bezár
 

art&design

2013. 02. 02.
Stein Anna korai festményei retrospektív kiállításon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Stein Anna magyar származású festő- és szobrászművész életműve korábbi, a közönség számára ismeretlen korszakának festményei is láthatók hétfőtől az Abigail Galériában nyíló retrospektív kiállításon.
A Párizsban élő művész 1960 és 1976 között készült festményeit még nem láthatta a közönség, de a tárlaton kiállítják az utóbbi évek legfrissebb alkotásait is – mondta el Fekete Vali, a kiállítás kurátora az MTI-nek.

A 1960-as évek elején a Machine-sorozatban gépek és szerkezetek adták az absztrakt képek témáinak fő vonulatát. 1964 körül Stein Anna a nő-művészetekre jellemző stílusra váltott át, ekkor – a gépek ábrázolásánál már alkalmazott elemző technikával – a női test és annak elemzése került alkotásai témájának középpontjába. "Absztrakt korszakából szervesen fejlődött ki a korszakra jellemző nő-művészet és a francia Jean Dubuffet-féle art brut (durva, nyers művészet) hatását mutató sajátos megjelenítés". Ebből a korszakból láthatók lesznek a Nő, a Nőstény és az Ikon című festmények, amelyeken a festőművész női testhez való viszonyát jeleníti meg – magyarázta a kurátor.

1965-től a nő-művészethez tartozó, a lírai absztraktot súroló korszak következett, ekkor úgynevezett életfa-sorozatokat és fanedveket festett. A tárlaton bemutatják például a Nőstényfa című, női petefészekre emlékeztető festményét.

A művész absztrakt expresszionista időszaka 1967-től a 70-es évek közepéig tartott. Ennek kezdeti képein erőteljes színekkel megfestett absztrakt tájképek, képzeletbeli tájak vagy furcsa virágot (Kiáltó virág, 1969) formázó- térképei láthatók. Majd a képek színvilága fokozatosan sötétebbre vált, szerkezetük pedig egyre inkább a koncentrikus mandala formára emlékeztet. A tárlaton bemutatják a Moduláció (1969) és a Mandala (1971) című alkotásokat. "Ebben az időszakban a távolság és a behatárolt egzisztenciális létnek a kifejeződései jelennek meg alkotásain" – hangoztatta a kurátor.

Stein Anna stílusa 1978 körül alakult át egy másfajta, lendületesebb lírai absztrakttá, amelyet a művész "kortárs barokknak" nevez, ebből a korszakból látható az egyik nagyméretű vászna, az Oltárkép.

A tárlat vasárnapi megnyitóján mutatják be Fekete Vali Stein Annáról szóló, Belső utak képei című – a francia L'Harmattan Kiadó gondozásában nemrég megjelent – francia-magyar nyelvű monográfiáját.

Stein Anna 1936-ban született Budapesten zsidó családban. A II. világháború után a képzőművészeti gimnáziumban folytatta tanulmányait, majd 1954-től a képzőművészeti főiskolán tanult. 1956-ban Párizsban telepedett le, ahol a szépművészeti egyetemre iratkozott be. Első önálló kiállítása 1968-ban Orléans-ban volt. Magyarországon 1978-ban Pécsett, Budapesten pedig 1986-ban a Magyar Nemzeti Galériában önálló kiállításon mutatta be először munkáit. A Margit híd pesti hídfőjénél látható Égbe kiáltó című holokauszt-emlékműve.

A tárlat február 28-ig tart nyitva.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

A gyűjtő mint művész? A gyűjtő mint művész?
A Mai Manó Ház Erik Kessels több élete című kiállításáról
art&design

Ismeretlen ismerősök Ismeretlen ismerősök
Minden múlt a múltam. #huszadikszázad #privátfotó #Fortepan a Magyar Nemzeti Galériában
art&design

Rajtunk kívüli rend Rajtunk kívüli rend
Gálhidy Péter Sarokvas című kiállításáról (Megnyitó)

Más művészeti ágakról

Interjú Alföldi Róberttel pályakezdésről, a fiatalok helyzetbe hozásáról, lehetőségekről, nyitottságról
Mészöly Ágnes - Molnár T. Eszter: Az Emberek Országa


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés