bezár
 

film

2013. 02. 26.
Vígjáték, dráma, gengszterfilm – irány a filmklub!
Beszélgetés Géczy Dávid rendezővel – a filmklubok szervezőjével
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Vígjáték, dráma, gengszterfilm – irány a filmklub! Púder, Közhely, ISKOLA – három különböző találkozóhely a belvárosban, filmklubok helyszíne több héten át, ahol ismert rendezők alkotásai kerülnek bemutatásra. Ezidőtájt hétfőn Woody Allen, kedden Martin Scorsese, szerdán pedig a Coen fivérek remek alkotásaiból kapnak-kaptak ízelítőt a látogatók, de előkészítés alatt állnak újabb sorozatok. A filmklubok szervezője és moderátora, Géczy Dávid forgatókönyvíró és rendező beszél filmkészítőkről, filmgyártásról és saját munkáiról.
PRAE.HU: Honnan jött az ötlet, hogy filmklubot szervezz, és nem is csak egyet?

Ma Budapesten több helyen is folyik filmek retrospektív vetítése. Általában a XX. század nagy rendezői: Federico Fellini, François Truffaut vagy Pier Paolo Pasolini alkotásai kerülnek a nézők elé. Arra gondoltam, érdekesek lehetnek a mozikedvelők számára a mai kortárs filmesek munkái, ezért néhány hónappal ezelőtt három filmklubot szerveztem: Quentin Tarantino, Pedro Almodóvar és Jim Jarmusch filmjeiből. Ezek befejeztével és sikerükön felbuzdulva, januárban újabb hármast indítottam útjára, amelyekre szintén szívesen beülnek a nézők.

PRAE.HU: Milyen kritériumok alapján választottad ki az alkotókat, akiknek a műveiből válogatsz?

A választásnál az volt a legfontosabb szempont, hogy nemzetközi élvonalbeli alkotók munkái kerüljenek bemutatásra. Először a már említett amerikai és spanyol művészeket választottam, második körben pedig Woody Allen, Martin Scorsese, valamint a Coen fivérek lettek a befutók.

PRAE.HU: Mindannyian sikeres rendezők, komoly munkássággal a hátuk mögött. Nem lehetett könnyű a konkrét filmek kiválasztása.

Színes a paletta mindegyik filmkészítő esetében. Törekedtem az évek során klasszikussá vált, színvonalas darabokat elővenni, amelyek világosan értékelhetők nem csak tartalmilag, hanem esztétikai alapon is. Woody Allen esetében például korai munkáiból vetítünk néhányat, a hetvenes, nyolcvanas évek terméseiből. A Scorsese-filmeket barátommal, Balázsy Istvánnal válogattuk össze. A Coen testvérek fajsúlyos és szórakoztató darabjai közül nyújtunk át egy csokorral valót.

PRAE.HU: Családias környezetben, három különböző helyen folynak a vetítések, általában teltházzal, olcsó, illetve ingyenes belépés mellett. Az alkotások többsége még analóg technológiával készült, 35 mm-es filmtekercsre és klasszikus mozi-bemutatóra. Ma már azonban egyre gyakrabban vetítenek filmet DVD, illetve Blu-ray kópiáról. Szerinted a látvány így veszíthet minőségi értékéből?

A multiplex mozitermek ma már olyan komoly digitális felszereltséggel rendelkeznek, hogy a laikus néző már meg sem tudja mondani, hogy sima kópiáról, vagy úgynevezett Digital Cinema, magyarul digitális mozitechnika használatával megy a vetítés. Otthon egyelőre a Blu-ray a legjobb választás, de hamarosan itt a Blu-ray 4K, ami már talán a mozinál is részletesebb képet ad majd, hisz közelről nézzük.

PRAE.HU: Igen, mindennapossá vált a házimozi, de mára már az okostelefonok és a táblagépek is elterjedtek. A gyors Internet-hozzáférés pedig lehetővé teszi, hogy szinte bármikor és bárhol megnézhessük kedvenc filmünket. Mi erről a véleményed?

Bár rengeteg filmet el lehet érni a világhálón keresztül, nem hiszem, hogy kisméretű monitorokon kellene filmeket nézni. Először is ellene vagyok a kalózkodásnak, és nem támogatom a torrent oldalakról való illegális letöltést. A mai napig megveszem a DVD-ket, illetve ha már Blu-ray lemezen is megjelent az adott mozifilm, akkor azt részesítem előnyben. Vannak azonban régi klasszikusok, amikhez már sajnos csak a neten keresztül lehet hozzáférni. Az úgynevezett blockbustereket – ami jelentős anyagi sikert, jellemzően az USA-ban 100 millió dollár feletti bevételt elérő filmeket foglalja magába –, valamint a látványos alkotásokat és a művészfilmeket mindenképp csak moziban kellene megnézni, máskülönben sokat veszítenek az értékükből.

PRAE.HU: Milyen technikai elvárásoknak kell eleget tennie egy sikeres filmklubos közegnek?

Mivel mára megszoktuk a jó minőségű megjelenítést, mi is minden filmet lehetőség szerint házimozi színvonal szinten – HD képminőség és megfelelő sztereó-hangzás biztosításával – vetítünk DVD vagy Blu-ray kópiáról. A műszaki paraméterek mellett a családias hangulat sem elhanyagolható. Felfrissülésképpen mindhárom helyen színes az étel- és italkínálat, amiből válogatni lehet. Kezdés előtt mindig tartok egy rövid bevezetőt, ismertetve néhány fontos információt a rendezőről és az éppen bemutatásra kerülő moziról, majd a végén, kötetlen beszélgetés formájában elemezzük az egész filmet, illetve megtárgyaljuk az egyes jeleneteket. Így több élménnyel és ismerettel térhetnek haza a nézők.

PRAE.HU: Te magad is készítesz rövidfilmeket, mégpedig jellegzetesen bűnügyi, azon belül is gengszterfilm műfajban. Miért áll hozzád közel ez a stílus?

Ha megkérdeznénk a férfiakat, tízből kilenc biztosan azt mondaná, hogy a kedvencei között van a Keresztapa. Miért? Mert a gengszterek egyszerű fazonok: ösztönlények, akik sikeres, gazdag emberek módjára élnek. Megveszik amire vágynak, odautaznak ahova kedvük tartja, és emellett ellenségeiket is simán lepuffanthatják. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, szeretnénk dúskálni a pénzben, és néha mi is úgy érezzük: legszívesebben eltennénk láb alól egy-két figurát… Ez a műfaj közel áll a régi görög tragédiákhoz és Shakespeare drámáihoz, ahol fontos szerepet játszik a sorsszerűség és végzetszerűség. Michael Corleone alakja a Keresztapa című filmben, akit Al Pacino keltett életre, valahol olyan, mint Hamlet – az élete küzdelmekkel teli. Sajnos sok rövidfilm szenvelgő vagy érzelgős, a nagymama haláláról vagy a kismacska tüsszentéséről szól. Általában öt-tíz-tizenöt perces szösszenetek, amelyek könnyen benevezhetők fesztiválokra. Én ezzel szemben a kerek, egész történeteket szeretem, amelyek szórakoztatóak és elgondolkodtatóak is egyben, és nem baj, ha kicsit alaposabban fejti ki a karaktereket.

PRAE.HU: A Blood and High Heels, magyar címe Vér és tűsarok, jelen volt Cannes-ban a filmfesztiválon.


Ez a rövidfilm drámai keretek között, mégis humorosan igyekszik bemutatni egy hímsoviniszta főnök és titkárnője kapcsolatát. A főszerepeket Kamarás Iván és Sonia Couling játsszák. Az angol nyelven beszélő alkotás bekerült a 2012-es Cannes-i Filmfesztivál Short Corner szekció programjába, amivel régen dédelgetett álmom vált valóra: alkotóként is részt vehettem ezen a rangos filmünnepen. A film felkerült a Los Angeles-i Film Market listájára is.

PRAE.HU: Most milyen forgatókönyvön dolgozol? Számíthatunk esetleg nagyjátékfilmes bemutatkozásra?

A rövidebb alkotások után most átevezek a teljes estét betöltő mozik világába. Két játékfilmen is dolgozom: az egyik a Merülés az éjszakába (Diving into the night), amelynek ismét Kamarás Iván a főszereplője, a másik pedig Szabó Győző Toxikóma című könyvének lesz az adaptációja.
Balázsy István és Géczy Dávid a Scorsese filmklubon

PRAE.HU: A magyar filmvilág vérkeringésének részeseként mi a véleményed a kortárs magyar film műfaji palettájáról, illetve kik a példaképeid a filmkészítők közül?

Több műfaj jelenlétére lenne szükség. Eleve kevés magyar film készül, és ezek is általában a művészfilmek kategóriájába tartoznak. Hiányzik a vígjáték, dráma, sci-fi, horror, romantikus komédia és akár ezek ötvözete. A legnagyobb példaképem Szabó István, a fiatalabb kortárs rendezők közül pedig Pálfi György, Hajdu Szabolcs, Gigor Attila és Antal Nimród. A filmgyártás kulcsemberei a rendező és az operatőr, akiknek összhangban kell dolgozniuk és ki kell egészíteniük egymást a forgatás idején. Magyarország dúskál a nagyszerű operatőrökben. Csak néhány név a teljesség igénye nélkül: a legnagyobb magyar operatőrök közül Zsigmond Vilmos, Koltai Lajos, a fiatalabbak közül pedig Pados Gyula, Nagy András, Pohárnok Gergely, Garas Dániel és Dobóczi Balázs.

PRAE.HU: A filmkészítés egy összetett folyamat, aminek csak a végtermékét láthatják a mozinézők – ami vagy elnyeri a tetszésüket, vagy nem. Visszatérve a filmklubokhoz, ezek a találkozók milyen pluszt tudnak nyújtani a filmrajongóknak?

Fő céljuk természetesen az alkotók és filmjeik népszerűsítése. Segít jobban tájékozódni a mozivilág rengetegében. Sokszor előfordul, hogy valaki nagyon kedveli egy bizonyos rendező munkáit, de mivel nem kíséri teljes figyelemmel kedvence pályáját, előfordulhat, hogy nem néz meg egy-egy alkotást. Például kevesen tudják, hogy a Kasszandra álma (Cassandra's Dream), Ewan McGregor és Colin Farrell főszereplésével szintén Woody Allen alkotása, amely első bűnügyi pszichodrámájához, a Match Pointhoz hasonlítható. A jelenleg teltházas filmklubokon, az eredetileg tervezett történeteken kívül, további filmeket is levetítünk. A következő rendező-hármas Terry Gilliam, Tim Burton és Emir Kusturica, így a színes, élményekben gazdag esték tavasszal is biztosítottak lesznek. Az aktuális információkat a Facebookon követhetik nyomon. Tehát a filmklubokkal és a filmkészítéssel is egy a célom: szórakoztatni és elgondolkodtatni a kedves nézőket. Mindenkit szeretettel várunk!

Woody Allen filmklub a Púderben: 
http://www.facebook.com/pages/Woody-Allen-filmklub-a-P%C3%9ADER-ben/416435258433055
Tervezett záróvetítés: 2013. március 4. 20h, Férjek és feleségek

Coen testvérek filmklub az ISKOLÁban:
http://www.facebook.com/CoenFilmklubAzIskolaBan?fref=ts
Tervezett záróvetítés: 2013. február 27. 20h, Az ember, aki ott se volt

Scorsese filmklub a Közhelyben:
http://www.facebook.com/pages/Scorsese-Filmklub-a-K%C3%96ZHELY-ben/394518700637876
Tervezett záróvetítés: 2013. március 5. 20h, Casino

Hamarosan indulnak az új sorozatok. Információkért figyelje a Facebookot és a prae.hu programajánlóját!

A következő sorozatok középpontjában:
Terry Gilliam - a Púderben, Tim Burton - a Közhelyben és Emir Kusturica - az ISKOLÁBAN.

A leadben látható képet Kropf Attila készítette.
nyomtat

További írások a rovatból

Dr. Kárpáti György (szerk.): A vígjáték
2018. október 24-27., Primanima Elsőfilmes Animációs Fesztivál
Stefanie Brockhaus és Andreas Wolff filmje, A költőnő a Verzión
Ujj Mészáros Károly: X – A rendszerből törölve

Más művészeti ágakról

A Magyar Műfordítók Egyesületének programja a Magvető Caféban
És boldogan éltek? Mesehősnők utóélete, szerk. Szederkényi Olga, Budapest, Cser Kiadó, 2018
színház

Felfüggesztett ártatlanság Felfüggesztett ártatlanság
Büchner Woyzeckje a Szkénében Hegymegi Máté rendezésében


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés