bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Csobánka Zsuzsa --

felhasználói adatlapja

Csobánka Zsuzsa által feltöltött cikkek:

Egy európai - avagy raszta szieszta
Interjú Sofi Oksanennel
Nem enged be. Csúszik az interjú, aminek örülök, még egyszer átgondolhatom a párhuzamot. Eszembe jutott ugyanis a Thomas Mann üdvözlése című József Attila-vers, hogy nem hasonló dolog történt-e, amikor a madárasszony apropóján csütörtökön Tóth Krisztina felolvasta beszédét. Sofi Oksanen a vendég. A vendég hazamegy. Nem kell mosogatnia, elpakolnia, összegyűjteni az üres üvegeket és a csikket sem. Testszínű ruhában és színes rasztában szorít sarokba: beszéljünk róla, a testről és arról, ami kívül van. És közben pletykál a fesztiválközönség, hogy láttad-e, mekkora a cipősarka, a "vakolat" az arcán. A szövegről ráér, a szöveg maradjon egy a keze alá tolt könyvtárgy, amibe belevésheti a nevét. Az olvasó intim tere.
Kilépni magamból beléd
Linn Ullmann: Szemem fénye
2008. július 15-én Jenny Brodal húsz év után újra kinyit egy üveg vörösbort. Alma és Liv nagymamája épp 75 éves, a kéretlenül megrendezett szülinapi partyra készül, melyet lánya, Siri szervezett neki. A regény kerettörténete szerint Jenny két évvel később egy agyérgörcs után belebóbiskol az újabb zsúrozásba, nem is tud arról, kik veszik körül. A két pillanat közti időt és teret járja körül Linn Ullmann Szemem fénye című regénye.
Norvég tükör
Interjú Linn Ulmann-nal
Ez az utolsó interjúja, este hat közeledik, a Scolar Naphegy téri irodájából Budapest fényei lélegzetelállítóak. Fogalmam sincs, Linn Ullmann mit lát ebből, a gondosan kirakott nassolnivaló érintetlen, a ropiból a kiadó környéki kisfiúk vesznek, a Szemem fénye norvég szerzője széles mosollyal dicséri meg angoltudásukat. Egész napos munka után még mindig tettre kész, normális esetben most kapcsolna a lányával valamelyik mesecsatornára, mi kezdjük a beszélgetést.
Beszélj hozzá
Linn Ullmann: Stella zuhan
2008-ban megjelent legutóbbi, Áldott gyermek című művéhez hasonlóan Linn Ullmann szövegvilágának hidegsége, idegensége mögött egy összetett és titokzatos mitikus háló feszül a Stella zuhan című regényben, mely az emberi viszonyokat egyszerre teszi nagyon személyessé és tágítja ki az archetípusok világába.
Tragédiával tele már a padlás - Belső India
Hanif Kureishi: A kültelki Buddha
Rég volt ilyen erős olvasmányélményem. Hanif Kureishi: A kültelki Buddha című, a Scolar Kiadó gondozásában megjelent regénye tiszta és elemi bölcsességgel van tele, ahol a hétköznapi szituációk, kommunikáció mögött feszülő ellentéteket úgy oldja fel a szerző egy pillanat alatt, hogy egyszerre sír és nevet az olvasó.
De mi van a szivárvány mögött?
Gévai Csilla: Holdfényszüret
A Nagyon zöld könyv után az idei könyvfesztiválra jelent meg Gévai Csilla második gyerekkönyve, a Holdfényszüret. Az első didaktikus, ám annál hiánypótlóbb kötet volt, a szerző aktuális és elgondolkodtató írást tett le az asztalra, melyből a tíz év körüliek játékosan szerezhetnek ismereteket olyan fogalmakról, mint ökológiai lábnyom, globális felmelegedés, újrahasznosítás. A Holdfényszüret elolvasása után azonban hiányérzetünk marad.
Senki
Janne Teller: Ha háború lenne nálunk
Janne Teller Semmi című regényében azt vizsgálta, minek lehet értelme a mai világban, a Ha háború lenne nálunk című műben viszont eleve apokaliptikus képből indul ki. Nem kiábrándultabb, azonban a Semmi folytatása is lehetne, amelyben az értelmetlenséggel találkozó fiatalok számára esély sincs egy lehetséges jobb világra. A Semmi tizennégyéves diákjai hiába gyűjtik össze a Fontos Dolgok Halmát, Pierre Anthon azt is hiábavalónak találja, és ezért a gyerekek bosszút állnak rajta. A Ha háború lenne nálunk elbeszélője szintén tizennégyéves, és a körülmények áldozata lesz az írónő értelmezése szerint.
Fogas kérdések nyara
Stian Hole: Garmann nyara
Ugyanolyan rossz, ha az embernek egy foga sem esett még ki, mint ha az összes. A hatéves Garmann iskolába készül, a tántik a halálba, centi szerint ugyanakkorák, csak épp mástól tartanak. Stian Hole Garmann nyara című könyve elnyerte a legrangosabb nemzetközi gyerekkönyv-díjakat: a norvég Brage-díjat (2006); a Bolognai Gyerekkönyvfesztivál fődíját, (2007); a német ifjúságikönyv-díjat (2010). A példátlan nemzetközi siker mára sorozattá növelte a Garmann-köteteket. Így Norvégiában már megjelent a Garmann titka és a Garmann utcája is, itthon a könyvfesztiválra jelentette meg az első részt a Scolar Kiadó.
Én menekülő vagyok, te menekült vagy
Melinda Nadj Abonji: Galambok röppennek föl
"Csodálkozunk, hogy szüleink így megváltoztak, titkos nyelvünk, amin most folyékonyan, egyre gyorsabban beszélgetnek, olyan szavakat használva, amilyeneket még sohasem hallottunk a szájukból, és ha a boldogságnak neve van, akkor arca is kell, hogy legyen, ami szabadon, könnyedén dalolva mesél."
Rítus
Király Levente: Énekek éneke, L'Harmattan, 2011.
Nagy feladatra vállalkozik az Énekek éneke. Miközben a kortárs irodalom búcsúzkodik a posztmodern iróniától, egy lehetséges új, iróniától mentes prózanyelv nyitányaként üdvözölhetjük Király Levente regényét.
Boldog vagyok
Fekete Vince: Piros autó lábnyomai a hóban, Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2008
A kötet tétje az alcímben van. Versek felnőtteknek és gyerekeknek. Fekete Vince szerint a vers mindenkié, a Piros autó lábnyomai a hóban éppen emiatt ingoványos talajon mozog. Felmerül a kérdés: a széttöredezett világ cserepeit rakosgatva nem vágja-e meg a kezét a gyerek, miközben ezt az olykor varázstalanított világot olvassa. Vagy a másik oldalról nézve: valóban nem tarthatjuk burokban a gyerekeket, és a patchwork családok, válások, féltestvérek világa a költészetben is meg kell jelenjen, akár egy poros város díszletei között. A legnehezebb feladat mégis a szülők előtt áll: dönteniük kell majd.
Kályhától indulj a paprikás krumpliig
Könyvbemutatók a Nyitott Műhelyben (Friss dió, Szőrapa, A szorítás alakja, Biciklizéseink Török Zolival)
A József Attila Kör Kossuth Klubban megrendezésre kerülő Tanulmányi Napok programja alig ért véget este hatkor, parázs vita után az elszántabbak indulhattak át a Nyitott Műhelybe, ahol a JAK-füzetesek bemutatója mellett a Műhely Kör antológiája is debütált. Tallér Edina az est háziasszonya, a lassan gyülekező szerzőknek int, kezdjünk, lassú, lassú, gyors, gyors, ez marad a ritmus az este folyamán.
Démonok éjjeliszekrényre
El Kazovszkij Homokszökőkút című kötetének bemutatója
A Magvető Kiadó Puskin moziban rendezett könyvbemutatói előtt le a kalappal. Profizmus, legyen szó felolvasásról vagy beszélgetésről, pontosan kiszámított egy óra, biztos kérdések és semmi mellébeszélés. A házigazda szerepét magukra öltő szerkesztők mindegyike rutinnal és irigylésre méltó alázattal teszi a dolgát. Vasárnap este a Homokszökőkút című kötetet mutatta be Király Levente szerkesztő, vendégei és beszélgetőtársai Margócsy István irodalomtörténész és Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója, színész, rendező volt.
De mi lett a kesztyűvel?
Spiró György Kémjelentés című kötetének bemutatója a Puskin moziban
Ez az a hely, ahova a nők kesztyűben jönnek. A néni tipeg, görbe hátát merőlegesen tartott alkarja egyensúlyozza, rajta retikül. Beül a hűs terembe ő is, utána már csak egy ötvenes nő jön, aki mellém huppan le, nagy teste papucsban, kiveszi belőle, úgy emeli át a térdén. Erős szappanszaga van, mellettem egy pár ül, szépek, a nő a férfi kezére teszi a kezét, alig mozdulnak. Spiró szemét elvakítja a fény.
Úgy, ahogy van – a jobbik részem
Bereményi Géza estje a Ráday Könyvesházban
Bereményi Géza személyes ügy. Két részre osztja az országot: vannak, akik hallgatják a Cseh Tamás által énekelt Bereményi-szövegeket, vannak, akik nem. Emlékszem, jó pár éve a szobatársammal egy poros szobában hosszú éjszakákon át hallgattuk őket, és nagyon érteni véltük. Pedig a hetvenes években még a szüleink is épp hogy kezdtek kamaszodni. Kitörölhetetlen emlék, húsba vágó, holott talán még most is csak dadogni fogok arról, mit jelent. A Ráday Könyvesházban Bereményi Géza mesélt az életéről – a másfél órát döbbent csend követte. Valami megint történt.
Mint egy gyomorlövés
Interjú Németh Zoltánnal Boldogságtelep, vetélőgépben című most megjelent kötet kapcsán
Németh Zoltán azt feszegeti, milyen történeteinkkel egymás és magunk életére törni, olvasható a fülszövegen. Utóbb ő azt mondja, nyelvi zsilettpengéket használ, két könyvbemutató között államvizsgáztat, aztán autóba ül, és leutazik a 82. Könyvhétre, hogy együtt ünnepeljük ötödik kötetét. A vele készült interjúban kiderül az is, a mondásnak mi ad ritmust, és hogy képzeli el a női jelölő hatalmát.
A szél is csendesebb
Húsz év elteltével számvetést készít az ember, van mire visszatekinteni, ünnepelni is talán. Az első szerelmek után az ember megmérettetik, elkerül idegen tájakra, spanyolokat ízlel, mint Kosztolányi vagy épp „csak” magyar földet, magyar embert keres határon túl. A Kalligram Kiadó tíz könyvvel ünnepelte szerda este méltó nagykorúságát.
Enni vagy nem enni – beauty hurts, baby
Sofi Oksanen: Sztálin tehenei. Scolar, 2011, 448 oldal.
Sofi Oksanen Sztálin tehenei című regénye deflorációval indul. Az első aktus erotikája, ügyetlenkedései és izgalma nem válik önkényes pornográfiává, hiszen legyenek bármennyire is félrevezetőek az első sorok, Oksanen 14 éve bulimiás Anna nevű elbeszélője első hányására emlékezik vissza. Ahogy azonban a szüzesség elvesztése sem első értelmezésében jelenik meg, a bulimia is több síkon értelmezhető, és Oksanen mindezt a többértelműséget a finn-észt múlt különbségeire vezeti majd vissza.
Csak a színe legyen
Sofi Oksanen Sztálin tehenei című regényének könyvbemutatója
Amikor Sofi Oksanen megérkezik, azt nem lehet eltéveszteni. Eldönthetetlen, igéző vagy markáns, de az ember nem bírja levenni róla a szemét. Tízcentis vörös bársonycipőben billeg, mint valami furcsa madár, aprócska és színes, a szigorúan szabott fekete ruhából csak a térde látszik ki, nézem a képtelenül csontos, vékony térdeket, épp ilyen apróak lesznek hozzá a kezei, ahogy gesztikulál.
A pokol kulcsai – interjú Dr. Csernus Imrével
Eszközként használt agresszióval áttörni az egó pajzsát – Csobánka Zsuzsa interjúja Dr. Csernus Imre pszichiáterrel a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
A könyvtár manói
Nem mondom, hogy eddig csak ilyen könyvtárosokkal találkoztam. Mert akik itt ülnek, azok mosolygósak, nyugodtak, árad belőlük a derű és a büszkeség, hogy valami nagyon fontos dolgot képviselnek. Ha van titok, talán csak annyi, hogy szívvel-lélekkel teszik a dolgukat. A Könyvtáros Klubban arról tartott beszámolót Nagy Erzsébet Viktória, Fóthi Zsuzsanna és Kucska Zsuzsa a családbarát könyvtárakról.
Mobilkorszak, mobiltorna
Rozsda lovag a Gyereksarokban
Míg a felnőttek csöndesen eveznek a könyvek között, a Gyereksarok már a bejáratnál gyerekzsivajtól hangos. Mindenhol 100 centi alatti embergyerek, a földre terített terepasztalon tologatják a kisautót, építik a legóházakat, úgy kell szlalomozni köztük. Jobbra a színpadnak kikiáltott tér, a szereplők már a helyükön állnak, aztán Molnár Orsi felveszi a postás táskát. Hernádi Bea és Rápli Görgyi tanárnők a gyerekekkel szemben szorongatják a szövegkönyvet, instruálnak, jár kezük-lábuk minden koreográfiánál.
Tudtad, hogy Szókratész csocsóbajnok?
Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja, pódiumbeszélgetés Forgách Andrással
Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja második beszélgetésének moderátora, Forgách András azon csodálkozott, többnyire olvasók szoktak lenni, ám most az asztalnál ülő írók esetében is a nők javára billen a mérleg nyelve. Ezután a spanyol írónő ragadta magához a mikrofont, hogy igen, náluk is inkább olvasók a nők. Két napja együtt taxiztunk, sztorizik Forgách, ahol felmerült, milyen szerencsés, mondja a spanyol Noemí González Sabugalnak, hogy megjelent az első kötete. A beszélgetés első köre akörül forog, mennyire fontos korán kezdeni az írást.
Kincskereső orosz katonák esete a fekáliával
A kő, a víz és a kutya – filmrészletek vetítésével egybekötött beszélgetés Popper Péter halálának évfordulójára
Csöndesen gyűlik a tömeg, Árvai Jolán filmjével ünnepeljük a kötetet, kezdi Sári László, Popper Péter halálának első évfordulóján. A program a filmből vett részletekkel indít, a második fél órában Sári László és Paulinyi Tamás tart előadást, illetve emlékezik Popperre. A kő, a víz és a kutya című 2006-os portéfilm két órájából kaphatott a közönség egy fél órás ízelítőt.
Do the right thing
Interjú Terézia Morával
Azt mondja, jó ott lenni. Magyar származású írónő, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy már az írás elején ne tudná, mi lesz a könyv vége. Nincsenek illúziói, a világ 21. századi arca izgatja. Struktúrában gondolkodik, Berlinben ollóval esik neki a történethálónak, hogy kigubancolhassa. Aztán hátradől, mert minden a legjobban van, azt csinálja, amit kell, amihez ért.
Térerő – „nedvesség a szőrszálak között”
Terézia Mora: Az egyetlen ember a kontinensen, Magvető, 2011, fordította: Nádori Lídia
Az egyetlen ember a kontinensen mérhetetlen kincs. Darius Kopp tehát maga a bőség és a gazdagság. Azonban Terézia Mora mindezt 21. századi köntösbe bújtatja, a főszereplő neve megtévesztő, feszültséggel teli: Darius Kopp minden kincse cérnaszálon lóg, azaz netfüggő és vezeték nélküli kapcsolat-hívő. A magyar származású írónő Nap mint nap című, a Magvető Kiadónál megjelent regénye után Az egyetlen ember a kontinensennel jelentkezik a Könyvfesztiválon.
Teremtő erő
László Noémi: Labdarózsa, Bookart, 2010
„...tizenöt éve írok gyerekverseket, ideje lenne azokból is kötetet szerkeszteni, de ezt állandóan halogatom, mert szeretném, ha valóban szép és komoly könyv állna össze, és ahhoz még nem nőttem fel" – László Noémi ezt nyilatkozta, most méltán lehet büszke magára, hiszen sikerült neki. A romániai magyar irodalom jeles képviselője számos verseskötet után 2010-ben először Feketeleves címmel a kiskamaszoknak szóló kötetét jelentette meg, most a legkisebbeket szólítja meg a Labdarózsa verseivel.
Teljesen idegen itt
Esther Kinsky: Üdülő (Tankó Tímea fordítása) Scolar, 2010.
Esther Kinsky Üdülő című regényének középpontjában az elvágyódás és a magatehetetlenség áll. A kisváros lakóival a kánikula évében találkozunk, amikor évek óta először "elmaradt az ár". A mű egészén végigvonuló szárazság és szomjazás egyben a szöveg metaforikus olvasatának lehetőségét is adja. A címben megjelenő "üdülő" a vágyak célpontja, amitől azt remélik, minden jobb lesz, ahol végre "hűsölhetnének" a szereplők, akik különben már-már élettelen lassúsággal vánszorognak egyik napról a másikra, értelmet nem találva az életüknek.
Kényszeresen a mélybe
Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz, Magvető, 2011
Grecsó Krisztián harmadik regénye nagy kihívás elé néz, hiszen a 2005-ben megjelent Isten hozott és a 2008-as Tánciskola című regényét a kritika szélsőségesen fogadta. Kapott hideget, meleget, volt „az új Móricz és Krúdy keveréke”, illetve „közhelyszótár” is. Az új regény azonban másfelé nyitott, és ami az erénye, az lehet a hátránya is: egy az olvasók által igazán szerethető bestsellergyanús könyv született. Tekintsük át, honnan hová jutottunk, hol van az a hely, ahol "mellettem elférsz".
A tisztességet onnan szopja
Erlend Loe: Doppler, az utak királya (Lőrincz Balázs Bendegúz fordítása). Scolar Kiadó, 2008.
A Scolar Kiadónak hála magyarul is olvashatók a 21. századi skandináv irodalom gyöngyszemei. Amíg Linn Ullmann, Sofie Oksanen regényeikben (Áldott gyermek, Tisztogatás) kíméletlenül mélyre ásnak, addig Erlend Loe máshonnan közelít. Mindannyiukat a határhelyzetek érdeklik, de Loe nem tragikusan szemléli a világot, ő görbe tükröt tart. Röhög, provokál, miközben az olvasóra kacsint: szórakoztató, lebilincselő regény a Doppler, az utak királya.
Teljesen idegen itt
Esther Kinsky: Üdülő (Tankó Tímea fordítása) Scolar, 2010.
Esther Kinsky Üdülő című regényének középpontjában az elvágyódás és a magatehetetlenség áll. A kisváros lakóival a kánikula évében találkozunk, amikor évek óta először "elmaradt az ár". A mű egészén végigvonuló szárazság és szomjazás egyben a szöveg metaforikus olvasatának lehetőségét is adja. A címben megjelenő "üdülő" a vágyak célpontja, amitől azt remélik, minden jobb lesz, ahol végre "hűsölhetnének" a szereplők, akik különben már-már élettelen lassúsággal vánszorognak egyik napról a másikra, értelmet nem találva az életüknek.
A Spenót közös nevező
A Magyar irodalom bemutatója a PIM-ben
Gintli Tibor jó házigazdaként a Múzeum lépcsőfordulójában fogadta az érkezőket, mindenkihez volt egy kedves szava. Ez az emberi oldal volt talán a legerősebb az esten, nyoma sem volt az egyetemi oktatók mítoszának, az „öltönyös, nagykalapos diákok rémei” helyett az irodalmat valóban szerető emberek gyűltek össze ünnepelni a Magyar irodalom apropóján.
Fogódzó
Lackfi János – Vörös István: Apám kakasa, Noran, 2010.
Lackfi János (LJ) és Vörös István (VI) Változatok klasszikus magyar gyerekversekre alcímmel jelentette meg Apám kakasa című közös kötetét. Leszögezném, hogy üdvözlendőnek tartom a kezdeményezést, azonban számos kérdést felvet, gyerekneveléstől olvasásra nevelésen át a kortárs irodalom kulcskérdéseiig.
Felvonásköz – interjú Nagy ldikó Noémivel
Amikor elkezdtem magyarul írni, úgy gyakoroltam, hogy szigorúan egy oldalban próbáltam kifejteni a mondanivalómat. Ha több lett, valamit kihúztam. Ezzel a módszerrel jobban oda tudtam figyelni a nyelvre. Tanulhattam a hibáimból. – Nagy Ildikó Noémit kérdeztük az Eggyétörve szerkesztéséről, különböző kultúrák közti átváltásról és nyelvhez való viszonyáról. (A kötetről ITT írtunk.)
Ápoltak és szépek
Balaton Sound, Zamárdi, 2010. július 8-11.
Indulás előtt fél órával még vérben tocsogunk. Igaza volt Peer Krisztinek, a Dexter abbahagyhatatlan, egy évadot egyhuzamban nézel meg, ha belealszol is néha egy-egy szeletelésbe. Ugyanez pár nappal később egészen mást jelent, a Burn Arénában Dexter-közeli élményben lesz részünk.
Saját farkába – Kill Bánk
Bánk bán fiataloktól fiataloknak is a Nemzetiben
Alföldi Róbert rendező nem árul zsákbamacskát, a fiatalokra gyúr, és hamvából éleszti fel a Katona Bánk bánját. Az előadás után elhisszük, van a magyarokban drámai véna, a jó érzékkel kibontott konfliktusok és izgalmas jellemek láttán. Az alapanyag zsenialitásához, igaz, hozzájárul a jó rendezés, a dramaturgmunka és a színészi játék.
Mire elég az ima?
Interjú Lanczkor Gáborral
Egy kisregény, ami nem adja magát könnyen. Talán épp azért, mert az olvasmányosan megírt történet gyanússá teszi önmagát, felmerül a kérdés, hol a titok, mi a csel benne. Az eddig költőként bemutatkozott, és kortársai közül számos díjjal, kitüntetéssel kiemelt Lanczkor Gábor első prózája izgalmas kérdéseket vet fel saját későbbi munkáit illetően.
Dugj meg, apa, majd azt mondom, Dallast néztem
Torey Hayden: Szellemlány. Göncöl Kiadó, 2009.
Nyilván sikerlistás könyv lett ez is. Mert az "igaz történet alapján"-logó könnyeket csal a szembe, gyomrot forgat, úristen, Sylvia Plath akkor vajon tényleg bekészítette-e a pohár tejet és a szendvicseket öngyilkossága előtt a gyerekeknek, ahogy Paltrow a filmben – lám-lám, a legjobb rendező mégis az élet.
Belém az ujját
Denis Robert: Boldogság. Budapest, Litkey és Tsa., 2003.
Adott egy kiégett, végtelenül hiú író és egy passzív, törődött, ám bizonyos fokig elkötelezett nő. Mindketten házasok. A férfi nemcsak kieszeli a legfurcsább pózokat, mint férfitársai, hanem beszél róluk, sőt csinálja is ezeket. Közben azzal áltatja magát, valakinek a négere akar lenni, pedig épp ellenkezőleg: négert keres. Ő biztonságban, a nő megfélemlítve érzi magát. Éjfél és hajnali öt között boldogok. Szigorúan csak szex, minden másból galiba lenne, tudják. Az lesz.
Szabadesés, hátborzongatás
Tóth Krisztina: Magas labda
Tóth Krisztina neve védjegy, 2009-es verseskötete rá is játszik erre. Hiszen a „magas labda” sem önmagában mint márkajelzés érdekes, hanem az általa generált mozgások, leütések vagy rájátszások az izgalmasak. Ezzel persze nem a kötet súlyát kenem el, csak jelzem, a versekből mintha vaktérkép rajzolódna ki, amin a költő tapogatózik. Ennek a látszólagos bizonytalanságnak is oka van, miközben „áll az idő és néz, a szeme se rebben” (Havak éve), holott Tóth Krisztina tudja, amit tud és tudja az olvasó is, a legpontosabb topográfusok egyike.
Eleven tragédia
A királydrámák nem mennek ki a divatból. Shakespeare dominanciája vitathatatlan, azonban előfutárának érdemei sem kétségesek. Azt, amit Shakespeare létrehozott, dramaturgiát, jellemábrázolást és viszonyrendszereket illetően, Thomas Kyd Spanyol tragédia című művében is megtaláljuk. A Budapesti Kamaraszínházban Lukáts Andor rendezése éppen erre hívja fel a figyelmet, s egy olyan előadás jön létre, mely jogosan állhat Shakespeare Hamletje mellé.
Hamupipőke szorgalmasan maszturbál, és élvezi
Önök? Hol? Este, reggel, netán ha van szabad fél órájuk? Segédeszköz? És utána van bűntudatuk vagy közben? Természetesen erről sem illik beszélni. De mielőtt elkattintana, nyájas Olvasó, tisztelje meg magát egy őszinte válasszal, kérkednie nem kell vele úgysem. Hogy igen, mert igen, a kádban, az ágyban, például vasárnap, és aztán kedden, de bűntudatot már rég nem.
A világ beteg, de az élet szép - FINITO EGYKÉPP
Lopott ötlet, lopott mennyország. Ha rosszmájú akarok lenni, Mácsai Pál gátlástalanul nézőcsalogató darabot rendezett az Örkény Színházban. Biztos kézzel választott darabot, biztos kézzel osztotta ki a szerepeket – kár, hogy a kínrímeket Romhányi nem írhatta át.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés