bezár
 

Felhasználói adatlap

Pintér Leila által feltöltött cikkek:

Petrusevszkaja magyarul
A Margó negyedik napján Ljudmila Petrusevszkaja magyar fordításban 2016-ban megjelent Rémtörténetek orosz módra című kötetéről beszélgetett Goretity József, a kötet fordítója, a debreceni egyetem docense és számos, az orosz irodalmat érintő értekező mű szerzője, illetve Spiró György esztéta, író, fordító.
A sorok között sortűz, élőlánc
Március 23-án az Írók Boltjában mutatták be a 2013-ban elhunyt, észak-ír, Nobel-díjas Seamus Heaney 2010-es, magyar fordításban most megjelent Élőlánc (Human Chain) című kötetét. Ferencz Győző és Imreh András kivételével a bemutatón az összes fordító jelen volt, s a köztudottabb információkon túl a fordítók együttműködésének történetéről, konkrét fordítási problémákról és Heaney-nek a fordításhoz, a nyelvhez, nyelvekhez (angol, óangol, ír, skót) való – ars poeticáját alapjaiban érintő – viszonyáról is szó esett. A fordítókkal Lesi Zoltán, a kötet szerkesztője beszélgetett.
Új Műút régi-új Wahornnal
Február 17-én a B55 Galériában a Műút legfrissebb számának bemutatóján – a MissionArt jóvoltából – Wahorn András retrospektív kiállításának képeit is láthattuk, Kishonty Zsolt ugyanis ebből az anyagból merített az új lapszám képi felvértezéséhez. Kabai Lóránt, miután a harmadik világháborút is felkonferálta, átadta a szerepet a tényleges fellépőknek, a felolvasás után pedig a Wahorn Airport (Wahorn András, Weszeli János, Román Péter) nagyszerű improvizatív jazz koncertje következett. Tartalmas, majdnem összművészeti happening volt az est, s tartalmas lett az új Műút is.
Maszktestek (beszéd)tettei az időben
"Önéletrajzok, melyek nagy hatással voltak életemre" címmel hirdették meg a Szépírók Fesztiváljának vasárnapi beszélgetését, ahol M. Nagy Miklós, Angyalosi Gergely és Szilasi László beszélgettek. Az est során a szempontok metamorfózisait hol pillanatok alatt láttuk megvalósulni, hol pedig évek alatt végbement átalakulásukról kaptunk elbeszélést.
Szerteszét azúr
A negyedik alkalommal meghirdetett Visegrádi Irodalmi Rezidens Program (VRLP) budapesti szerzői a Margó Fesztivál keretében, annak utolsó napján, október 10-én a Szabó Ervin Könyvtárban mutatkoztak be. Az est szereplői a lengyel Kuba Wojtaszczyk, a Csehországban élő Marie Iljašenko, a Szlovákiában élő György Norbert és a Budapestet képviselő Varró Dániel voltak. 
Egyensúlykeresés Kemény Istvánnal
Szeptember 21-én rendezték meg az újraindult JAK Retró projekt beszélgetéssorozatának első estjét az Örkény Könyvesboltban, a téma Kemény István A koboldkórus című kötete volt, a szerzővel Deres Kornélia és Ijjas Tamás beszélgetett. Ahogy az a beszélgetés résztvevői számára – némi késéssel ugyan, de – kiderült, a sorozat kitűzött célja nem csak a régi (a kb. 2000-ig megjelent) JAK-füzetek újraolvasása, de a „JAK-önismeret” fejlesztése is. Ennek megfelelően Deres először arról kérdezte Keményt, hogy milyennek látta a kezdetekben – amikor ő a közelébe került, a ’80-as évek végén – a JAK-ot.
Áprilisi para a posztmodern jegyében
A (magyar) mainstream folyóirat-kultúrából elsősorban megjelenésével – kivágott, ragasztott anyagok fénymásolása, illetve kép-, és szöveganyagának szervezésével hipertext-szerű, dekontextualizált egymás mellé helyezés – kilógó kiadvány harmadik számának budapesti bemutatkozására április 4-én került sor a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában, ahol a Green című kiállítást is megnézhette a közönség. A kiállítás anyaga a mesterséges versus természetes téma feldolgozásával nem volt idegen a Technologie und das Unheimliche atmoszférájától sem.
Óvatosan utazni, hogy visszatalálj
A Borbély Szilárd munkáival foglalkozó Impulzus kritikai beszélgetéssorozat novemberi estjén az Egy gyilkosság mellékszálai után most a Berlin & Hamlet című kötetről volt szó. Balajthy Ágnes, Papp Máté, Szűcs Teri és Vass Norbert beszélgetett az RS9-ben. Borbély Szilárd november 1-jén lett volna ötvenegy éves, a beszélgetés után a résztvevők megemlékezésül felolvastak a kötetből.
Mi a rózsa, és mi a hashártya?
Október 29-én a Hadikban, a FISZ Kritikustusa legutóbbi estjén Antal Nikolett beszélgetett Hansági Ágnessel, Szekeres Dórával és Lengyel Imre Zsolttal Dragomán György kilenc évnyi csend után megjelent új regényéről, a Máglyáról, mely a nagy sikerű Fehér királyhoz hasonlóan a diktatúra és a szabadság kérdése körül forog, ám ezúttal csodásabban.
Géptájlíra és kozmikus füveskönyv − a szakralitás káprázatbeli gépei
Tóth Kinga és Sirokai Mátyás nem először kezdtek közös vállalkozásba. Szeptember 30-án a Rohamban Sirokai A Káprázatbeliekhez és Tóth Kinga All Machine című kötetéből válogatott szövegek szólaltak meg „megzenésítve”. Tóth Kinga invenciózus, effektjeiben (patadobogás, operás hangképzésű minimálfutamok, baljós, extraterresztriális hangulatú hörgések) sokszínű, erős jelenléttel színpadra vitt zajzenei produkciója és Sirokai összességében homogénebb textúrájú, de érzékenyen az adott szövegekre hangolt, törzsi-futurisztikus Handsonic-etűdjei külön-külön is élvezetes rétegét adták az estnek.
Műút a Rohamban
Szeptember 16-án mutatták be a Rohamban a Műút új, augusztusi számát, az est a művészeté volt a rajta kívülről érkező reflexió hanyagolásával, s jó is volt így a töménység. Borsos Lőrinc jelenléte  gondoskodott az esetleges „parnasszista” hangulat eloszlatásáról is: az estet a 2008 óta alkotó fiktív − Borsos János és Lőrinc Lilla “gyermekeként”, brandjeként született − művész gyakran politikai vonatkozással is rendelkező, s a lapszámot díszítő munkáiból való vetítés kísérte.
Eklektikus mágia -- "szálkaversek lúgba áztatva"
A magyar költészeti kultúrában a kelleténél nagyobb presztízsre tett szert a kötött forma, sokan a költői mesterség belépőjeként tekintenek rá, pedig, állítja Mészáros Sándor, ideje lenne túltenni magunkat ezen az ósdi, nyugatos beidegződésen. Bajtai szövegei alapvetően rím- és formakerülő szövegek, azonban a szerző szerint a szabadverses szerveződés nem zárja ki teljesen a prozódiai és egyéb formai elemek jelenlétét.
Sokan sokfélék – Menjek/Maradjak//London
Június 13-án, pénteken bemutatták a Trafóban a Menjek/maradjak című emigráns fiatalokkal foglalkozó dokumentumfilm-sorozat második részét, a vetítést beszélgetés követte az alkotókkal, Imre Lóránd Balázzsal, Józsa Lászlóval és Hernáth Csabával, illetve Kováts Andrással és Soltész Bélával, migrációkutatókkal.
Emancipáló irónia
A budapesti Hadik kávézóban tartott bemutató után március 6-án Szegedre érkezett A harmadik híd, Szilasi László második regénye. A Grand Caféban végre teltház volt, sokan pótszékeken vagy a földön ültek. A szerzővel, ahogy a Hadikban is, Darvasi Ferenc szerkesztő beszélgetett.
Posztdramatikus poézis
A Magritte-sziget Beszédes István hatodik verseskötete, 2013-ban jelent meg a szerző által alapított és működtetett zentai zEtna Kiadónál. Tavaly a helyi, vajdasági bemutatók mellett Szilasi László és Berényi Emőke vezették a könyvheti zEtna-kötetek, többek között a Magritte-sziget szegedi bemutatóit, most Orcsik Roland beszélgetett a szerzővel február 18-án a Grand Caféban.
Szegedi Ex
A Science Caffe pódium keretében december 3-án Szegeden, a Caffe Cubában mutatták be Csapody Kinga Ex című, első kötetét. Az E/1 személyű, többnyire női elbeszélőkkel operáló, kisprózákból álló könyvről és a szerzőségnél dominánsabb, otthonosabb irodalomszervezői munkájáról Bíró-Balogh Tamás beszélgetett az íróval, aki egyben a Manó Könyvek főszerkesztője és az IrTás tábor egyik kitalálója és szereplője is.
Akvarelltérképek, puha kertek
A Milleniumi kávéházban Bicskei Gabriella Puha kert című kötetéről Bencsik Orsolya beszélgetett a szerzővel és a kötet illusztrátorával, Sagmeister Peity Laurával. A két vajdasági alkotó együttműködését baráti és szellemi kapcsolat előzte meg, a képek tehát nem a szövegekhez készültek, kész sorozat darabjai kerültek a könyvbe, azonban – amint arról az esten sok szó esett − az író és az illusztrátor munkái (is) eleve szorosan összefüggnek.
Kánoncsiklandozás − Szép versek 2013
Az első Critica Nova-estet Szegeden november 19-én a Milleniumi Kávéházban tartották, a beszélgetés a Szép versek kánonhoz való viszonya köré épült. A kerekasztal résztvevői Szegő János, Bíró-Balogh Tamás, Boldog Zoltán, Sörös Erzsébet Borbála, Molnár H. Magor, valamint Pál Sándor Attila voltak.
Nyelv, ideológia, média
A szegedi TNT (Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport) szeptember 27-én és 28-án kilencedik alkalommal rendezte meg az Interdiszciplináris Gender Konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Dr. Forgách Tamás, a Bölcsészkar dékánhelyettese megnyitó beszédében kiemelte, hogy reméli, a konferencia nem csak a szakmai szféra, de a közgondolkodás alakításában is szerephez jut.
Lírai tömörség avagy a gyermekek bölcsessége
Kiss Ottó októberben lett ötvenéves, így kissé megcsúszva ugyan, de az ötödik ikszét november 13-án, a magyar nyelv napján a patinás Százéves Cukrászdában is megünnepelhette. Elek Tibor, a Bárka szerkesztője beszélgetett vele.
Drámai próza, mágikus realizmus
A csíkszeredai bemutató után szeptember 25-én Szegeden, a Grand Caféban is bemutatták Potozky László Nappá lett lámpafény című kötetét. A szerzőt Kovács Flóra és a közönség kérdezte.
JAKkalicka
Június 12-én a Kalickában Kassai Zsigmond és Gaborják Ádám moderálásával három felvonásban mutatkozott be és olvasott fel a JAK tizenöt új tagjából tizenkettő. Mivel a legtöbb új tag az irodalmon kívül más területen is aktív, a beszélgetések egyik legmarkánsabb témája ezen területeknek az irodalmi aktivitással való kapcsolata volt.
Patetikus huncutságok
Június 13-án este a Pepitában mutatták be Málik Roland A fehér út című kötetét, mely a szerző halála óta a második posztumusz kötet a Báb (összegyűjött versek) után a Műút-könyvek sorozatában. A fehér út Málik Roland prózai írásait gyűjti egybe a levelezések kivételével: egy regényt, két novellát, egy drámát és néhány blogbejegyzést, tárcát, publicisztikát tartalmaz.
Moll a Kazimírban
Június 4-én a Kazimírban a Libri szépirodalmi főszerkesztője, Dunajcsik Mátyás kérdezte Térey Jánost új kötetéről, a Mollról, a beszélgetés egyes etapjai között Makranczi Zalán színész tolmácsolásában hallhattunk részleteket a könyvből, melyben epikai, lírai és kevert műnemű darabok egyaránt helyet kaptak. A felolvasások alatt először Lars von Trier Melankóliájának intrója volt látható és hallható, a későbbiekben pedig a Depeche Mode szerzeményei adták a zenei aláfestést.
Műúton a Nyugiban
Május 14-én este hat órakor a Műút Miskolcról a szegedi Nyugi kertbe vezetett. Korábban 2007-ben látogatott a Műút Szegedre, a Reök Palotába, ez azonban tematikus alkalom volt, középpontban az akkor 60. születésnapját ünneplő Felugossy Lászlóval. A mostani folyóirat-bemutatót a Nyugival együttműködő Science Caffe Pódium látta vendégül.
JAKkendő Szegeden, avagy lehet-e egy bölcsész boldog?
A budapesti és békéscsabai alkalmak után, május 16-án Szil Ágnes JAKkendő-díjas Tangram című kötete Szegeden, a Grand Café mozitermében is bemutatkozott. A felolvasással tarkított beszélgetés jó hangulatban zajlott, a szerzőt Szilasi László faggatta ki a maga éles, szellemes stílusában.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés