bezár
 

art&design

2010. 06. 14.
Sikeres a Magyar Nemzeti Múzeum bővítési pályázata
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Sikeres volt a Magyar Nemzeti Múzeum épületére és a Múzeumkert fejlesztésére kiírt tervpályázat, amelyen a Mányi István Építész Stúdió nyerte a 6 millió forinttal járó első díjat.
A hétfői díjkiosztó ünnepségen Eltér István, a bíráló bizottság elnöke beszámolt arról: 83-an vették meg a pályázatot, közülük 61-en adtak be érvényes munkát. Egy pályázatot tartalmi, formai hiányosságok miatt végül kizártak; a művekből szombaton, a Múzeumok éjszakáján kiállítás nyílik.

A győztes pályázó, Mányi István az MTI-nek elmondta: pályázatuk célja az volt, hogy az épületet hasznosabbá tegyék, vagyis az többet nyújtson az idelátogatóknak.

"Ez részben láthatatlan építészet, hiszen a raktárak például a föld alatt kaptak helyet. Részben láthatatlan lesz egy észak-déli irányba futó, fedett, földalatti utca is, ahol múzeumbolt, rendezvényterem, gyermekmegőrző és étterem kapna helyet" - fejtette ki az építész, aki mindezt természetes fényforrásokkal látná el.

A tervek szerint a múzeum két udvarát "hálószerű üvegtetővel" fedik majd, itt kaphatnának helyet a nagykiállítások és egyéb rendezvények, például a bálok.

Mányi István leszögezte: minden változtatás hozzáadott érték, vagyis sehol nem bontják meg az épületet. Az új bejáratot "egy filigrán oszlopsor" jelzi majd fedett utca végén. Mint mondta, a bővítésekkel nem veszélyeztetik az épület körül lévő növényzetet, a tervek meghagyják a fák mintegy 98 százalékát.

Eltér István, a bíráló bizottság elnöke elmondta: Nyugat-Európában - észlelve a múzeumok megváltozott funkcióját - már a legtöbb jelentős múzeum átesett bővítésen, és e tekintetben "Magyarország egy kicsit mintha elmaradt volna".

A zsűrielnök a Magyar Nemzeti Múzeum épületét a klasszicista építészet "gyöngyszemének" nevezte, amelyben számos funkció kap helyett: a kiállítások mellett jelentős kutatómunka folyik, és számos rendezvénynek is otthont ad az épület. A kiállított pályaművekről két beszélgetést is szerveznek: június 24-én és 29-én a Kortárs Építészeti Központtal közösen.

Fegyverneki Sándor, a bírálóbizottság tagja, országos főépítész elmondta: a beérkezett 61 érvényes pályamű a Magyar Nemzeti Múzeum bővítésének szinte valamennyi fizikailag lehetséges módját felvonultatja. Mint fogalmazott, szinte mindegyik terv lefedné az épület két udvarát, de a terek hasznosíthatóságát sokféleképpen látták az építészek. Volt, aki az épületet körülvevő parkot folytatná az udvarokon is, mások különféle építményeket álmodtak a két térbe.

A pályaműveket ismertetve hozzátette: a bővítés fontos szempontja volt, hogy az a lehető legkisebb mértékben károsítsa a meglévő növényzetet. A pályázók erre számos megoldást találtak a múzeum körül; a "legextrább" megoldásnak azt a pályaművet tartotta, amely eltüntetné a kert körül húzódó kerítést és a környező utcákra és a palotanegyedre nyitott parkot hozna létre. Fegyverneki a beérkezett pályaműveket "korszakos munkának" nevezte, amellyel "már régóta tartozik a szakma a muzeológiának". Szerinte a bizottság végül "markáns, konszenzusos döntést hozott".

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója felidézte: a tervpályázat kiírásakor igyekeztek a legkevésbé megkötni az alkotók kezét, hogy a "lehető legszabadabban szárnyalhasson a fantázia". Meghatónak nevezte, hogy ilyen sokan jelentkeztek a felhívásra, amely szerinte jelzi: az építészek nemcsak egy kulturális beruházást látnak a projektben, hanem felismerték, egy olyan nemzeti kulturális intézmény bővítéséről van szó, amely meghatározó szerepet játszik Magyarországon.

A Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztésére január végén írtak ki pályázatot. Korábban Csorba László, az intézmény főigazgatója a fejlesztés alapvető feladatairól azt mondta: meg kell oldani a Múzeumkertben parkoló autók problémáját, új kertépítészeti koncepcióval meg kell újítani a kertet. A múzeum épületében olyan izgalmas, új tereket kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a látogatók több időt tudjanak eltöltetni és többféle szolgáltatást kapjanak.


Kapcsolódó cikkek


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

Erdély Jakab: Anyád hogy van? Diplomakiállítás Dr. Geréb Ágnes életéről
Interjú Máté Bencével természetfotózásról, lesekről és technikákról, környezetvédelemről
art&design

F(r)aktúra F(r)aktúra
PAF- F(r)acture / Pintér András Ferenc kiállítása az Art.Salon:Társalgó Galériában
art&design

Gyerekkel és bőrönddel a múzeumban Gyerekkel és bőrönddel a múzeumban
Élménytúra a Szépművészeti Múzeumban

Más művészeti ágakról

irodalom

A boldogság része, a bűntudat áramütése A boldogság része, a bűntudat áramütése
Peer Krisztián: Nem a sajátod
irodalom

Utak a sötétségbe Utak a sötétségbe
Horváth Márk A digitalitás paroxizmusa: Spektákulum, szimulákrum, kibernetikai állapot és a virtualitás hiperkaotikus okkultúrája


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés