bezár
 

Felhasználói adatlap

Felhasználó által feltöltött tartalmak:

Minden korban kell egy ellenség
Makranczi Zalánt Herzl Tivadar és Roosevelt után Szókratészként láthatjuk viszont a Spinoza legújabb produkciójában, A védőbeszédben. Az előadás kapcsán a monodráma nehézségeiről, az ítélethozatal érvényességéről és a jövőbeli tervekről beszélgettünk a színésszel. 
Parádés haláltánc
Kétségtelen, hogy az idei Tavaszi Fesztivál egyik legjobban várt produkciója a John Malkovich nevével fémjeleztt Just Call Me God. Mégis meglepő, hogy a zenés színházi előadás különlegessége sokkal inkább a színészi játékból fakad, semmint a történet látszólagos mélységéből.
Az egész létezésünk kihívás
Egyetlen alkalommal, április 9-én láthatja a közönség Alföldi Róbert legújabb rendezését, a Passio XXI-et. A modern passiójáték főszereplőjével, a Jézust alakító Szabó Kimmel Tamással a darab aktualitásáról, az újítás lehetőségeiről és a történet magváról beszélgettünk.
Semmi sem biztos az ember életében
2017. március 5-én a Radnóti Miklós Színházban mutatták be Shakespeare egyik legritkábban játszott drámáját, a Téli regét. Valló Péterrel, az előadás rendezőjével az interpretációk kérdéséről, az újítás igényéről, illetve az idő és a képzelet viszonyáról beszélgettünk.
A semmi mindensége
„A pokol pedig a földön van, és életnek hívják” – Tar Sándor talán legkultikusabb mondata nyer igazolást a Stúdió K színpadán. A Horváth Csaba rendezte Szürke galamb ugyanis nem fordítja ki négy sarkából az életet, sokkal inkább hangsúlyoz, kiemel és egybemos különböző emberi viszonyokat, ideológiákat, társadalmi patthelyzeteket: az alaptörténet groteszkságába a valóság színtiszta árnyalata vegyül.
Mínuszban vagyunk
A Radnóti Színház idei első bemutatójának rendezőjével, Alföldi Róberttel beszélgettünk. Mouawad Futótűz című darabja egy olyan nyomozásba enged betekintést, amely a múltbéli borzalmak egész sorát vetíti elénk, kibomlanak a polgárháború és a menekültkérdés egymásba fonódó, megszüntethetetlennek látszó konfliktusai, miközben tisztán megmutatkozik, hogy a szónak nagyobb ereje van, mint hinnénk. Az interjú középpontjában a múlttal való szembenézés, a jelen kérdései, és legfőképpen maga az ember áll.  
Szembenézni azzal, ami körülvesz
Virginia Woolf Orlandójában minden megkérdőjelezhetővé válik: a nőiség, a férfiasság és maguk a határok is. A Trojka Színházi Társulás még inkább aláhúzza ezt a szűnni nem akaró változást, adaptációjuk egyszerre játszik az érzelemmel és az emberi gondolkodás korlátaival. A Staféta pályázat keretében létrejött előadásról a címszereplőt alakító Petrik Andreával beszélgettünk.
Nincs élet önbecsapás nélkül
Voltaképpen egészen kiábrándító, hogy Molière majd’ háromszázötven éves komédiája, A képzelt beteg ma éppolyan érvényes, mint megírása pillanatában. Mintha az emberiség nem változna semmit, csak futná ugyanazokat az egymást metsző köröket. A Budapest Bábszínház is érzi ezt, Alföldi Róbert rendezése pedig ezúttal kérdezés helyett markánsan, kíméletetlen naturalizmussal mutatja fel társadalmunk orvosi bizonyítványát.
Egymásba futó határvonalak
Hol vagyunk mi ezekben a festményekben most, a 21. században? - erre a kérdésre keresi a választ az idei Textúra. 2014-ben a Szépművészeti Múzeum indította útjára azt a programsorozatot, amelynek immár második éve a Magyar Nemzeti Galéria ad otthont. Az idei rendezvény megtartotta jól működő hagyományteremtő gesztusait, ugyanakkor mégis valami izgalmasan újat láthat az, aki jegyet vált az időn és téren átívelő túrára.
Mindenkinek megvan a maga Moszkvája
Csehov Három nővére számtalan kultikus feldolgozást tudhat magáénak, itthon legutóbb Bagossy László rendezésében elevenedett meg az Örkény István Színház színpadán. Az előadás kapcsán a legkisebb nővért, azaz Irinát alakító Zsigmond Emőkével beszélgettünk a csehovi szövegmondásról, a szeretet hiányáról és a mi Moszkvánkról.
Csak szórakozás és más semmi
Nagy klasszikusok színpadra állításánál ösztönösen várunk valami újat, valami aktuálisat, amiért ismét rólunk tud szólni a több száz éve született darab.  Különösen igaz ez akkor, ha a szerző olyan drámaóriás, mint Moliére. A Katona József Színház legújabb bemutatója, A nők iskolája Ascher Tamás rendezésében könnyed szórakozást kínáló, igényes produkció.
Elrajzolt életek
Dés Mihály 2013-ban megjelent regénye, a Pesti barokk igencsak nagy port kavart az irodalmi körökben. Ugyan lehet vitatkozni a mű hitelességéről, a szerkesztés gördülékenységéről, a nyelvi megformáltságról, ám egy valamit leszögezhetünk: sorai nem szellemeskedőek, hanem ízig-vérig humorosak. Valószínűleg éppen ezért látott benne fantáziát az Orlai Produkciós Iroda is, a színpadi változatot az előadást színészként is jegyző Kern András készítette.
Gogol felsőfokon
Vannak olyan talányok, amelyek megfejtésével időnként mindannyian próbálkozunk. Ilyen például az is, hogy vajon mi őrültünk-e meg, vagy a világ körülöttünk? Gogol 1834-es története, az Egy őrült naplója is erre igyekszik választ találni, és most, 2016-ban talán aktuálisabb, mint eddig bármikor, ahogyan erről a Jurányi Ház produkciója is tanúskodik.
Vegytiszta szórakozás a Radnótiban
Szeptember 17-én ellepték Budapest utcáit a színház szerelmesei: harminc teátrum nyitotta meg kapuját, hogy egyetlen óriási társulatként beindítsák az új évadot. A programkínálat igen széles skálán mozgott: kulisszajárások, improvizációs játékok, vizsgaelőadások, szakmai beszélgetések és nyílt próbák várták az érdeklődőket.  
Nem tudunk jól gyászolni
Mindig jó, ha egy darabról lehet beszélni, mert az azt jelenti, hogy megmozgatta a sima felszínt. A Radnóti Színház Lear királyáról pedig nemcsak lehet, de kell is. A Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai beszélgetésének keretében Alföldi Róbert, Kováts Adél, Nádasdy Ádám, Schneider Zoltán, Martin Márta és Pál András válaszolt Veiszer Alinda és a közönség kérdéseire.  
A tizennégy Trepljov
Az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó szervezősége különös figyelmet fordított arra, hogy az ország fiatal színészhallgatói kifejezhessék, mit is gondolnak a kortárs színházcsinálásról. A Zsótér Sándor rendezte Sirály pedig mindent elmond a témáról, amit csak lehet.
Tabutörés
Udo Ulfkotte szeret olyan témákkal foglalkozni, amelyek a társadalom és a politika elevenébe vágnak. Tizenegy hónappal ezelőtt A megvásárolt újságírók bemutatójának kapcsán már járt Budapesten, a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon pedig friss könyvében, A menekültiparban felvázolt gondolatait fejtette ki az érdeklődőknek.
Vadkelet
A Twister Media öt újdonsággal érkezett a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, ezek közül pedig minden bizonnyal Gustáv Murín Maffia határok nélkül című munkája váltotta ki a legnagyobb visszhangot. Ez korántsem meglepő, hiszen már a cím is számos kérdést felvet, Murín pedig eljött, hogy megválaszolja őket. A beszélgetésen az írón kívül Vályi-Horváth Erika, a könyv fordítója, Értékes Krisztosz, a Twister Média képviselője és Vályi István szerkesztő is részt vett.
A közvetlen kapcsolat irányába
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál ismét kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy megismerjük szomszédos országaink kortárs irodalmát. A szerb kultúrát ezúttal Dragan Velikić képviselte, akinek neve már ismerős lehet a hazai közönség számára, hiszen azon túl, hogy számos munkája jelent meg magyar nyelven, 2014-ben díjat is nyert szemléletes Budapest-ábrázolásáért. A beszélgetés során többször említette, milyen szoros viszony fűzi őt Magyarországhoz, mi pedig, kihasználva az alkalmat, irodalmi kötődéséről kérdeztük. 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés