bezár
 

építészet

2013. 02. 24.
Ház állott, most romkocsma
Csanádi-Csizmady-Olt: Átváltozóban (ELTE Eötvös Kiadó, 2012). Könyvbemutató: 2013. február 19. FUGA
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ház állott, most romkocsma Belső-Erzsébetváros a 19. században a módosabb pesti polgárság lakóhelye volt: a nagyvilági életérzés jelen volt a szecessziós, néhol klasszicista-historizáló homlokzatokban, a gangos udvarokban, a nagy belmagasságokban. Az idő azonban kikezdte ezeket az épületeket és azok lakóit is: ma az omladozó épületek romkocsmákká alakultak, ahol a zajos fiatalok és a csendre vágyó lakók folyamatos harcot vívnak egymással.
Az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában megjelent Átváltozóban című könyv e probléma mélyére ás le: a szerzők – Csanádi Gábor, Csizmady Adrienne, Olt Gergely – Belső-Erzsébetváros átváltozásának okait és annak következményeit elemzik, miközben olyan témákat érintenek, mint a kultúra és a gazdaság találkozása, a dzsentrifikáció, valamint a kulturális beruházás és társadalmi tőke egymáshoz való viszonya. A könyv erőssége, hogy többszörös értelmezési keretbe ágyazódik be: a fő hangsúly Belső-Erzsébetváros változásán, alakulásán van, de az elemzés egy tágabb kontextusba helyeződik, az itt jelenlevő folyamatok külföldi példák fénytörésében jelennek meg: a kulturális termelés London és Milánó esetében válik még világosabbá, a belvárosi terek rehabilitációját pedig New York, Bilbao, Berlin, Glasgow és Manchester példáin keresztül értelmezik a szerzők.



Az írás Belső-Erzsébetvároson belül is négy fő területre fókuszál: a Zsinagóga és a környéken levő bérházak, a tervezett Madách sétány sávja, a Klauzál tér és környéke, valamint a Király utcai lakóépületek képezik a könyv gerincét. E helyeken épültek a körgangos, belső udvarral rendelkező épületek, ahol a módosabb polgárság képviselői élték a mindennapjaikat. Ez a réteg azonban elszegényedett, már nem tudták finanszírozni e lakások fenntartását – mivel azok fokozatosan felértékelődtek –, így kénytelenek voltak új otthon után nézni. A házak pedig kiürültek és fokozatosan az idő martalékává váltak. Az épületek konfliktusokat generáltak: a kerület vezetősége le akarta bontani ezeket a bérházakat, viszont a civilek és a műemlékvédelmisek közbelépésének köszönhetően még ma is állnak. Jelenleg egy patthelyzet áll fenn: az omladozó épületeket ellepték a romkocsmák.



Fleischer Tamás a bemutatón kifejtette, hogy a könyv címe éppen erre az átmeneti állapotra utal: Belső-Erzsébetváros képe jelenleg a századelő szecessziójának világa és a jövőbeli korszerű és fenntartható város közötti szakadékban mozog. De vajon tényleg átmeneti állapotról van szó, ami az újba vezet? – teszi fel a kérdést az építőmérnök. Szerinte elképzelhető az is, hogy ez az állapot nem vezet sehová, hanem önálló értelemre tesz szert. Csanádi szerint ez az átmeneti állapot lehet a legrosszabb, ha feltételezzük, hogy az eljövendő új valami jobbat fog hozni. Viszont jelen esetben az átmenet pozitívként értelmezhető, ha figyelembe vesszük a romkocsmák mérhetetlen népszerűségét a fiatalok körében. Az ottlakók persze ezt a jelenséget kevésbé értékelik.



A könyv nagy figyelmet fordít a környék volt és jelenlegi lakóira, a tanulmányban a dzsentrifikáció problémája is előkerül. A korabeli elszegényedő réteg megőrizte ezeket az épületeket, viszont arra már nem volt pénzük, hogy fel is újítsák azokat. A környék viszont egyre inkább felértékelődik, így Flischer úgy fogalmaz, hogy egy jól hasznosított területen egy alulhasznosított élet jelenik meg. Az elszegényedő réteg kénytelen máshová költözni, e városrész kitaszítja őket magából, helyükre pedig új lakók – "a nyertesek" – érkeznek. Azonban ez az új réteg nem képes felismerni a környék előnyeit, hiszen csak a romkocsmák nyüzsgésére koncentrál. A könyv szerzői úgy látják, hogy valamiféle kompromisszumot kellene kötni a lakóknak és a szórakozni vágyóknak, mert csak így alakítható ki egy fenntartható terület, ahol jó élni és ahova jó eljárni, ami befogadó és ami egyenlő esélyeket biztosít a romkocsmák közönségének és a pihenni vágyó helyi lakosoknak is. Olt Gergely úgy látja, hogy ha megszűnne a környék lakhatási funkciója, akkor az egy igen nagy társadalmi csoport számára – egyedülálló anyák, autóval nem rendelkező családok stb. – jelentene veszteséget. Ugyanakkor a romkocsmák is fontosak, hiszen jelenleg ezek a szórakozóhelyek adják a környék karakterét és éppen ezért látogat el ide nagyon sok turista.



Videó: Klein László





Fotó: Bach Máté
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

építészet

Koncepció, kontextus, térbeliség Koncepció, kontextus, térbeliség
3h_3ház a Fugában
építészet

Így fedezd fel az épületeket díszítő geometriát! Így fedezd fel az épületeket díszítő geometriát!
Különutak - Karl-Heinz Adler és a magyar absztrakció
építészet

Vallásos és profán csodák tárháza: Gellérthegy Vallásos és profán csodák tárháza: Gellérthegy
Budapesti kultúrtörténeti séták III. Gellérthegy. Fekete Sas Kiadó, 2017, szerkesztette Saly Noémi

Más művészeti ágakról

irodalom

Történelemleckék és egyéb történetek Történelemleckék és egyéb történetek
Margó 2019 – Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve, Nádas Péter: Leni sír, Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak és Kukorelly Endre: CéCéCéPé
Majoros Nóra válaszai a prae.hu körkérdésére
gyerek

Hiteles a Szép csendben Hiteles a Szép csendben
Szakmai szervezetek ajánlják a Szép csendben című filmet
art&design

Arcátlan Arcátlan
Klímariadó! - 19. ARC Közérzeti Kiállítás


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés