bezár
 

art&design

2011. 07. 22.
A nándorfehérvári diadalra emlékeztek
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az emlékezetpolitika fontosságáról, a nándorfehérvári diadal üzenetéről, július 22. emléknappá emeléséről és a déli harangszóról is szóltak a résztvevők azon az emlékülésen, amelyet a nándorfehérvári győzelem 555. évfordulóján, pénteken tartott a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum.
Az eseményen Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az emlékezetpolitika fontosságára hívta fel a figyelmet, mint fogalmazott, "a történelem segít a jelent könnyebbé, a jövőt világosabbá tenni".

A főigazgató üdvözölte a nándorfehérvári diadal nemzeti emléknappá emelését, valamint emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán a török és a magyar nép számos alkalommal szövetségesként küzdött, az ostrom óta eltelt több mint ötszáz évben a török-magyar barátság megerősödött. Csorba László kitért arra is, hogy a nemzeti emlékezet fontos összefüggésekre hívja fel a figyelmet.

Példaként megemlítette, hogy az 1956-os forradalom után elmenekülő magyarok Olaszországban mindenhol október 23-ára emlékező plakátokat találtak, e napon halt meg ugyanis Kapisztrán Szent János, a Nándorfehérváron küzdő keresztes hadak vezetője.

Felidézte, az 1956-os magyarok azóta minden évben részt vesznek a Capestrano községben október 23-án tartott ünnepi körmeneten, így emlékezve a forradalomra, valamint Kapisztrán Jánosra.

L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke Ady Endre 1908-ban írt szavaival arra emlékeztetett: nem biztos, hogy a jelenlegi nemzettel, néppel felállítható lenne egy olyan győztes had, mint egykor Kapisztrán Jánosé volt. A képviselő szerint Magyarország kulturális, politikai deficittel küzd, amelyért mindenki felelős, a politikusok, az értelmiség, de még a kétkezi dolgozók is.

L. Simon László Klebelsberg Kunó kultúrpolitikust idézve leszögezte: a kultúra kellő anyagi és szellemi támogatása nélkül a kulturális deficit tovább növekszik, ami könnyen vezethet a társadalom egyensúlyának a felbomlásához, radikalizálódáshoz, a politikai színvonal további csökkenéséhez.

A politikus szerint a nándorfehérvári diadal legfőbb üzenete, hogy nem elég szavakban kifejezni a hazaszeretetet, "tenni, cselekedni kell a hazáért". Rámutatott, a nemzetek akkor bomlanak fel, ha a hazafiság érzete már nem védi meg az állampolgárait a nehéz időszakok idején.

Szerinte a romlás jelei először a hétköznapokban jelentkeznek, példaként az elhagyott földeket, pusztuló intézményrendszert, az ünnepek elhagyását, a tragédiák elkerülésére kidolgozott egyéni életstratégiákat és a valódi tartalom nélküli ünnepi beszédeket említette. "

Ezek érdekes módon mindig az erkölcsről, a törvények betartásáról, a hazaszeretetről szólnak. Szavak tettek nélkül" - fogalmazott. L. Simon László ugyanakkor kitért arra is, hogy 555 éve a magyarok védték meg Európát, a kereszténységet a török támadásoktól.

"Éppen ezért büszkeséggel mondom, szép lassan araszolunk előre" - tette hozzá, valamint üdvözölte, hogy a kereszténységre való hivatkozás az alaptörvénybe is bekerült.

A politikus megköszönte a kezdeményezőknek az emléknapot, amelyet a "magunkra találáshoz vezető út első lépésének" nevezett.

Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság alelnöke szerint Magyarországon eddig főként a nemzeti gyásznapokra emlékeztünk, ezért üdvözölte július 22. emléknappá emelését.

A történész emlékeztetett arra, hogy Magyarország valóban Európa védőbástyája volt, noha "el is vérzett" a hosszú háborúskodásban, települések pusztultak el, országrészek váltak lakatlanná. Szerinte az ezt orvosolandó betelepítések már előrevetítették Trianont.

Gedai ezért különösen fontosnak nevezte a nándorfehérvári diadalra való emlékezést, valamint hangsúlyozta, a jelenleg az országban található "erkölcsi romokat" az értelmiségnek kell eltakarítani.

Visy Zsolt egyetemi tanár, A déli harangszó című kötet szerkesztője előadásában emlékeztetett arra, hogy Nándorfehérvár mindig kulcsszerepet játszott, ezért az évszázadok folyamán folyamatosan ádáz harcok dúltak érte. A történész felidézte: az ostrom idején körülbelül 20-30 ezer védő nézett szembe egy 60-70 ezer fős, a kor egyik legmodernebbjének tartott hadsereggel.

"A vár sorsa megpecsételődött volna, ha nincs a nemzetközi összefogás" - emelte ki Visy, hozzátéve, a kereszteseknek és a szerb hajósoknak kulcsszerepük volt a csata kimenetelében. A történész leszögezte: a győzelem tette lehetővé az azt követő mintegy hetven évnyi békét, az ország megerősödését, a magyar reneszánszot.

Kiemelte: a déli harangszó igenis a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, szerinte egy vesztes csata után valószínűleg nem maradt volna fenn ez a szokás. "Van bármely más népnek olyan dicső tette, amelyre Európa szerte mindennap emlékeztetnek?" - tette fel a kérdést Visy Zsolt, aki szerint a magyaroknak büszkének kell lenniük a győzelemre.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

A Phaeton tündöklése és bukása
art&design

Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben
Horváth Gideon – I put my hand into a beehive
art&design

Mindenből lehet meríteni Mindenből lehet meríteni
Interjú Maurer Dórával külföldi élményekről, lehetőségekről, fordulópontokról és képzésekről
art&design

Instabil egyensúly Instabil egyensúly
A varázsló halála. Emlékkiállítás Csáth Géza halálának 100. évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Más művészeti ágakról

színház

A beszéd nagyon komoly automatizmusunk A beszéd nagyon komoly automatizmusunk
Interjú Kelemen Márta logopédussal, beszédtechnika tanárral
Mészöly Ágnes válaszai a prae.hu körkérdésére


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés