bezár
 

art&design

2010. 03. 20.
Holesch Dénes festőművész centenáriumi emlékkiállítása
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Holesch Dénes (1910-1983) besztercebányai festőművész életművének keresztmetszetét nyújtja az a kiállítás, amelyet Holesch 100 címmel nyitnak meg hétfőn a budavári Magyar Kultúra Alapítvány székházának aulájában.
Fekete Klári, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta: a besztercebányai születésű Holesch Dénes munkássága ötven éve alatt tizenöt országban élt, alkotott, de bárhol is járt a világban, mindig magyarnak vallotta magát. Magyarországon ez lesz munkásságának hetedik, egyben eddigi legteljesebb bemutatója.

A művész hatvan képe lesz látható tematikusan csoportosítva, követve az életutat. A legtöbb mű olaj-vászon, de vannak köztük akvarellek és néhány kínai rézkarc. Pozsonyból és Besztercebányáról is érkeztek képek a tárlatra, mint a Munkanélküliek vagy a Nagymosás című - emelte ki a kurátor.

Holesch indulását, főiskolai éveit idézi az Otthon, mifelénk elnevezés alatti csoport. 1910 februárjában született Besztercebányán, édesapja építész volt. 1928-tól a budapesti képzőművészeti akadémiára járt, majd 1933-ban építész bátyját követte Kínába. A kelet művészete nagy hatással volt munkásságára. Az ott született képek ...és rabul ejt a szabadság... címszó alatt láthatók, de ott vannak az Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban és Mexikóban készült művei is.

A Lovamat eloldom... cím a lovakról készített festményeit, rajzait tartalmazza. Gyermekkori emlékektől - dédapja huszárkapitány volt - az angol Epsomi derbyn, az amerikai rodeón át a dél-franciaországi bikaviadalig, amelyet Picasso 80. születésnapjára rendeztek és Holesch is a meghívottak között volt - mozgásban ábrázolta a lovakat, illetve a bikákat. Pályafutásának egyetlen statikus ábrázolása Wallerstein hercegnő Octavio nevű híres lováról készült.

Öt régi kinagyított fotó is helyet kap a tárlaton, az egyiket a festő édesanyja küldte el neki, és 1930 nyarán készült a besztercebányai ház kertjéről és benne az egész családról. Látható az a kép is, amelyik róla és gyönyörű lováról készült a Tátrában és egy olyan fotó is van, amelyen maga ácsolja hajóját Sydney egyik öblében.

Holesch Dénes a végleges hazatérés gondolatával foglalkozott, 1983-ban érkezett Budapestre, de megbetegedett és pár hét után meghalt. Budapesten temették el, csakúgy, mint ausztrál zongoraművésznő feleségét, aki tavaly hunyt el.

Fekete Klári elmondta, hogy dokumentumfilmet készülnek forgatni Holesch Dénes életéről. A rendező Mohi Sándor lesz, aki az Imádság című filmet is készítette, és ez az életművet átfogó kiállítás lesz a dokumentumfilm alapja.
A tárlat április 11-ig látható a budai Várban.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

Lecsendesült figyelem Lecsendesült figyelem
Interjú Nemes Csabával külföldi sikerekről, a magyar művészetre irányuló nemzetközi érdeklődésről, illetve az azt befolyásoló tényezőkről.
art&design

Egy festmény keretére, avagy a varázsló kertje Egy festmény keretére, avagy a varázsló kertje
Slavko Matković: Kerék, a Bosch+Bosch csoport festője*
art&design

Sziszifuszi munka, avagy a vonal a biztos pont Sziszifuszi munka, avagy a vonal a biztos pont
Pólya Zsombor Vonalkázás című munkájáról
Serge Bloch - Davide Cali: Moi, j’attends / I Can’t Wait / Alig várom

Más művészeti ágakról

irodalom

A hétköznapok reménytelenségének bája A hétköznapok reménytelenségének bája
Lydia Davis: Az annyi mint, Libri, 2019.
Maja Lunde: Hónővér. Cser Könyvkiadó, 2019.
színház

Az önfelvállalás és az én-beszéd hatalma Az önfelvállalás és az én-beszéd hatalma
Csórics Balázs Lélektükrök című önismereti irodalmi estjének napok múlva is dolgozó visszhangjai
Interjú Kárpáti Tiborral könyvről, a pixelek mai felhasználásáról és külföldi munkáiról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés