bezár
 

art&design

2014. 02. 10.
Kortárs ötvösművészek kiállítása
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata Kótai-Máté-Muharos címmel három ötvösművész, Kótai József, Máté János és Muharos Lajos közös kiállítását rendezi meg a Klebelsberg Kultúrkúriában. A szerdán nyíló tárlat március 2-ig látható.
A kiállításon - amelynek kurátora Katona Katalin ötvösművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja - több mint 100 műtárgy lesz látható. Kótai József hat-hét centiméteres ezüst és bronz kisplasztikáit - köztük a Szent Eligius állomásai című sorozatból A csodatévő kovácsot - és éremsorozatait, Máté János vízöntő edényeit (aquamanilé) és groteszk, humoros kisplasztikáit, Muharos Lajos mintegy 30 násfáját, liturgikus kelyheit és Szent Eligius ezüstből készült kisplasztikáját tekintheti meg a közönség - közölte az MMA az MTI-vel.

A három művész egy korosztályhoz tartozik, kollégák és barátok. Összeköti őket az olyan ősi ötvös-technikák alkalmazása, mint a viaszveszejtéses eljárás és a limoges-i zománcos technika. Mindhárman megformázták az ötvösök és kovácsok védőszentjét, Szent Eligiust, aki az 500-as évek végén Franciaországban patkolókovács, majd fémműves volt, később pap lett és Noyon püspöke. Kótai és Máté Ferenczy Noémi-díjasok, míg Muharost Munkácsy-díjjal tüntették ki.
Kótai József 1940-ben született Sopronban.

Ötvös, éremművész és restaurátor, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az országos érembiennálék résztvevője és díjazottja. A viaszveszejtéses bronzöntés egyik mai mestere. A technika lényege, hogy a művész viaszból megformázza a figurát, agyaggal beborítja, az üreget kiönti, a viasz elfolyik, majd az agyagköpenyt leveri a tárgyról. Kótai József művei megtalálhatók számos magyar múzeumban, Budapesten, Pécsett, Kecskeméten, Sopronban és Nyíregyházán.

Máté János Szabadkán született 1938-ban, 1962-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán Borsos Miklós tanítványaként. Máté munkásságára jellemző darabok az aquamanilék, a 12. századból, a franciaországi Limoges-ból származó technikával készült bronz figurális víztartó vagy vízöntő edények. Ismertek humorral átszőtt bronz kisplasztikái is, például az Ülő kutya.

Az ő munkája díszíti Genfben a Szerzői Jogok Világszövetsége épületének előcsarnokát.

Muharos Lajos 1941-ben született Balassagyarmaton. 1965-ben diplomázott az iparművészeti főiskolán. Korai művein a vörösréz domborítások felületét limoges-i technikával, beágyazott zománccal díszítette. Később középkori hangulatú bronz kisplasztikákat készített. Násfái, nyakban vagy fülön függő ékszerei a 16-17. századi erdélyi ékszereket idézik, ugyanis ott volt szokásban násfát vinni nászajándékba. Muharos ékszereiről Ernyey Gyula művészettörténész azt írja, játékosan gyönyörűek.

A kiállítás alkalmából az MMA katalógust jelentet meg Bakonyvári M. Ágnes művészettörténész előszavával.
 
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

A gyűjtő mint művész? A gyűjtő mint művész?
A Mai Manó Ház Erik Kessels több élete című kiállításáról
art&design

Rajtunk kívüli rend Rajtunk kívüli rend
Gálhidy Péter Sarokvas című kiállításáról (Megnyitó)
Interjú Máté Bencével természetfotózásról, lesekről és technikákról, környezetvédelemről

Más művészeti ágakról

Quentin Tarantino: Volt egyszer egy... Hollywood
Sziget Fesztivál, 2019. augusztus 8.
Jon Watts: Pókember: Idegeben
Airbourne, Fezen Fesztivál, 2019. 07. 24.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés