bezár
 

art&design

2011. 05. 02.
Új magyar képregénykötet fiatal szerzőtől
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Némajáték címmel önálló képregénykötete jelent meg Felvidéki Miklósnak, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) animáció szakos hallgatójának; a 21 éves szerző a hétvégi Magyar Képregényfesztivál egyik népszerű szereplője volt.
"Magyarországon képregényrajzolásból megélni nem lehet, a hazai színtér csak az elmúlt években erősödött meg kissé, és valóban sok a tehetséges alkotó. Az érdekes az lenne, ha ki tudnánk törni az országhatárokon, itthon ugyanis kicsi a piac" - mondta Felvidéki Miklós az MTI-nek.

Kitért arra, hogy a kis szubkultúrán belül még kisebb a magyar képregényeket olvasók köre. Mint hozzáfűzte, a képregényrajzolás itthon nem annyira szakma, inkább grafikusok egyfajta side-projektje, a hívő fanatikusok szerelme.

A 21 éves Felvidéki Miklós a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) animáció szakos hallgatója. Nagyon szereti a rajzfilmeket, de számára mindig is a képregény volt az első. Elmondása szerint saját gyűjteményében azon szerzők művei szerepelnek, akik inspirálták őt.

Ezek között említette a már Magyarországon is kiadott Hellboy-széria rajzolóját, az amerikai Mike Mignolát, a régi klasszikus amerikai comics-alkotók közül a Pókembert elkészítő Steve Ditkót, Hulk első megrajzolóját, a The Fantastic Fourral világhírűvé vált Jack Kirbyt, az alternatívabb Charles Burnst és Daniel Clowes-t, valamint az underground vonalhoz tartozó Robert Crumbot.

"A legnagyobb hatás talán Mignoláé, de a fiatalabbak közül Guy Davis rajzait is imádom, ő kétszer nyerte el a szakma legismertebb kitüntetését, az Eisner-díjat" - jegyezte meg Felvidéki Miklós.
Hangsúlyozta, hogy számára a rajz és a történet egyformán fontos egy képregényben, a saját esetében ráadásul mindkettőt ő jegyzi, nem is volt más választása.

"A Némajátékban részben azt a helyzetet próbáltam meg vázolni, hogy a képregényrajzoláshoz nem kell anyagi háttér, csak idő és lelkesedés. A sztori négy alkotó közös munkáját mutatja meg, ami nagyszerű dolog, igaz, én eddig nem nagyon dolgoztam csapatban. A főhős egy fehérre mázolt arcú, néma pantomimes, van egy bevezető epizód és három szereplő srác által írt rész, ezeket a negyedik illusztrálja. Mindhárom rész stílusa kicsit más, színvilágban és sztoriban is, a történet vége igazi katarzis" - idézte fel a szerző.

A Némajáték, amelyet a Nyitott Könyvműhely adott ki, Felvidéki Miklós egy gyerekkori képregénysorozatának remake-je, a főhős külsejét azonban átalakította és változott a sztori is.

"Első képregényem 17 éves koromban jelent meg egy hetilapban, miután díjat nyertem a Fumetto nemzetközi képregényfesztiválon.

Onnantól fogva rendszeresen jelennek meg munkáim a PinkHellben, a Magyar Képregény Akadémia és a Magyar Képregény Szövetség hivatalos lapjában és más helyeken, Noname című sorozatom például egy férfimagazinban. Van egy saját tabudöntögető fanzine-om, fénymásolva készülő rajongói lapom is, amelynek nemrég jött ki a második száma; ezeket fesztiválokon, börzéken áruljuk, illetve képregényboltokba kerül néhány tucat példányban" - mondta.

Terveiről szólva azt emelte ki, hogy érdekli a látványtervezés, a storyboard készítése animációs filmekhez, saját képregény megfilmesítésére viszont kevés lehetőséget lát. Tudja persze, hogy magyar alkotókat is alkalmaznak európai és amerikai stúdiók.

A 7. Magyar Képregényfesztiválra megjelent egy antológia is Call It A Day címmel, ebben finn, észt, lett és magyar alkotók képregényei szerepelnek, köztük Felvidéki Miklós rókakaraktere, Noname is.
"A következő kötet kapcsán sokféle irány felvetődött bennem, a dolog alapvetően az olvasói visszajelzéseken, az eladott példányszámon múlik, lehet esetleg a Némajáték folytatása, de akár Noname-történet is" - vetítette előre Felvidéki Miklós.

A 7. Magyar Képregényfesztivált szombaton rendezték a fővárosi Dürer Kertben. A rendezvényen holland, finn és észt alkotók is jelen voltak, akik egy képregénybajnokság keretében küzdöttek meg hazai társaikkal, "egymásnak eresztve" szuperhőseiket.

Több díjat is átadtak: Kép-regény kategóriában Vass Róbertet (az Ágoston, nukleáris baromfi című munkáért), Kép-novella kategóriában Fritz Zoltánt (a Korhelyhajhászat című műért), Kép-sor kategóriában Oravecz Gergelyt (a Blossza című képregényért) ismerték el. Az év legkiemelkedőbb teljesítményéért járó Zórád-díjat Futaki Attila vehette át.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

A glóbusz kibillentése A glóbusz kibillentése
The Great Globe - Csoportos kiállítás az aqb Project Space-ben
art&design

Értelmező szótár Értelmező szótár
Horváth László és Takács Máté Okkult Coaching című kiállításához
Interjú Máté Bencével természetfotózásról, lesekről és technikákról, környezetvédelemről
Cséfalvay András: Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad

Más művészeti ágakról

Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Mindenből lehet meríteni Mindenből lehet meríteni
Interjú Maurer Dórával külföldi élményekről, lehetőségekről, fordulópontokról és képzésekről
irodalom

Amikor egy csapat művész öt napra elfoglalja Kámot Amikor egy csapat művész öt napra elfoglalja Kámot
Ilyen volt a III. Nyolc Ág Művésztábor
Ari Aster: Fehér éjszakák


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés