bezár
 

art&design

2009. 07. 31.
Matyómúzeum Mezőkövesden
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ma is vitáznak azon, hogy mit jelent a matyó szó. Legtovább az az elmélet tartotta magát, hogy a XIX.. század elejének szóhasználatában a matyó elnevezéssel azokat illették, akik a "református tömbbe ékelődött, a katolikus restauráció hatására újra katolikussá lett" csoporthoz tartoztak.
Bármi legyen is az igazság, a lényeg az, hogy a matyóság mára már fogalommá vált, és a XVIII-XIX. században megformálódott néprajzi csoportjaink közé tartozik. A főleg népviseletéről és hímzéseiről ismert Matyóföld az 1896-os Millenniumi Kiállításon lett elismert. Azóta csillaga felfutóban van, és még ma, a XXI. században is fellelhető a legújabb divatban a matyó rózsa, amelyet annak idején a leghíresebb "íróasszony", Kis Jankó Bori tervezett meg.
    
Mezőkövesden, az 1953-ban megnyílt Matyó Múzeumban csodálatos matyóruhák láthatók. Annyira szépek és divatosak voltak, hogy még a hiúbb asszonyok, lányok is szívesen öltötték magukra az 1800-as évek végén. A ruhák jól mutattak az arisztokrata hölgyeken is, szívesen csodálták a férfiak, hiszen testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemezte a viseletet.
    
A matyó hímzés hungarikum, az ómatyó piros-kék színekben pompázott, később, a XX. században kiszínesedett. Sűrű, tömött minták díszítik.
    
A múzeum állandó kiállítása a matyó népművészetet és annak történeti korszakait mutatja be. Központi egységét a XIX-XX. század fordulójának állapotát felidéző lakóház képezi, a tisztaszoba bútorait, a konyhát és a kamrát jeleníti be.
    
A tárlatban szűcs és kékfestő, valamint varró és hímző asszonyok munkakörnyezete is megtekinthető. Számtalan kép bizonyítja, hogy már akkor gondoltak a múló időre, és megörökítették az utókor számára például a summások életét.
    
Kis Jankó Bori "íróasszony" munkáit a kiállítás másik termében találjuk meg.
    
Aki nem rest, az a múzeum megtekintése után sétáljon Mezőkövesd utcáin, és keresse fel a Hadas városrészt, ahol a Kisjankó Bori úton, a Mogyoróközben megtalálja a híres népművész asszony házát, megnézheti, hogyan dolgozott akkoriban és most is a bútorfestő, a mézeskalácsos, a fazekas, a hímző, az üvegcsiszoló és a szövő.
    
A Mezőgazdasági Gépmúzeum a város egyik legérdekesebb és egyedülálló kiállítása, amelyet Hajdú Ráfis János 1979-ben hozott létre.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

Mindenből lehet meríteni Mindenből lehet meríteni
Interjú Maurer Dórával külföldi élményekről, lehetőségekről, fordulópontokról és képzésekről
Erdély Jakab: Anyád hogy van? Diplomakiállítás Dr. Geréb Ágnes életéről
art&design

Tájakról, hiányosan Tájakról, hiányosan
A Tájak/Távlatok - Kortárs magyar tájkép (BPF) című kiállításról a Kiscelli Múzeumban

Más művészeti ágakról

Interjú Alföldi Róberttel pályakezdésről, a fiatalok helyzetbe hozásáról, lehetőségekről, nyitottságról
Sziget Fesztivál, 2019. augusztus 8.
Bánkitó, fesztiválemlék


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés