bezár
 

art&design

2011. 07. 13.
Megnyílt az India-ház a fővárosi állatkertben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Veszélyeztetett indiai oroszlánokat, a szubkontinensen őshonos csíkos hiénákat, valamint szilvafejű papagájokat is megtekinthetnek a látogatók a szerdán megnyílt India-házban a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Az egykor a vadmacskák otthonául szolgáló, 1912-ben épült ház felújítása tavaly kezdődött meg a Fővárosi Állat- és Növénykert beruházásaként, amelynek keretében nemcsak az állattartó helyeket korszerűsítették, hanem egy olyan kiállítást is létrehoztak, amely az indiai, ázsiai oroszlánok több évezredes kulturális hatásait, valamint több más érdekes információt is bemutat a látogatóknak a szubkontinens évezredes civilizációjából.

Az épületet Gauri Shankar Gupta, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete, Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Srila Sivarama Svami Maharaja, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének vezető lelkésze, valamint Persányi Miklós, az intézmény főigazgatója nyitotta meg.

Persányi Miklós elmondta: az állatkertben összesen mintegy 150 olyan állatfaj él, amely az Indiai Köztársaság területén vadon is előfordul. A főigazgató megemlítette, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykertben, amely Magyarország egyik legfontosabb turisztikai attrakciójának számít, az elmúlt évek fejlesztései nyomán számos Indiában őshonos állat kapott otthont, az indiai vadkutyákat, antilopokat, zebukat, ludakat, vörös pandákat az úgynevezett India zónában láthatja a közönség.

A főigazgató kiemelte: az állatkert nemcsak biológiai ismeretterjesztést folytat, hanem megmutatja azon vidékek kulturális értékeit is, ahonnan az állatok, növények származnak. Persányi Miklós rámutatott, a ház legfontosabb lakóinak az indiai oroszlánok számítanak, amelyek az ázsiai oroszlánok "utolsó megmaradt hírmondói".

Jelenleg csak az északnyugat-indiai Gudzsarát államban él néhány száz példány belőlük. A faj továbbélését az állatkertek is próbálják biztosítani, reményeik szerint a fővárosi állatokat sikerül tovább szaporítani. Persányi Miklós megemlékezett az állatkert régi időkbe visszanyúló "indiai hagyományairól" is, valamint kitért arra, hogy szerdán India-napot tartanak, este fél kilenctől koncertek lesznek és három táncelőadást is láthatnak az érdeklődők.

Srila Sivarana Svami lelkész a ház bejáratát díszítő szoborról elmondta: az oroszlánon ülő, sokkarú istenalak Durga Devit, a pusztítás, a fenntartás és a teremtés istenét ábrázolja. "Durga Devi segít változtatni életképünkön, hogy megtanuljunk békésebb, szeretetteljesebb, istenibb életet élni" - vélekedett.

Gauri Shankar Gupta nagykövet köszöntőjében megemlékezett India és Magyarország történelmi kapcsolatairól, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly novemberben megnyílt az Indiai Kulturális Központ az indiai nagykövetség mellett, az idén az India-ház révén pedig újabb fontos épületet avathatnak. "Ez a két fontos esemény szimbolizálja a két ország kiváló kapcsolatait" - fogalmazott a nagykövet.

Hóvári János helyettes államtitkár hangsúlyozta: a beruházás erősíteni fogja a két ország közti párbeszédet. "A misztikus és megismerhetetlen India földje immár két évszázada honfitársaink sorát vonzotta a páratlan szépségű országba" - fogalmazott a politikus, megemlékezve többek közt Kőrösi Csoma Sándorról, Stein Aurélról, Baktay Ervinről. Mint fogalmazott, az India-ház révén Magyarországon is könnyebben hozzáférhetővé válnak "a titokzatos India kincsei".

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes kiemelte: a budapesti, a szecesszió stílusjegyeit magán viselő intézmény egyike a világ legszebb állatkertjeinek. "Úgy vélem, napjainkban újra reneszánsza van keletnek" - fogalmazott, példaként megemlítve a népszerű keleti gyógymódokat, bölcseleti munkákat, valamint a magyarok újra és újra meginduló őshazakutatását.

A főpolgármester-helyettes arról is beszélt, hogy az indai kultúra számos szimbólumot örökített Európára. Mint fogalmazott, az indiai oroszlán nemcsak a szubkontinens egyik jelképe, de szinte minden európai uralkodóház címerállata is, még II. András magyar király címerében is fellelhető ábrázolása.

Az indiai oroszlány élőhelyét, a Gudzsarát államban lévő Gir-erdőt 1965-ban nyilvánította védettnek az indiai kormányzat. Az elmúlt években gyarapodó populáció mintegy négyszáz állatból áll. Előkészítés alatt áll egy visszatelepítési program is, amelynek keretében Madhja Prades államban, a Kuno Vadvédelmi Területen létrehoznának egy másik vadon élő állományt.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

A Phaeton tündöklése és bukása
art&design

Éhesen alszik a tranzitzóna Éhesen alszik a tranzitzóna
Az emlékezés installációja Waldsee-ben (A 2B Galéria Waldsee 1944 című kiállításáról)
Erdély Jakab: Anyád hogy van? Diplomakiállítás Dr. Geréb Ágnes életéről
art&design

Ismeretlen ismerősök Ismeretlen ismerősök
Minden múlt a múltam. #huszadikszázad #privátfotó #Fortepan a Magyar Nemzeti Galériában

Más művészeti ágakról

Interjú Flesch Andrea jelmeztervezővel lehetséges utakról, pályakezdésről, tanítványokról, aktuális munkákról
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Ami általános, ami emberi Ami általános, ami emberi
Interjú Ember Sárival lehetséges megközelítésekről, utazásokról, önazonosságról, piaccal való megbékélésről
Mészöly Ágnes válaszai a prae.hu körkérdésére


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés