bezár
 

art&design

2009. 06. 28.
A náci táborrendszert mutatja be júniusban a Holokauszt Emlékközpont
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A második világháborús náci táborrendszert mutatja be júniusban a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpont abból az alkalomból, hogy a magyarországi zsidó áldozatokat 65 éve deportálták - közölte Csősz László, az intézet gyűjteményének vezetője.
A holokauszt-emlékév keretében az esztendő folyamán minden hónapban más témára fókuszálva vezetik körbe a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán az érdeklődőket. A júniusi program a Magyarok a náci koncentrációs táborokban címet viseli. A tematikus vezetéseken ezúttal az üldöztetés utolsó fázisára, a deportálás és megsemmisítés folyamatára kerül a hangsúly.

Szó esik a táborok zárt világáról, mindennapjairól és azokról a módokról, ahogyan a foglyok küzdöttek az életben maradásért. A tárlatvezetésen az érdeklődők számos felvételt láthatnak a koncentrációs táborokról, többek között a halálra szántak munkájáról, körülményeiről és a minden reggel és este rendezett kötelező sorakozóról, az úgynevezett "appell"-ről, amelyen a rabok létszámát ellenőrizték.
    
A történész rámutatott: a tematikus tárlatvezetések résztvevői azzal a ténnyel is szembesülnek, hogy a holokauszt borzalmai Magyarországon 1944-ben, a második világháború végső fázisában mentek végbe, amikor már lehetett tudni, hogy a nácik elvesztik a háborút, és minden környező országban véget értek a tömeges népirtó akciók.
    
Csősz László arról is beszélt, hogy addig soha nem látott gyorsasággal deportáltak 1944. május 15. és július 9. között 437 ezer, jogaitól megfosztott zsidót, akiknek döntő többsége Auschwitz-Birkenauban lelte halálát. A náci háborús gépezet 147 vonattal szállította el az üldözötteket, egy-egy vonathoz átlagosan 45 vagon tartozott.
    
Emlékeztetett arra, hogy az auschwitz-birkenaui haláltábor történetének legbrutálisabb fejezete a magyarországi zsidók kiirtásához kapcsolódik, az itteni áldozatok közül minden harmadikat Magyarországról deportálták. Az ország két esemény miatt került rá a 20. századi világtörténelem lapjaira: egyrészt az időzítésében és intenzitásában példa nélkül álló 1944-es deportálások, másrészt az 1956-os szovjetellenes forradalom és szabadságharc miatt - mondta.
    
A tárlatvezetéshez kapcsolódóan honlapjukon az eddigi gyakorlatnak megfelelően közzéteszik az 1944. júniusi események kronológiáját, bibliográfiáját, a témakör oktatásához felhasználható anyagokat, valamint egy történelmi tanulmányt. Wolf Kaiser történész Dachau példáján mutatja be a koncentrációs táborok struktúráját. A Holokauszt Emlékközpont az esettanulmányhoz is kapcsolódva ebben a hónapban Erdész Illés dachaui túlélő személyes lágertárgyait választotta a hónap fényképének.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

Ne legyen diszkrét Ne legyen diszkrét
Bob Dylan: „Életem az utca, ahol járok" / Reök-palota, Szeged
Interjú Tóth Kingával intermediális alkotásról, a fiatalok lehetőségeiről, szellemi műhelyekről, fordításról
art&design

A Bauhaus sugárzó fénye A Bauhaus sugárzó fénye
Inspirációk a jövőből - A Symposion Társaság és a Magyar Elektrográfiai Társaság kiállítása
Interjú Máté Bencével természetfotózásról, lesekről és technikákról, környezetvédelemről

Más művészeti ágakról

Tamás Zsuzsa válaszai a prae.hu körkérdésére
irodalom

Üzenet, de kinek? Üzenet, de kinek?
Szabó Magda: Üzenet odaátra
Interjú Néder Panni színházrendezővel a személyességről, intimitásról, Berlinről, autobiografikus színházról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés