bezár
 

art&design

2012. 07. 16.
Van Gogh halálának nyomában Auvers-sur-Oise-ban - Egy olyan ember világa, aki mindent elrontott az életében
Venczel Katalin, az MTI tudósítója - MTI
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Párizstól harminc kilométerre található Auvers-sur-Oise számos impresszionista festőt megihletett macskaköves szűk utcáival, több száz éves kőházaival és virágos kertjeivel, a dombon magasodó kastélyával és gótikus templomával, és hát persze a települést körülölelő fényárban úszó búzamezőivel. Világhírűvé azonban a kalandos élete utolsó két hónapját itt töltő Vincent van Gogh tette.
A holland festő 37 éves korában, 1890. május 20-án Camille Pissarro javaslatára érkezett a bukolikus francia kisvárosba, ahol alig hetven nap alatt közel nyolcvan képet festett, és több tucat rajzott készített. A településen élő műértő orvos barátja, a zsenialitását azonnal felismerő Gachet doktor tanácsára menekült egyre inkább elhatalmasodó melankóliája elől a folyamatos munkába. Az elmúlt 120 évben alig változott Auvers-sur-Oise valamennyi nevezetességét megörökítette festményein. Az ezekről készített reprodukciók megtekinthetők az eredeti helyszíneken: a polgármesteri hivatal előtt, a templomtéren vagy a híres búzamezőkön, ahol azokat van Gogh megfestette.


Se mosdó, se fűtés

A festő a település központjában található Ravoux fogadóban lakott, és annak egyik padlásszobájában halt meg.

1985 nyarán a Danone multinacionális élelmiszeripari vállalatcsoport akkori marketingigazgatója, Dominique-Charles Janssens balesetet szenvedett a kávéházként működő épület előtt. Később a rendőrségi jegyzőkönyvből tudta meg, hogy voltaképpen "van Gogh háza" előtt rohantak a gépkocsijába. Lábadozása alatt belevetette magát a festő levelezésébe, majd az irodalmi élmény hatására megvette az épületet, és korabeli fotók alapján hat év alatt helyreállíttatta az egykori fogadót.

Az épület földszintjén 1993 óta a piros kockás terítős étterem kínálja ismét a hagyományos francia gasztronómia ínyencségeit, ott, ahol a sarki asztal a holland művészzseni törzshelye volt. Az emeleten pedig megtekinthető a festő egykori manzárdszobája: a nyolc egykori kiadó szobából a legkisebb, az, amelyben nem volt se mosdó, se fűtés. A helyiség az évtizedek alatt érintetlen maradt, ugyanis a babona szerint egy öngyilkos szobája szerencsétlenséget hoz, így a helyiek meg sem merték közelíteni.

Az általánosan elfogadott feltevés szerint van Gogh a búzatáblában 1890. július 27-én revolverrel öngyilkossági kísérletet követett el, majd hazavánszorgott a fogadóba, ahol két nappal később belehalt hasi sérülésébe. Újabb kutatások szerint azonban a művészt véletlenül találta el egy lövés, amely a közelében fegyverrel játszó két tizenéves gyerek egyikétől eredt. Van Gogh állítólag ismerte is őket, és azért vállalta magára, hogy ő maga lőtt, mert oltalmazni akarta ifjú barátait.


Temetői hangulatot áraszt

A rideg hangulatú, festetlen szobában, ahol két napig haldoklott, jelenleg csak egy szék található. "Ez egy olyan ember világa, aki mindent elrontott az életében. Temetői hangulatot áraszt" - magyarázta az MTI-Pressnek Dominique-Charles Janssens, aki gondosan óvja a fogadó intim és meghitt jellegét. Turistalátványosság helyett inkább művészeti zarándokhelyet teremtett a Ravoux-ból.

Évente közel kétszer annyi, mintegy 100 ezer érdeklődőt utasít el, mint ahánynak megmutatja a padlásszobát. Délelőttönként 2-3 szervezett csoportot enged be, délutánonként előre bejelentkezett egyéni látogatókat fogad. Olyan van Gogh-rajongó is akadt már, aki vagyonokat fizetett volna azért, hogy egyetlen éjszakát a szobában alhasson. De hiába.

Vincent Van Gogh Intézet néven Janssens alapítványt is létrehozott annak érdekében, hogy adományokat gyűjtsön a festő egyik legfőbb vágyának a beteljesítésére, amelyről annak idején testvérének, Theónak írt levelében beszélt: azt szerette volna, hogy a fogadóban állítsák ki a képeit.

A manzárdszoba üres falán, ahol az Auvers-sur-Oise-ban készült nyolcvan festmény száradt éjszakánként, egy golyóálló üveg mögött jelzi a felirat, hogy ott hamarosan van Gogh egyik képét helyezik el.

Janssens nem árulta el, hogy eddig mennyi pénzt sikerült összegyűjtenie egy eredeti van Gogh-kép megvásárlására. A holland művész festményei - aki életében csak egyetlen képet tudott eladni - manapság több tízmillió dollárba kerülnek. A pipázó orvosról, Gachet-ról készült portréját a közelmúltban 82 millió dollárért vette meg egy japán üzletember.


Évi háromszázezer turista

Egyébként a csaknem harminc van Gogh-képen megörökített városka egyetlen eredeti alkotással sem rendelkezik, miután a festő halálát követően a testvére, Theo által a településnek felajánlott művekre az akkori városvezetés nem tartott igényt, így azok szétszóródtak a világban.

Auvers-sur-Oise csak 1990-ben, a festő halálának centenáriuma idején kezdte el kiaknázni a van Gogh-kultuszban rejlő lehetőségeket. Azóta évente 300 ezer turistát fogadnak, akik közül mintegy 100 ezren - elsősorban japánok és amerikaiak - csak azért jönnek, hogy a temetőben fejet hajtsanak a van Gogh-testvérek borostyánnal borított sírja előtt. Itt temették el ugyanis a bátyja után egy évvel elhunyt Theót is.

Először a várost felfedező impresszionista festő, Charles-Francois Daubigny háza nyílt meg a nagyközönség előtt 1991-ben.

Van Gogh egykori fogadója mellett ma már Gachet doktor háza és az épület padlásán kialakított műterem - amelyben Pissarro, Cézanne és Guillaumin is alkotott annak idején - szintén eredeti állapotában várja a látogatókat, a villa teraszos kertjében pedig ugyanolyan növényeket és virágokat ápol a városi kertész, mint amelyekben van Gogh is gyönyörködhetett.

A XIX. század bódító italának, az abszintnak külön múzeumot rendeztek be Auvers-sur-Oise-ban. Van Gogh idejében a Párizs környéki települések mindazonáltal elsősorban a boraikról voltak híresek Az időközben kihalt szőlőtőkéket egy évtizeddel ezelőtt telepítette újra két helyi gazda a város központjában. Az ebből évente megtermelt mintegy 150 üveg chardonnay típusú fehérbort a helyi specialitások ünnepi hétvégéjén, novemberben kóstolhatják és vásárolhatják meg az Auvers-sur-Oise-ba látogatók.



nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

A gyűjtő mint művész? A gyűjtő mint művész?
A Mai Manó Ház Erik Kessels több élete című kiállításáról
Erdély Jakab: Anyád hogy van? Diplomakiállítás Dr. Geréb Ágnes életéről
art&design

Ismeretlen ismerősök Ismeretlen ismerősök
Minden múlt a múltam. #huszadikszázad #privátfotó #Fortepan a Magyar Nemzeti Galériában
art&design

A glóbusz kibillentése A glóbusz kibillentése
The Great Globe - Csoportos kiállítás az aqb Project Space-ben

Más művészeti ágakról

Sziget Fesztivál, 2019. augusztus 12.
színház

A jó, az aktuális, a kortárs színházat keressük A jó, az aktuális, a kortárs színházat keressük
Háttérbeszélgetés Kulcsár Edit fesztiválszerzővel a MITEM létrejöttéről, létjogosultságáról, egyedi, sikert generáló ismertetőjegyeiről, motivációról, célokról
Bánkitó, fesztiválemlék


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés