bezár
 

film

2008. 09. 16.
A határátlépő – Mundruczó Kornél
Portré
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A határátlépő – Mundruczó Kornél Színész, színház- és filmrendező, forgatókönyvíró. Filmjeit színházszerűnek, színházi produkcióit filmszerűnek (is) tartják. Sok szempontból határokat feszeget, a „felfeslési pontok” izgatják, hiszen a határ nemcsak választóvonal, a határ egyben átmenet is, és mindez a legegyszerűbb ősi mítoszokat és klasszikus formákat használva is működtethető.

Az idei évben számtalanszor felkaphattuk a fejünket a neve hallatán: a Delta szemlés és Cannes-i sikere után a szakmai és a közönség zsűri szerint is a Frankenstein-terv lett a POSzT legjobb előadása, Monori Lili pedig a legjobb női főszereplő díját vehette át. Augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével (polgári tagozat) tüntették ki a fiatal rendezőt. A Delta magyarországi premierje kapcsán Mundruczó Retrospektív lesz a Cirko-Gejzírben, ami remek lehetőség a filmjeivel még csak most ismerkedőknek, illetve azoknak is, akik újranéznék őket, mert sajnos elég nehezen hozzáférhetőek. (A Nincsen nekem vágyam semmi csak VHS-en jött ki, és ezen kívül csak a Szép napokat adták ki, illetve A 78-as szent Johannája látható még a Jött egy busz DVD-n). Ehhez kapcsolódva mi is összeszedtük a legfontosabb színházi és filmes produkcióit, valamint néhány színházi és filmes határátlépést. Néhányba bele is lehet nézni, és érdemes is mindazoknak, akik már nem emlékeznek Mundruczó Kornélra a Szomszédok Sziklai Pétereként, vagy a Delta kapcsán kíváncsiak a hozzá szorosan kötődő rövidfilmekre, a Kis apokrif no. 2-re vagy a Rövid ideig tartó csendre.
Delta-ház - Fotó: Grósz Enikő
Színész

1998-ban végzett színész szakon. Játszott színházban - olyan vizsgaelőadásokban, mint a Patkányok (rend. Zsótér Sándor), Hagyjál békén Krapatnek (rend. Máté Gábor), vagy a Bécsi erdő (rend. Ascher Tamás). Cratiano volt az Alföldi Róbert által rendezett A velencei kalmárban (Tivoli, 1998) és Bulanov Gothár Péter Erdőjében (Radnóti, 1999). Szerepelt tévéfilmekben és sorozatokban – mint a Szabadulásra ítélve (rend. Tényi István, 1996), a Szomszédokban ő volt Sziklai Péter, Mágenheim Julcsi barátja (rend. Horváth Ádám, 1999 - 4:10-nél Mundruczó Kornél „álnéven”), és a Kisváros egyik részében is feltűnt (Keresd Charlie-t! rend. Balogh Zsolt, 2000), legutóbb pedig Az igazi halálban (rend. Pacskovszky József, 2007).

Mozifilmekben is lehetett látni – Jancsó Miklós két filmjében is, az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénélben (2001) és az Ede megevé ebédemben (2006). A Szezonban pornó operatőrként tűnik fel (rend. Török Ferenc, 2004), és ugyanebben az évben a József és testvéreiben is szerepet kap (rend. Jeles András, 2004), a Lányokban pedig ő Péter (rend. Faur Anna, 2007). Játszott rövidfilmekben is: Faur Anna két rövidfilmjében a Nukerben (2002) és az Apuban (2005), valamint a Főpróbában (rend. Tóth Csaba, 2003), és a Biancoban (rend. Kiss Rudolf Péter, 2006). 
Ede megevé ebédem - Mucsi Zoltán és Mundruczó Kornél

Színházi rendező

Rendezett felolvasószínházat - az Egy szobalány Londonbant (Millenáris, 2003. január) és a Nibelung-lakóparkot (Millenáris, 2003. március) - és operát is (A tisztességtudó utcalány, Átrium mozi, 2003. október). A Nibelung-lakóparkot „színházi előadásként” is bemutatták (Budavári Sziklakórház, 2004. október, majd Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet). Sinead Morrisey verseiből vers-estet hozott létre (Zérus - Sinead Morrisey versei, Trafó, 2005. április), valamint színpadra állította Camus Caliguláját (Radnóti, 2006. május), Szorokin A jegét (Trafó, 2006. szeptember, majd Nemzeti Színház - 2008. szeptember 26-án lesz a bemutatója) és az általa és Bíró Yvett által írt Frankenstein-tervet (Bárka - Konténer, 2007. október).

Filmrendező

Filmrendező szakon 2004-ben végez. Már az egyetemi évek alatt számos rövid- és dokumentumfilmet rendezett – Minőségét megőrzi (dokumentumfilm, 1998), Wolf 7031 (rövidfilm, 1998), Vörös hold (rövidfilm, 1999), Haribo-hariba (rövidfilm, 1999), Mi (rövidfilm), Izzad a tenyerem (dokumentumfilm, 2000), El Robador (rövidfilm, 2002).

Az Afta (rövidfilm, 2000 - innen letölthető) elnyerte a 32. Magyar Filmszemle (2001) legjobb kisjátékfilm díját, valamint sikereket ért el nemzetközi fesztiválokon is (Oberhausen ARTE díja, az Ökumenikus zsűri díja, Imola: első díj, Krakkó: a legjobb játékfilm díja, Cottbus: fődíj, Szentpétervár: a zsűri diplomája). A 78-as szent Johannáját (rövidfilm, 2003, a Jött egy busz öt szkeccs-filmjének egyike) meghívták a Cannes-i Rendezők Kéthete válogatásába 2003-ban. A Kis apokrif no. 1 (rövidfilm, 2003) az Ökumenikus zsűri díját kapja Oberhausenben (2003) és a 35. Magyar Filmszemle (2004) legjobb kisjátékfilm díját, a sorozat második része a Kis apokrif no. 2 (rövidfilm, 2004, rendezői diplomafilmje - első részlet, 2. részet, 3. részlet) pedig a Cannes-i fesztivál Cinéfondation szekciójába kapott meghívást 2004-ben. Legutóbbi rövidfilmje a Rövid ideig tartó csend (rövidfilm, 2005 - első részlet, 2. részet, 3. részlet) szintén egy szkeccs-film, a hat fiatal kelet-európai filmrendező által készített Elhagyatva, s megtalálva része.
 Szép napok - Tóth Orsi
Egyetemistaként már két nagyjátékfilmet is rendez. A Nincsen nekem vágyam semmi (1999) a 31. Magyar Filmszemle (2000) legjobb első filmje, és díjazzák a Mediawave-en is. A Szép napok (2002 - trailer) Locarnóban elnyeri az Ezüst Leopárdot (2002), a 33. Magyar Filmszemle (2002) különdíját, a külföldi kritikusok díját (Gene Moskowitz-díj), valamint Tóth Orsi kapja a legjobb karakterszínésznő díját. Fődíjat nyer Szófiában és Brüsszelben is (2003). Tóth Orsi, Polgár Tamás és Wéber Kata további díjakat nyernek a filmben nyújtott alakításukért (Essonne és Angers, 2004). Az Európai Filmakadémia pedig Fassbinder-díjra nominálta a filmet. Harmadik nagyjátékfilmje a 78-as szent Johannájából „továbbgondolt” operafilm, a Johanna (2005 - trailer) is számos díjat és elismerést kapott. Díjazták Brüsszelben (2005, L'Age d'Or – fődíj), Cottbusban (2005, elismerő oklevél), Puchonban (2005, legjobb színésznő – Tóth Orsi), Sevillában (2005, zsűri különdíja), a 37. Magyar Filmszemlén (2006, legjobb eredeti filmzene, női alakítás – Tóth Orsi, és operatőri díj), Aubagneban (2006, zsűri különdíja), Portóban (2006, zsűri különdíja, legjobb színésznő – Tóth Orsi). Világpremierje az 58. Cannes-i Filmfesztivál (2005) Un certain regard elnevezésű hivatalos programjában volt.

Legújabb filmjét, a Deltát (2008 - trailer) öt évvel ezelőtt kezdték el forgatni, de a Bertók Lajos tragikus halála miatt Lajkó Félixszel újraforgatott filmet talán szerencsésebb is külön filmnek tekinteni. (Annál is inkább, mert a „Delta 1.”, ha a tervek megvalósulnak, animációval kiegészítve látható is lesz majd, és az eddigi információk alapján úgy tűnik, sok szempontból párfilmje is lehet, mert éppen a „másik/éjszakai oldalát” láthatjuk majd a Deltának). A Delta nyerte a 39. Magyar Filmszemle (2008) Arany Orsó-díját, Gene Moskowitz-díját, és a legjobb eredeti filmzenéért járó díjat, valamint a 61. Cannes-i Filmfesztivál (2008) FIPRESCI-díját is. (Magyarországi mozi premierje szeptember 11-én lesz). (rövid részlet, és a Delta 2-ből is a végén)

Mundruczó Kornél mindezek mellett videoklipet rendez, orosz filmnapokat szervez, a hamarosan (szeptember 25-én) nyitó KINO-t üzemelteti. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje mellett Balázs Béla-díjjal is kitüntették (2003). Nős, két gyermek édesapja, és még csak 33 éves.
Delta


Nem színházi értelemben vett színház

Határátlépés történhet makroszinten, a színház és az élet, a színház és más művészeti ág, vagy mikroszinten, a színházi műfajok, színházi kultúrák, tradíciók és játéknyelvek sokasága között.

A színház és élet közötti határátlépés Mundruczó Kornél helyszínválasztásaiban is tetten érhető. Színpad és valóság kapcsolata szempontjából az eddigi rendezéseit két csoportra lehet(ne) osztani.

A Nibelung-lakóparkAz elsőbe azok tartoznak, ahol „valós” környezetet keres, többnyire olyan használaton kívüli épületeket, melyek már önmagukban többletjelentést hordoznak, és ezekbe íródik bele az előadás. A Tisztességtudó utcalány és a Caligula esetében ezek a helyszínek mozik (az Átrium és Metró mozi), a Nibelung-lakóparkot pedig a Budavári Sziklakórházban, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben, de egy németországi vendégjáték során egy elhagyatott rendőrkapitányságon is játszották.

A második "csoportba" A jég és a Frankenstein-terv tartozik, ahol az előadás kedvéért létrehozott „valóságos” környezetet láthatunk: A jégnél aprólékosan realista lakásbelsőt, működő fürdőszobával, a Frankenstein-terv „bérbe adott” konténere pedig csak azért válik gyanússá, mert közvetlenül a Bárka Színház mellett áll. Érdekes lesz, hogyan fog működni A jég a Nemzeti Színházban, hiszen a lakásbelső ugyan valóban áthelyezhető, de a Nemzeti Színháznak sajátos státusza miatt sokáig többletjelentése volt a többi színházhoz képest. Ez a státusz már tényleg újraértelmezésre szorul, A jéghez legalábbis is mindeképpen. Talán az Alföldi-féle vezetés talál is majd hozzá működő koncepciót.

A felolvasószínházak utáni első színházi rendezésekor egy, már önmagában igen összetett műfajhoz, az operához nyúl. A tisztességtudó utcalány, bár látszólag különbözőnek tűnik, mégis sok szempontból rokonítható a későbbi rendezésekkel. A „performance egy álságos kurváról, vagy az opera egy tisztességes prostituáltról” már a színpadon láthatóvá teszi a „felfeslést” is, hiszen a Sartre-Lendvay féle történet valósága fölött egy "fölétranszponált" változat is kirajzolódik, a szereplők ösztönénjét, a történet szexuális-szerepjáték-síkját bemutatva, ugyanakkor érzékeltetve a két sík átjárhatóságát is. A hatalom, az alá-fölérendeltségi viszonyok mibenléte a történet egyik kulcskérdése. Ez a Nibelung-lakóparknak is az egyik legfontosabb témája, valamint megjelenik a Caligulában is, de ehhez a témához kapcsolódik A jég szekta/manipuláció kérdése is. A zene fontossága az összes rendezésében megfigyelhető, ami A tisztességtudó utcalánynál nyilvánvalóan a műfajból is következik. Ki lehet emelni a Frankenstein-terv és A jég videoklipszerű betéteit, valamint igazán hangsúlyos, amikor A jég második részében a színészek zajokat-zörejeket is képeznek hangulatzeneként, vagy amikor az első részben az üvöltő zene a nézőpont meghatározására is képes (mikor Lapin fülhallgatóján keresztül mi sem halljuk a zene által elnyomott anyja szavait, csak a tátogó nőt látjuk). A Frankenstein-tervben, pedig a youtube-os videókat idéző beállítással is találkozunk. Az „alapanyagok” is speciálisak: a Nibelung-lakópark verses dráma, és A jég sem hagyományos regény, négy különböző stílusú részből áll. A jégben egy olyan „felfeslés” is bekövetkezik (Rába Roland és Péterfy Bori durva jelenete kapcsán), mely még abban is elbizonytalanít(hat), hogy hol a határ színész és ember között.




Létezésfilmek
 
Az olyan filmekben, amelyeket én magamban létezésfilmnek hívok, sokkal fontosabb, hogy két ember között mi alakul ki a kamera előtt, mint az, hogy egyébként jó-e a dialógus vagy nem annyira”. (Mundruczó Kornél) Ennek a fajta ábrázolásnak is köszönhető, hogy már első nagyjátékfilmje, a Nincsen nekem vágyam semmi is több tud lenni annál, mint hogy pusztán egy szubkultúra, a homoszexuális prostituáltak világának bemutatásáról szóljon. A pusztuláshoz vezető emberi kapcsolatok, a testvérrel, a szeretővel való viszony ábrázolásai a rendező mindegyik filmjében visszatérnek, csak kicsit másként. Motívumaiban minden film a korábbi folytatása, csak másfelől közelít, mást bont ki jobban. Mundruczó Kornél nagyon alapvető, ősi mítoszokat gondol újra. A Szép napokban és a Deltában megtalálható a tékozló(?) fiú visszatérésének motívuma, aki kívülről jött idegenként bajt hoz a közösségre, és ismétlődik a tilalomszegés és annak megtorlása is. A Johannában maga a figura a bináris oppozíciók hordozója: hogyan jelenhet meg egy olyan szereplőben a "jó", a "tiszta", aki előtte "rossz" és "romlott" volt? Mit kezd mindezzel a környezete? Képes-e felismerni és megtűrni johannát, vagy lehet, hogy a szentté válás pillanatában egyszerre el is lesz átkozva? A Johannában, már a téma miatt is, kitüntetett szerepet kap a test, de egyébként is jellemző Mundruczó filmjeire, hogy a teste(ke)n játszatja le a dolgokat, ez többnyire a perifériára szorult figurák helyzetéből is fakad, hiszen ők sokkal kevésbé verbálisan élik meg érzelmeiket. Ettől működik a Deltában magától értetődő természetességgel még a testvérszerelem is, ami azonban nem marad megtorlatlan, és nem (csak) a közösség verbális nem tetszés-nyilvánításához, hanem erőszakhoz vezet.
 Johanna - Tóth Orsi
Határátlépést egyszerre sok különböző aspektusban élhetünk át és tapasztalhatunk meg, ez mátrixélmény is lehet. Amint Mundruczó Kornél mondja: „Szoktam ezt a szót használni, amit nem sokan értenek: mátrixélmény. Mikor egy valakivel való találkozás hatására kinyílik a gondolkodásom, érzékelésem, de nem egy területen, hanem komplex módon…


Kapcsolódó cikkek


nyomtat

További írások a rovatból

Budapesti Nemzetközi Dokumentumfil Fesztivál, 2019. 01. 28–02.03., Cinema City Aréna
Radu Jude: Bánom is én, ha elítél az utókor
Reisz Gábor: Rossz versek

Más művészeti ágakról

Sarah Kane Cleansed című darabja az Ódry Színpadon
irodalom

Az Iskola a határon 60 éve Az Iskola a határon 60 éve
Fűzfa Balázs válaszol
színház

A halál geometriája A halál geometriája
Enyedi Éva: Lear halála – a Miskolci Nemzeti Színház előadása a Játékszínben
színház

Ember szeme nem hallott olyat, ember füle nem látott olyat Ember szeme nem hallott olyat, ember füle nem látott olyat
Szentivánéji álom a Szegedi Nemzeti Színházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés