bezár
 

építészet

2013. 05. 17.
A Strike első számának témája a szemét
Strike magazin, lapbemutató és kerekasztal-beszélgetés, 2013. 05. 14.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Strike első számának témája a szemét Kedd este végre belelapozhattunk a Strike építészeti magazin első számába, aminek fő témája maga a szemét, amit a város, a városi lét, az építészet, a kultúra szűrűjén keresztül értelmeznek az egyes írások. A lapbemutatót egy kerekasztal-beszélgetés követte, ahol a nyomtatott kulturális lapok jövőjét vitatták meg.
Azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt néhány évben nagymértékben megváltozott a városhoz való viszonyunk: mások az elvásáraink Budapest közterületeivel szemben, mint tíz évvel ezelőtt és maguk az építészettel kapcsolatos kérdéseink is átalakuláson mentek keresztül. Erre a metamorfózisra eddig csak az online felületek és blogok reflektáltak, ezért is tekinthető egyedülállónak a Strike magazin, ami ezentúl évente kétszer nyomtatott formában tárja elénk az új problémákat. Smiló Dávid, főszerkesztő a lapbemutatón elmondta, két évvel ezelőtt határozták el, hogy létrehoznak egy olyan nyomtatott lapot, ami valóban foglalkozik a várossal, és, ami a terek, építészeti helyek problémáira valódi megoldásokat kínál. Simló szerint az utóbbi évben egyre több szervezet és közösség alakult ki, akik törődnek a várossal, az építészettel és az épített terek minőségével. “Ennek köszönhetően a Strike magazint már nem úgy kell bemutatnom, mint egy eszeveszett újdonságot, ami majd átformálja a gondolkodásotokat az építészetről, hanem egy olyan közösség részeként, ami folyamatosan azon dolgozik, hogy az éptészetet és az épített tereket érthetővé és értelmezhetővé tegyék." A Strike fő célkitűzése, hogy átvezessen minket a régi gondolkodásból egy offenzívebb, aktívabb magatartásformába, hogy már ne csak szemlélői, hanem formálói is legyünk közvetlen környezetünknek.



A lapbemutató után Miklósvölgyi Zsolt különböző profilú kulturális lapok főszerkesztőivel beszélgetett a nyomtatott folyóiratok jövőjéről. Hajdu István, a Balkon főszerkesztője úgy látja, hogy virtualizált korunkban is van létjogosultsága egy nyomtatott lapnak, hiszen ezeknek a kiadványoknak libidójuk van: kézbe vesszük, lapozgatjuk, elhasználjuk a nyomtatott magazinokat. Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője megjegyzi, hogy náluk még nincs meg ez a fajta libidó, hiszen a magazinuk “csupán" 10 éves múltra tekint vissza. Az ő helyzetükben a nyomtatásnak sokkal inkább az a szerepe, hogy a képek és az illusztrációk magas minőségben és materiális formában jelenjenek meg. “Ennél a magazinnál a kép is nagyon fontos, és képeket online nem lehet normálisan nézni" - állítja a főszerkesztő. A Prizma magazinnál, mely négy éve működik, szintén más okból döntöttek a nyomtatás mellett: “végzős bölcsészként egy nyomtatott lappal leginkább az volt a célunk, hogy megmutassuk magunkat" - árulja el Pálos Máté.

Természetesen mindhárom médium nyitott az online megoldások iránt is. Hajdu elmondja, hogy ők már régóta virtuálisak akartak lenni és most végre sikerül ezt elérniük, hiszen szeptembertől a Balkon applikáció formájában is meg fog jelenni. “Nehéz volt erre elhatározni magunkat, viszont a kor követelményeként meg kellett hozni ezt a döntést, és a Strike-nak is azt javaslom, hogy tartson ki, és három szám után álljon át online-ra." - javasolja Hajdu. Topor és Pálos is úgy látja, hogy ma már egy magazinnak több lábon kell állni és fontos, hogy a materialitás mellett nyissanak az online felé is. Éppen ezért a Prizma nemcsak a kiadványt jelenteti meg, hanem emellett online felületet is működtet, filmklubokat és más rendezvényeket szervez, valamint könyvet is ad ki.



Miklósvölgyi ezután arra kérdez rá, hogy mennyire fontos, hogy egy magazin közösséget építsen ki maga körül, hogy saját, egyéni diskurzust hozzon létre. Hajdu elmondása szerint náluk a szerző dönt arról, hogy mi legyen az újsággal, mert a Balkont a szerzők - és nem a szerkesztők csinálják. “Nincs a szerzőnél fontosabb" - állítja, és ki is jelenti, hogy ők nem az olvasónak írnak, hanem az a céljük, hogy szerzők és szerzők között létrehozzanak egy diskurzust. A Balkon éppen ezért egy vállaltan arisztokratikus, elitista struktúra. Az Artmagazin ezzel szemben az olvasókat, az érdeklődő közönséget célozza meg és nem egy szűk szakmai réteghez szól. Az itt megjelent szövegek figyelembe veszik az olvasási szokások átalakulását, de a lap továbbra is igyekszik minőségi tartalmat előállítani. Az olvasócentrikus szövegek mellett természetesen sok eseményt is szerveznek, ami szintén egy erős közösséget alakít ki az Artmagazin körül. Pálos úgy látja, hogy az online felületek éppen arra jók, hogy kialakítsák ezeket a közösségeket: “az online felszabadítja a nyomtatott sajtót", hiszen így a materiális lap maximálisan a minőségi szövegekre koncentrálhat és a közösségépítést az online felületeken is elvégezheti.



Miklósvölgyi arra is kiváncsi, hogy az egyes lapoknál milyen hangsúllyal szerepel az építészet. A Balkon tíz éven át kísérletezett azzal, hogy írjon az építészetről, de végül arra jutottak, hogy Magyarországon nem létezik valódi építészeti kritika és építészet-eszétika, ezért leálltak az építészeti írásokkal. Hajdu szerint az is nagy probléma, hogy manapság az építészetet nagymértékben a politika határozza meg, ezért is kíván elhatárolódni ettől a témától. Az Artmagazin foglakozik építészettel, de csak kis százalékban, ezért úgy tűnik, hogy a piacon a Strike kuriózumként jelenik meg.

Strike, lapbemutató és kerekasztal-beszélgetés, MÜSZI, 2013. 05. 14.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

építészet

Koncepció, kontextus, térbeliség Koncepció, kontextus, térbeliség
3h_3ház a Fugában
építészet

Nagy vágyak földje Nagy vágyak földje
Bojár Iván András – Darabos György: Nagy Káli Könyv. Ivon Kiadó, 2015. 467 oldal.
építészet

Így fedezd fel az épületeket díszítő geometriát! Így fedezd fel az épületeket díszítő geometriát!
Különutak - Karl-Heinz Adler és a magyar absztrakció
építészet

A kitettség terei A kitettség terei
Szüts Miklós akvarelljei a Kiscelli Múzeum Templomterében

Más művészeti ágakról

irodalom

Családi hálók a Margó Vásárszínpadán Családi hálók a Margó Vásárszínpadán
Margó 2019 - Barnás Ferenc és Harag Anita
irodalom

Mosoly, sellők és sorok Mosoly, sellők és sorok
Margó 2019 – Umami, Darvasi László, André Aciman
Beszámoló a 16. Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválról
színház

Megtisztulás elvitelre Megtisztulás elvitelre
Ábel Stella Psyché-interpretációja. Monodráma, ami szó szerint a székhez szegez


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés