bezár
 

art&design

2006. 12. 13.
Helyzetkép a Stúdióról − 2006 végén
Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület - FKSE
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Helyzetkép a Stúdióról − 2006 végén A képzőművészet hagyományosan olyan tevékenység, amit az alkotó műterme magányában egyedül űz, és a néző a kiállítótér csöndjében egyedül tekint meg. A képzőművészek önszerveződését elsősorban a fenti viszonyok megváltozása indokolja. Különböző szervezeti formákban egyaránt eredményezheti a képzőművészet intézményrendszerének további bürokratizálódását vagy a nyilvános diskurzus, a kritika, az együttműködés, az érdekképviselet és érvényesítés fórumát.
Az FKSE Rottembilller utcai bázisa belülrőlA Fiatal Képzőművészek Stúdióját 1958-ban az állami Művészeti Alap hozta létre, a rendszerváltás óta viszont egyesületi formában működik, ezzel biztosítva a függetlenségét az államtól és politikától. Mára azonban kiderült, hogy a kulturális intézményi funkciókat betöltő civil szervezetek függetlensége illúzió. Bár természetesen politikusok, politikai szempontok szerint nem tilthatnak be kiállításokat, mint ezt korábban tették, de megvalósulásukat gazdaságilag meghiúsíthatják, hiszen Magyarországon a szigorúan vett kortárs képzőművészet szinte egyedüli szponzora az állam.

Az FKSE számos olyan funkciót (tehetséggondozás, pályakezdők segítése, innováció támogatása, nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztése, szakmai érdekképviselet) betölt, melyek hagyományosan az állami intézmények feladatkörébe tartoznak. Fennmaradását 16 éven keresztül az állami finanszírozás elnyerését célzó, közhasznú, kulturális és szakmai jelentőségét hangsúlyozó retorika biztosította. Az utóbbi években viszont ez az érvrendszer egyértelműen veszített, ha nem is érvényességéből, de hatékonyságából biztosan. Hogy az érvek koptak el, vagy a kultúrfinanszírozás stratégiája változott meg, azt nem sikerült az illetékes állami hivataloktól megtudni. Annyi sejthető, hogy a Minisztérium egyszerre olcsóbb és látványosabb kultúrát szeretne, és az indirekt támogatási formákat preferálja a jövőben.

Az FKSE reagálva az állami kultúrpolitika átláthatatlan és ésszerűtlen finanszírozási gyakorlatára egyrészt éles kritikával valamint konstruktív javaslatokkal igyekszik betölteni érdekérvényesítő szerepét.

Az FKSE Rottembiller utcai bázisa belülrőlA Stúdió idén két beszélgetés is szervezett a művészképzés és a vizuális nevelés időszerű reformjáról. Az egyik gyakran emlegetett probléma, hogy a képzőművészek körében jelentős arányú a pályaelhagyás, melynek következtében a művész-felsőoktatásban az államilag finanszírozott képzésbe „fektetett” pénz nem hoz valódi eredményt. A pályakezdés nehézségeit áthidaló szervezetek, mint az FKSE, ugyanakkor nem képezik részét az állam oktatáspolitikai stratégiájának. Ha a kultúrpolitika a képzőművészet intézményeinek hosszú távú összefüggését figyelembe venné, akkor nem fordulhatna elő, hogy a művészképzéstől a kvalitásos, nemzetközi színvonalú képzőművészeti produktumok létrehozásáig tartó folyamat egyik kulcsfontosságú fázisát támogatás nélkül hagyják.

Természetesen nem arról van szó, hogy teljesen megszűnt volna a Stúdió állami támogatása. Magasabb szinten is azt tapasztaljuk, hogy az állam jelentős összegekkel támogatja a kultúrát, viszont a finanszírozási rendszer átalakulásával bizonyos területek − a mi esetünkben a működési költségek − forrás nélkül maradtak. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az eddig közvetlenül adott támogatásokat a Nemzeti Civil Alap és a Nemzeti Kulturális Alap hatáskörébe helyezte át. Az előbbiben regionális kollégiumok szociális és statisztikai paraméterek (pl. taglétszám) szerint adnak működési támogatást. Az FKSE, bár adminisztratív státuszát tekintve civil szervezet, az általa képviselt kulturális és szakmai célok (intézményi funkciók) egyedül az NKA szempontjai szerint értékelhetők, viszont az NKA csak programokat finanszíroz , működést nem. Mikor ezt a rendszert felállították, nem vették figyelembe azt a tényezőt, hogy a színvonalas és látványos kulturális programok nem tudnak megvalósulni szervezeti-intézményes háttér nélkül. Az FKSE éppen ezért szeretné elérni, vagy az NCA szakmai kollégiumainak létrehozását, illetve a program- és működési támogatás arányinak felülvizsgálatát. A Minisztériumtól ígéretet kaptunk arra, hogy támogatják ezt a törekvésünket.

A folyamat-szemléletű gondolkodást az indirekt támogatási rendszerben is hiányoljuk. Azok a cégek, akik kortárs képzőművészeti alkotásokat vásárolnak társaságiadó-kedvezményt vehetnek igénybe; ugyanakkor az általunk képviselt pályakezdő képzőművészeknek nem az eladás, hanem már az új munkák létrehozása is gondot jelent anyagi támogatás nélkül. Vagyis az adókedvezmény pont nem a mindig is támogatásra szoruló progresszív, innovatív művészet esélyeit javítja, hanem a piaci igényeknek megfelelő, tradicionális szemléletű műtárgyak kereskedelmét segíti. Az FKSE ezzel szemben új, gyakran hely-specifikus, efemer, a kortárs képzőművészet nemzetközi tendenciáival lépést tartó művek létrehozására ad lehetőséget műtermeivel, munka-ösztöndíjaival és non-profit galériájával. Meg szeretnénk kísérelni a direkt állami támogatás kiegészítését/kiváltását a magánszférából származó szponzorációval, viszont ehhez elengedhetetlen, hogy az új művek létrehozását támogató cégek is legalább olyan mértékű adókedvezményt kapjanak, mint a vásárlók. Az FKSE erre vonatkozó javaslatát a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége felvette a programjába.
Bár az FKSE működését közvetlenül nem érinti a szerzői jogok kérdése, viszont tagjaink érdekképviseletét ezen a területen is fontosnak tartjuk, ezért a jövőben szeretnénk fórumot biztosítani a jelenlegi gyakorlat hiányosságainak megvitatására.

A kritikai tevékenység mellett az FKSE vezetősége a valódi függetlenség, a tudatosabb pénzügyi gazdálkodás és az önálló probléma-megoldó képesség elérésének lehetőségeként értékeli a jelen helyzetet. Ennek megfelelően olyan szervezeti változások vannak folyamatban, melyek hatékonyabbá és életképesebbé kívánják tenni a Stúdió működését. A Stúdió fennmaradásáért folytatott erőfeszítések szükségességét szerencsére az is megerősíti, hogy a fiatal művészek részéről továbbra is jelentős az igény a Stúdió szolgáltatásaira: idén is közel 90-en jelentkeztek tagnak, akik közül a vezetőség szakmai szempontok alapján 15 jelölt pályázatát fogadta el.

Az FKSE döntéshozó testülete továbbra is a vezetőség, melynek 11 tagját a közgyűlés választja háromévi időtartamra. Újdonság viszont, hogy a vezetőség tagjai munkacsoportokra oszlottak, és így az eddigieknél intenzívebben vesznek részt a különböző projektek szervezésében és lebonyolításában. A változás oka, hogy egyrészt az egyre csökkenő működési támogatás már az utóbbi években is nehezen tudta fedezni az alkalmazottak fizetését, így 2006-tól kettővel kevesebb munkaerőt tud csak foglalkoztatni a Stúdió. Az ő munkájukat a megmaradó alkalmazottak, valamint a galéria illetve a gyűjtemény ügyeivel foglalkozó munkacsoportok vették át.

A Stúdió Galéria belülről a Képíró utcábanAz egyik ilyen munkacsoport a galéria-bizottság, ami a Stúdió Galériát vezető eddigi kurátorok (1990-1999 Bencsik Barnabás, 2000-2005 Molnár Edit) feladatait vette át. Így az idei év kiállításait már a művészekből és művészettörténészekből álló bizottság tagjai vagy általuk megbízott külső kurátorok szervezték. Ennek az átszervezésnek elvi okai is voltak. Mivel a Stúdió elsősorban a képzőművészek önszerveződésének célját szolgálja, a leggyakrabban művészettörténész végzettségű kurátorok által hierarchikusan irányított állami kiállítóhelyek helyett célszerűbbnek tűnt az „artist run space”-ek, vagyis a képzőművészek által szervezett (és nem egyszemélyben vezetett) helyszínek modelljét átvenni. További újdonság, hogy a dinamikus program-orientált működés jegyében lerövidültek a kiállítási periódusok, így 2006-ban 18 kiállítás valósult meg a Stúdió Galériában.

A jövőben megoldandó probléma Stúdió egyre rosszabb állapotban lévő, és egyre magasabb fenntartási költségű helyszíneinek hatékonyabb és gazdaságosabb működtetése. Ezen belül is kiemelt cél a Stúdió gyűjteményének állandó kiállítóhelyen való bemutatása és így a közgyűjteményi státusz elérése.

Tehát a takarékosságot, és a belső megújulást szolgáló intézkedések mellett új támogatási formák és az ezekkel szükségszerűen együtt járó új tevékenységi struktúrák feltérképezésén és megszervezésén is dolgozunk. Folyamatban van például az egyesület közhasznúsítása, amivel újabb pályázati lehetőségekhez juthatunk, valamint a lehetséges szponzorainknak is kedvezőbb támogatási-konstrukciókat tudunk felajánlani. További szándékunk, hogy bár a Stúdió eddig elsősorban hazai támogatási formákban gondolkozott, a jövőben EU-s forrásokra pályázva bővíteni szeretnénk a külföldi kapcsolatainkat, ezzel is javítva a magyar képzőművészet nemzetközi pozícióit.

Ezek a változások komoly kockázatokkal, esetenként áldozatokkal járnak. Viszont mivel a Stúdiót a 1958-ban, többek között a képzőművészet állami felügyeltének céljából hozták létre, így 48 év múltán éppen a változásokkal járó áldozatok és kockázatok vállalása legitimálhatja a Stúdió fennmaradását.

[a]http://studio.c3.hu/[text]http://studio.c3.hu/[/a]
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

További írások a rovatból

art&design

Ami általános, ami emberi Ami általános, ami emberi
Interjú Ember Sárival lehetséges megközelítésekről, utazásokról, önazonosságról, piaccal való megbékélésről
art&design

Divatséta a Ludwigban Divatséta a Ludwigban
Király Tamás. Out of the box
art&design

Instabil egyensúly Instabil egyensúly
A varázsló halála. Emlékkiállítás Csáth Géza halálának 100. évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban
art&design

Rajtunk kívüli rend Rajtunk kívüli rend
Gálhidy Péter Sarokvas című kiállításáról (Megnyitó)

Más művészeti ágakról

Tamás Zsuzsa válaszai a prae.hu körkérdésére
színház

A beszéd nagyon komoly automatizmusunk A beszéd nagyon komoly automatizmusunk
Interjú Kelemen Márta logopédussal, beszédtechnika tanárral
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Ami általános, ami emberi Ami általános, ami emberi
Interjú Ember Sárival lehetséges megközelítésekről, utazásokról, önazonosságról, piaccal való megbékélésről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés