bezár
 

art&design

2010. 06. 11.
Múzeum lett Schindler krakkói gyárából
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mostantól múzeumként várja a látogatókat a Lengyelország náci megszállása alatt zsidókat mentő Oskar Schindler egykori zománcedénygyára Krakkóban.
"A krakkói történeti múzeum egyik fiókintézményét avatjuk fel csütörtök este Oscar Schindler hajdani Emalia üzemében" - mondta Marta Smietana, a múzeum illetékese a francia hírügynökségnek.

Pénteken nyílik meg itt a nagyközönség előtt az a multimédiás kiállítás, amely bemutatja, milyen volt a mindennapi élet Krakkóban a II. világháború alatt, 1939 és 1945 között - tette hozzá.

Oskar Schindler a jelenlegi Csehország területén született szudétanémet családban. A náci párt tagjaként gyorsan meg akart gazdagodni a háborúból, és mindent elkövetett, hogy megmentse azokat a zsidókat, akik krakkói zománcedénygyárában dolgoztak.

Munkásai a közelben működő plaszówi gettóból kerültek ki, mert ez volt a legolcsóbb munkaerő. A táborparancsnok ámokfutását azonban Schindler nem tudta tétlenül nézni, egyre több zsidót "kért ki" és minősített nélkülözhetetlen munkaerőnek, alkalmazottai egy idő után már az üzemben laktak. Kétszer annyit kaptak enni, mint a táborokba deportáltak, sőt Schindler felesége, Emilie még egy kis kórházat is berendezett a gyár területén.

A náci hadsereggel üzletelve felhalmozott vagyonát a háború vége felé arra fordította, hogy élelmezze alkalmazottait, és lefizesse a kiirtásukra készülő SS-katonákat. 1200 zsidót mentett meg a haláltáboroktól úgy, hogy listát állított össze a náci hadsereg számára nélkülözhetetlen munkát végző dolgozóiról.

Németországban halt meg 1974-ben, 66 éves korában a világ előtt ismeretlenül, és a feledéstől egy ausztrál író, Thomas Keneally, de még inkább Steven Spielberg amerikai rendező mentette meg. Keneally az egyik "Schindler-zsidótól", Leopold Page-től hallotta történetét, ez alapján írta meg az 1982-ben megjelent Schindler bárkája című könyvet. A könyvből született Spielberg Schindler listája című filmje, amely 1993-as bemutatása után egy csapásra világhírnevet szerzett Schindlernek, az alkotást pedig hét Oscar-díjjal jutalmazták.

Schindlert kérésének megfelelően Izraelben temették el, és egyike volt az első három németnek, akiket Izrael a Világ Igaza címmel tüntetett ki.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

A glóbusz kibillentése A glóbusz kibillentése
The Great Globe - Csoportos kiállítás az aqb Project Space-ben
art&design

Értelmező szótár Értelmező szótár
Horváth László és Takács Máté Okkult Coaching című kiállításához
art&design

Gondolkodásunk módszereiről Gondolkodásunk módszereiről
Beszélgetés Falcsik Marival, Walter Isaacson: Leonardo Da Vinci – a zseni közelről című könyvének fordítójával
art&design

Publikus '90-es évek Publikus '90-es évek
A Publikus magánügyek. A 90-es évek művészete magyarországi magángyűjteményekben című kiállításról a szentendrei MűvészetMalomban

Más művészeti ágakról

Slash, VOLT Fesztivál, 2019. 06. 27.
VOLT Fesztivál, 2019. június 26.
zene

A zenész és barátai A zenész és barátai
Aradi Zsolt: Gasner János* emlékére


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés