bezár
 

színház

2008. 10. 14.
Párizsban tarolt a magyar Frankenstein-terv
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nagy sikerrel mutatta be és játszotta négy alkalommal a hétvégén a budapesti Bárka Színház társulata a Frankenstein-terv című előadását az Arte francia-német kulturális televízió és a Párizs közeli Noisiel művészeti központjának közös szervezésében megrendezett Temps d'Images nevű fesztiválon.
Szkéné színház
Az október 11. és 19. között, immár hetedik alkalommal, egy XIX. századi gyártelepből átalakított nemzetközi művésztelepen tartott európai színházi és filmfesztivál célja a színpadi művészetek és a vizualitás közti egyre szorosabb kapcsolatra ráirányítani a figyelmet.

"Azért is örültem a meghívásnak, mert a Frankenstein-terv egyfajta peremvidéket szeretne bejárni, ugyanis nem hagyományos értelemben vett színházról van szó. Itt olyan környezetbe került, ahol bizonyos szempontból pontosabban tud megszólalni az előadás, mint a magyar színházi életben" - mondta Mundruczó Kornél, a darab rendezője a párizsi bemutató után az MTI-nek.

"A műfajok ma már nem határolhatóak úgy el, mint régebben, a tartalom vált fontossá, s ez az előadás egyáltalán nem áll szemben egy hagyományos színházi közeggel, hanem a fesztivál többi előadásához hasonlóan inkább kiegészíti azt" - tette hozzá.

A legutóbbi Pécsi Országos Színházi Találkozón a fődíjat és a közönségdíjat, valamint Monori Lili játékának köszönhetően a legjobb női alakítás díját is elnyert Frankenstein-tervben a film is állandóan jelen van. A játéktérben elhelyezett képernyők az előadás szerves részeként vagy a színpadon zajló belső események valamelyikét vagy a konténeren kívül játszódó külső eseményeket mutatják, máskor egyszerűen a darabban készülő film kamerájának képeként funkcionálnak.

A Mary Shelley regénye alapján Bíró Yvette és Mundruczó Kornél által írt darab a szörnyeteg és teremtője viszonyát állítja középpontjába, így világítva rá a nézőnek a mássághoz, illetve az abnormálishoz való kapcsolatára, de egy rendőrségi nyomozás keretein belül a mai társadalom működési zavarait is bemutatja.

Mundruczó Kornél szerint Franciaországban külön meg kellett találni a történet helyi specifikusságait azért, hogy a nézők pontosan értsék, hogy miről is van szó. A színhelyül szolgáló konténer így a budapesti Orczy-kertből átkerült egy párizsi művésztelepre. A bevezetésben a darabbeli rendező, Rába Roland szinkrontolmács segítségével azt magyarázza el a nézőknek, hogy azért kénytelen filmjét Párizsban forgatni és ahhoz ott élő magyarokat "castingolni", mert csak úgy kapott francia koprodukciós támogatást tervére, ha a megítélt összeget Franciaországban költi el. A konténer lakóiból emigráns magyarok lettek, akik más bevándorlókra főznek, s akikre az első gyilkosságot követően francia rendőrök törnek rá, vagyis a szereplők társadalmi kivetettsége ezzel újabb hangsúlyt kapott.

A rendező megítélése szerint a közönség érzékenysége miatt az előadás egész másképp működött Párizsban, mint Magyarországon. Az előadás elején a francia nézők kevesebbet nevettek, mint a magyarok, mert az interaktív helyzettől inkább megijedtek. Az előadás második részének iróniáját viszont sokkal jobban értették a franciák, mint a magyarok, így a párizsi közönség finomabban tudta követni az előadást, mint a magyar, amely inkább meglepődik a végkifejleten.
A Frankenstein-terv a közeljövőben több francia nyelvterület - Belgium, Kanada és Svájc - mellett Helsinkiben is vendégszerepel.
nyomtat

További írások a rovatból

Sarah Kane Cleansed című darabja az Ódry Színpadon
színház

Ha cenzúrázzuk magunkat, az egésznek nincs értelme Ha cenzúrázzuk magunkat, az egésznek nincs értelme
Interjú Jankovics Péterrel a Megfigyelők kapcsán
színház

Kinek az ügye? Kinek az ügye?
Az ügy – avagy a Normális Eljárás a Katona József Színházban

Más művészeti ágakról

Paweł Pawlikowski: Hidegháború
Yorgos Lanthimos: A kedvenc
Felix Van Groeningen: Csodálatos fiú
irodalom

A halál egy piros telefon A halál egy piros telefon
Élet-halál maraton Lakásszeminárium


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés