bezár
 

Felhasználói adatlap

-- kabai lóránt --

felhasználói adatlapja

kabai lóránt portfólióját ide kattintva éred el.

kabai lóránt által feltöltött cikkek:

Egy hét alatt a világ fog sarkából kidőlni
Terézia Mora: Az egyetlen ember a kontinensen (fordította: Nádori Lídia). Magvető, 2011. 427 oldal, 3490 Ft
Darius Kopp, Terézia Mora regényének főszereplője az ezredforduló (anti)hőse, keletnémet szocializáció után egy számítástechnikai világcég egyetlen, a kontinensen élő és működő alkalmazottja — dacosan hedonista, megszállottan technofil, már-már szentimentálisan, de gyakran hanyag és egoista módon szerelmes is. Majdhogynem magunkra ismerünk benne.
Műút 2011026
A Műút júliusi, 2011026-os számát Málik Roland emlékének ajánlják a szerkesztők.
Berlinben van valami Hobbitfalvából
beszélgetés Kemény Istvánnal
Párperces könyvfesztiváli videóinterjú készítése helyett hónapokon keresztül elektronikus levelek sorát váltottuk, kérdésről kérdésre haladva — többek között a technikától való ódzkodásáról, a Berlin feletti égről, a társadalom hiperinflációjáról, a családon belüli költősűrűség emelkedéséről is beszélt nekünk Kemény István.
Krómsárga szvit
Raymond Carver: Befognád, ha szépen kérlek?, fordította: Barabás András, Magvető, 2011.
„Életemre és írásmódomra közvetlenül és közvetve sem gyakorolt semmi akkora hatást, mint az, hogy két gyermekem van” — mondta egyszer Raymond Carver. Ám mielőtt összevonnánk szemöldökünket e mondat és a Carver-szövegek látszólagos ellentétén elcsodálkozva, hozzáteszem: arra utalt, hogy a család számára leginkább „nyomasztó felelősségtudatot és folyamatos zaklatást” jelentett.
Zárt világ
Bodor Ádám: Az utolsó szénégetők, Magvető, 2010; 162 oldal, 2490 Ft
Az új Bodor-kötet úgy új, hogy régi, de a „régi” ez esetben (sem) jelent elavultat vagy érdektelenségre méltót: számomra egyértelműnek tűnik föl, hogy a Bodor-korpusz minden darabja egyfajta állandó jelenidejűségben létezik, mind a tartalom felől nézve (olvasva), mind pedig az alkotói gyakorlatot tekinte (írva és újraírva).
Pollágh beszél, mesél, varázsol
November 18-án k.kabai lóránt mutatta be a Műcsarnokban Pollágh Péter negyedik kötetét, A Cigarettást az alább olvasható bekezdésekkel, melyekből kiderül, Pollágh hogyan beszél, miként mesél és miért varázsol olykor.
Kultúroltás — őszi dózis
Külföld, kultúra, kibeszélés Pécsett
Az ŐSZI DÓZISSAL folytatódik szeptember 11-én és 18-án az áprilisban megkezdett KULTÚROLTÁS: az egyetemközeli Pécs-decentrum Kulturális Egyesület mániáinak oltogatása két új reménybeli pécsi decentrumban.
El nem használt világ
Lakatos István: Lencsilány
Az utóbbi hat-nyolc évben végre komolyan megindult valami változás a magyar képregényszakmában: a megjelenések számának emelkedése, a rendezvények, a szaklapok, a recepció mind sokat tesz azért, hogy a boldogabb vidékeken kilencedik művészetnek nevezett műfaj Magyarországon is polgárjogot, komoly státuszt nyerjen, még ha az elit kultúra mindmáig legalábbis gyanakvással szemléli. Pontosabban szemlélte: az idei Képregényfesztiválra megjelent kötetével egy magyar képregényalkotó talán megtette a legtöbbet, amit ez ügyben lehetett.
Quimby: egy év unalom
Quimby: Ajjajjaj; Lármagyűjtögető
Nem tudom, jó-e a kérdésfeltevés módja, de mi lenne vajon a megfelelően éles káromkodás, amikor a vérbeli, régi rajongó igazán szarul érzi magát attól, amit kap? Szégyellje magát? Vegye ki a lejátszóból, és felejtse el? Alighanem az utóbbi megoldás lesz a megfelelő, jótékony felejtés következik, míg nem érkezik gyorsan valami tényleg izgalmas anyag a Quimbytől.
1989(–1990), te csillag! (III.)
Vágvölgyi B. András: 1989
Kis sorozatunk harmadik részében ismét egy „belső” perspektívára tekintünk rá: a rendszerváltozás eseményeiben aktívan résztvevő szerző a Magyar Narancs egyik alapítója, Hunter S. Thompson magyar fordítója, az idén elsőfilmessé is avanzsált publicista, Vágvölgyi B. András naplóregénye 1989. január elsejétől december harmincegyedikéig követi nyomon az eseményeket.
Újabb tájgyakorlatok
Kiss Noémi: Rongyos ékszerdoboz. Utazások keleten
Egy utazó mindig elcsíphető fényeket keres. És ha véletlenül nem találna, hát saját maga gyúr majd ilyeneket, ezeket hagyja maga után az ismeretlenből ismerőssé tett idegenben: mintegy feldíszíti látogatása helyét valami (nem feltétlenül „látható”) emléknyommal, fényemlékkel.
Műút 2010018
Megjelent a Műút új, 2010018-as száma.
Mese nincs
Ljudmila Ulickaja: Történetek állatokról és emberekről
Az egyszerű olvasó gondban van, amikor a végére érve becsukja ezt a szép könyvet. Három történetet olvasott, állítólag meséket, de eléggé elbizonytalanodik e tekintetben. Újra belelapoz, gyönyörködik a képekben, majd azon gondolkodik, mit is jelentene az, hogy „mese”? Keresgél emlékei között, tanulmányaiban próbál fogódzót találni, fellapoz egy szakkönyvet, rákeres a neten. És egyre nagyobb zavarban van.
A műnek nem szükséges elkészülnie
Elképzelés — A magyar konceptművészet kezdetei. Beke László gyűjteménye, 1971
Ha elfogadjuk, hogy adott esetben a mű maga lehet "pusztán" a saját elképzelésének dokumentálása, azaz a művészetről alkotott szokványos fogalmainkat kiterjesztjük arra az esetre, hogy bármely művészeti ág képviselője félretéve bevett eszközeit, és a hagyományos esztétikai szemléletmód helyett a tisztán gondolati-fogalmi megalkotottságot tartva szem előtt érvényes művészeti produktumot hozhat létre, akkor helyben is vagyunk.
Műút 2010017
Megjelent a Műút idei első száma.
1989(–1990), te csillag! (II.)
Mile Lajos: Saját bőr (rendszerváltó történetek)
A rendszerváltozásra visszatekintő kiadványok közül a „külső szemlélő” tapasztalatait rögzítő dokumentumregény (Lieve Joris: A melankolikus forradalom, erről lásd: 1989[–1990], te csillag! [I.]) után most egy „belső megfigyelő”, a történésekben aktívan részt vevő Mile Lajos visszaemlékezéseit lapozzuk át.
1989(–1990), te csillag! (I.)
Lieve Joris: A melankolikus forradalom
A rendszerváltozás huszadik évfordulója környékén jócskán felszaporodtak a témához szorosabban vagy lazábban kötődő publikációk, kiállítások és egyéb rendezvények. A könyvtermésből most egy „külső szemlélő” riportkötetét, a Holland Irodalmi Társaság által Henriette Roland Holst-díjjal jutalmazott A melankolikus forradalom című tényregényt (a szerző saját megfogalmazása szerint „nonfiction-regény”) vesszük szemügyre.
Mámorkeringő és pánikbariton
Rutkai Bori és a Specko Jedno: Whatevergreens — Édesmindegy szerenádok
„Szomorú voltam és bűnös, nem is tudom, melyik jobban”, amikor először találkoztam a Specko Jednóval (ráadásul akkor még Special Gizda volt a zenekar neve), persze kerestem már az alkalmat, elvégre az ország egyik (szerintem pedig a) legjobb gitárosa játszik itt, na és, persze, egy különös jelenség viszi a vállán szerző-előadóként a produkciót, a hiperaktív Rutkai Bori. Az imént idézett Gyere, Isten című dal máig is nagyon kedves nekem, de most meg itt van a kezemben a második lemezük, Édesmindegy szerenádok, stimmt, Whatevergreens; whatever, what ever…
„Magamat nem ölelhetem”
Menyhért Anna: Szelence (Palatinus, 2009, 66 oldal, 1600 Ft)
A legkönnyebb most nyilván az „akasztják a hóhért” közhelye lenne, hiszen az eddig elsősorban kritikusként és irodalomtudósként ismert, ám az utóbbi másfél-két évben számtalan verset publikáló Menyhért Anna első szépirodalmi kötetéről, a Szelence című verseskönyvéről van szó.
Megjelent a Műút 2009016-os száma
Megjelent a Műút idei utolsó, 2009016-os száma.
Abszolút pozitív, szilánkos para
Beat Dis: Proof Positive
Nem csak hiperneurotikus pillanataimban kapok elő - terápiás céllal - nem kevésbé neurotikus hangzású lemezeket, s ezek között is van egy pár, melyeket különösen gyakran hallgatok meg. A Beat Dis lemezei mindenképpen ilyenek, s különösképp a legutóbbi, Proof Positive című forog mostanában sokat otthon.
On the Wrong Side of Hell
Marilyn Manson a Volt Fesztiválon (2009. július 4.)
A posztmodern ikon, a botrányművész, a fogyasztói társadalom és az egyházak legfőbb bírálója, a Sátán földi helytartójának kikiáltott rocksztár is fellépett a soproni Volt fesztiválon. Bár ne tette volna.
A Pokol és annak tüze
RZA a Dürer-kertben (2009. július 3.)
A Wu-Tang Clan zenei mindenese és egyik első számú MC-je, számtalan szólólemez producere, filmzenék (Szellemkutya, Kill Bill) szerzője, a Gravediggaz frontembere, a színészként is fel-feltűnő (Szellemkutya, Kávé és cigaretta, Amerikai gengszter), jelenleg a filmrendezéssel kacérkodó, számtalan aka-nevet használó Robert Fitzgerald Diggs július harmadikán emlékezetes hangversenyt adott a Dürer-kertben. Az ezúttal jótékony homályba nem burkolózó tudósító személyes élménybeszámolója következik.
Ekszpedíció tu Székelylend
Open Stage: Székelylend
Történt egyszer, volt egy nagy robbanás, lett utána egy világ, amolyan bolygók köröztek a csillagok körül, meg lett a Föld, s egyszer csak, na nézd, hogy szökik, „a világ új hangot ütött meg” – s lett az ember, természetesen a székely (Homo Szekujensz Szekujensz), neve Pesta („ezzel még csajozni se lehet, ezzel a névvel egy kötés retket se tudok venni”), aki egyből hont foglalt, s ahogy az idő továbbra is telt, történt vele egy s más, lett belőle polgármester Kapornyáson, és így tovább, és így tovább (hovatovább netovább: még egy ufó is leszállt a fotballpályán, sőt Pesta és családja a Holdat is megjárta).
A kicsinyes apa súlyos árnya
Charles Bukowski: A kezdő
Ha most jól hangzó szalagcímeket akarnék írni, az szerepelne itt, hogy „Végre fény derül Bukowski közismert alteregója, Henry Chinaski első húszegynéhány évének történéseire! Szörnyű gyermekkor! Könyörtelen iskolaévek!” De nem akarok semmi jól hangzót írni, mert hősünkhöz hasonlóan magam sem állhatom az ilyesmit, de még az írókat se nagyon kedvelem.
Kispokol
(Marcel Ruijters: Inferno — Pokoli színjáték, ford.: Balogh Tamás, Nyitott Könyvműhely, Artcomix, 2008; 127 lap, 2600 Ft.)
Képzeljük el azt a nem igazán képregényszerű, könyvnyi víziót, melyben egy fiatal holland rajzoló újraálmodja Dante közismert látomását a túlvilágról, s mely mű aztán most Hollandiában az év képregénye lett! Mit látunk? Látunk valamit? Netán egy nagy, sötétlő erdőt? Hmmm.
Gyerekblekkdzsekk
Ficsku Pál: Gyerekgyár
Bulvár Kund és harmadik felesége, Paula gyermeket szeretne. A férfi spermái azonban „satnyák”, a nőnek pedig elzáródott a petevezetéke. Így lombikprogram mellett döntenek, melynek eredményeként egy különnemű ikerpár lát napvilágot.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés