bezár
 

Felhasználói adatlap

Felhasználó által feltöltött tartalmak:

Áthelyezett súlypontok
A kritikus, az irodalomtörténész, az esztéta vagy bárki, aki a szövegekkel, a szövegek egymáshoz való viszonyával, netán a szövegek kanonizációjával foglalkozik, még ha zseniálisan végzi is a dolgát, nem író. Épp ezért különösen fontos minden olyan irodalomtörténeti mű, amelyet író hozott létre – és épp ezért valószínű az is, hogy egy író által írt irodalomtörténetben néha máshol lesznek a súlypontok, mint azt a jelenlegi kánon ismeretében gondolnánk.
Anyakönyv, fájdalomtörténet
Mit kezdjünk az aparegények fényében az első anyaregényekkel? Vizsgálhatjuk-e az aparegényektől, a magyar irodalom kedvenc hipertémájától függetlenül ezeket? Fel kell-e merülnie valamiféle összehasonlítás szükségességének? A kérdések és válaszok elsősorban Zeke Gyula A Bécsi úton című regénye kapcsán születtek.
De akkor mégis hová tegyük Lázár Ervint?
Pompor Zoltán új Lázár Ervin-monográfiája a lehető legalaposabb munka. Szintetizálja az eddigi Lázár Ervin-értelmezéseket, kísérletet tesz a sajátos írói szövegvilág működési elvének leírására, és megkísérli a lázári erkölcsiség mibenlétét: a „hétfejű szeretetet” mint a mesék, novellák, meseregények rendezőelvét és végső erkölcsi tanulságát meghatározni.
A harmadik utas
A végtelenségig lehet vitatkozni azon, hogy az író személyének, jó vagy rossz hírének, legendájának, élettörténetének van-e jelenősége a mű befogadása szempontjából. Máshogy olvasom-e az Iskola a határont, ha tudom, hogy Ottlik a kőszegi alreálba járt, helyesen dekódolok-e egy magyarra fordított kínai regényt, ha sem a szerzőről, sem a közegről, amelyben íródott, nem tudok... Van azonban egy speciális műfaja az irodalomnak, amelynél ez a kérdés nem merül fel: a napló.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés