bezár
 

art&design

2011. 11. 02.
A Műcsarnok nem mondhat le legfontosabb terveiről
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Új képzőművészeti folyóirat, a Budapest Biennále előkészítése, az Ernst Múzeum centenáriumi évének megünneplése - noha a gazdasági válság hatásai a Műcsarnok költségvetésén is érezhetők, csak kis részben módosít programján a kortárs képzőművészet egyik legfontosabb hazai kiállítóhelyét február óta vezető Gulyás Gábor.
Mint az igazgató az MTI-nek elmondta, hivatalba lépése után érték ugyan politikailag motivált támadások, az igazi nehézséget a gazdasági válsághelyzet jelenti az intézmény számára.

"Már a Műcsarnok 2011-es büdzséje is jelentősen csökkent a tervezetthez képest; a 340 millió forint közhasznú támogatásból így tavasszal 270 millió lett, majd nem fogadták el a Műcsarnok előző évi beszámolóját a minisztériumban, ezért a 2010-re kapott - és a kiállításokra természetesen elköltött - közhasznú támogatásból idén vissza kellett fizetni 26 millió forintot" - szólt a múzeum anyagi helyzetéről.

Gulyás Gábor emlékeztetett arra: az elmúlt száz évben nem fordult elő, hogy az állam a magyar képzőművészet nemzeti intézményének, a Műcsarnoknak annyi közhasznú támogatást sem adott, amennyi az épületfenntartás, a bérek és járulékok költségét fedezné - idén ebből 60 millió forintnál is több hiányzott.

A kieső forrást saját bevételből és a szponzori támogatások arányának növeléséből jórészt fedezték (a Bizottság-kiállítás megvalósításához például csaknem 150 millió forintos támogatást szerzett az intézmény), de a pénzszűke miatt egy kiállításról is le kellett mondaniuk.

Az intézmény 2012-es büdzséjével kapcsolatban az igazgató elmondta, a kulturális tárca már összeállított egy költségvetési tervezetet, ebben nagyságrendileg valószínűleg az idei, rendkívül alacsony támogatással számolhat a Műcsarnok. Amíg azonban a sarokszámok legalább informális szinten nem válnak biztossá, a Műcsarnok nem jelenti be a jövő évi programjait.

"A szerényebb büdzsé arra ösztönzött, hogy néhány programpontot újragondoljak. Ez nem azt jelenti, hogy lemondunk fontos vállalásokról, hanem azt, hogy más formában valósítjuk meg vagy átütemezzük azokat" - közölte az igazgató.

Mint felidézte, elképzeléseiben szerepelt egy külföldi galériahálózat, de ennek elindítása állami finanszírozásban jelenleg nem reális, mindazonáltal az előkészítéséhez hozzákezdtek.

Gulyás Gábor elmondása szerint zajlanak a Flash Art művészeti folyóirat magyarországi kiadásának előkészületei is; az első szám várhatóan 2012 elején fog megjelenni.

A Műcsarnok közben megkezdte a magyar képzőművészetet a nemzetközi színtéren újrapozícionálni kívánó Budapest Biennále előkészítését, ezt a tervek szerint 2014-ben rendezik majd meg első alkalommal. "Nagyot haladtunk előre februárhoz képest, most már nemcsak koncepció van, hanem konkrét munkálatok is folynak" - jegyezte meg.

"Sokkal lassabban indult a Műcsarnok szervezeti struktúrájának átalakítása, mint ahogy normális gazdasági helyzetben ez lezajlott volna, de hozzákezdtünk, és komoly remény van arra, hogy néhány hónapon belül befejezzük" - jelentette be az intézmény vezetője.

Mint hozzátette, a legfontosabb munka a kiállítások, szakmai programok, konferenciák előkészítése.

Az "új korszak" első igazi kiállítása a szeptember elején megnyílt "Sírba visztek" - A Bizottság a Műcsarnokba megy című tárlat, mely november 13-ig mintegy 100 kísérőprogrammal, konferenciával várta és várja a közönséget.

"A Bizottság-kiállítás kapcsán talán már látszik a jobban átgondolt és a vidéket is megcélzó kommunikáció, a sokkal több társművészeti és kísérőprogram. Az irodalmi rendezvényeknél előfordul, hogy nem fér be minden érdeklődő; csak ezekre jóval több mint ezren váltottak eddig belépőjegyet, ami rendkívül nagy szám" - emelte ki az igazgató, hozzátéve: hasonló módon szeretnék megrendezni a következő kiállításokat is.

Mint Gulyás Gábor megjegyezte, a Műcsarnok a múzeumpedagógiai területen tudta beadni a legtöbb pályázatot: egy hátrányos helyzetűeket megcélzó nagy tudományos projekt pályázati csoportjának mentora például a londoni Tate Modern, és a nevezés sikere esetén a 2013-as nemzetközi projektzáró konferenciának a Műcsarnok adhat majd helyet.

Az MTI kérdésére az igazgató elárulta, hogy a tervezett Hantai Simon-életműtárlat a tervezettnél később nyílhat meg Budapesten, mert a Műcsarnok megvárja a partner Pompidou Központ párizsi kiállítását.

"Közösen sokkal jobb kiállítást tudunk rendezni, mint egyedül. El tudunk hozni olyan munkákat, amelyeket magunk nem tudnánk finanszírozni, tehát sokkal gazdagabb lesz a pesti tárlat is, másrészt magyar gyűjtők és közgyűjtemények tulajdonában lévő Hantaikat is be tudunk ajánlani a francia kiállításhoz.

A döntő érv emellett az a komoly kutatómunka, amely Párizsban folyik az előkészületek során; ezeket az eredményeket természetesen mi is felhasználjuk a katalógusunk összeállításánál" - tért ki a halasztás okaira.

Gulyás Gábor a Műcsarnokhoz tartozó többi kiállítóhelyről is szólt. Mint felidézte, eredeti tervei szerint a főépületben található Menü Pont Galéria videóbemutató hellyé vált volna, elsősorban a Balázs Béla Stúdió archívumára építve, de időközben a filmjogok a Nemzeti Filmarchívumhoz kerültek. Ezért letettek erről a tervről, és a Menü Pontot projektgalériaként kívánják újrapozícionálni.

A Nagymező utcai Ernst Múzeum 2012-ben lesz százéves, ezt a Műcsarnok egy centenáriumi évvel szeretné megünnepelni - fűzte hozzá az igazgató.

Beszámolója szerint például jövő ősszel "közönségcsalogató" művészek részvételével rendeznek kiállítást, melyhez számos kortársművészeti projekt is társul, a jubileumi év így jó lehetőség lesz arra, hogy az Ernst Múzeumot "visszahozzák a köztudatba".

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben
Horváth Gideon – I put my hand into a beehive
Erdély Jakab: Anyád hogy van? Diplomakiállítás Dr. Geréb Ágnes életéről
art&design

Rajtunk kívüli rend Rajtunk kívüli rend
Gálhidy Péter Sarokvas című kiállításáról (Megnyitó)
art&design

Értelmező szótár Értelmező szótár
Horváth László és Takács Máté Okkult Coaching című kiállításához

Más művészeti ágakról

színház

A beszéd nagyon komoly automatizmusunk A beszéd nagyon komoly automatizmusunk
Interjú Kelemen Márta logopédussal, beszédtechnika tanárral
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Ami általános, ami emberi Ami általános, ami emberi
Interjú Ember Sárival lehetséges megközelítésekről, utazásokról, önazonosságról, piaccal való megbékélésről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés