bezár
 

art&design

2012. 03. 22.
Csehszlovákok a gulagokban: kiállítás Prágában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Szovjetunióba elhurcolt csehszlovák állampolgárok sorsát mutatja be a Csehszlovákok a gulagokban című kiállítás, amely csütörtöktől tekinthető meg a prágai Montmartre galériában.
A nagy érdeklődésre számot tartó kiállítást Adam Hradílek és Jan Dvorák történész állította össze a Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet és a Václav Havel Könyvtár égisze alatt.

Az egykori foglyokkal készített néhány tucatnyi beszélgetésen, visszaemlékezésen kívül a szerzők nagy számú levéltári anyagot, fényképeket és a táborokban használt tárgyakat gyűjtöttek össze, amelyek közül a legérdekesebbek láthatók a kiállításon.

Korábban cseh történészek egy része azt állította, hogy mintegy 100 ezerre tehető azoknak a csehszlovákoknak a száma, akik a második világháború után a szibériai gulagokba kerültek. Mecislav Borák, akik évek óta külön foglalkozik a témával, kiderítette, hogy ez a szám nagyon eltúlzott.

Borák úgy véli, ha az egész egykori Csehszlovákiát (Csehország, Szlovákia, Kárpátalja) számításba vesszük, legfeljebb 37 ezer lehet a gulagokba elhurcoltak száma.

A történész kutatásaiból kiderült, hogy a megtorlások elsősorban a Kárpátalját érintették, amely az első világháború után, 1918-ban került Magyarországtól Csehszlovákiához, majd 1945-ben a Szovjetunió (Ukrajna) része lett. "A levéltári dokumentumok azt mutatják, hogy Kárpátaljáról mintegy 20 ezer embert hurcoltak el a gulagokba" - állítja Borák.

A második világháború utáni szovjet intézkedések nagymértékben érintették a korábban Csehszlovákiában politikai menedéket talált oroszokat, ukránokat, zsidókat, lengyeleket és más emigránsokat, akiket a kommunista Moszkva ellenségnek tekintett. Több ezer cseh, szlovák és szlovákiai magyar került lágerekbe, köztük százával voltak kommunisták és baloldaliak, akik korábban lelkesedtek az új társadalmi rendért.

A történész nem számítja a gulagra elhurcoltak közé azt a mintegy 70 ezer embert, döntően szudétanémeteket, akiket a csehszlovák határvidék náci megszállása után behívtak a német hadseregbe, majd a háború folyamán szovjet hadifogságba kerültek.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

Az együttélés módozatai Az együttélés módozatai
Modern Evolúció – séta ember, állat és növény háromszögében - Galériatúra a Budapest ArtWeek rendezésében
art&design

Mozgástér és kívülállás Mozgástér és kívülállás
A Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete című kiállítás margójára
art&design

Az ő bajuk – nekem mi közöm hozzá? Az ő bajuk – nekem mi közöm hozzá?
Ezek a legszebb éveink? – Pályakezdő perspektívák

Más művészeti ágakról

Annet Huizing: Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?
irodalom

Soá utolsó túlélői után csak szövegeik maradnak velünk Soá utolsó túlélői után csak szövegeik maradnak velünk
Clara Royer Kertész Imre élete és halálai című könyvéről beszélgetett a szerzővel Schein Gábor és Szegő János
Crossover a Négyszoba Galériában
Harmony Korine: Túltolva


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés