bezár
 

Felhasználói adatlap

Felhasználó által feltöltött tartalmak:

Harisnyás, szeplős és vadóc
Az előadást felnőttek csak gyermekfelügyelettel látogathatják! – adják tudtunkra a színlapon, s ez a gyerekekkel való összekacsintás, a gyermeki szemlélet átvétele az előadás egészére jellemző volt.  A Harisnyás Pippi budapesti bemutatója ünnepi hangulatú, telt házas, zsibongó, lüktető volt, olyan színházi debüt, amelyről minden rendező álmodik.
Minden dolgok könnye
„Ha nagy leszek, boldog leszek” – írja füzetébe a kilencéves Thomas, aki az ötvenes évek Hollandiájában él nővérével és a szüleivel szerény körülmények között. Az ország épphogy kiheverte a háborút, máris orosz inváziótól tartanak és félnek a kommunistáktól, időnként pedig náci együttműködéssel vádolt személyeket visz el otthonából a rendőrség.
Lehet-e szájbarágás nélkül?
A Fiatal Írók Szövetsége által rendezett Tolerancia és másság a gyerekirodalomban címmel meghirdetett Kritikustusa ezúttal kényes témákat érintő gyerekkönyveket vont górcső alá. Az alapkérdés az, hogy lehet-e ezekről a témákról didaxis nélkül beszélni.
Rég várt szakmai összefogást indítottunk el
A február 20-án megalakult HUBBY (a név az IBBY, a Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa magyar szervezetének angol rövidítésére utal), azaz a Magyar Gyerekkönyv Fórum frissen megválasztott elnökével, Pompor Zoltánnal beszélgettünk.
Az ifjúság legsötétebb regénye
Kolibri a villanydróton. Az a könyv, amelyen ez a logó szerepel, nem ígér könnyű, felhőtlen szórakozást ifjú (12 év fölötti) olvasóinak.
Fabulák estje
November huszonhatodika fontos nap lehetett Boldizsár Ildikó számára. Az IBS zsúfolásig megtelt termében bemutatta új, hatalmas vállalkozását, a Fabulárium tudástárat és nem mellesleg két új kötetét: mesegyűjtemény-sorozatának hetedik, befejező kötetét Mesék boldog öregekről címmel, illetve a Meseterápia a gyakorlatban című kötetet, amelynek szerkesztője volt.
Tanuljon kevesebbet, de elmélyülten
Salamon Dóra háromgyermekes családanya, aki három éve él Finnország második legnagyobb városában, Espoóban. Gyermekei óvodás- és iskoláskorúak, így megtapasztalhatja az itthon is oly sokat emlegetett finn oktatási rendszer előnyeit, amelynek kimagasló eredményeire nem csak Magyarországon, de nyugat-európai, amerikai és ázsiai országokban is irigykedve tekintenek. Van összehasonlítási alapja, nagyobbik fia két évig tanult egy magyar általános iskolában is. A magyar és a finn hagyomány nyilvánvaló különbségeiről, példaértékű összefogásról és támogatásról, valamint a finn iskolarendszer időnként előforduló hibáiról is beszélgettünk.
Átlátszó álmok
„Írok történeteket is, amelyeket én illusztrálok. Meséim gyerekekről, felnőttekről, álombarátokról, rejtélyes tolvajokról és egyéb fontos dolgokról szólnak, de a legfontosabb minden mesében a valóra vált álom és a megálmodott valóság. A lényeg, hogy végül a kettő összeérjen." ‒ idézik egy helyütt Kalas Zsuzsát, akinek Álomutazó címmel megjelent, sorban a második könyvében e kettő: álom és valóság valóban összeér, sőt keveredik.
Hogyan készül egy barát?
Egy hónapig tart még a nyár, de van, akinek még csak eztán kezdődik a táborozás. Olvasás közben a kánikulától  a betűk néha összefolynak, de ha táborozás előtt (vagy akár után) témába vágó könyvet szeretnénk a gyerek kezébe adni, Az új barátra bizton számíthatunk (már csak a sok vicces rajz miatt is).
Dagály és apály
Boldizsár Ildikó meseterapeuta életében nagy változások történtek január óta, amióta nem dolgozik a paloznaki Meseközpontban, amelynek szakmai vezetője volt mintegy három évig. Mivel a neve megemlítődött egy nemrég megjelent interjúban , megkerestük, és beszélgettünk vele az elmúlt három évről. Ildikó a prae.hu-nak nyilatkozik először új terveiről is.
Kék pólóban jön a mese
A 2010-ben létrehozott paloznaki Meseközpontban idén sok változás történt. Új célok és új feladatok fogalmazódtak meg, amelyek személyi változásokkal is jártak. A Meseközpont Alapítvány vezetőjét, Wirtz Ágnest és a jelenlegi szakmai vezetőt, Bajzáth Máriát kérdeztük az irányváltásról, további tervekről.
Kritikustusa ‒ gyerekkönyvek a páston
A Fiatal Írók Szövetsége az évad utolsó kritikustusáját tartotta május 29-én a Roham Bárban. A helyszín, a díszlet, a fények, a meghívottak tökéletes közeget biztosítottak.
Tatu és Patu, a két újkorszaki szaki
A finnek imádják, és itthon is egyre népszerűbb ez a két dilinkós fiú, Patu és a szemüveges Tatu, valamint lükébbnél lükébb ötleteik, kalandjaik. A felnőttek számára is szórakoztatóak lehetnek történeteik, amelyeknek hetedik kötete jelent meg az idei nemzetközi könyvfesztiválra, Tatu és Patu elszabadul címmel.
Ki gondolta volna? – Szerzők és illusztrátorok párbeszéde
A szombat délutáni könyvfesztiváli program címválasztása (Gondolta a fene! Szerzők kontra illusztrátorok) telitalálat volt, sokkal izgalmasabb beszélgetést ígért, mintha például a pőre "A Móra Könyvkiadó fesztiváli újdonságai", egyébként a témát pontosabban fedő címet választották volna a szervezők. A beszélgetés ötletgazdája Merényi Ágnes, a kiadó nemrégiben leköszönt főszerkesztője volt. A kerekasztalnál Merényi Ágnes körül öt friss kötet kilenc alkotója foglalt helyet, a moderátor Paulovkin Boglárka illusztrátor volt.
Itt van, és ragyog!
Különleges népmesegyűjteményt indít útjára a Kolibri Kiadó Népmesekincstár címmel, melynek első darabja, az Itt vagyok, ragyogok! a Könyvfesztiválra jelent meg. A meséket Bajzáth Mária mesekutató, mesepedagógus válogatta.
Gyerekkönyv és gyerekirodalom
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete által szervezett péntek délelőtti kerekasztal-beszélgetés résztvevői a hosszú asztal mögött is csak félkaréjban fértek el, annyian voltak: Süveges Gergő a diafilm nagyköveteként, Hermann Zoltán irodalomtörténész, Kucska Zsuzsanna gyerekkönyvtáros, Fűzfa Balázs irodalomtörténész, Merényi Ágnes, a Móra Kiadó nemrégiben leköszönt főszerkesztője, Nánási Yvette, a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülésének igazgatója, Bosnyák Viktória író és Békés Rozi illusztrátor. Merényi Ágnes vezette a beszélgetést, mely Huzella Péter dala után kezdődött.
Szétgurult gombok – Két színházi nevelési program a Holokauszt Emlékévhez kapcsolódóan
Hogyan mondjuk el? Hogyan lehet a borzalmakról beszélni a gyereknek? Lehet-e és persze kell-e egyáltalán? Mert alapvetően kétféle módon viszonyulhatunk a családi tragédiához: elhallgatjuk vagy beszélünk róla, de beszélni róla megint többféleképp lehet.
Víziók és valóságok
A Mesebeszéd 2. a két és fél éve megrendezett első Mesebeszéd hagyományait kívánta továbbvinni a gyerekirodalmi szakmai életet felpezsdítő kerekasztal-beszélgetésekkel. Szekeres Nikoletta szerkesztő szervezésének köszönhetően újra találkozhatott egymással irodalmár, pedagógus, kritikus. A három fő téma: kötelező irodalom, intézményesülés és gyerekirodalmi kritika három egymást követő szekcióban került terítékre. Informatív s csak alig-alig panaszos beszélgetéseket hallhattunk, ami persze örvendetes, de bizonyos témafelvetések kapcsán azért az is megállapítható, hogy elégedetten hátradőlni még nincs okunk.
Medve-Egér barátság
Medve és egér: gyakori hősei a legkisebbeknek szóló történeteknek. Ez az Egér hű Sancho Panzaként odaadóan követi mogorva, magába húzódó, kissé ideggyenge barátját, és akkor is önti belé a lelket, amikor a helyében mindenki más már feladta volna.
Paradicsomi pokol
A tizenkét éves gördeszkás fiú, Vihar felkavaró története után bizonyára sokan várták a finn írónő Pára című, szintén kamaszoknak szóló regényét. Meglehetősen sok a hasonlóság a két könyv cím- és főszereplőjének története között, de nem feltételezik egymást, mindkettő önmagában is kerek egész.
Gördeszka, graffiti és misztikum – egy kamasz rejtélyes története
A regény címe egy tulajdonnevet takar, egy tizenkét éves gördeszkás fiúét, ő meséli el nem mindennapi történetét. Vihar látszólag nehezen kezelhető, problémás, devianciákkal küzdő gyerek, aki sokadik iskoláját kezdi az Esélyek Háza nevű intézményben. Szülei elváltak, de végül közösen határoznak arról, hogy a fiú itt folytassa viharos előzményekkel teli tanulmányait, és erről az iskolával együtt aláírnak egy komoly szerződést is.
Mackótól mackóig – tízéves a Csimota
Tizedik éve van jelen a magyar gyerekkönyvpiacon a Csimota Kiadó. Kiadványaikat leginkább az igényes vizuális megjelenítés, a bátor témaválasztás, és a kísérletező szándék jellemzi. A születésnap alkalmából Csányi Dórával, a kiadó főszerkesztőjével és Tsík Sándor szerkesztővel beszélgettünk.
Szívküldi
A Csimota Könyvkiadó egyik legújabb, hagyományosan tabudöntő témájú könyve a válásról szól, ami a gyász, a családon belüli erőszak vagy a homoszexualitás mellett az egyik legelhallgatottabb tárgya az itthoni gyerekkönyveknek.
Virágkalitkától a zöldfalig – Kertművészetről nem csak gyerekeknek
Növénybőröndök, virágkalitkák, űrkertek, zöldtetők és zöldfalak – mai függőkertek. Néhány címszó a Jártamban... kertemben című könyvből, mely április végén jelent meg a Két Egérnél. A hiánypótló kiadvány célja a kertművészettel, kertkultúrával kapcsolatos ismeretterjesztés, de minden egyes témához tartozik valamilyen játékos feladat, művészeti tevékenység is. A kiadó vezetőjével, Mészáros Jánossal beszélgettünk.
Lassú báró, Színsárkány és a többiek
Sopotnik Zoltán Fahéjas kertjében nincsenek vízköpők, formára nyírt bukszusok és virágszőnyegek. Vannak viszont lépeklények, élménylények, Hecc macskák és Sacc kutyák, sőt, még egy Színsárkány is. No és a négy főszereplő: Nagyapa, Lassú báró, Balázs, az örök kisfiú, és Sára, a meselány. A Könyvhétre megjelent meseregény írójával és illusztrátorával beszélgettünk.
Olvasóvá nevelés: Dobj el mindent, és olvass!
A könyvfesztiválon a könyvtáros klub egyik nagy eseménye a Pont Kiadó szombati könyvbemutatója volt. A kiadó korábban is kitűnt a gyerekirodalom, az olvasóvá nevelés, az olvasásra szoktatás lehetséges módjaival kapcsolatos gondolatok népszerűsítésével, és sokat tesz a gyerekirodalom szakirodalmának bővítéséért is. E nemes célhoz vezető újabb lépést jelenthet frissen megjelent kötetük, amely a neves gyerekirodalom- és olvasáskutató, Gombos Péter tanulmányait tartalmazza.
Hogyan élheted túl...?
A Móra Kiadó a 2011-ben indított Tabu-könyvek valóban hézagpótló sorozatának indítása után most egy újabb, rázós témákat feldolgozó szériát indít. A Tabu-könyveket a 15-18 éves korosztály számára célozták meg, a Lélekdoki-sorozat a fiatalabbaknak, a 9-11 éves gyerekeknek szól.
Dobj el mindent és olvass!
A negyedik Aranyvackor-pályázathoz kapcsolódó Kortárs Gyerekirodalmi Napok pénteki programja sok izgalmas beszélgetést ígért. Gyerekirodalommal foglalkozó szakemberek illusztris társasága gyűlt össze, hogy az érdeklődő szakmai közönség (könyvtárosok, pedagógusok, drámapedagógusok) számára intenzív együttgondolkodást és problémamegoldást indukáljon.
Aranyvackor negyedszer
Negyedik alkalommal rendezték meg az Aranyvackor pályázatot, melynek célja olyan tehetséges meseírók és illusztrátorok megtalálása, akiknek munkáiból képileg és tartalmilag igényes gyerekkönyv készíthető. A mostani pályázat szervezői a mítoszokat és a legendákat választották témául. Hogy melyek voltak a legjobb pályaművek, kiderül február 21-én, amikor kihirdetik a győzteseket és átadják az Aranyvackor-díjat és a különdíjakat. A közelgő esemény kapcsán Nánási Yvette-et, az MGYKE igazgatóját kérdeztük az idei programokról, a hazai gyerekkönyvkiadás aktuális trendjeiről és az Egyesülés feladatairól.
A Meséd ereje Gyöngyöspatán
Furugh Switzer tizenhét éve él Magyarországon, azóta segíti a hátrányos helyzetű falvakban élőket sajátos meseterápiájával. Az általa létesített Egység a Különféleségben Alapítvány olvasóvá nevelési programja, a Mesélő Édesanyák küldetését teljesíti, amikor nehéz sorsú anyákat rendszeres olvasásra serkent.
Tükörben a gyerekirodalom
Az egyre élénkebb és egyre szakmaibb gyerekirodalmi találkozók egyike volt a Tükröm-tükröm… A műfajok lélektana címmel nemrég megtartott konferencia. Az eseményt a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalom Kutatócsoportja (GYIIK), a Mesemúzeum és Meseműhely, valamint a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) rendezte, a Református Pedagógiai Intézet (RPI) és a Kaméleon Olvasóklub szakmai támogatásával.
A Globe mint glóbusz
Miért nem lehetett az Antonius és Kleopátrát színre vinni az 1590-es években? Mi köze volt I. Jakabnak a démonológiához? Van-e hasonlóság Macbeth és I. Jakab között? - Minap zárult a londoni British Múzeumban ez az egészen különleges kiállítás, amelyen a fentiekre és még rengeteg kérdésre választ kaphatunk…
Milyen messze van a kék ovitól Amerika?
Gyönyörű szombat délelőtt, a budakeszi Betűtészta Meseboltban tolonganak a gyerekek. A Kompánia előadására vagyunk mindannyian kíváncsiak. A társulat interaktív drámajátékot talált ki a Bőröndapu című kötet verseire hangolva. A helyszín nem véletlen, a könyv a Betűtészta Kiadó gondozásában jelent meg az idei Könyvhétre.
Farkas a borítón
A Mesebeszéd-szimpóziumok sorában ötödik alkalommal találkozott a szakma és a tágabb olvasóközönség a mára hagyományos helyszínné vált budai Szatyor Bárban. A téma ezúttal a gyerekkönyv-illusztráció volt.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés