bezár
 

art&design

2006. 10. 20.
Koronczi Endre és az ellenség
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Létezik-e egyáltalán önmagában olyan, mint ellenség. A mindennapi küzdelmek vérverítékét érdemes-e másokra fecsérelni? Azaz a küzdelmek emlegetésekor, amelyben tudvalevő, hogy ellenség lakozik, lehetséges-e az illúziót emlegetni? Vagy rövidebb és rögösebb út is vezet? Egyáltalán, magunkon kívül van-e bármi is, amit le kellene győzni? Tükörre, valamint ellenség elhárító eszközökre időnként szükségünk lehet, de ide most nem kell magunkkal vinni.
Reggel kinyitod a szemed, pár másodperc és egy mindenkire konvertibilis program feltölt az éneddel. Visszacsöpögsz az önmagaddal azonosított tudatodba és megérkeznek azok is, akik bár nem szeretetreméltóak, mindenesetre ismerőseid. Elkezdődik a napod, felállsz az ágyból, és elindulsz. Napra nap. Félni. Bőven van, mitől. Az összesre áll, hogy az ellenségeid. Talán ismerős érzetek, de az sem baj, ha nem. A művészet túlérzékeny. De mielőtt még könny szökne a szemünkbe, vizsgáljuk felül ezt a helyzetet.

„A tapasztalatok szerint elsősorban belülről jövő támadások fenyegetnek bennünket, mely azt feltételezi, hogy az ellenség belül van. Meghatározásához új technikákra van szükség, mely az azonosítását és az ellene folytatott küzdelmet egészen más természetűvé teszi. De vajon ki ellen küzdünk? Vajon „ki” vagy „mi” jelenti számunkra a legnagyobb veszélyt? Ellenségeink valódi ellenségek-e, vagy csak kreált ellenfelek?”

Szajcz Ágnes pszichológus és Koronczi Endre képzőművész közös munkájából született eredményeket teszi láthatóvá a fenti kiállítás, választ keresve arra, létezik-e egyáltalán önmagában olyan, mint ellenség. A mindennapi küzdelmek vérverítékét érdemes-e másokra fecsérelni? Azaz a küzdelmek emlegetésekor, amelyben tudvalevő, hogy ellenség lakozik, lehetséges-e az illúziót emlegetni? Vagy rövidebb és rögösebb út is vezet? Egyáltalán, magunkon kívül van-e bármi is, amit le kellene győzni? Tükörre, valamint ellenség elhárító eszközökre időnként szükségünk lehet, de ide most nem kell magunkkal vinni.

http://www.koronczi.hu/selfenemy

Óbudai Társaskör Galéria

2006. október 4. - november 1.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

További írások a rovatból

art&design

Ne legyen diszkrét Ne legyen diszkrét
Bob Dylan: „Életem az utca, ahol járok" / Reök-palota, Szeged
A Phaeton tündöklése és bukása
art&design

Éhesen alszik a tranzitzóna Éhesen alszik a tranzitzóna
Az emlékezés installációja Waldsee-ben (A 2B Galéria Waldsee 1944 című kiállításáról)
Lábjegyzetek a kortárs autódesignhoz

Más művészeti ágakról

irodalom

Történelemleckék és egyéb történetek Történelemleckék és egyéb történetek
Margó 2019 – Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve, Nádas Péter: Leni sír, Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak és Kukorelly Endre: CéCéCéPé
Oliver Scherz: Mentsük meg Matildát! Pozsonyi Pagony, 2019.
Beszámoló a 16. Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválról
Todd Phillips: Joker


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés