Sylvester Lévay és Michael Kunze igazi sikerszerző-páros, bizonyíték rá az Elisabeth (premier: 1996 - rendező KERO) és a Mozart! (premier: 2003 - rendező: KERO). Mindkét musical több száz előadást ért már meg a Budapesti Operettszínházban, s a mai napig telt házak előtt játssza őket a teátrum, mely - híven önmagához - a történelmi musicalek után most egy irodalmi alapú művet tűz műsorra.

Régi terve vált valóra a Kunze-Lévay párosnak, amikor du Maurier izgalmas, már-már krimiszerű regényét zenés színpadra vihették. Érdekesség, hogy a rejtélyes meséből a librettót eredetileg angolul írta Michael Kunze, amelynek premierjére végül a Vereinigte Bühnen Wien produkciójában németül került sor Bécsban - s ezzel a Raimund Theaterben egy két évig tartó sikerszéria indult el.

Az első idegen nyelvű bemutatót Japánban tartották, majd Finnországban, Helsinkiben is színpadra került a mű. A Rebecca várhatóan 2011-ben jut el a Broadway-re, s több más európai városba is.

A nagyszabású magyarországi premierre a Budapesti Tavaszi Fesztiválon 2010. március 18-19-én kerül sor.

Lévay Szilveszter nagy ívű zenéjéhez a verseket Müller Péter Sziámi fordította. A díszleteket Horesnyi Balázs, a jelmezeket Velich Rita, a koreográfiát Tihanyi Ákos tervezi. A zenei vezető Makláry László. A szerzőpáros eddigi musicaljeinek magyarországi sikerre vivője, KERO ezúttal mint a színház művészeti vezetője működik közre, a Rebecca rendezője Béres Attila, a Budapesti Operettszínház főrendezője, a Menyasszonytánc, az Ibusár, A víg özvegy és a Vesztegzár a Grand Hotelben színpadra állítója.

A történet

Lévay-Kunze musicalje tökéletesen visszaadja a nagysikerű regényből és az Oscar-díjas filmből megismert történetet, melyet a főszereplő naív fiatal nő, "Én" elmesélésében ismerhetünk meg, aki egy Cote d'Azur-i szállodában megismerkedik Lord Maxim de Winterrel, akinek felesége, Rebecca rejtélyes módon vesztette életét.

Gyors udvarlás után ő lesz a második Mrs. de Winter, és férjével annak vidéki otthonába, a legendás Manderley-be költözik, mely az első pillanattól rideg és barátságtalan Én számára. Ráadásul nyomasztóan nehezedik rá az első Mrs. de Winter emléke, aki a ház minden tárgyában, szegletében, főképp Mrs. Danvers, a házvezetőnő minden gondolatában folyamatosan jelen van.

Az új úrnő úgy érzi, hogy Mrs. Danverrs minden lépését figyeli, és állandó gyanakvással, rosszindulattal veszi körül. Férje, Maxim is egyre megközelíthetetlenebbnek tűnik számára sötét emlékekkel teli otthonában. A helyzet még tovább romlik, amikor megtalálják a vízbefúlt Rebecca holttestét, és újból vizsgálni kezdik az asszony halálának körülményeit...

Daphne du Maurier: Rebecca - szerző és regénye

Kora legnépszerűbb regényírójává tette a Rebecca Daphne du Maurier-t. Valódi sikertörténet született 1938-ban, a szakértők ezt igazi mesterműnek tartják a könyvet, s alighanem igazuk van, hiszen a Rebecca a XXI. században is izgalmas történet. Az első kiadás 20 ezer példányban kelt el, habár a kritikusok nem rajongtak érte, bár néhányan közülük megértették du Maurier mondanivalóját, aki egy erős és sikeres férfi, s egy gyenge nő kapcsolatát akarta bemutatni művében - megannyi titokkal, izgalommal.

A megannyi sikersztorit jegyző szerző - akit 1969-ben II. Erzsébet a Dame címmel tüntetett ki - műveivel beírta magát nemcsak az irodalom, hanem a színház, a film és a televíziózás történetébe is. A Rebeccából maga írt színpadi változatot, melyet 1939 és 1940 között 350 alkalommal játszottak Londonban, majd művei a filmvásznon éltek tovább, a Jamaica Inn, a Madarak és A Manderley-ház asszonya Alfred Hitchcock rendezésében hódított.

A Manderley-ház asszonya - a film

A mai napig látható Hitchcock 1940-ben készült sikerfilmje a televíziókban, mely világszerte népszerűvé tette du Maurier történetét. David O. Seiznick producer adta a rendező kezébe az angol regényt, melyből kellően hatásos alkotás sikeredett, és Hitchcock látásmódját dícséri, hogy a számos fény-árnyék hatáskeltéssel kis híján kísértethistóriát fabrikált a sztoriból.

Hitchcock első amerikai mozija megkapta a legjobb filmnek járó Oscar-díjat, illetve elismerték az operatőr munkáját is. Jelölték az Amerikai Filmakadémia kitüntetésére a Maximot alakító Laurence Olivier-t, a női főszereplő Joan Fontaine-t, s a Mrs. Danverst játszó Judith Andersont, de magát Hitchcockot is.

Sikermusicalek szerzőpárosa

Sylvester Lévay

Magyar szülők gyermeke (édesapja író, édesanyja zenetanárnő). Hatévesen kezdte el zenetanulmányait Szabadkán. Tizenöt évesen nyerte első zenei versenyét. 1962 és 1972 között különböző zenekarokkal turnézott Európában. 1972-től hangszerelt, komponált és dirigált Münchenben. Megismerkedett és együtt dolgozott Udo Jürgensszel, Katja Ebsteinnel, Penny Mc Leannel, Gitte Haenninggel, Donna Summerrel és Michael Kunzéval. Így születtek a következő aranylemezes világslágerek: Fly Robin Fly, Get up and Boogie (Silver Conventions) és Lady Bump (Penny Mc Lean), amelyek aranylemezek is lettek.

A Fly Robin Fly című dalért 1975-ben elnyerte a legrangosabb amerikai zenei elismerést, a Grammy-díjat. 1977 és 1980 között dalokat írt a következő művészeknek: Elton John, Donna Summer, Herbie Man, Lorenzo Lamas és Silvester Sledge.

1980-ban Hollywoodba utazott, és filmzenéket komponált. Együtt dolgozott Whoopie Goldberggel, Peter O'Tolle-lal és Steven Spielberggel. Lévay több mint száz amerikai film zenéjét írta ez idő alatt. (Többek között a Flashdance és a Cobra című világsikerek filmdalait.)

Mindezek mellett több egyetemen és főiskolán zeneszerzést és hangszerelést tanított. Például: a National Academie of Recording Arts Sciences-en (NARAS), az Academy of Television Arts & Sciences-en (ATAS) is. Kapcsolata Michael Kunzéval mindez idő alatt nem szakadt meg, s 1990-től színpadi műveket kezdtek el írni.

1991-ben mutatták be első közös musicaljüket a Theater Heilbronn-ban, Hexen Hexen címmel. 1992-ben, a Theater an der Wienben, Harry Kupfer rendezésében került színre második közös művük, az Elisabeth, amely minden idők legsikeresebb német nyelvű musicalje. Ausztria után az Elisabeth színre került még Japánban, Magyarországon, Svédországban és Hollandiában is.

1999-ben Michael Kunzéval megírta harmadik musicaljét Mozart! címmel. A darab ősbemutatója - hatalmas siker -, 1999. október 2-án volt a Theater an der Wienben. Lévay Szilveszter elnyerte az Arany Európa-díjat, amely Németország legnívósabb zenei kitüntetése, továbbá művei: a Mozart! 2000-ben, az Elisabeth pedig 2001-ben megkapta az Év musicalje elismerést Németországban.

Michael Kunze

Prágában született osztrák szülők gyermekeként. Pályafutását Münchenben újságíróként és dalszövegíróként kezdte. Az 1970-es években producerként dolgozott, ám ezt a munkáját az írás kedvéért feladta. Dalszövegíróként több mint ötven aranylemez és számos nemzetközi elismerés birtokosa.

1982-ben és 1990-ben két történelmi szakkönyvet is megjelentetett. Az ORF, az ARD és a ZDF számára jó néhány forgatókönyvet készített. Nevéhez fűződik például a Macskák, Az Operaház fantomja és a Chorus Line német fordítása. Színpadi musicalsikerei librettó- és dalszövegíróként: Elisabeth, Vámpírok bálja, Mozart!.

A rendező: Béres Attila

Amikor egy Magyarországon még be nem mutatott mű kerül színpadra, az alkotók a szokottnál is nagyobb izgalommal fognak hozzá a munkához. Ha ez a mű egy nagysikerű regény színpadi adaptációja, a kihívás tovább nő. Ha az említett nagysikerű regényből már egy világhírű mű is született - ráadásul a zseniális Alfred Hitchcock rendezésében - az izgalomba már kis félelem is vegyül. S ha ez a darab olyan szerzőpáros munkája, kiknek művei évek óta nem szűnő sikerrel mennek az Operettszínház, és a világ nagy zenés színpadain, akkor a kihívás Kihívássá nemesül. Nem csak a rendező, de az egész alkotó csapat számára.

És mégis: az előttünk tornyosuló elvárások és a rengeteg munka ellenére öröm volt a Rebeccán dolgozni. Mert jól megírt, nagyszerű történet. Mert magával ragadó zene, beszippantja az embert, s máris ott bolyongunk hőseinkkel együtt a szenvedély és titok útvesztőiben. Mert szerelem, hazugság, a bizalom fontossága egy kapcsolatban - mindannyiunk jól ismert problémája.

A Manderley-ház asszonya, Daphne du Maurier 1938-as bestsellere, méltán lett világszerte sokak kedvenc regénye. A Rebecca, Michael Kunze és Sylvester Levay musicalje még csak most indul el világhódító útjára. Megtiszteltetés, hogy az elsők között lehetünk, akik bemutatják. Minden közreműködő nevében - a rivaldafényben állóktól a háttérben dolgozó kisebb hadseregig - remélem, hogy Önöknek is annyi örömöt nyújt majd az előadás, mint amilyen élvezetes volt számunkra a színpadra állítás. (Béres Attila - rendező)

A műsoron:

Sylvester Lévay - Michael Kunze: Rebecca (A Manderley-ház asszonya) - musical két részben

Fordította: Müller Péter Sziámi
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Vezényel: Makláry László, Bolba Tamás, Balassa Krisztián

szereposztás:
"Én" - Szinetár Dóra, Vágó Zsuzsi
Maxim de Winter - Bereczki Zoltán, Szabó P. Szilveszter
Jack Fawell - Mészáros Árpád Zsolt, Bálint Ádám
Mrs. Van Hopper - Szulák Andrea, Náray Erika, Felföldi Anikó
Frank Crawley - Földes Tamás, Pálfalvy Attila
Mrs. Danvers - Janza Kata, Polyák Lilla, Nádasi Veronika
Beatrice - Nádasi Veronika, Füredi Nikolett
Ben - Pirgel Dávid, Sánta László
Julyan ezredes - Jantyik Csaba, Dézsy Szabó Gábor
Frith - Marik Péter
Robert - Oláh Tibor
Giles - Csuha Lajos
Horridge - Péter Richard
Mrs. Rutherford - Arányi Adrienn

Közreműködik: a Színház Musical együttese, Zenekara és beosztott Énekkara

Díszlet: Horesnyi Balázs
Jelmez: Velich Rita
Koreográfus asszisztens: Kéringer László
Rendezőasszisztens: Angyal Márta
Karigazgató: Kéringer László
Zenei vezető: Makláry László
Játékmester: Rogács László

Koreográfus: Tihanyi Ákos
Rendező: Béres Attila