bezár
 

zene

2015. 04. 30.
Elég jól viselem a sikert
Szörényi 70 zenés kötetbemutató a Muzikumban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Horváth Gergely szerint a Szörényi - Rohan az idő című kötet egy igazi lélekrajz, hiszen benne a zenész őszintén, nyíltan beszél életének sorsfordító eseményeiről, büszke pillanatairól, jól ismert sikereiről és nehezebb perceiről, nagyobb mélypontjairól is - úgy, ahogyan korábban még sohasem tette. A könyvből “kiderül, hogy a látszólag nagy váltások logikus következményei egymásnak, s hogy minden szinte már eldöntetett a gyermekkorban”.

A kötetbemutatóra rengetegen kiváncsiak, a Muzikum koncertterme hét órára eléri maximális kapacitását, néhányan már csak az előtérből tudják követni az eseményeket. A székeken egyébként meglehetősen változatos korú emberek ülnek  - mellettem például egy lány, aki talán még 20 éves sincs -, annak ellenére, hogy néhány nappal ezelőtt még abszolút meg voltam győződve arról, hogy az átlagéletkor az 50-60 felé fog közelíteni. Előzetes várakozásom azonban nem jön be: ami jól mutatja, hogy Szörényi munkássága több generáción keresztül átívelő, annak egy-egy momentuma sokunk számára ismerős, nyilván részben ez indokolta a mostani kötet megszületését.

Stumpf Andrásban - aki a kötet szerzője és szerkesztője - merült fel, hogy létre kellene hozni egy olyan átfogó munkát a zenész 70. születésnapjára, ami maximálisan összegzi ezt a hét évtizedet, de kiderül, hogy Szörényi is szeretett volna egy, a tíz évvel ezelőttihez hasonló kiadványt, amiben a vele készült interjúk és egyéb szövegek jelentek volna meg. Az első terv szerint egy interjúkötet született volna, végül Stumpf teljesen a háttérbe vonult és úgy írta meg a kötetet, mintha az Szörényi egyes szám első személyű monológja lenne.

Szörényi elmondja, hogy elsősorban nem a kerek évforduló miatt gondolta, hogy kellene egy újabb kötet, hanem azért, mert érezte, van néhány dolog, amit szeretne a nyilvánosság elé tárni. Egy ilyen kötet ráadásul alkalmat ad arra, hogy az ember mélyebbre ásson, utánamenjen bizonyos dolgoknak, míg egy újságcikkben erre nyilván nincsen sem lehetőség, sem idő - teszi hozzá Stumpf - s így történt, hogy az anyaggyűjtéshez több alkalommal leutazott Szörényihez a Pilisbe, ahol órákig beszélgettek és valóban utánamentek jó néhány dolognak.

Szörény 70

Persze az anyaggyűjtés nyilván egyszerűbb volt, mint Keith Richards esetében, teszi hozzá a szerző, hiszen míg a Rolling Stone-os zenész a heroinozás miatt csak halványan tudja felidézni a 70-es éveket, addig Szörényi fejében tisztán élnek a sztorik. “Nagy szerencsém, hogy vizuális memóriám van, így látom magam előtt az adott történetet. Arra persze már nem mindig emlékszem, hogy az adott dolog mikor történt, vagy hogy akkor hány éves voltam.”

A kutatómunkában éppen ezért a legnehezebb az volt, hogy ezeket a történeteket mint puzzle darabokat a pontos helyükre tegyék. Például Szörényi úgy emlékezett, hogy az a bizonyos horoszkóp, amely megjósolta a pályáját, érettségi körül készült el, de Stumpféknak most sikerült kibogozniuk, hogy ennek mindenképpen korábban kellett történnie.

A jóslatról most sem tudunk meg többet, mert ezen a ponton Szatory Dávid felolvassa az első részletet a könyvből: egy anekdotát, amelyből kiderül, hogy Szörényi gyerekkorától kezdve rendkívül muzikális volt, illetve hogy dafke nem tágított a rádió mellől, ennek köszönhetően talált rá egyébként Little Richardra is. Ezután elhangzik az ide vonatkozó Illés-nóta, majd az Amikor én még kissrác voltam… kezdetű, ezt követően pedig Szörényi zenei gyökereiről és a jazz iránti rajongásáról beszél.

Stumpf András

Később részletesen előkerül az a bizonyos jóslat, majd Szörényi elárulja, hogy legnehezebb volt első szerelméről, Keszei Ágiról beszélnie, aki ma már nem él. Ugyanakkor meglehetősen degradálóan szól a kötetben Erdős Péterről, aki a lemezkiadás abszolút ura volt akkoriban, és aki Szörényi “sötét erdő” sorát magára véve az egész lemez kiadását letiltotta. A zenész hasonló véleménnyel van az eredeti Táskarádióról és Fényes Elekről, aki a dal áthangszerelt változatára csak annyi mondott, hogy “ezt elbasztátok”.

Szó esik még a dalszerzésről, az alkotói folyamatról. Szörényi elmondja például, hogy régebben a dalok mindig a gitározásból jöttek, és csak később, az István, a király körül indult ki különféle dallamokból. Beszélgetnek egy keveset az egy héttel ezelőtti Zeneakadámiás koncertről, a Gyöngyösi-szimfóniáról is, meg hogy végülis ez nem mást jelez, mint hogy Szörényi is klasszicizálódott, a bemutató végén pedig a zenész őszintén vall arról, hogyan változtatták meg a világlátását unokái, majd az estet egy utolsó részlet felolvasása, illetve a Ne gondold! című szám zárja.

Szörényi 70 - zenés kötetbemutató, Muzikum, 2015. 04. 29.

Fotó: Helikon Kiadó /Németh Dániel

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

Platon Karataev koncert a Müpában
Három koncert a Veszprémi Régizenei Napokról
Ranaldo-Jarmusch-Urselli-Pándi: S/T, 2019; Churning of the Ocean, 2021 – Trost Records
zene

Ha beoltottak, mehetsz koncertre, Izraelben
Tel Avivban szabadtéri koncertet szerveznek a Covid-19 ellen beoltottaknak

Más művészeti ágakról

Markó Béla az SZTE-BTK-n
Laurent Tirard: A beszéd
irodalom

Adj, király, katonát! Adj, király, katonát!
Helyzetjel 1.
irodalom

Csak az tudok lenni, ahogy megszólalok Csak az tudok lenni, ahogy megszólalok
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 6. nap


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés