bezár
 

film

2011. 11. 23.
Szabó Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező holnap 60 éves
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
November 24-én ünnepli 60. születésnapját Szabó Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező, színművész, jelmeztervező, aki alkotásaiban szinte mértani pontossággal térképezi fel az emberi kapcsolatok fájdalmas kiüresedését.
Már egészen fiatalon a kamera előtt állt, 1967-től szerepelt olyan alkotásokban, mint a Sándor Pál által rendezett Bohóc a falon, a Szeressétek Odor Emíliát, a Sárika, drágám, a Régi idők focija, de láthattuk a Hangyaboly, a Kilenc hónap vagy az Olyan, mint otthon című filmekben is. A női szabó mestervizsgával is rendelkező Szabó Ildikó 1975-től jelmeztervezőként Dömölky János, Mészáros Márta, Vajda Péter, Fábri Péter és Xantus János filmjeiben működött közre.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolát adásrendező szakon, Horváth Ádám tanítványaként végezte el 1982-ben, a rendezőre úgy emlékszik, mint aki "beleverte" a szakmát. 1983-tól a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, ezt tartja élete legboldogabb korszakának, az ekkor készült A másik oldalt pedig a legjobb filmjének. A rendezőnő, aki alkotásainak forgatókönyvét is maga írja, "álmodja", saját bevallása szerint még soha nem csinált olyan filmet, amely tökéletes lenne, mindegyik után iszonyatos hiányérzete van.

Első nagyjátékfilmje az 1988-ban született Hótreál volt, amelyben egy húszéves pesti lány küzd az értelemmel, szerelemmel telítettebb életért. Második játékfilmje, a Gyerekgyilkosságok egy 12 éves, magányos pesti kisfiú bolyongásairól szól, a főbb szerepeket Andorai Péter, Csákányi Eszter és Tóth Barnabás játszotta. A film "körbeutazta" a világot és számos díjat kapott, többek között elnyerte a 24. Magyar Filmszemle fődíját, a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, s az 1993-as cannes-i filmfesztiválon a FIPRESCI díjával jutalmazták. A Balázs Béla-díjat 1994-ben vehette át.

A Magyar Filmkritikusok Díjával kitüntetett harmadik filmje, a Csajok visszájára fordított bohózat a posztkommunista Magyarország életéről, s az örök témát, a férfiak és nők viszonyát, a házasságok kisiklását, a válásokat boncolgatja. A filmben nyújtott alakításáért a Magyar Filmszemlén Eszenyi Enikő a legjobb női, Cserna Antal a legjobb férfi alakítás díját vehette át.

2002-ben készült el magyar-német-francia koprodukcióban a Chacho Rom (Igazi cigány) című filmje, a közel száz év eseményeit felölelő történet egy cigány fiú és egy fiatal herceg barátságát, az őket követő nemzedékek szerelmeken, korszakokon, háborúkon és tragédiákon átívelő kapcsolatát mutatja be, fel-felvillantva a cigányság szokásait és hagyományait. A film sokáig nem talált forgalmazót, így a több mint 700 millió forintból készült alkotás a dobozban maradt, s csak 2007-ben érte meg televíziós premierjét. A rendezőnő erről azt mondta: "750 millió forintért van egy saját filmem, ezt még Fellini sem mondhatta el magáról".

Jelenleg két filmtervén is dolgozik, a Na mi van, Lulukám? című forgatókönyve filmre vitelén, valamint a Hótkórosok című, századfordulós alkotáson.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

Peter Farelly: Zöld könyv – Útmutató az élethez
69. Berlinale, 2019. február 7–17.
2018. február 27–március 8., 9. Frankofón Filmnapok
69. Berlinale, 2019. február 7-17.

Más művészeti ágakról

színház

Színházi kaleidoszkóp Színházi kaleidoszkóp
Recenzió a Színház és társadalom című kötetről
irodalom

Soá utolsó túlélői után csak szövegeik maradnak velünk Soá utolsó túlélői után csak szövegeik maradnak velünk
Clara Royer Kertész Imre élete és halálai című könyvéről beszélgetett a szerzővel Schein Gábor és Szegő János


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés