bezár
 

film

2012. 06. 11.
Pincemély
Markus Schleinzer: Michael
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Markus Schleinzer szűkszavú, fojtott levegőjű kamaradrámája egy középkorú, osztrák férfi életébe enged bepillantást. A biztosító cégnél dolgozó Michael aszociális viselkedése folytán képtelen integrálódni, emberi kapcsolatokat építeni a munkahelyén, egyhangú munkája végeztével pedig mindennap hazatér kertvárosi otthonába, melynek pincéjében egy tízéves kisfiút tart fogva. A film tavaly a Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálma jelölést kapott.
Az osztrák néplélek lassan kezdi feldolgozni a sokkot, amit az elmúlt években megrendítő számban napvilágra került esetek okoztak, melyekben gyanú felett álló, tisztes polgárokról derült ki, hogy fiatal gyerekeket, lányokat, esetenként egész családokat őriznek saját pincéjükben. A kriminalisták, pszichiáterek és szociálpszichológusok után most a művészeken a sor, hogy segítsenek szembenézni a történtekkel, s ezzel feldolgozhatóvá váljon a borzalom.



A korábban Michael Haneke mellett dolgozó Markus Schleinzer rendkívüli módon magáénak érezte a feladatot, minthogy első önálló alkotását nem csak rendezte, de a forgatókönyvet is ő maga jegyzi. A film középpontjában Michael áll; a zavart elméjű, pedofil hajlamú férfi változatlan mindennapjait bontja ki a szótlan jeleneteket, hétköznapi, üres pillanatokat egymás mellé helyező antidramaturgia. Legyen bármily bizarr a tény, ezt a filmet valóban egy középkorú, beteg férfi életének unalmas állandósága szervezi. A pincebörtön lakója a történet kezdetekor már ki tudja, mióta szenved fogvatartójánál, a kialakult rutint hosszú ideig semmi sem zavarja meg, hiányoznak a váratlan fordulatok és a feszített drámaiság. Ez a kissé távolságtartó, s éppen ezért gyötrően őszinte ábrázolás teszi igazán kegyetlenné, s ezzel maradandóvá a filmet. A statikus beállítások, a minimálisra fogott párbeszédek, az egyébként megérthetetlen ember motivációinak felvillantása és a hosszú, befelé koncentráló hallgatások töltik ki a játékidőt. Mindenfajta drámai cselekmény a film utolsó harmadáig várat magára, addigra viszont a néző megérti, hogy ez a torokszorító szituáció is éppúgy válhat mindennapos gyakorlattá, ahogy bármi más a világon. Azáltal, hogy elveszi a helyzet drámai élét, gyomorforgató hatásossággal éri el, hogy a néző kénytelen legyen elfogadni mindazt, amit lát.



Schleinzer munkáján jól érezhető Haneke markáns stílusának hatása. A nemi erőszak és a fizikai brutalitás nyílt ábrázolását mindvégig kerüli a film, ám annak ellenére, hogy a valódi borzalmak a képmezőn kívülre szorulnak, az iszonyat aurája egyetlen percre sem enyhül. Ellenkezőleg, a nézőben sokkal erőteljesebb hatást ér el néhány remekül időzített vágással és ellenpontozással, mint a direkt ábrázolással, e tekintetben tehát a Funny Games méltó utódjának bizonyul.



A Michael éppen annyira megdöbbentő és felzaklató, mint a valóság maga. Az a valóság, amelyben megtörténik, hogy egy negyvenes hivatalnok tízéves kisfiút ront meg a saját otthonában. A történet céltalanul halad előre, csakúgy, mint a mindennapi élet. S bármennyire erőteljes – és jogos – a nézői kívánság, a film nyitott befejezése sem hozza el számunkra a megváltást.


Michael
Színes, feliratos, osztrák film, 96 perc, 2011.
18 éven aluliak számára nem ajánlott

Rendező: Markus Schleinzer
Forgatókönyvíró: Markus Schleinzer
Operatőr: Gerald Kerkletz

Szereplők: Michael Fuith (Michael), David Rauchenberger (Wolfgang),  Gisella Salcher (Christa)

Bemutató dátuma: 2012. június 7.
Forgalmazó: Vertigo Média Kft.

 
nyomtat

Szerzők

-- Dombai Dóra --

Dombai Dóra az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom, valamint filmtudomány és esztétika szakán végzett. Rendszeresen publikál filmkritikákat, elemzéseket és társadalmi témájú esszéket. Érdeklődési területe a kortárs magyar filmművészet, a feminista kritika és a környezetesztétika.


További írások a rovatból

Denis Villeneuve: Dűne – Második rész
Jonathan Glazer: Érdekvédelmi terület
Beszélgetés Hevér Dániel rendezővel és Kertész Zsanett forgatókönyvíróval a Valami madarak című filmjükről

Más művészeti ágakról

Paweł Pawlak: Ancsa, avagy vázlatok tüsszögő svájcisapkával, Pagony, 2024
Határátkelés címen rendezték meg a Kis Présházban öt kortárs költő közös estjét
art&design

Múzeum készül Mexikóvárosban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés