bezár
 

irodalom

2019. 02. 04.
A halál egy piros telefon
Élet-halál maraton Lakásszeminárium
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
A halál egy piros telefon A Lakásszeminárium őszi és tavaszi féléve között Zuglóból a Nyitott Műhelybe költözött egy alkalomra, hogy tágabb közönség előtt is megmutatkozhasson. Nemcsak a helyszín volt rendhagyó, hanem a klasszikus program menete is, hiszen a két házigazda, Halász Rita és Visy Beatrix mellett több vendégelőadó is szerepelt a maratoni előadássorozaton, továbbá a napot felolvasás zárta. A január 26-i alkalom élet és halál tematikája köré szerveződött, amelyet az irodalom, képzőművészet, film illetve színház felől közelítve jártak körül, némi marhapörkölt, borscs valamint töltött káposzta illata kíséretében. 

Visy Beatrix Örkény egy kevéssé ismert kisregénye, a Rózsakiállítás (1977) kapcsán kérdezett rá a halál ábrázolhatóságára. Mivel a szövegben egy dokumentumfilm forgatásán dolgoznak (tervezett címe Meghalunk), ezért a filmelmélet felőli olvasat is relevánssá vált az interpretáció során. Visy felhívta a figyelmet arra, hogy az esztétikai kérdések mellett az irodalmi mű kordokumentumként is értelmezhető, mely megoldásaiban az uralkodó politikai rendszer lenyomatait hordozza. Örkény regényének hibriditása nemcsak a különböző művészeti ágak megidézésével opponál, hanem azok kódjait is aktiválja: különböző típusú szövegeket alkalmaz (interjú, levelek, kritika a regényben forgatott filmről), amelyek ebben a kontextusban a montázstechnika irodalmi megvalósításaként értelmezhetők. A regény kikezdi a halál, lényegében a valóság ábrázolhatóságát, az objektivitás ellehetetlenülését, és azt szuggerálja, hogy nincsenek egyéni történetek, még a halál sem egyéni, csak egy színrevihető modellként képzelhető el.

Halász Rita a képzőművészeti példákon át mutatta be Krisztus halálának ábrázolását, a fókuszt a testhelyzetre téve. Az előadó rámutatott arra, hogy sok esetben azért ábrázolták a kereszten élőként, hogy abból egyértelművé váljon, hogy feltámadt. A II. századi szamárábrázolástól, Grünewald csúnya Krisztusán át elérkezünk a kívánatos férfitesthez. A reneszánszból ismert halál erotikája a krisztusi reprezentációkon is megtalálható, sok esetben fallikus hasizommal, vagy ágyékkötő alá rejtett erekcióval. 

A klasszikus első féltáv után következtek a kerekasztalok, az első meghívott Hermann Veronika volt, akivel Visy és Halász kiemelten a szülés ábrázolhatóságát boncolgatták. A többnyire közhelyes, stilizált példákon túl nehezen tudtak olyan példát említeni, amely ténylegesen kezdtek volna valamit a jelenséggel. Halász Rita a szkeptikus pontot erősítette, és feltette a kérdést, hogy van-e bármiféle kuriózuma vagy tétje az ábrázolásnak. Felvetődött a rossz anya kérdése (Bad moms), az anya, aki nem szereti a gyerekét (az Aranyélet harmadik évadában Janka). Abban mindhármuknak megegyezett a véleményük, hogy Mészáros Márta Kilenc hónap című filmje elemelkedett a szokványos reprezentációktól., úgy tűnik viszont, hogy sem magyar, sem nemzetközi kontextusban átütő alkotás nem jött létre ebben a témában. A szeminárium résztvevői aktívan csatlakoztak a beszélgetéshez, személyes élményeket, tapasztalatokat megosztva. 

Lakásszeminárium

A szülést a halál váltotta fel, Pass Andrea Eltűnő ingerek című darabja és rendezése kapcsán beszélt személyes történetének megírásáról és traumafeldolgozásról, ugyanakkor a beszélgetések között átjárás is megképződött hiszen a rendező korábbi, Napraforgó című munkája éppen a rossz anyát, az anyaságtól menekülő nőt állítja a fókuszba. Pass arra vállalkozott legutóbbi munkájában, hogy a betegséget, konkrétan a pillangódaganatot dramaturgiai eljárásként használja, a valós elemeket intertextusokkal társítja. 

Az élet-halál bináris oppozíciójából úgy tűnik, hogy egyértelműen a halál kerekedik felül, hiszen a maratont záró nyolc felolvasóból (Bakos Gyöngyi, Halász Rita, Harag Anita, Posta Marianna, Schein Gábor, Szeifert Natália, Terék Anna, Turi Tímea) főként ez utóbbi tematizálódott, de természetesen a születés, szülés tapasztalata is megjelent. Úgy tűnik, hogy az irodalomban könnyebben, klisémentesebben működik a megjelenítés, mint a vizuális művészetekben.

Lakásszeminárium

A Lakásszeminárium tavaszi témája a tudatállapotok lesz, az első alkalom középpontjában a szeszt helyezték az előadók. Bővebb információkért érdemes követni a rendezvénysorozat Facebook-oldalát.

Nagy Hilda (1995): irodalomtörténész, kritikus. A kolozsvári BBTE-n szerzett magyar és orosz szakos diplomát. Jelenleg az ELTE Irodalom- és kultúratudomány mesterszak végzős hallgatója, modern magyar irodalom szakirányon. Minden érdekli, aminek köze lehet a betegségnarratívához.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Nagy Hilda --


További írások a rovatból

irodalom

Amikor egy csapat művész öt napra elfoglalja Kámot Amikor egy csapat művész öt napra elfoglalja Kámot
Ilyen volt a III. Nyolc Ág Művésztábor
irodalom

Thaiföld és Peru közt félúton – otthon Thaiföld és Peru közt félúton – otthon
Görömbölyi Dávid Haverok, buli, Buddha című kötetének bemutatója
irodalom

huszonegyedik #8 huszonegyedik #8
Túl ismerős, túl távoli: David Attenborough Climate Change – The Facts
Dékány Dávid: Dolgok C-hez

Más művészeti ágakról

színház

A beszéd nagyon komoly automatizmusunk A beszéd nagyon komoly automatizmusunk
Interjú Kelemen Márta logopédussal, beszédtechnika tanárral
art&design

Ami általános, ami emberi Ami általános, ami emberi
Interjú Ember Sárival lehetséges megközelítésekről, utazásokról, önazonosságról, piaccal való megbékélésről
A Fausttól a Szívlapátig. Kortárs könyvek a középiskolában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés