bezár
 

art&design

2012. 03. 22.
Csehszlovákok a gulagokban: kiállítás Prágában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Szovjetunióba elhurcolt csehszlovák állampolgárok sorsát mutatja be a Csehszlovákok a gulagokban című kiállítás, amely csütörtöktől tekinthető meg a prágai Montmartre galériában.
A nagy érdeklődésre számot tartó kiállítást Adam Hradílek és Jan Dvorák történész állította össze a Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet és a Václav Havel Könyvtár égisze alatt.

Az egykori foglyokkal készített néhány tucatnyi beszélgetésen, visszaemlékezésen kívül a szerzők nagy számú levéltári anyagot, fényképeket és a táborokban használt tárgyakat gyűjtöttek össze, amelyek közül a legérdekesebbek láthatók a kiállításon.

Korábban cseh történészek egy része azt állította, hogy mintegy 100 ezerre tehető azoknak a csehszlovákoknak a száma, akik a második világháború után a szibériai gulagokba kerültek. Mecislav Borák, akik évek óta külön foglalkozik a témával, kiderítette, hogy ez a szám nagyon eltúlzott.

Borák úgy véli, ha az egész egykori Csehszlovákiát (Csehország, Szlovákia, Kárpátalja) számításba vesszük, legfeljebb 37 ezer lehet a gulagokba elhurcoltak száma.

A történész kutatásaiból kiderült, hogy a megtorlások elsősorban a Kárpátalját érintették, amely az első világháború után, 1918-ban került Magyarországtól Csehszlovákiához, majd 1945-ben a Szovjetunió (Ukrajna) része lett. "A levéltári dokumentumok azt mutatják, hogy Kárpátaljáról mintegy 20 ezer embert hurcoltak el a gulagokba" - állítja Borák.

A második világháború utáni szovjet intézkedések nagymértékben érintették a korábban Csehszlovákiában politikai menedéket talált oroszokat, ukránokat, zsidókat, lengyeleket és más emigránsokat, akiket a kommunista Moszkva ellenségnek tekintett. Több ezer cseh, szlovák és szlovákiai magyar került lágerekbe, köztük százával voltak kommunisták és baloldaliak, akik korábban lelkesedtek az új társadalmi rendért.

A történész nem számítja a gulagra elhurcoltak közé azt a mintegy 70 ezer embert, döntően szudétanémeteket, akiket a csehszlovák határvidék náci megszállása után behívtak a német hadseregbe, majd a háború folyamán szovjet hadifogságba kerültek.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

Én lenni, nem Én lenni, nem
Késői gondolatok az „új szenzibilitásról”*
Interjú Tero Kuitunen tervezővel, a Wild at Heart című kiállítás kurátorával
art&design

Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben
Horváth Gideon – I put my hand into a beehive
Kőteleky Aywee munkáját a világ legjobbjai között tartják számon

Más művészeti ágakról

gyerek

Rajzolj nekem!
Idén az iskolai könyvtárakért rajzolnak az illusztrátorok a Pagonyban
Peter Jackson: Akik már nem öregszenek meg


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés