bezár
 

film

2010. 05. 16.
A vérrel pingált Báthory-szürreália
Juraj Jakubisko: Báthory - A legenda másik arca
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Báthory Erzsébet, a magyar "vérszívó" szépség az öröklét spirituális és felvilágosult úrnőjeként gyógyít, kotyvaszt és irányítja birtokait a szlovák képvarázsló, Juraj Jakubisko vérbő szerelmi és rémdrámájában. Színpompás vérfürdője szemvidító látvány, egy rakás avítt celluloid darabbal a felszín alatt.
Juraj Jakubisko – a betiltott szlovák újhullám sodró lendülettel és féktelen kreativitással megáldott alkotója – esetében nem újdonság az a szürrealitást és valószerűséget vegyítő szemlélet, amellyel a „keleti Fellini” a „Kárpátok női Draculájához” közelít. Báthory Erzsébet megtépázott karaktere, akivel kapcsolatban a magyar közvélemény valahogy különösen érzékeny a „vámpírdáma” brutális és perverz (kitalált vagy valós) személyiségvonásaira, Jakubisko két és fél órás krónikájában kap némi esélyt arra, hogy a mágikus képkockák ellenére hiteles történelmi személyiségként is funkcionáljon a filmművészetben, még akkor is, ha maga a film távol áll a historikus pontosságtól. A három részre tagolt Báthory-produkció ugyanis, amire itthon sokat kellett várakoznunk a forgalmazási problémák miatt – tudniillik a Budapest Film által lefújt forgalmazást végül maga, a Jakubiskofilm volt kénytelen átvállalni –, nem átallja látványorgiába fullasztani saját magát. Bár ez a nem kis költségvetésből „összedobott” festészeti háttér-reneszánsz azért igencsak szemrevaló.

Juraj Jakubisko: Báthory - A legenda másik arca
 
Ebből fakadóan az eredeti helyszíneken forgó mozi legnagyobb érdeme az autentikus környezet és a művészi értékkel felruházott néprajzi couleur locale, mely lépten-nyomon freskódíszeket, színes kerámiákat és luxuskelméket szór Erzsébet „lábai elé”, és szemléletessé teszi azt a folklorisztikus kavalkádot, amit Jakubisko az esztétikumon kívül mással csak nehézkesen, közhelyekbe ütközve tölt meg. Báthory a népi ezotéria kellékeivel körülvett alakként konspirál a javasasszony Darvuliával (Deana Jakubisková-Horváthová), sőt, maga is vajákos színben tűnik fel, aki saját rajzaival és megjegyzéseivel telerótt orvosi könyvéből gyógyítja népét. A reneszánsz polihisztor asszonykép és a feminisztikus, erőskezű politikusnő üdvözlendő fejlemény, a kiegészítőként tálalt hajdani kellékek viszont, amik a gyilkos, szexéhes Báthory-ról festettek népszerűen expresszív képet, úgy tűnik, elszakíthatatlanok a magyar grófnő személyétől.

Juraj Jakubisko: Báthory - A legenda másik arca
 
A hatalmas parókával és észbontó ruhakölteményekkel karakterizált Báthory-alak bonyolultabb nőszemély, mint elődei, és a sokak által kifogásolt Anna Friel sem alakít rosszat a demitizálni vágyott „vámpírgrófnő” alakjában, de a legnagyobb jóindulat sem lát többet kaotikus, önismétlő kavalkádnál Jakubisko filmjében. Elbaltázott csatajelenetek, agyonpoetizált szerelmek és félrecsúszott gegek ölik meg a látvány által sugallt harmóniát. Erzsébet és (az egyébként homoszexuális) Caravaggio románcától kezdve a grófnőt leleplezni akaró (sielő, görkorcsolyázó) szerzetesekig lehetetlen, szürreális események vonják kétségbe a feldolgozás hitelét, és akkor a hangulatfestés szempontjából is másodvonalbeli horror-képekről még nem is ejtettem szót. Én magam nem is törődnék a költségvetés kérdésével – mert hát sokan, sok helyen kifogásolták, hogy ilyen sokból csak ennyire futotta –, de azért sajnálom, hogy a Jakubisko-féle zsenialitás csak periodikusan bukkan fel a két és fél óra alatt. A rendező legjobb filmjeit jellemző elrajzoltság ebben a produkcióban sajnos nem mindenhol szerencsés megoldás, mert a szlovák „varázsló” sok helyen belefullad a kreatív eszközökbe.

Juraj Jakubisko: Báthory - A legenda másik arca
 
A sokoldalú készítői hozzáállással megrendezett Báthory – A legenda másik arca stíluskeveredéshez nyúlva próbálja körüljárni azt a bizonyos „másik arcot”, amit a címben aposztrofál. A történelmi háttér, ami Erzsébet politikai szerepére is jókora hangsúlyt helyez, úgy beszéli el a grófnő életében felbukkanó nagy történelmi személyiségeket – férjét, a „Fekete Bégnek” nevezett Nádasdy Ferencet (Vincent Regan) és az Erzsébet vesztét okozó Thurzó Györgyöt (Karel Roden) –, hogy közben átfonja ezt a szerelmi historikus szállal, avagy a Caravaggióhoz fűződő románc álomszerű képeivel és a szürreális ezotéria rémségesen vonzó kockáival. Ám még mindig nincs vége a stilisztikai orgiának, hiszen a két bohókás szerzetes, Petr (Bolek Polívka) és Cyril (Jirí Mádl) érdekes találmányaikkal a burleszk hangvételét idézik fel, igen bárgyú módon. A stílus több fonala összefonódik ugyan, de szerkezetileg nem koherens, nem érik össze a sok hang és a sok szín a Jakubisko-féle Báthory-portrén.

Juraj Jakubisko: Báthory - A legenda másik arca
 
Erzsébet – aki Jakubisko szerint egy történelmi felmenője örök élet iránti vágyát hordozza magán –, ebben a filmben kimászik abból az egyoldalúra kotyvasztott, évszázados vérlegendából, amit köré szőtt az utókor, ám nem kapunk választ arra, hogy továbbra is gyilkosként értelmezzük-e a grófnőt, vagy tudós reneszánsz értelmiségi asszonyként, aki a test gyógyító főzeteit használva vér helyett csupán csipkebogyó lében fürdött. Láthatjuk Báthory Erzsébet szinte összes arcát, a kegyetlen, természetes drogokat szürcsölő gyilkos úrnőtől a bohém, intellektuális, politikus szépségig, de Jakubisko misztikusan lebegteti a rémtetteiről híres magyar nőalak konkretizálását, teljes felmentését. Kastélya kertjét ugyan cselédlányok szétaszott hullái díszítik, mégis kérdőjeleket hagy bennünk az a sok-sok kádnyi csipkebogyó főzet…
 
 
Báthory - A legenda másik arca / Bathory
 
Színes, szlovák-cseh-angol-magyar-amerikai filmdráma, 138 perc, 2008
 
Rendező, forgatókönyvíró: Juraj Jakubisko
Szereplők: Anna Friel, Karel Roden, Hans Matheson, Vincent Regan, Franco Nero, Bolek Polívka, Jirí Mádl, Deana Jakubisková-Horváthová
 
Forgalmazó: Jakubiskofilm
nyomtat

Szerzők

-- Bükki Linda --


További írások a rovatból

A 74. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál
Mehran Tamadon: Ahol nincs isten & Legrosszabb ellenségem
Hayao Miyazaki: A fiú és a szürke gém

Más művészeti ágakról

Szálinger Balázs volt a Költőim sorozat vendége
Paweł Pawlak: Ancsa, avagy vázlatok tüsszögő svájcisapkával, Pagony, 2024
A Corvina Kiadó Plautus: Hét komédia című kötetéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés