bezár
 

Felhasználói adatlap

Szigeti Julcsi által feltöltött cikkek:

Gyászmunka, szakítás után
„Egyszerűbb lett volna az elején kezdeni, de az eleje nem jelentett túl sokat anélkül, ami utána jön, és ami utána jön, nem jelentett sokat a vége nélkül” – kezdi történetét egy partvidéki kisvárosban élő egyetemi tanárnő, aki sok évvel később próbál felidézni és feldolgozni egy elmúlt szerelmet. A történet vége Lydia Davis, Man Booker-díjas amerikai írónő eddig egyetlen megjelent regénye, melyet 1995-ben adtak ki az Egyesült Államokban. A magyar fordítás Mesterházi Mónika munkája, és a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg 2017-ben.
Tisztító sírás
A nagyon fiatalon befutott, rendkívül megosztó írónő az idei Könyvfesztiválra jelentkezett új kötettel, Akik nem sírnak rendesen címmel a Scolar Kiadónál. Időközben teljesen megváltozott az élete: két kislánya született, majd beiratkozott az ELTE Pszichológia karára, ahol elvégezte az interkulturális pszichológia szakot. És ami a legfontosabb: jó ideig nem foglalkozott szépirodalommal.
Megtalálni a hidat múlt és jelen között
Tisza Kata tíz év hallgatás után most új kötettel törte meg a csendet, mely Akik nem sírnak rendesen címmel jelent meg a Scolar Kiadónál. Az anno nagyon fiatalon rendkívüli sikereket elért írónőre teltház várt a Nemzetközi Könyvfesztiválon, méghozzá olyan, hogy a nézőtéren már egy tűt se lehetett volna leejteni. A szerzőt Babiczky Tibor költő, szerkesztő kérdezte.  
Megsebezni a könyvet
Az idén útjára indult Líracsúcs nevű költészeti stand színes programjain számos fiatal, kortárs költővel találkozhatott a nagyérdemű. Szombat este Valuska László beszélgetett a 15 évi hallgatásból visszatért Peer Krisztiánnal, akinek 42 című kötete két hete jelent meg a Jelenkor Kiadónál.
Eleven hús
Herman Koch A vacsora (Európa Könyvkiadó, 2013) című könyve néhány évvel ezelőtt hatalmas nemzetközi sikert aratott. 21 nyelvre fordították le, a holland verzió után most készül a második, amerikai filmadaptáció, aminek a főszerepét Richard Gere játsza. A holland író az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál egyik meghívott vendége volt, ugyanis hazánkban most jelent meg második könyve magyarul Nyaraló úszómedencével (Európa Könyvkiadó, 2016) címmel.
A piros filctoll és az elhallgatások
A Könyvfesztivál utolsó napján a rossz idő ellenére Grecsó Krisztián Jelmezbál (Magvető Kiadó, 2016) című regényének bemutatójára teljesen megtelik az egyik közepes méretű terem. A későn érkezők a lépcsőn és a földön ülnek, Grecsó meg is lepődik a látványon, és megköszöni a nagy érdeklődést, „ez nagyon jól esik”, mondja. A szerzővel Lévai Balázs rendező, producer beszélgetett.
Mindenkinek vannak sötét gondolatai
Herman Koch neve a magyarul 2013-ban megjelent A vacsora (2009) című regénye kapcsán vált ismertté, amit számos nyelvre lefordítottak és már a második filmet készítik belőle. Koch munkássága azonban jóval több ennél. A most megjelent Nyaraló úszómedencével magyarul még csak a második regénye, ám valójában sokadik a sorban a novelláskötetek és forgatókönyvek mellett. A jókedélyű holland íróval a Könyvfesztivál második napján beszélgettünk.
Felségterülete a szégyen és a szorongás
Jonathan Franzen ötödik regénye idén ősszel jelent meg Amerikában Purity, vagyis Tisztaság címmel. A neves író a 2010-es Szabadság (Freedom) óta egy önéletrajzi kötetet (Farther AwayF, 2012) és egy fordítást (The Kraus Project, 2013) adott ki keze alól, így legújabb könyvét hatalmas várakozás előzte meg. A rendkívül művelt, közvetlen és jó humorú Franzennel idén tavasszal a magyar közönségnek is lehetősége volt találkozni a XXII. Könyvfesztivál díszvendégeként, ahol sok más mellett a nemrég magyarul is megjelent Diszkomfortzóna (Európa Könyvkiadó, 2015) című, 2006-os memoárjáról mesélt, de új műve is szóba került.
Komfortzónán innen és túl
Nehéz Jonathan Franzenről nem elfogultan írni, főként a Könyvfesztiválon való sziporkázó szereplése után. A pódiumbeszélgetésen egy kiváló humorú, meglepően közvetlen és barátságos, és természetesen végtelenül művelt írót ismerhetett meg a közönség. A Diszkomfortzóna megjelenését tehát nem is időzíthették volna jobban, hiszen ez az első olyan műve magyarul, melyben közelebbről is megismerhetjük a ma élő egyik legnagyobb amerikai írót.
Balázs csak munkanév
Az Y-generáció Margó fesztiválos különkiadásának vendége Totth Benedek volt, akinek nagysikerű Holtverseny (Magvető Kiadó, 2014) című könyvéből gőzerővel készül a forgatókönyv, amit remélhetőleg hamarosan láthatunk a magyar mozikban. A szerző beszélgetőtársai Krusovszky Dénes költő, a könyv szerkesztője, és Bodzsár Márk forgatókönyvíró voltak.  
Tommy Wieringa, a vándorló író
Tommy Wieringa holland író néhány hete jelent meg először magyarul. A Könyvfesztiválra a Libri rögtön két könyvét adta ki Szép, fiatal feleségem és Ezek az ő neveik címmel. Az író sok más mellett mesélt nekünk gyerekkorról, családról, a férfiak titkos öregedéséről és vándorlásról.
Az író legnagyobb ellensége a szégyen
Öröm látni, hogy a szombat délelőtti „matiné” beszélgetésre szinte roskadásig telik a Millenáris Teátrum. A nézők egyre előrébb merészkednek, mindenki izgatottan várja Jonathan Franzen megjelenését, aki a csütörtöki pódiumbeszélgetésen már bizonyította intellektusát és nem mindennapi humorát. A mostani beszélgetés középpontjában hazánkban frissen megjelent kötete, az önéletrajzi ihletésű Diszkomfortzóna áll. Az írót Veiszer Alinda kérdezi.
A történet az igazán fontos
A Könyvfesztivál idei díszvendége, Jonathan Franzen péntek délelőtt fogadta a sajtó képviselőit. A bő egy óra alatt megtudtuk, hogy Amerikában senkit nem érdekelnek az írók, hogy szerinte mit jelképez a Diszkomfortzóna magyar kiadásán lévő grafika, hogy miért tudott szülei halála után jobban írni, sőt még a kedvenc filmjét is elárulta.
Gyűlölöm magam és meg akarok halni
- ezzel a mondattal kezdődik Elizabeth Wurtzel húsz évvel ezelőtt megjelent könyve, mely az Európa Könyvkiadónak köszönhetően sehol nem kerülheti el az olvasó figyelmét: a borítón hatalmas, piros-szürke tabletták sorakoznak fekete háttérrel.  A Prozac-ország egy depressziós lány memoárja, aki véletlenül éppen amerikai, ennek ellenére csak hajszállal több, mint egy fiatal lány naplója, aki lehetne bárhol. Elizabeth Wurtzel élettörténete, aki szülei válásának kereszttüzében vészelte át gyerekkorát, folyamatosan rákényszerülve a kettejük közti választásra; ki a jobb szülő, ki ad több pénzt, ki volt mellette a legrosszabb időkben.
Trainspotting az uszodában
Totth Benedek neve sokak számára ismerős lehet: neki köszönhetjük többet között Cormac McCarthy, Hunter S. Thompson, Aldous Huxley és Chuck Palahniuk regényeinek kiváló magyarra fordítását. A szerkesztőként is dolgozó Totthnak a Holtverseny az első regénye, amely még a vártnál is nagyobb siker lett: már készül a forgatókönyv a filmváltozathoz. Krimi, thriller vagy ifjúsági regény? A sodró lendületű, meghökkentő és szókimondó történet egy következmények nélküli világot mutat be, ahol elsőre úgy tűnik, bármit meg lehet úszni.
A kortárs magyar irodalom kúlsága és szekszisége
Manapság a magyar irodalomban egyre nagyobb szerepet kapnak a különféle internetes felületek, a Facebook, a Youtube vagy akár a Tumblr. Egyre több szerző készít például könyvtrailert egy-egy új könyvhöz, de a Facebook oldal szinte már kötelező minden friss kötetesnek. Hogyan lehet csatornákat kiépíteni az olvasókkal? Hogyan lehet közel férkőzni a közönséghez? Milyen szerepet játszik a közösségi média a kortárs irodalomban? Hogyan kell irodalmi fesztivált szervezni? A Werk Stílus és Kommunikációs Akadémián Bárány Tibor beszélgetőtársa Sárközy Bence, Kötter Tamás, Szécsi Noémi, Valuska László és Kormos Kevin volt. 
A német humor és az amerikai figyelem
Mindannyiunk nagy szerencséjére az idei Könyvfesztiválra Budapestre érkező Jonathan Franzen, az amerikai kortárs irodalom egyik leghíresebb alakja és a szintén világhírű fiatal osztrák író, Daniel Kehlmann jó barátok. A szoros barátság mellett egymás munkáját is segítik – Kehlmann nagyban hozzájárult Franzen legutóbbi művéhez, a Kraus Projecthez. Az amerikai író The Corrections (Javítások) című könyve Kehlmann szavaival élve pedig igazi „reveláció” volt számára; innen merítette komplex, életteli karaktereit új regényéhez. Franzen a salon.com-on tavaly nyáron megjelent telefonos interjújában a német humorról, a kísérleti családregényről és a történelmi múlt fontosságáról is kérdezte a müncheni születésű írót.
Elhallgatni, nem megbeszélni
Huszonöt év – huszonöt történet. Tóth Krisztina első könyve pontosan 25 évvel ezelőtt jelent meg, és a szerző úgy gondolta, egy novelláskötettel ünnepli meg az évfordulót. A nemrégiben kiadott Pillanatragasztó a 2006 és 2014 közötti írásaiból válogat, ötször öt részre bontva a rendszerváltás óta eltelt időszakot, illetve annak pillanatfelvételeit.
Te milyen jövőt szeretnél?
Daniel Kehlmann német-osztrák író neve ismerősen csenghet a magyar olvasóközönség számára: 2003-ban jelent meg magyarul Én és Kaminski (Ich und Kaminski) című regénye, ezt követte A világ fölmérése (Die Vermessung der Welt) 2006-ban, majd legsikeresebb regénye, A Beerholm-illúzió (Beerholms Vorstellung). A harminckilenc eves író eredetileg filozófusnak készült, ám disszertációírás közben rádöbbent arra, hogy jobban megy neki a szépirodalom. Azóta tizenkét kötete jelent meg, és több egyetemen tart vendégtanárként előadásokat.
Bridget Jones és a Twitter
A Mindjárt megőrülök! óta eltelt néhány év, és a Bolondulásig (2013) kezdetén hősnőnk éppen elmúlt ötven, egy kislány és egy iskoláskorú fiú édesanyja, és újra szingli. Merthogy – a rajongók legnagyobb döbbenetére – Marc Darcy egy emberi jogi küldetésen halálos balesetet szenvedett pár évvel korábban. Ezt az időszakot nagy vonalakban ismerjük meg, egy összefoglalás erejéig, hogy aztán a már megszokott napló formában együtt izgulhassuk és nevethessük végig Bridget hétköznapjait.
Ízig-vérig amerikai és magyar
Könnyen lehet, hogy a könyvet "ízig-vérig amerikai regény"-nek kikiáltó ajánlók zavartak össze, de pont ettől a kettősségtől a regény nálam nem működött egészen. Azonban ha Dan "csak úgy, valakinek" el akarta mesélni a történetét, ez bőven sikerült neki, sőt. Aki kedveli Salingert, a Jégvágót is szeretni fogja
Bárkivel megtörténhet
Szilasi László új regénye súlyos könyv. A szerző saját szavaival generációs regénynek nevezett mű Szeged városában, egy osztálytalálkozón veszi kezdetét. A Pestről Szegedre hazalátogató Sugár Dénes (Deni) szemszögéből kiinduló történet akkor válik érdekessé, amikor rég nem látott barátja, Nosztávszky Feri megkínálja szivarral, majd felidézi az elmúlt évtizedet: hogy semmi nem úgy volt, Deni, és valakinek meg kell tudnia az igazságot. Ezért kezd Noszta mesélni.
Fűszagú road-trip
Thomas Pynchon hetedik regénye, a Beépített hiba (Inherent Vice, 2009) 2013-ban jelent meg magyarul a Magvető Kiadó gondozásában. Az évtizedek óta rejtőzködő életmódot folytató, nagy sikerű amerikai íróról nem sokat lehet tudni, annyit azonban biztosan elmondhatunk, hogy mestere a paranoia-elméletek gyártásának és imádja a detektívtörténeteket.
A családért mindent megtennél, ugye?
"A gyerekedért bármit megtennél, ugye?" – szúr szemet azonnal a könyv borítóján lévő mondat. Aztán kíváncsi leszel, elkezded olvasni, és nem tudod letenni – szó szerint képtelen vagy rá. Adott az alaphelyzet. Két házaspár találkozik egy amszterdami luxusétteremben, hogy gyermekeik jövőjéről döntsenek. Herman Koch hatodik regénye, A vacsora (Het diner, 2009) igazi ínyencfalat. A Hollandiában nagy hírnévnek örvendő szerzőnek ez a könyv hozta meg a nemzetközi sikert; eddig 21 nyelvre fordították le.
Erős kritika, kevesebb sírás
Jonathan Franzen nevét itthon elsőként 2012-ben hallhattuk, amikor megjelent Javítások (The Corrections, 2001), majd az év végén a hatalmas sikert hozó Szabadság (Freedom, 2011) című műve az Európa Kiadó gondozásában. Az Erős rengés (Strong Motion, 1992) majdnem tíz évvel a Javítások előtt íródott, aminek nem feltétlenül kellene befolyásolnia az olvasót. Én azonban mégis végig úgy éreztem, ezúttal elmaradt a megváltás, amit a szerzőtől várunk.
Látszólag tökéletes
Jonathan Franzen Javítások című regényének egyik érdekessége, hogy néhány kritikus szerint már besorolható a 911 utáni szuburbán regény kategóriába, illetve hogy magában foglalja annak jellegzetes vonásait. Ez azért lehet meglepő, mert a könyv pontosan a 2001. szeptember 11-i tragédiák hetében jelent meg, és még így is – vagy pont ezért – hatalmas siker lett.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés