valamint B. Tóth László, Kapuvári Gábor és a Budapest Park részéről Gerendai Károly beszéltek a részletekről.
“Nem lehet elég történetet hallani erről a világról”
Újabb hiánypótló mű született Jávorszky Béla Szilárd keze alatt: a zenei szakíró a magyar folk története után most a modern magyar jazz legfontosabb előzményeit, műfajtörténeti eseményeit, szereplőit, dokumentumait gyűjtötte egybe egy vaskos kiadványban, ami a jazz kutatóinak, művelőinek és rajongóinak is egyaránt érdekes olvasmány lehet. A kötet bemutatója a műhöz hasonlóan igazán színes és sokrétű lett, a talkshow-k hangulatát idéző eseményen Zipernovszky Kornél a szerzőt és a szakma legjeit kérdezgette a könyvről és minden másról.
Folyamatos nívó, igényesség, helytállás
A MÁV Szimfonikus Zenekar az elmúlt években egyre magasabbra teszi a mércét - állítja Csaba Péter -, és ez ebben az évadban sem lesz másként, hiszen most szintén sikerült magas színvonalú és érdekes műsort összeállítaniuk. A saját szervezésű bérleti előadásokon túl idén is számtalan egyéb produkcióban részt vesz a zenekar: ebben az évadban több, mint 150-szer lépnek a színpadra. Az évadnyitó sajtótájékoztatón Lendvai György ügyvezető igazgató és Csaba Péter ezekből a programokból szemezgetett.
A pillanat kimerevítése
A párizsi Magyar Intézetben Mozgás, ritmus tánc címmel tavaly év végén rendezett kiállítás a mozgás által ihletett alkotások segítségével kereste a választ arra, hogy miként rögzíthető a tánc, a mozdulat, hogy mi módon lehet megragadni azt a képző- vagy fotóművészet eszközeivel. A kiállításról és annak problémafelvetéséről az 56. élő MúzeumCafén Martos Gábor Vincze Gabriellával, a párizsi kiállítás kurátorával, Fuchs Lívia tánctörténésszel és Kiss Ferenc műgyűjtővel beszélgetett.
Kultúrafogyasztási szokások, trendek, jövőképek
A PARTY / TREND / KULTÚRA konferencia már tavaly is bebizonyította, hogy milyen égető szükség van egy olyan szakmai fórum létére, ami a hazai (elektronikus) zenei élet színterén párbeszédet teremt a résztvevők között, így nem volt meglepő, hogy a programot idén is folytatták. A délelőtti blokk előadásai igen sok témát érintettek: a partizási szokások mellett szó esett a progresszív tendenciákról, a zenei fesztiválokról, valamint az underground változó fogalmáról.
A zenei élet kiválóságait is díjazták a Hangfoglaláson
Az idei Hangfoglalás újdonságának számított a HANOSZ által alapított Zenélni díj, amit olyan személyek vehettek át, akik elkötelezettek a hangszeres-élőzene mellett, és sokat tettek annak népszerűsítéséért. A szervezők remélik, hogy ezzel a díjjal hagyományt teremthetnek és minden évben kitüntethetik azokat az embereket, akik a háttérben meghúzódva lehetővé teszik, hogy egy virágzó zenei kultúra jöhessen létre.
Hogyan lehet támogatni a magyar zenét?
A zeneipar egy nagy tömegeket felvenni képes sokszínű ágazat, nyilvánvaló, hogy szükség van a támogatására. Azonban arról, hogy milyen formában kellene támogatni a zenét, vagy, hogy annak melyik része érdemes a patronálásra, már egészen eltérőek az elképzelések. A Hangfoglalás keretében Náray Balázs L. Simon Lászlóval, Gerendai Károllyal és Újfalusi Gáborral beszélgetett a kérdésről.
Nem akarunk semmi mást, csak Zenélni…
A Zenélni… kampány közel négy hónapja jött létre, hogy felhívja a figyelmet a zenélés fontosságára: a kezdeményezéshez csatlakozott szervezetek célja, hogy zenélésre ösztönözzék az embereket, miközben bemutatják életérzését, közösségformáló erejét és a társadalomra gyakorolt pozitív hatásait. A Hangfoglalás egyik kerekasztal-beszélgetésén a kampány alavető célkitűzései mellett a lehetőségek is szóba kerültek.
Ősszel átszeli a határokat a Goethe Intézet
A Goethe Intézet Határátszelések címmel folytatja tavaly megkezdett programciklusát, aminek keretében filmvetítésekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, zenei programokkal és képzőművészeti projektekkel várja az érdeklődőket. A programok igen sokszínűek és elősegítik a szellemi és a nemzeti határok átlépését is.
Születésnap-dömping a Budapest Parkban
Négy zenekar is a Budapest Parkot választotta jubileumi koncertje helyszínéül, így szeptemberig 85 évet ünnepelhetünk a szabadtéri szórakozóhelyen: a P. Mobil 40., a Pál Utcai Fiúk 30., a Kowalsky meg a Vega 10. és a Compact Disco 5. születésnapját tartja itt.
A zenei fesztiválok kultúraközvetítő szerepe
A hazai fesztiváloknak igen komoly hatása van a művészetre, az oktatásra és a turizmusra is. Ezek a rendezvények még Magyarország külföldi megítélését is pozitívan befolyásolják - derült ki a Balassi Intézet vezetői találkozóján elhangzott beszélgetésből, melyben a komolyzene, a könnyűzene, a kortárs jazz és a népzene képviselői is felszólaltak.
A Balassi keretet ad
A Balassi Intézet igazgatói találkozóján az elmúlt év eseményeit ismertették, melyek jól látható módon ötvözték a magyar kultúra kincseit bemutató programsorozatokat, valamint a nemzetközi kulturális életben való részvételt. A Budapest Music Centerben tartott eseményen a figyelem a magyar kultúra sokszínűségére és rejtett értékeire irányult.
Legyen a zene mindenkié!
A Hangszeresek Országos Szövetsége (HANOSZ) június 21-én, a zene ünnepén Zenélni... címmel kampányt indított, hogy minél többeket sikerüljön rábírni a zenélésre. Az akcióban olyan művészek is részt vesznek, mint Kovács Áron, Vámos Miklós vagy Czutor Zoltán.
Hogyan határozható meg a műalkotás ára?
Mennyibe kerül egy műalkotás? Milyen szempontok alapján határozhatjuk meg az árát? Ez az összeg mennyiben árulkodik a műalkotás valódi értékéről? – Az árképzés ezen problémáiról az Inventio Arts Freeport eseménysorozat keretében műgyűjtők és galériások beszélgettek.
A Strike első számának témája a szemét
Kedd este végre belelapozhattunk a Strike építészeti magazin első számába, aminek fő témája maga a szemét, amit a város, a városi lét, az építészet, a kultúra szűrűjén keresztül értelmeznek az egyes írások. A lapbemutatót egy kerekasztal-beszélgetés követte, ahol a nyomtatott kulturális lapok jövőjét vitatták meg.
Nem én vagyok a rossz zsaru – Puzsér Róbert a médiáról és a bulvárról
Puzsér Róbert szókimondó, csípős és kíméletlen. Sokan “nagypofájú bunkónak", “arrogáns taplónak" tartják, pedig ő nem tesz mást, mint őszintén, minden finomkodás nélkül közli a véleményét. Most sem volt ez másképp: a Bölcsész Napok keretében a megmondóember nyíltan és szemérmetlenül fejtette ki meggyőződéseit a mai médiáról és a bulvár bűneiről.
Ötödik születésnapját ünnepli a Dürer Kert
2008-at írtunk, amikor a Dürer Kert beköltözött az egykori ELTE épületébe, majd néhány év alatt a fiatalok legnépszerűbb pesti szórakozóhelyévé nőtte ki magát. A Dürer az underground bulizás Mekkája, ami fiatalos stílusából adódóan főleg a 18 és 25 éves korosztályt vonzza koncertek és egyéb programok tömkelegével. Az idei szezon a szórakozás magasiskolája lesz: az ötödik születésnapját ünneplő Dürerben nagykoncertek, fesztiválok és tematikus rendezvények is színesítik az eddig megszokott programkínálatot.
A lágy átmenetek érzékeltetése
Több szempontból is különleges élménnyel gazdagodik, aki György Péter – a MúzeumCafé gondozásában megjelent – legújabb könyvét, a Múzeum, a tanuló-ház címet viselő vaskos kötetet a kezébe veszi. Nemcsak a belső tartalom – a szerző értékes és hasznos művészetelméleti írásainak gyűjteménye – hoz izgalomba, hanem már a kötet külső megjelenése is, hiszen tulajdonképpen egy tipográfiailag magas szinten kivitelezett műtárggyal van dolgunk.
Hatalmas érdeklődésre számíthat idén az Art Market
Húszezernél több látogatóra és növekvő nemzetközi érdeklődésre számít az idén harmadik alkalommal – november 28. és december 1. között a Millenárison – megrendezendő nemzetközi kortárs művészeti vásár, a szervezők előzetes várakozásai szerint. A nyitó sajtótájékoztatón Ledényi Attila a célok mellett röviden ismertette az előző két év eredményeit is.
A világ bármelyik pontján megállná a helyét
A New York Kávéház adott otthont Fehér László hivatalos születésnapi köszöntésének, ahol nemcsak a festő barátai, ismerősei gyűltek össze, hanem azok is hosszú életet és jó egészséget kívánhattak a művésznek, akik eddig csak képein keresztül ismerték a Kossuth-díjas alkotót.
Szárnyakkal és patákkal a diabétesz jobb megértéséért
Magyarországon az elmúlt húsz évben megduplázódott a cukorbeteg gyermekek száma, de sajnos még a mai napig is bizonytalansággal, előítélettel és félelemmel közelítenek a diabéteszes csöppségekhez. Finy Petra Szárnyak és paták című műve azért is olyan nagyszerű, mert megvilágítja, hogy mit jelent a gyerekkori cukorbetegség és segíti az előítéletek lebontását.
A tragikumról kevéssé tragikusan
Ungvári Tamás legújabb kötete korábbi munkájának egy újragondolt változata, amiben a tragédia lényegét kívánja megfejteni. A könyvbemutatón Karafiáth Orsolya a szerzőt az átdolgozás okáról és a mű keletkezéséről faggatta, de a sok anekdotának köszönhetően megtudtuk azt is, hogy Ungvári hogyan gondolkodik a drámáról és annak jövőjéről.
A muzeológiai diskurzusról
Magyarországon az elmúlt 10 évben megsokszorozódott a múzeumokkal kapcsolatos elméleti diskurzusok száma, egyre több elméleti szöveggyűjtemény, szakirodalmi fordítás, kritikai tanulmánykötet jelenik meg e témában, azonban még mindig van mint javítani. A magyar múzeumelmélet szövegeiről és azok hiányáról Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője kérdezte a beszélgetés résztvevőit.
A képzeletbeli múzeumtól a hálózati múzeumig
Sokan előszeretettel tagadják a múzeumi diskuzus magyarországi létezését, pedig a múzeumról, társadalmi szerepéről, működéséről, múltjáról sokan írnak és írtak. Ezért is meglepő, hogy korábban még nem született olyan mű, ami e diskurzus főbb irányait, beszédmódjait és érveit részletezné. Azonban a most megjelent Múzeumelmélet című kötet e hiány kitöltésének első lépése lehet.
Vajon van-e a könyvnek jövője?
Az olasz díszvendégség keretében rendezték meg azt a kerekasztal-beszélgetést, amin a papíralapú könyv sorsát vitatták meg a nagy olasz és magyar könyvkiadók képviselői.
Lackfi Tüdő Gyusziját imádják a kamaszok!
Lackfi János legújabb verseit felnőttes gyerekeknek és gyerekes felnőtteknek ajánlja, ezért nem is volt meglepő, amikor a könyvfesztiválon megrendezett Kapjátok el Tüdő Gyuszit! kötet bemutatóján nemcsak középiskolások foglaltak helyet, hanem az idősebb korosztály tagjai is képviselték magukat.
Kedvenc európai regényeink 2012-ben
Az Európai Unió Kultúra keretprogramjának köszönhetően a magyar könyvkiadók az utóbbi években meglehetősen sok európai nyelven írt művet jelentettek meg magyar fordításban. A mostani kerekasztal-beszélgetésen hat kiadó képviselője ült össze, hogy összevessék egy-egy, 2012-ben kiadott kötetüket.
Csütörtöktől XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison
Csütörtök délután nyitja meg kapuit a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melynek idén is a Millenáris ad helyet. A megnyitó sajtótájékoztatón Zentai Péter László kiemelte, hogy a fesztivál legfontosabb célja továbbra is az, hogy megszólítsa az olvasókat, és tájékoztassa őket a könyvpiac újdonságairól.
Vagány Históriák Vol. 2.
A Műcsarnok előadóterme is színültig megtelt a költészet napján. Volt, aki szeretett költőjének néhány mondatáért, volt, aki Nyáry Krisztián miatt érkezett és volt, aki kifejezetten Bach Máté legújabb fotói iránt érdeklődött. 5 órától igazi összművészeti élményre invitáltak a szervezők: a Vagány Históriák újabb évadjának első epizódján a beszélgetések mellett Bach Máté legújabb fotósorozatát is láthattuk.
Bíró Eszter most gyermekekhez (is) szól
Megjárta Amerikát, megjelent három önálló lemeze, volt a Klezmer Band énekesnője, eljátszott számos musical főszerepet. Bíró Eszter most egy új, eddig még ismeretlen arcát mutatja meg a közönségnek. Az énekesnő elsősorban a gyerekekhez és a családokhoz szól újonnan megjelent képeskönyvével és lemezével, az Állati Zenés ABC-vel.
A költészet játékmesterének politikai versei
Szilágyi Ákos újonnan megjelent versei megmaradnak a fónikus költészet keretein belül: a Baglyok könyve is olyan költeményeket tartalmaz, amelyek a szöveg ellenében, azon túlmenően valósulnak meg. Ahogy a költő fogalmaz: “A hangzást mint a szövegen való zenei-intonációs túlmenést valósítják meg szövegként." E virtuóz kifejezésmód itt most arra szolgál, hogy Szilágyi bevezessen minket a “politikai madártanba".
Együttműködésbe kezdett az Írók Boltja és a Librarius
Az Írók Boltja weboldala nagymértékű modernizáción megy keresztül április 11-én, a költészet napján és ez alkalommal egy közös projektbe vág bele a librarius.hu összűvészeti portállal. Az együttműködés legfőbb célja, hogy a webáruházban található könyveket egy olyan tartalomszolgáltatással bővítsék ki, ami az olvasók számára a kötetek közötti eligazodást segíti.
Konrád Gyögyöt köszöntötték
Konrád György 80. születésnapja alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében összegyűlt a magyar irodalmi, szellemi élet java, hogy együtt ünnepeljenek az íróval. A köszöntőkön túl Konrád legújabb könyvének bemutatójára is sor került.
Mégis mennyit ér egy műalkotás?
A Kieselbach Galéria támogatásával jelent meg Martos Gábor legújabb könyve, ami talán az eddigi legátfogóbb hazai összefoglalás a műtárgypiac jellegéről és a műkereskedelem működéséről. A könyv erőssége, hogy nemcsak a nemzetközi műtárgyakra és árverésekre fókuszál, hanem részletesen végigveszi a magyar műveket és eseményeket is.
Mit ér egy mű, ha szerzője szláv?
A Szláv TeXtus szerkesztősége elkészítette a 2012-ben magyar nyelven kiadott, szláv szerző tollából származó művek listáját. Ennek eredményeit az Országos Idegennyelvű Könyvtár egyik kerekasztal-beszélgetése során elemezték az egyes könyvkiadók vezetői. Az eszmecsere során nemcsak a szláv irodalmak magyarországi jelenléte, kiadásuk és terjesztésük került előtérbe, hanem szó esett a megjelent könyvek olvasottságáról és fogadtatásáról is.
Amikor még szabadon szolgált a szellem
Az Eötvös Collegiumot 1895-ben Eötvös Loránd alapította meg a párizsi École Normale Superieure mintájára, azzal a céllal, hogy széles látókörű középiskolai tanárokat neveljen. A Collegium azonban nagyon hamar az ország egyik legerősebb és legmagasabb színvonalú tudósképző központjává vált. De tulajdonképpen mit is adott a régi Collegium a kultúrának és mit adott tagjainak? A Godot Irodalmi Estek március 19-i összejövetelén régi Eötvös kollégisták emlékeztek vissza a Collegiumban töltött éveikre.
A város a gyerekeké is!
Belső-Erzsébetváros mára a főváros egyik legbeépítettebb és legzsúfoltabb része lett, csak elvétve találunk egy-egy zöldterületet vagy közteret. A tömött sorba rendezett épületek között csupán néha fedezünk fel olyan részeket, ahol a kisgyerekeknek is van lehetőségük a kikapcsolódásra, játékra. Pedig a városnak feladata lenne, hogy a kisebbek igényeit is kielégítse. Szerencsére több kezdeményezés is született már annak érdekében, hogy a zsidónegyed minél inkább gyerekbarát hely legyen.
Útban a világ végére
Gauguin szimbolikus-látomásos világa elevenedik meg újra ezeken a vásznakon – Matthew Hindley képei a lét alapkérdéseit, a "Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová tartunk?" hármasát feszegetik, miközben egy távoli, időn és téren túli világba vezetnek minket, ahol megszűnik minden bizonyosság.
Kávéház nélkül nem is létezett irodalom
A múlt század elején a kulturális élet kávéházakban zajlott: az írók sokszor itt alkottak, a napilapok szerkesztői itt találkoztak a szerzőkkel, sőt még a szerkesztések, korrektúrázások is ezen a helyszínen történtek. A New York Kávéházban a nap minden szakában összefuthattunk egy nyugatossal, aki épp az utolsó csiszolásokat végezte művén vagy aki mély vitába bonyolódott egy társával. Márai szerint akkoriban kávéház nélkül nem is létezett irodalom.
Olaszország a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idén is több lesz mint egyszerű irodalmi rendezvény, hiszen számos, aktuális könyvpiaci kérdéseket feszegető szakmai fórum, beszélgetés is szerepel a programok között. A jubileumi Könyvfesztivál április 18-21. között közel 300 rendezvénnyel várja az érdeklődőket a Millenáris termeiben.
Zene és vizualitás – Péterfy Bori a zenekar legújabb klipjeiről
Néhány éve még a bölcsészbulik elmaradhatatlan kelléke volt Péterfy Boriék Vámpír című száma, a hozzá készült klipet pedig hol borzongva, hol rajongva néztük végig, újra és újra. Azóta persze megismertük a zenekar többi számát is és kíváncsian vártuk, hogy melyik kedvencünkhöz készítenek majd klipet. Most viszont egy igazán nagyszerű ajándékkal lepett meg bennünket a Love Band, hiszen az új album mindegyik számához tartozik egy vizuális anyag. Az énekesnővel ezekről a klipekről és az új lemezről beszélgettünk.
Orwell hódolata Katalóniának
Utolsó részéhez érkezett el az OIK Remekművek szamizdatban sorozata, e negyedik találkozás során Orwell Hódolat Katalóniának című műve került előtérbe. Virág Bognár Ágota a mű fordítóival, Betlen Jánossal és Tóth Lászlóval beszélgetett.
Töltsük meg élettel a lakatlan épületeket!
Budapesten az ingatlanok üresedése komoly urbanisztikai problémát jelent. Azonban már több kezdeményezés is született a kihalt épületek kérdésének megoldására, azok újbóli kihasználására. Az egyik ilyen program a Lakatlan Budapest, ami a Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére jött létre, de igen eredményesnek ígérkezik a The Coming Soon Project is, ami kifejezetten a Galamb utca elhagyatott üzleteire koncentrál.
Mementó: Tatárszentgyörgy
2009. február 23. Tatárszentgyörgyön rasszista sorozatgyilkosok lelőnek egy 28 éves roma származású férfit és ötéves kisfiát. A rendőrség semmit sem tesz, füstmérgezésnek állítják be az esetet. Később elkőkerülnek a gyilkosok, de a per még 2013 februárjában is tart. A gyilkosság negyedik évfordulóján a StudióK színpadán költők, írók, értelmiségiek gyűltek össze, hogy szövegeikkel emléket állítsanak és véleményt formáljanak.
Ház állott, most romkocsma
Belső-Erzsébetváros a 19. században a módosabb pesti polgárság lakóhelye volt: a nagyvilági életérzés jelen volt a szecessziós, néhol klasszicista-historizáló homlokzatokban, a gangos udvarokban, a nagy belmagasságokban. Az idő azonban kikezdte ezeket az épületeket és azok lakóit is: ma az omladozó épületek romkocsmákká alakultak, ahol a zajos fiatalok és a csendre vágyó lakók folyamatos harcot vívnak egymással.
Az arcról és az írásról
Milyen kapcsolat van egy portré és egy írásmű között? Hogyan lehet közelebb hozni a vizuális művészeteket és az irodalmat? Február 7-én az Ernst Múzeumban Lévai Balázs egy beszélgetés során igyekezett a kapcsolódási pontokat felkutatni Nagy Gabriella és Kukorelly Endre segítségével.
Bulgakov művei a Kádár-korszakban
“Ezek hiába gondolják azt, hogy a terror segít. Nem kérem, nem segít, bármilyen terror legyen is az" – figyelmeztet minket a Kutyaszív című regény az 1917-ben kezdődő történelmi folyamat veszedelmeire. A művet Bulgakov 1925-ben fejezte be, de csak évtizedekkel később jelenhetett meg nyomtatásban.
Szürreális divatfotók a Biksadyban
Manapság teljesen természetes a modellek jelenléte az újságokban, de persze ez nem volt mindig így, az első divatfotó 1909-ben jelent meg a La mode practique-ban. A Biksady Galéria most Genia Rubin képei segítségével egy olyan világba vezet minket, ahol a divatfotó műfaja még csak kialakulóban volt – a 30-as évek Párizsának nagyvilági miliője éled újra a fotókon.
Orwell művei Magyarországon
Második részéhez érkezett a Remekművek szamizdatban sorozat: január 29-én az OIK-ban Orwell 1984 című műve kiadásának magyarországi körülményeiről beszélgetett Bart István és Takács Ferenc.
Te is olvasol, ugye?
Az Olvasás Éve kapcsán készített reprezentatív felmérésből az derült ki, hogy a magyar népesség mindössze 4%-a tartja az olvasást vonzó tevékenységnek. Ez az arány igen kicsi, így a különböző szervezetek kampányokkal, pályázatokkal igyekeznek olvasásra nevelni a tömegeket. Ilyen olvasásfejlesztő kezdeményezések voltak például a Magyar Lapkiadók Egyesülete által indított HÍD, valamint a megyei kiadók által működtetett SÉTA és LADIK. Most azonban valami igazán rendkívülivel készül az MLE.
Mediterrán élmény és a körülmények
Izgalmasak az olyan felolvasóestek, amikor több költő, író tárja publikum elé a műveit, hiszen ílyenkor akarva-akaratlanul is megkezdődik összehasonlításuk, különbségeket és azonosságokat kezdünk el keresni a költészetük között. De ha az írásaikat önmagukban, zárt egységként értelmezzük, azok befogadása is mélyebb lehet. Vécsei Rita Andrea és Ughy Szabina január 22-én olvastak fel a Macskában.
Üzenet a szíved felett – A Ludwig Múzeum családi délelőttje
A Ludwig Múzeum nemrégiben nyitotta meg új gyűjteményi kiállítását Az égbolt másik fele címmel. A tárlathoz kapcsolódva január 19-én az intézmény múzeumpedagógiai részlege alkotó gyermekfoglalkozást szervezett, ahol nemcsak a gyermekek kézügyessége és vizuális kultúrája, hanem a szociális érzékenységük is nagymértékben fejlődhetett.
Amikor a virtuális belép a valóságba
A digitális eszközök mindennapjaink részévé váltak: teljesen természetes, hogy napunk nagy hányadát az interneten vagy okostelefonunkba merülve töltjük. A virtualitás beépül a valóságba és annak részévé válik. Ez pedig a művészekre és a művészetre is hatással van: az alkotók nem vonhatják ki magukat a technicizált világ hatása alól, így természetes módon művészetükben is megjelenik maga a virtualitás. A Virtuális Világ a Valóságban művei éppen erre a problémára reflektálnak.
Könyvkiadás a Kádár-korszakban
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár Remekművek szamizdatban címmel négyrészes irodalmi sorozatot indított. A beszélgetések fókuszpontjában azok a világirodalmi művek állnak, melyek magyarul csak a rendszerváltás után jelenhettek meg. Mi volt ezeknek a műveknek és fordítóiknak a sorsa? Mi akadályozta meg bizonyos művek megjelenését? És egyáltalán: mi jellemezte a késő Kádár-korszak kiadáspolitikáját? A sorozat első előadásán az utóbbi kérdés került előtérbe.
Meghatározó magyar alkotók a XX. századi áramlatokban
Él-vonal címmel nyílt kiállítás a Biksady Galériában, amely azon magyar művészek munkáit vonultatja fel, akik a XX. század első évtizedeiben külföldön alkottak, és akikre így nagymértékben hatottak a kor akkor aktuális áramlatai, különféle izmusai. A tárlat igen exkluzív, hiszen olyan munkákat válogattak össze, melyek a magyar közönség előtt nem, vagy csak igen ritkán voltak láthatóak ezelőtt.
A Junkies újra a színpadon
Egy év kihagyás után a Junkies tagjai újult erővel folytatják a zenélést: a csapat újra koncertezik, sőt még egy nagylemezzel is előrukkoltak a fiúk. A Mi van veled? Semmi? album kilenc új dallal hivatalosan december 22-én jelenik meg.
Egy művész reakciója a kulturális helyzetre
Bukta Imre Tiszteletadás elődeimnek és kortársaimnak a szabad és tiszta művészetért címmel december 13-án performanszt adott elő a Műcsarnok apszisában, ezzel reagálva a jelenlegi kulturális közhangulatra. Bukta akciójával a Műcsarnok tere és Gulyás Gábor személye mellett foglalt állást.
Tömeg az egyetemen: Olyan utcákon járhatunk, amilyeneken csak akarunk
A Fővárosi Közgyűlés ez év októberében több közterület átnevezéséről döntött, így a XVIII. kerületi Tersánszky Józsi Jenő sétány és a XVI. kerületben található Gelléri Andor Endre utca is új nevet kapott. E két kiváló művész e rendelkezés által kirekesztetett a városi tér emlékezetéből. Tersánszky és Gelléri azonban ahogyan nem hiányozhat a magyar kultúra emlékezetéből, úgy a köztársaságéból sem. Éppen ezért az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete valamint a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete egy rendezvény keretében tiltakozott a döntés ellen.
Szembesülni és felismerni - a Horthy-rendszer tanulmányozásával
Kézbe vehető Ungváry Krisztián legújabb kötete, A Horthy-rendszer mérlege című munka, melyen a szerző egy évtizeden át dolgozott. A mű sok szempontból hiánypótló, hiszen számos feltáratlan összefüggéssel és megoldatlan problémával szembesít a Horthy-korszak kapcsán, ezért ajánlott elolvasni. A Jelenkor Kiadó sajtóreggelijén jártunk.
Szil Ágnes nyerte az első JAKkendő-díjat
Csütörtökön volt az I. JAKkendő-díj átadása, amit egy évvel ezelőtt azzal a céllal hozott létre a József Attila Kör és a MrSale Öltöny-üzletlánc, hogy megkönnyítse az induló prózaírók helyzetét, és segítse őket műveik kiadásában. Az idei nyertes pályamű Szilágyiné Szabó Ágnes (Szil Ágnes) Tangram című írása lett.
A pepita kétely rabjai
Kicsiny Balázs az utóbbi években jórészt olyan installációkat készített, melyekben jelen van egy fekete-fehér mintázat: 2007-ben A festő halála című alkotással jelenik meg művészetében a pepita motívum, de a későbbiekben olyan jelentős munkákon is tetten érhető, mint Az időszakos feltámadás vagy az Érzelmes utazás. E visszatérő mintázat eredete pedig nem más, mint egy 16. századi angol szarkofág, a pepita-kétely első darabja.
Esterházy Esterházyt olvasott fel
A Pepita Ofélia bárban hétfő este szokatlanul nagy tömeg gyűlt össze, a székek hamar beteltek, így néhányan a földön kuporogva próbáltak elhelyezkedni, hogy hallgathassák Esterházy Pétert, amint felolvas az írásaiból. Nem meglepő, hogy ilyen sokan gyűltünk össze ezen az estén, hiszen valóban ritkaságszámba megy, hogy a Kossuth-díjas író felolvasson a műveiből, így senki sem akarta kihagyni ezt a különleges alkalmat.
Groteszk mese tanulság nélkül
Ascher Tamás munkásságában fontos helyet foglal el a Pinokkió. Majd’ negyven éve Kaposváron rendezte meg először, és később még háromszor felújította. És most megint. Az idén harmincadik születésnapját ünneplő Katona József Színház első családi darabjában ott van a folytonosság: nemcsak Ascher pályájának emblematikus darabjaként jelenik meg, hanem a Katona indulására, kaposvári gyökerére is utal a most felújított gyerekbábthriller.
Régi értékek, mai gondok
"Ma az ember érzi, hogy megmozdult a talaj a kultúra alatt, cseppfolyóssá vált minden, ami szilárdnak látszott a közéletben, összeomlóban vannak a társadalom oszlopai…" Így látta Móricz Zsigmond Magyarország helyzetét, és ma leginkább így látjuk mi is. Homo homini lupus est. Azonban létezik egy másik Magyarország, egy anakronisztikus hely, ahol az egyszerű emberek még mindig őrzik a hagyományokat és keservesen küzdenek a mindennapok terheivel. Ahol a kisemberek védtelenek és kitaszítottak, mégis él bennük a régi hit. Bukta Imre Műcsarnokban kiállított munkái ezt az eltűnt világot teszik láthatóvá.
Figyelek rád és mesélek!
Idén hetedik alkalommal rendezték meg a Gondolkodj Egészségesen! napot, melynek középpontjában a mese állt. A rendezvény központi helyszínén, a Millenáris Parkban több, mint 250 gyermek és óvodapedagógus gyűjt össze, hogy meghallgassa Tompa Mihály A pitypang című meséjét.
Magyarnak lenni vagy nem lenni
Továbbra sem csitulnak a kedélyek a Műcsarnokban megrendezett Mi a magyar? kiállítással kapcsolatban, annak ellenére, hogy a tárlat már október közepén bezárt. Azt gondolhatnánk, hogy mindent elmondtunk erről a tárlatról, amit el lehetett, azonban a beszélgetés időtartama és a részvevők száma erre nagyban rácáfolt. Egyáltalán nincs túlbeszélve a kérdés, hiszen a most megjelent beszélgetőpartnerek – Orbán György a Ráday Könyvesház vezetője, Gaál József képzőművész, Bárdos-Féltoronyi Miklós professzor és Készman József művészettörténész – képesek voltak új szempontokat felszínre hozni.
Holokausztemlékezet a tanúk kora után
Sokan sokféleképpen írtak már a holokausztról, azonban Kékesi Zoltán Haladék című írása különösen egyedi módon közelít a problémához, amikor azt kezdi el vizsgálni, hogyan jelenik meg a holokauszt-emlékezet a kétezres évek művészetében. A kötet hiánypótló mű, hiszen meglehetősen új oldalról közelít a holokauszt problémájához: más szempontokat vizsgál és más kérdéseket feszeget, mint a korábban megjelent holokauszt-írások.
Flegmatikus humor és rémlények
Szeretem azokat az ifjúsági regényeket, melyek túl tudnak lépni a illuzionisztikus ábrázolásmódon és azon, hogy mindent idealizáljanak. A könyveket, melyek megpróbálják a kamaszokat átlendíteni a nehéz helyzeteken, saját problémájukon anélkül, hogy didaktikussá válnának. A könyveket, melyek őszintén szólnak a fiatalokhoz. Szécsi Noémi legújabb könyve, a Mandragóra utca 7. pedig pontosan ilyen: hiteles, hétköznapi, rengeteg ironikus betéttel fűszerezve.
A fotó mint médium
Eperjesi Ágnes képzőművész Pixelszag néven műhelymunkát hirdetett, melynek célja a fotó médiumának átvilágítása volt. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagjai arra keresték a választ, hogy mi célt szolgál a fotó, meddig tartanak annak határai, és mi módon lehet a legújabb technikai lehetőségeket kihasználni a fényképezés során. A műhelymunka alatt megszületett alkotásokat a Mai Manó Házban december 9-ig tekinthetjük meg.
Az állandó kiállítások helyzete a kortárs gondolkodásban
A Nemzeti Múzeum és a MOME 2012. november 9. és 11. között rendezte meg A művészettörténet útjai címet viselő tudományos konferenciát, melynek célja a diszciplína szakmai állapotának megvitatása és társadalmi helyzetének elemzése volt. A konferencia első szekciójában a nagy állandó kiállítások kerültek középpontba: az utóbbi években megindult ezek újrarendezése és átgondolása, hogy a közönség a gyűjteményeket egy új összefüggésben fogadhassa be. A szekció vezetője Petrányi Zsolt véleménye szerint fontos, hogy a múzeum reflektáljon a saját problematikájára, és ezt a muzeológia tudományán keresztül tegye meg.
Geometrikus művészet a Biksady Galériában
Nagyszabású aukcióra készül a Biksady Galéria, hiszen 2012. november 20-án mintegy 213 műalkotás kerül majd kalapács alá. A galéria előző árverésén a geometrikus művészetre helyeződött a hangsúly, de jónéhány fotográfiai alkotás, szobor is helyet kapott a kiállítótérben. Mindenképp érdemes ellátogatni a közeljövőben a Biksadyba, mert a rengeteg műalkotás között figyelemreméltó vázlatokra és igazi remekművekre bukkanhatunk.
Leereszkedni a Parnasszusról
Újabb állomásához érkezett el a Vagány históriák: Bach Máté kortárs magyar költőkről készített fotósorozatát ez alkalommal gitárjátékkal és felolvasással egybekötött vetítés során tekinthettük meg. A Bálint Galéria Sörözőben megrendezett esemény egy kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, ahol az irodalom és a gazdaság viszonyát és lehetséges kapcsolódási pontjait kívánták értelmezni a meghívott vendégek.
Az építészet és művészet viszonya a kortárs kultúrában
A művészettörténet útjai címmel november 9-11. között konferenciát rendezett a művészettörténész szakma. Céljuk többek között az volt, hogy a diszcíplina presztízsét javítsák, megvitassák a művészet egyes ágainak helyzetét és egymáshoz való viszonyát. A konferencián belül egy külön szekciót szenteltek az építészettörténetnek is, az előadások arra keresték a választ, hogy mennyiben térnek el a művészettörténeti és az építészettörténeti kutatások egymástól, van-e különbség az építészettörténet régi és új felfogása között, mennyiben közelít más módon az épülethez egy művészettörténész és egy építész.
Élni és túlélni – Levelek 1944-ből
A második világháború traumája még ma is elevenen hat: a kulturális emlékezet részét képezik a munkatáboros események, a holokauszt és a tömeges népirtás. A szörnyűségek ellenére mégis maradtak olyanok, akik a lehetetlen körülmények között képesek voltak reménykedni és várni egy jobb jövőt. Ez a fajta bizakodás hatotta át azokat a leveleket is, melyeket Fábri Ferenc édesanyja és édesapja váltottak egymással. Fábri Ferenc már régóta könyvvé kívánta rendezni ezeket az írásokat, az idei évben pedig sikerült e tervét valóra váltania, így most már mi is kezünkbe vehetjük a Levelek 1944-ből című művet.
Muzikum: új kulturális klub a Palotanegyed szívében
Exkluzív szórakozóhely nyílik a Kossuth Klub épületében, mely október 26-tól már várja a színvonalas és izgalmas koncertek iránt érdeklődőket. A Muzikum olyan hely kíván lenni, mely összefűzi a különböző kultúrákat, művészeti ágakat és művészeket. A megnyitón jártunk.
Szemtelenség és önirónia
Major János képei keményen arcul csapják a befogadót: olyan szinten provokatívak és olyan módon sértik a tabukat, hogy még mai világunkban is nehezen tudjuk elfogadni és értelmezni ezeket az alkotásokat. Azonban kétségkívül nagyra értékeljük e munkákat, még akkor is, ha ezek szellemi tartalmukkal mélységes megdöbbenést váltanak ki. A 2B Galériában – Önarcképek álarc nélkül címmel – nyílt kiállításon leplezetlenül tárul elénk Major János sajátos szerepfelfogása.
Gálvölgyi János újabb furcsa párosodása
A Madách Színházban december elején kerül bemutatásra a Napsugár fiúk, Benedek Miklós és Gálvölgyi János főszereplésével. A sajtótájékoztatón Szirtes Tamás nemcsak a Napsugár fiúk történetébe engedett némi bepillantást, hanem anekdotákkal is szórakoztatta a sajtó képviselőit.
Éld meg a pillanatot!
Töltsd meg az életed mélységgel és tartalommal! – erre ösztönöz a Design Hét keretében megrendezett Slow Design kiállítás, melynek anyagát tizenkét országból válogatták össze és tizenhárom téma köré csoportosították. Az "Élj lassabban!" mottóval megnyílt tárlat közel nyolcvan mű segítségével reflektál a lassúság designkultúrájára.
Rubin Szilárd újrafelfedezése
Különleges könyvbemutatónak adott otthont a Rózsavölgyi Szalon, hiszen nem egy, hanem rögtön két megjelenő kötetet mutattak be a közönség számára: Rubin Szilárd várva várt Aprószentek című regénye mellett Keresztesi József Rubin-monográfiája is a terítékre került ezen az estén.
Élhetőbb környezet és zöld épületek
Karsai Dina, enteriőrtervező vezetésével október 18-án veszi kezdetét a United future elnevezésű projekt, melynek célja, hogy a leendő építészekben egy planetáris tudatot és egy fenntartható szemléletet alakítsanak ki. A projekt először a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karán vasul meg, de később még két további intézménybe szeretne eljutni ez a kreatív csapat.
Szerethető giccsparádé
Mary Poppins, gyermekkorunk kedvenc dadája állítja, hogy "megtörténhet bármi, hogyha hagyod". Sajnos azonban néha, ha hagyjuk, akkor túl sok lesz a történés és elmerülünk a rengeteg díszbe, vetítésbe és trükkbe. A Madách színpadán a Mary Poppinsban bizony minden túlzóvá válik: ezer színben pompáznak a díszletek, majd szikráznak a jelmezek, végül a magasba emelkednek a színészek.
Szellemi megvilágosodás és önmeghatározás
A Convoy Leipzig hagyományát folytatja a Biksady Galéria legújabb tárlata, mely Berlin elismert művészeinek munkáit mutatja be. A Convoy Berlin elnevezésű tárlat anyagának forrását a berlini galériák és más városok köz- és magángyűjteményei jelentik. A Johannes Sperling által összeállított kiállításon helyet kapnak az alkotók korábbi munkái, de vannak olyan alkotások is, melyeket az elismert művészek kifejezetten erre az alkalomra készítettek.
Mindketten Robert lelkéért imádkoztunk, ő eladni akarta, én megmenteni
Már magyarul is olvasható Patti Smith életrajzi írása Kölykök címmel, melyben Robert Mapplethorpe-pal való viszonyát és kettejük kapcsolatát meséli el. A könyv elolvasása során bepillantást nyerhetünk abba a kulturális közegbe is, mely oly inspirálóan hatott rájuk. A kötet fordítójával, Illés Róberttel Király Levente a Magvető Kiadó szerkesztője beszélgetett a Ludwig Múzeumban.
Hogyan indult a Katona?
Idén ünnepli harmincadik születésnapját a budapesti Katona József Színház. Ez alkalommal a Katona Klub nyilvános beszélgetéssorozatot indít fiatalok számára, olyan egyetemistáknak, középiskolásoknak, akik csak hírből ismerheti, a színház indulását. A beszélgetések alkalmával megismerhetjük a színház múltját és működését. Elsőként Nánay Istvánt faggatták a színház indulásáról.
Haldoklik a szerelem az elvarázstalanított világban
Félelmetes gyorsasággal száguld körülöttünk a világ, naponta információk tíz- és százezreit kell feldolgoznunk és reflektálni rájuk, állandó rohanásban vagyunk és semmire sincs időnk. És sajnos ebben a körforgásban már szerelmesnek sem éri meg lenni, mert a szerelem túl sok időt kíván az embertől. Almási Miklós legújabb könyvében éppen erről beszél: a szerelem ellehetetlenedik korunk társadalmában.
Kávéházakba költöző kortárs művészet
A Budapesti Őszi Fesztivál hagyományait folytatja az október első heteiben megrendezett Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, melyen idén az elektronika és a vizualitás kapja a fő hangsúlyt. A sajtótájékoztatón a programok ismertetésén túl szó esett a névváltoztatás okáról is.
Szabó Győzővel az Örökmozgóban
Szabó Győzőnek sikerült egy méltatlanul elfeledett filmet újra a felszínre hoznia szeptember 27-én este az Örökmozgó Filmmúzeumban. A színész a Libri és a MaNDA közös szervezésében indított Egy moziban a szerzőmmel című sorozat keretében mutathatta be a közönségnek kedvenc moziját. Győző választása az 1970-ben Bácskai Lauró István által rendezett Gyula vitéz télen-nyáron című alkotásra esett, mely egy nagyszerűen megvalósított, gunyoros közéleti és médiakritika.
Kidobott tárgyaink új funkcióba öltöznek
Magyarországon még újdonságként hat az a fajta kísérleti installáció, aminek egy újabb darabját szeptember 23. és 28. között holland és magyar alkotók közösen készítettek el, majd mutattak be a város különböző pontjain. Az egyik délután belestünk az alkotói folyamatba és a Mikszáth téri műhelyben megnéztük, hogyan is készül ez a helyspecifikus installáció.
Ami jön, annak örülünk, ami meg nem, azért nem idegeskedünk
Az Ocho Macho zenekar 2003-ban alakult, ekkor kezdtek el egyfajta kicsit reggae, kicsit latin, kicsit punk, kicsit rock and roll zenét játszani, amit a közönség gyorsan megkedvelt. Ma már a legtöbb fesztiválon ott vannak és igazi örömzenével szórakoztatják a közönséget. A Zöld Pardonban Kirschknopf Gergővel, a zenekar énekesével beszélgettem, aki többek között azt is elárulta, hogy milyen is az a bizonyos huppanós zene.
Az Ernst Múzeum múltja, jelene és jövője
Az Ernst Múzeum alapításának 100. évfordulója alkalmából szeptember harmadik hétvégéjén művészek és művészetek találkozóhelyévé alakult át a Nagymező utca Andrássy út és Király utca közötti szakasza. A centenárium alkalmából megrendezett Utcafesztiválon többek között szecessziós arcfestéssel, tárlatvezetésekkel, filmvetítésekkel, performanszokkal várták az érdeklődőket. Sőt, egy szeptember 15-ei kerekasztal-beszélgetés keretében még többet megtudhattunk az Ernst Múzeum alapításáról, működéséről és a jövőbeli tervekről is.
Autók mint önarcképek
A Várfok Galéria ad otthont Herman Levente negyedik egyéni kiállításának, ahol autókról készített nagyméretű olajképeit tekinthetjük meg. A tárlatot Zakariás István festőművész nyitotta meg 2012. szeptember 13-án.
Épületek a nyilvánosságban
Ma már hihetetlenül megnőtt a reklám szerepe az építészet területén is: profi fotósorozatok kerülnek publikálásra, és egyre nagyobb a hírverés egy adott építész személye körül is. De miért is van szükség egy épület vagy építész reklámozására? Mennyire tudatos ez a folyamat és milyen eszközökkel lehetséges? Árvai András, a prae.hu építészeti rovatvezetője Martinkó József építészeti szakíróval és Bulcsu Tamással, a munkacsoport.net építész hálózat egyik tagjával beszélgetett.
Átlépés az, ami forró
Milián Orsolya legújabb kötetében tovább vizsgálja az intermedialitás problémáit, most épp olyan szerzők tükrében, mint Hajnóczy Péter, Garaczi László vagy Mikszáth Kálmán. A PRAE.HU és a Palimpszeszt kiadásában megjelent könyvről Gaborják Ádám kérdezte a szerzőt.
Perfekcionista szimuláció
Szabó Dezső két éve készülő, öt nagyméretű képből álló fotósorozatát a Trafó Galériában mutatja be a közönségnek első önálló kiállítása keretében. A tárlatot Horányi Attila nyitotta meg 2012. szeptember 5-én.
Egyre professzionálisabbá váló forradalmi hangulat
Hogyan kapcsolható össze a komolyzene a videoklipekkel? Mennyiben érvényesülhet a vizualitás mint zenei marketinges eszköz? Hogyan hat vissza a képiség saját észlelésünkre? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre kereste a választ Bella Máté zeneszerző, Batta Barnabás médiakutató, esztéta, kommunikációs szakember és Gaborják Ádám kritikus, kultúrakutató. A beszélgetést Danczi Csaba, a prae.hu zenei rovatvezetője moderálta.
Zenészek az iskolapadban
A Zöld Pardon szerda délután egy kis időre osztályteremmé alakult át, ahol a hazai zenei élet ismert művészei foglaltak helyet a padokban. De nem kell megijednünk, a zenészek nem kezdtek el újra iskolába járni, egyszerűen csak azért váltak újból nebulókká, hogy együtt örüljenek a ZP tanszergyűjtő akciójának sikerességén. A sajtótájékoztatón jártunk.
Művészek és művészetek találkozása
Tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre az L1 Független Művészek Közhasznú Egyesülete által létrehozott fesztivál, az L1dancefest. A szeptember 19-23. között látogatható programok idén kissé átalakulnak. Az esemény Ring the Bell elnevezésű sajtótájékoztatóját egy marhakolomp hangja nyitotta meg.
Belépni a pillanatba
London Katalin fotós újságíró. Már közel húsz éve találkozhatunk enteriőröket ábrázoló képeivel a hazai építészeti és lakberendezési magazinokban, azonban most egy egészen másféle arcát tárja a publikum elé: a nyár utolsó napján (2012. augusztus 31-én) megnyitott kiállításán portréit, tájképeit tekinthetjük meg a MÚOSZ Mikszáth-termében.
Főszerepben a magyar dalok
Hagyományosan szeptember második vasárnapján kerül megrendezésre a Magyar Dal Napja, melynek legfőbb célja a magyar zene és a magyar szerzők népszerűsítésre. Idén nyolc vidéki településen, két határon túli helyszínen és tizennégy budapesti színpadon várják a szórakozni vágyókat – tudtuk meg a Pesti Est frissen megjelent különszámából.
Aj Vej-vej New York-élménye
A világ egyik legbefolyásosabb kortárs képzőművészének, Aj Vej-vejnek a korai fotográfiáiba nyerhetünk bepillantást, ha ellátogatunk az idén száz éves Ernst Múzeumba. Augusztus 16-án nyitotta meg kapuit a tárlat, amely 226 képet mutat be a művész New York-i alkotói korszakából. A sajtótájékoztatón és az azt követő megnyitó előtti tárlatvezetésen jártunk.
Népdal, underground és mainstream
Eddigi legnagyobb fellépésére készült a Csík zenekar a Sziget Fesztiválon, ahol augusztus 6-án aztán egy közel háromórás koncerten olyan ikonokkal énekelt együtt, mint Bródy János, Szörényi Levente vagy Kováts Kati, s a vendégek közül nem hiányozhatott Lovasi András sem, akinek igen nagy szerepe volt a Csík zenekar népszerűvé válásában. A Kiscsillag énekesével e nagyszabású koncert főpróbáján beszélgettünk.
Kortárs identitáskutatás a Műcsarnokban
A Műcsarnok legújabb kiállítását augusztus másodikától látogathatjuk, a tárlat több mint 150 kortárs alkotáson keresztül keresi a válaszokat arra a kérdésre, hogy mit is jelent magyarnak lenni. A sajtó képviselőit a tárlat kurátora, Gulyás Gábor vezette körbe a termeken még a hivatalos megnyitó előtt, ott jártunk...
Összefogás a Magyar Nemzeti Galériában
Szeptembertől Újrafestett valóság címmel olyan képek kerülnek bemutatásra a Magyar Nemzeti Galériában, amelyeknek mozgássérült alkotók és ép képzőművészek a készítői. A kiállítás célja nemcsak a sérült és egészséges emberek alkotásainak bemutatása, hanem a fogyatékkal élők hétköznapjainak, gondolkodásmódjának és értékeinek demonstrálása. A sajtótájékoztatón jártunk.
Idén ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Dal Napja
A Magyar Dal Napját szokás szerint szeptember második hétvégéjén rendezik meg, így idén e hónap 9-én ünnepelhetjük meg a hazai zene gyöngyszemeit a fővárosban és több vidéki városban egyaránt. De nem kell ilyen sokáig várni, hogy igazi magyar zenékre bulizzunk, hiszen augusztus 5-én a Sziget is készül egy Magyar Dal Napja rendezvénnyel. A sajtótájékoztatón jártunk.
Zenétől lesz hangos Tata városa
Idén első alkalommal kerül megrendezésre a Tatai Utcazene és Művészeti Fesztivál, mely egy igazi összművészeti élménnyel várja a városba látogatókat július 27–29. között. A rendezvény főszervezőjével, Képe Ildikóval beszélgettünk.
A Csík zenekar megakoncertjével nyit a Sziget
Fennállásának legnagyobb eseményére készül a Csík zenekar: a majd’ negyedszázados banda a Sziget mínusz 1. napján hatalmas koncertet ad, ahol olyan legendás művészek is fellépnek, mint Presser Gábor, Kováts Kati vagy Bródy János. A technikai főpróbán egy kis ízelítőt kaptunk a produkciókból.
20 év után újra jelen vagyunk a dOCUMENTÁ-n
Az ötévente megrendezett dOCUMENTA a világ legjelentősebb képzőművészeti eseményének számít, sajnos azonban 20 éve nem mutatkozhatott be itt egyetlen magyar művész sem. Idén azonban három alkotót is meghívtak a kasseli kiállításra. Csákány István, Csörgő Attila és St.Auby Tamás munkáit tekinthetjük az idei dOUCUMENTÁ-n. A Ludwig Múzeum sajtótájékoztatót szervezett e különleges esemény kapcsán.
A legjobb végzős Képzősök
Idén is a Best of Diploma kiállítás keretében mutatják be a legeredményesebben, legegyedibb koncepcióval vagy formateremtő szemlélettel dolgozó, frissen végzett magyar Képzős hallgatók diplomamunkáit a Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében. A tárlat egészen augusztus 25-ig ingyenesen látogatható.
Fotókkal és festményekkel zsúfolt Pátria Nyomda
Igazi összművészeti élmény várt azokra, akik 2012. július 5-én a Pátria Nyomdába látogattak, hiszen ez a tér ad helyet Mészáros László fotográfus és Menyhárt Tamás Menyus első közös kiállításának. A megnyitón jártunk...
Készülőben a budapesti Mary Poppins
Gőzerővel próbálnak a Madách Színház színészei, ugyanis hatalmas bemutatóra készülnek szeptember végére: Magyaroszágon először mutatják be a Mary Poppins musicalt, melynek eredetijét a híres Cameron Mackintosh álmodta meg színpadra. A mindenki kedvenc dadusáról szóló történetet most Szirtes Tamás rendezésében láthatjuk.
A sok ezer színből még csak párat mutattunk meg
Izgalmasan indul a Magashegyi Underground zenekar nyara, ugyanis Bocskor Bíborkáék nemrégiben még első, önálló, budapesti szabadtéri koncertjükre próbáltak, július 7-én pedig már Veszprémben egy szimfonikus zenekarral lépnek fel a Veszprémi Utcazene Fesztiválon. A zenekar énekesnőjét faggattuk.
Idén is lesz Művészetek Völgye
Senki sem gondolta volna, hogy idén is megrendezik a Művészetek Völgyét, mivel a külső körülmények egyre jobban megnehezítik e kulturális esemény létezését. Azonban úgy tűnik, hogy a Völgy bezárhatatlan, így július 27. és augusztus 5. között megint változatos programokkal telnek meg Kapolcs és Taliándörögd utcái és nevezetes terei.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés