bezár
 

art&design

2009. 06. 06.
Velázquez 410 éve született
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Négyszáztíz éve, 1599. június 6-án született Diego Rodriguez Velázquez, a spanyol festészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége.
Andalúziai anyja és portugál apja tudósnak szánta, de ő már kamaszkorától a festészethez vonzódott. Tizenhárom évesen szegődött tanulónak az idősebb Francisco de Herrera műhelyébe, majd a manierista Francisco Pacheco lett a mestere, akinek lányát, Juanát később feleségül vette. Korai művei, amelyek főleg vallási és zsánerképek voltak, Ribera és Caravaggio hatását tükrözték: erősen kontrasztosak és csendéletszerű elemeket tartalmaznak.
    
Első madridi útján nagy hatást gyakoroltak rá a műkincsek és Tiziano művei, a fővárosba 1623-ban Olivares gróf, a főminiszter hívására tért vissza. IV. Fülöp király tetszését annyira elnyerte a róla készült Velázquez-portré, hogy kinevezte udvari festővé, a művész ezután élete végéig festett képeket a királyi család és az udvar tagjairól, a spanyol arisztokrácia képviselőiről. Mivel megvádolták, hogy csak fejeket tud festeni, elkészítette A mórok kiűzését, amelyért megkapta a királyi ajtónálló címet.
    
1628-ban Rubens hatására római tanulmányútra utazott, ehhez a király két év szabadságot és különböző ajánlóleveleket adott neki. Rövid genovai kitérő után tanulmányozta Tintoretto képeit Velencében, Michelangelo és Raffaelo műveit Rómában, ez utóbbiakról rajzokat is készített, s megfestette Vulcanus műhelye című képét.
    
1631-ben Nápolyon keresztül tért vissza IV. Fülöp udvarába, ahol tovább folytatta portrékészítő tevékenységét - vadászatokon is megörökítve modelljeit - és a vallási témájú képek festését. 1635-ben készült el történelmi képe, a Breda átadása. Az impozáns méretű festmény, a műfaj legszebb európai műveinek egyike, a Rubens által elkezdett irányvonalat követi, a fények legtökéletesebb ábrázolására törekedve.
    
1649-ben másodszorra is Itáliába utazott. Kétéves tartózkodása idején számos műkincset vásárolt, ekkor festette meg X. Ince portréját is, amely egyik legsikerültebb műve. Spanyolországba visszatérve művei mind színesebbeké, festőiebbé és szabadabbá váltak, utolsó korszakát A szőnyegszövő nők és Az udvarhölgyek jellemzik legjobban. Ekkor készítette a Vénusz a tükörrel című képét is. Az első spanyol aktfestmény megbotránkoztatta a közvéleményt, az inkvizíciót és a száműzetést csak a király jóindulatának köszönhetően kerülte el.
    
Velázquez 1660. augusztus 6-án Madridban hunyt el. A San Juan templom kriptájában temették el, az épületet 1809-ben lebontották, nyughelye azóta ismeretlen.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben
Horváth Gideon – I put my hand into a beehive
art&design

Ismeretlen ismerősök Ismeretlen ismerősök
Minden múlt a múltam. #huszadikszázad #privátfotó #Fortepan a Magyar Nemzeti Galériában
art&design

Értelmező szótár Értelmező szótár
Horváth László és Takács Máté Okkult Coaching című kiállításához
Interjú Máté Bencével természetfotózásról, lesekről és technikákról, környezetvédelemről

Más művészeti ágakról

irodalom

Civilizáció és zsigeri reakciók Civilizáció és zsigeri reakciók
Interjú Terézia Morával véletlenekről, önismeretről és arról, hogyan lesz mindebből irodalmi siker
Tamás Zsuzsa válaszai a prae.hu körkérdésére
Vénusz nercben a Vidéki Színházak Fesztiválján
Interjú Néder Panni színházrendezővel a személyességről, intimitásról, Berlinről, autobiografikus színházról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés