bezár
 

Felhasználói adatlap

Felhasználó által feltöltött tartalmak:

Bárkiből lehet vesztes
A résztvevők (Szekeres Nikoletta, Fenyő D. György, Totth Benedek és Mészáros Márton) ezúttal Wéber Anikó  nemrégiben megjelent, az iskolai bullyinggal foglalkozó ifjúsági regényét vették górcső alá. Arra keresték a választ, hogy az említett mű – amely leginkább a krimi felől közelítve tárja az olvasó elé a bennefoglalt problematikát – mennyire hitelesen teszi mindezt.
Nyomozás Bartók után
Minden iskolás gyerek tudja, hogy egyszer a nagy zeneszerzők is voltak gyerekek, ahogyan azt is, hogy a híres emberek életrajzánál talán kevés unalmasabb dolog létezik. A Bartók és a fából faragott királyfi című ismeretterjesztő könyv az olvasó ezen alapélményén igyekszik változtatni.  
Zacskós tejtől a gonosz Paprikajancsiig
A gyerek, illetve a családtagok egymáshoz való viszonya állt a középpontjában az ESZME Fesztiválon bemutatott daraboknak, amelyek nem csupán a különféle bábtechnikák, hanem megformáltságuk szempontjából is igen vegyes képet mutattak.
Nagyapával repül az idő
Számos referenciális utalásból épül fel Catarina Sobral legújabb, Az én nagypapám című képeskönyve, amelyet nemrégiben jelentetett meg a Vivandra. Az egyszerű nyelven, ám annál több életörömmel, nosztalgiával és humorral elmesélt történetben az idő a hívószó. 
A sérelmek áthatják az egész társadalmat
Kulturális szakadékok tátonganak a társadalom különböző rétegei között, amelyek áthidalására még nyelvünk sincsen, állítja Hidas Judit író. Nemrég megjelent Seb című regényében magukra hagyott, ugyanakkor cselekvésképtelen szereplőket ábrázol a 2008-as hitelválság idején, akik hajlamosak arra, hogy mindig a másikban keressék a hibát, és hárítsák a saját felelősségüket, ez pedig táptalaja a gyűlöletnek és a bűnbakképzésnek. Fontos célja volt, hogy a regényben bemutatott három család élete, problémái segítségével modellezze azt a világot, amelyben élünk.
Lebontani és újjáépíteni a világot
A Budapest Bábszínház hagyományosan márciusban megrendezendő BÁBU Fesztiválján négy nap alatt hat Lázár Ervin-történetet láthatott a közönség. A változatos program részeként hat gyerekeknek szóló, az off programban pedig az ifjúsági, illetve a felnőtt korosztályt célzó előadásra, továbbá egy színházi nevelési szakmai napra is sor került.
Fából vaskarika, kígyóból szárítókötél
Aldous Huxley neve hallatán az olvasónak minden bizonnyal a világ egyik leghíresebb disztópiája, a Szép új világ ugrik be. Magyar fordításban most először megjelenő, kisiskolásoknak szóló könyvében azonban nem a jövő tökéletesen megszervezett társadalma, vagy épp a szatirikus hangvétel mögött megbújó aggodalom, hanem sokkal inkább a múlt század negyvenes éveinek amerikai kisvárosa, ezen belül pedig az állatok konfliktusokkal teli, az emberekéhez hasonló világa kerül előtérbe.  
A fejtetőn forradalom készül
Ha a tetvek életéről valaha filmet forgatnának, bizonyosan Szécsi Noémi Tetűmese című legfrissebb gyerekkönyvét vennék hozzá alapul, amelyet nemrégiben P. Szathmáry István illusztrációival jelentetett meg a Kolibri. Az említett mű leginkább viccesen felfuvalkodott, világuralomra törő élősködőkről szól, miközben egy nagyon is hétköznapi problémát jár körül. 
Befogadás kontra közös alkotás
November 9. és 15. között a Marczibányi Téri Művelődési Központban – immár nyolcadik alkalommal – ismét megrendezték a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlét, ahol a közönség igen változatos, a befogadást segítő asszociációkból, valamint a közös játékból építkező előadások közül válogathatott.
Pasztellszínű szörnyek a szobában
Vajon túlélhető-e egy, az ágy alatti rémek birodalmába tett kirándulás? Vagy: legyőzhető-e a félelem, ha nagyméretű hátizsákba pakoljuk? Dániel András legújabb, groteszk szörnyektől és kincseket rejtegető szőrizékéktől hemzsegő „esztrád műfajú” könyve többek között ezekre a kérdésekre is választ ad.
Örökifjú vidéki nyulak
Az idei évad legelső premierjén a Budapest Bábszínház óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló hagyományos kesztyűsbáb előadást mutatott be: Beatrix Potter múlt századi meséje azonban nem csupán a korabeli angol vidék hamisítatlan látlelete emberi vonásokkal felruházott állatszereplőkkel. A darab, amellett, hogy a potteri világot csaknem érintetlenül hagyja, egyszersmind szerencsés elegyét nyújtja réginek és újnak.
Ha egy dakszli tengerre vágyik
Az alkotás folyamatáról és a játék öröméről szól a Stúdió K Színház iskolásoknak szóló legújabb, a tatabányai Jászai Mari Színházzal közös produkciója, a Maya hajója, amelyet – folytatva a Stúdió K művészetpedagógiai hagyományait – Klee, Hundertwasser és Chagall munkái után most Picasso festményei, valamint Parti Nagy Lajos szövege alapján állítottak színpadra.
Jónás, küzdj, és bízva bízzál!
Vajon honnan jöttünk, s hol a helyünk a világban? Ki irányítja a sorsunkat? – a Jónás a lélekgyárban című, gyerekeknek szóló zenés előadás elsősorban ezeket a kérdéseket boncolgatja. Továbbá arra tesz kísérletet, hogy realitás és virtuális valóság kapcsolódásának/különbözőségének dilemmáit - a mese nyelvére lefordítva - a legkisebbek számára közvetítse. Mindezt azonban kevés sikerrel valósítja meg.
Madame Tussaud nézi, ahogy Mary Poppins elsuhan a háztetők felett
Hogy mi a közös a Pál utcai fiúkban, Napóleonban, vagy a Virágpiacról hazafelé tartó Van Gogh-ban? Elsősorban az, hogy mindannyian felbukkannak a Baranyai (b) András rajzolta Európai Böngészőben, amelyet nemrégiben jelentetett meg a Pagony. Az olvasó a nagyméretű képeskönyvben öt világváros nevezetességeit, klasszikus mesehőseit, továbbá furábbnál is furább figuráit fedezheti fel, amennyiben kitartóan keresgél.
Angyalok városa, Budapest
Emberekről és angyalokról, főként pedig egy Körmöczi György nevű fura szerzetről szól Kolozsi Angéla első, kisiskolásoknak szóló meseregénye, az Emília és az angyal, melynek története nagyon is mai (sőt: pesti). Igaz, nem túl gyakori eset, hogy valaki személyesen ismerje a tulajdon védőangyalát.
Halálugrás az életbe
Az öngyilkosság hálás téma, számtalanszor szolgáltatott már ihletet a különböző művészeti ágaknak. Kérdés azonban, hogy lehet-e érdekes egy olyan darab, pláne a középiskolás célközönség számára, amely a szuiciditás problémájának interaktív feldolgozására vállalkozik. A Kerekasztal Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság színházi nevelési előadása erre tesz kísérletet.
A dúlt sárkány esete a csíkos jakikkal
A Matabéli Dzsungelben jó jakinak lenni. Boldogan élnek, ünnepelnek, fogócskáznak, egyedül a kígyóktól félnek. Mígnem… a fészkükbe esik egy sárkány. A Kismadár és Kóró című meseátirat után Várszegi Adél újra verses gyerekkönyvvel jelentkezett, melyet ezúttal is Máray Mariann illusztrációival jelentetett meg a Scolar.
Szobordöntés komposzttal
Az idén 65 éves Budapesti Bábszínház egy ízig-vérig retró hangulatú premierrel, a Hagymácska című darabbal ünnepelte a születésnapját. Gianni Rodari meseregényén, illetve annak szovjet rajzfilmváltozatán generációk nőttek fel. A mostani előadás, úgy tűnik, igyekszik minden igénynek és korosztálynak megfelelni, így viszont a legnagyobb harc a színen nem is a címszereplő és a zsarnokoskodó növények, hanem sokkal inkább (kor)ízlés, eredeti szöveg, látvány, valamint dramaturgia között folyik.
A világ belefér egy kartondobozba
Lenka kövérkés, vörös hajú kislány, akivel senki sem akar játszani. Kivéve Palkót, aki viszont szemüveges, és mindenhová rollerral jár. Szegedi Katalin barátságról és elfogadásról szóló meséjét a Bialostocki Bábszínház vitte színpadra: a korábban számos, legutóbb a Szabadkán megrendezett 21. Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztiválon a legjobb rendezés díjával jutalmazott lengyel vendégelőadást most a magyarországi közönség előtt is bemutatták.
Alma, mielőtt megszületett volna
Alma, bármennyire is furcsa, nem gyümölcs, hanem egy még meg nem született New York-i kislány, akinek magzatlétét a francia szerzőpáros kötetében az első pillanattól kezdve követhetjük nyomon.
Álkérdések helyett tabudöntögetés – mai mesékkel
A fiktív, kortárs történetek, s mellette a klasszikus mesék sok mindenre jók, az elalvás előtti rituálén túl a kortárs ifjúsági dráma elengedhetetlen eszközei is. A Kerekasztal Társulás Mai mesék címmel májusban megrendezésre kerülő konferenciája, érintve téma- és történetválasztás általános nehézségeit, nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy régi és új mesék feldolgozásával, valamint aktuális problémák kendőzetlen kibeszélésével tabuk, elhallgatások és hazugságok útvesztőiben kalauzolja a résztvevőket.
Apa higgadt, Apa laza
Az apás mesékre valamiért mindig jobban odafigyelünk. Persze nem feltétlenül az adott történet miatt, hanem mert viszonylag kevés van belőlük, ahogyan igazán vicces, urambocsá’ ironikus hangú gyerekkönyvből sincs elég. Markus Majaluoma Apa!-könyvei viszont apásak is, viccesek is; a hazai olvasók nemrégiben vehették kezükbe a sorozat első darabját, amelyet a kolozsvári Koinónia adott ki.
Jelszó: döglött patkány
Hogyan lehet megölni egy embert a legtökéletesebben? Egyszerűen, és a létező leghumánusabb módon. Pláne, ha az indíték nem más, mint hogy valakinek már a puszta jelenléte is annyira idegesítő, hogy úgy érezzük, minél hamarabb meg kell tőle szabadulnunk. Kiss Márton tizenévesekről/tizenévesekhez szóló darabja különösen érzékeny témához nyúl: a közelmúltban történt kaposvári diákgyilkosságot igyekszik - több-kevesebb sikerrel - rekonstruálni.
Hétköznapi belebújós versek
Tíz év még a mackók életében is soknak számít. A londoni mackókat a Csimota, megalakulásának jubileumi évfordulójára, a klasszikussá vált bőröndös füzetek helyett megkapóan friss látványvilágú külsővel, benne régi és új versekkel jelentette meg.
A lényeg: hányszor állsz fel a padlóról
Használt tűvel, mocsokkal teli lépcsőház, narkósok, lecsúszott egzisztenciák lakta bérlakások. Arne Svingen ifjúsági regényében a tizenhárom éves Bartnak nemcsak a nyomasztó körülményekkel, az apahiánnyal, hanem saját magával is keményen meg kell küzdenie.
Árgyélus legyőzi a darkos boszorkát
Égi és földi mese egy emberfiúról, egy tündérlányról, a gonosz boszorkányról és a szerelem erejéről. Animált képek, sötétbe burkolózó színpad. Kérdés, hogy mennyire legyen ijesztő egy gyerekeknek szóló előadás.
Angyalok és rosszkislányok
Kacat-hegyen innen, Főzelék-tengeren túl. Leláncolt angyalok közé és a mumusok földjére látogathatott el idén a néző a 7. Gyermek-és Ifjúsági Színházi Szemlén. Az itt látható huszonkét előadásra a sokszínűség: hagyományőrzés és kísérletezés egyaránt jellemző volt.
Jótékony csend az agyban
Ifjúsági dráma hús-vér szereplőkkel a kiközösítésről és a megbocsátásról, valamint a másság fájdalmas megéléséről. Jan Sobrie darabja Németh Ákos interpretációjában elképesztő őszinteséggel vázolja fel a tizenévesek problémáit és a kortárs közösség kegyetlen szabályait.
Annipanni szalonjában megállt az idő
Marék Veronika meséit nem csak Magyarországon, hanem a világ más tájain is ismerik: a Boribon nevű mackóról és gazdájáról, Annipanniról szóló történeteken generációk nőttek fel. A sorozat legismertebb kötetei alapján készült - békebeli stílusú - darabot a Budapest Bábszínház mutatta be.
Budapest a gangról
Az ötvenes-hatvanas évek Budapestjén játszódik Tóth Krisztina első regénye, az Akvárium. Színtelen, lecsupaszított világba kalauzol, fekete-fehér keramitkockás konyhákba, reménytelenül boldogtalan emberek közé.
A gondolatokat néha látni is lehet
Jó lenne tudni, hogy mindig mindenki igazat mond-e. Vagy, hogy mire gondol az, aki épp velünk beszél. De hogyan lehetne ezt kideríteni? A Lenka, a Lili, a Palkó, az Emberke színe és más kötetek után, a Csimota Tolerancia-sorozatának legújabb részeként jelent meg a Nóra, a gondolatolvasó című könyv, melynek főszereplője egy kislány, aki előtt egy napon feltárulnak az emberek gondolatai.
A világ agyagból és fából?
Vajon milyennek látja egy kisgyerek a körülötte lévő világot? És hogyan beszélhető el szavak nélkül a világ keletkezése? A Kolibri Színház csecsemőszínházi előadása, a Pont, pont, vesszőcske a legkisebbekhez kíván szólni.
Anyukát az égből
Szergej Szedov könyvéről a karácsonyi ajándékvásárlás jutott eszembe. Amikor az ember nem tudja, hogy az eszére vagy inkább a szívére hallgasson-e, megvegye vagy sem a seregnyi dolog közül azt, aminek nyilván ő maga örülne a legjobban. Az Anyukamesék című könyvet modern szemlélete, a magyar fordításban is érvényesülő, sallangmentes szövege és nem utolsósorban a kollázsszerű, ötletes képi megjelenítés miatt valószínűleg más is szívesen birtokolná. És nem feltétlenül csak a gyerekek. Kezdeti hezitálásom utóbbi kijelentésre vonatkozik: elsőre ugyanis nem volt könnyű eldönteni, hogy gyerekeknek vagy inkább felnőtteknek szólnak-e ezek a mesék.
Az Édentől nyugatra
Vajon mi késztet egy írói válságban lévő, meglehetősen gasztromán novellistát arra, hogy westernregényt írjon? Népszerűtlen, elfeledett műfaj, már a puszta gondolata is abszurd. Nyilván eleve kudarcra ítélt.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés