Rengeteg fájdalmat okozott az elmúlt időszakban az NKA kiszámíthatatlan döntési mechanizmusa, ami sokszor minden szakmaiságot nélkülözve – például Orbán János Dénes és Takaró Mihály kurátori jelenlétében – ideológiai vagy személyes bosszú miatt volt elutasító. A közpénzekből történő szakmai kultúrafinanszírozás hiányát tetézte az általam ebben az időszakban megírt, kereken 100 pályázat esetében az NKA kasszájába befizetett, és soha viszont nem látott 4.478.211 forintnyi „nevezési díj” – amit nyugodtan nevezhetünk a bevezetőjéről L. Simon László adónak, amivel a kulturális szférát sújtotta.

Bolla Ágnes, az építész rovat 2026 tavaszi évadának gyakornoka és Borsai Szandra rovatvezető május végén felkerekedtek, hogy megnézzék a 2026-os Temesvári Építészeti Beta Biennálét. A kiállítást nem tartották meg, de amit helyette találtak, arra senki sem számított. Négykezes.

A NINCS Online Folyóirat Építészet című lapszámában elmosódnak a határok test és épület, fiktív tér és épített környezet között: a vers panelházzá, a tórusz szövegtestté, a beton héjszerkezet emberi pszichévé válik. Az összművészeti folyóirat legújabb tematikus lapszámából kiderül, hogy építészet és irodalom között számtalan kapcsolódási pont létezik, és hogy ez a két művészeti ág térről, időről, testről és emlékezetről meglepően hasonló módon gondolkodik.

Az akkori országos főépítész, egyben építészeti államtitkár, Lánszki Regő tulajdonában álló lakásba bejegyzett Genius Loci Építészeti Alapítvány 2024-es létrehozása után több mint háromszázmillió forintos állami támogatással elindult a hely.hu és az Eclectiq című bookazine. Épp akkor történt az is, hogy a Lánszki-féle minisztérium bekebelezte a magyar építőiparban monopolhelyzetben lévő szoftvert létrehozó, építészeti könyvkiadással foglalkozó Terc Kft.-t. Cikkünk ennek a két, közpénzből történt „befektetésnek” a hátterét tárja fel, melyek üzleti és személyes szálakon keresztül is összefonódnak.

2026. június 18-19-én rendezték meg második alkalommal az EDGE Fest nemzetközi építészeti és design fesztivált a Dürer Kertben. A programban helyet kaptak nemzetközi sztárok előadásai és kisebb hazai, illetve külföldi praxisok bemutatkozásai is. De mi is az az EDGE? Miért érdemes elmenni rá építészeknek, hallgatóknak, az épített környezet iránt érdeklődőknek? Krauth Vera kurátorral erről beszélgettünk. 

A cikk a Körszálló bontásának apropóján összegyűjti az elmúlt időszakban lebontott, '60-as, '70-es években épült ikonikus budapesti épületeket. Felmutat néhány strukturális okot, amely a késő modern építészeti örökségünk módszeres pusztításához vezetett. Értelmezi az építészetben a hamisítás fogalmát, felvillantja az egyes szakértők és a laikus közönség közt húzódó értékkülönbséget a historizáló visszaépítések kapcsán.

2026 május 9-én Ungváry-Kiss Márta építész, az MMA MMKI ösztöndíjasa „Balatoni strandépítészet – Szerethető rendezetlenség, tervezett spontaneitás” című könyvbemutatójának adott helyet az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete által rendezett Essentia Artis 2026-os rendezvénysorozatának Finisszázsa a Pesti Vigadó hatodik emeleti kiállítóterében.

A kétrészes cikksorozat célja néhány, a szakmailag jelentős Rákosrendező Mesterterv pályázat által felszínre hozott és azon túlmutató urbanisztikai kérdés felvetése. A második részben szó lesz a pályázat tanulságairól, a továbblépési lehetőségekről, a városlakók és a városfejlesztés kölcsönhatásairól.

A kétrészes cikksorozat célja néhány, a szakmailag jelentős, a Rákosrendező Mesterterv pályázat által felszínre hozott és azon túlmutató urbanisztikai kérdés felvetése. Az első rész bemutatja, milyen szakmai környezetbe érkezett meg a pályázat, majd elemzi a kiírás jövőképét, és ennek hatását a díjazott tervekre.

Zombi urbanizmus, azaz nem használatra tervezett luxusingatlanok. Egyre terjed emberi jelenlét és társadalmi kapcsolódás nélküli épített környezet, a társadalom leggazdagabbjainak legújabb vagyonmegőrző eszköze. Ezekkel a terekkel foglalkozik Schmied Andi ASSET TOWN című kiállítása, ami a Trafó Galériában látható június 14-ig. Az alkotó a Bartlett School of Architecture (UCL, London) urbanisztika szakán végzett, jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusza.

2024-ben egy alulról szerveződő, budapesti építészeket tömörítő csoport, a Törődés Munkabizottság reformkísérletre vállalkozott a Budapesti Építész Kamarában. A Törődés Munkabizottság utóéletéről, a reformkísérlet eredményeiről feltett kérdéseinkre a kamarában vezető pozíciót szerzett tagok válaszoltak.

A Balázs Mihály építészeti hitvallását bemutató könyv nem monográfia, legalábbis nem klasszikus értelemben véve. Sokkal inkább füveskönyv: a képekből (metszetekből, vázlatokból, fotókból) és szövegekből felépülő album az építész-tanár szakmai és személyes életútjának mozaikokból felépített mementója.

A cikk beszámol a Rákosrendező Mesterterv Urbanisztikai és Közterület-fejlesztési Tervpályázat eredményhirdetéséről, majd több kritikai felvetéssel él. Ugyan Maxi-Dubaj nem épül a területen, a főváros kommunikációja alapján pedig a projekt a 21. század európai városfejlesztésének csúcsteljesítményei között tartható számon, mégis érdemes nagyító alatt vizsgálni a történéseket. Mindezt egy boldogabb, igazságosabb városért, a projekt jobbítása érdekében, és a tanulságok levonása miatt. Fontos, hogy az érdeklődő közönség is széleskörű elemzés nyomán alakíthassa ki álláspontját és képet kapjon a jelenkor urbanisztikai kihívásairól.

Az éjjel-nappali közért mellett, a Felszabadulás tér Petőfi Sándor utca felől nézve jobb oldalán az Egyetem Presszó működött.

A háromrészes esszésorozat a lakhatási és lakozási válság kérdéseit helyezi új megvilágításba egy konkrét építkezés példáján keresztül. A harmadik részben a szakértelem elértéktelenedését tág történeti kontextusban vizsgálja a szerző. Levezeti, hogy a hit és a tudomány helyére befurakodott propaganda hogyan változtatja a meg a jelenünket, és ötletet ad arra nézve, hogy mit tehetünk ellene a posztigazság korában. A cikksorozat első része itt, második része pedig itt érhető el.

A háromrészes esszésorozat a lakhatási és lakozási válság kérdéseit helyezi új megvilágításba egy konkrét építkezés példáján keresztül. A második részben a szerző kibontja a különbséget a lakhatás és a lakozás fogalma között. Tárgyalja az építész és a várostervezésben közreműködők szerepét a lakhatási körülmények alakításában, és megmutatja, hogy az ingatlanfejlesztői gondolkodás hogyan hat a végfelhasználók (a későbbi lakók) életére. Az első rész itt olvasható.

A háromrészes esszésorozat a lakhatási és lakozási válság kérdéseit helyezi új megvilágításba egy konkrét építkezés példáján keresztül. Az első részében a szerző bemutatja a Szilas Liget projekt körülményeit, majd értelmezi a jelenkori lakótelep-építések, illetve a szocialista rendszerben tervezett újpalotai városrész kontextusában. Átkeretezi a "lokáció" fogalmát, és felhívja a figyelmet arra, hogy egy városrész társadalmi megítélése és valódi élhetősége között nincs egyenes arányosság.

Ayn Rand Ősforrás című regénye nyomán született meg a Katona József Színház októberben bemutatott előadása, az építészeti mélységekbe merülő Octogon. A darab apropóján két színházcsináló (Máté Gábor rendező, Török Tamara dramaturg) és három építészeti szakember (Dévényi Tamás és Smiló Dávid építészek, Martinkó József építészkritikus) beszélgetett a FUGA Budapesti Építészeti Központban, az építészet és a hatalom összefonódásáról, a művészeti torzulásról és arról, hogy miért térnek vissza a klasszicizáló építészeti formák a Budai várba, amikor a Louvre-ban üvegpiramisokat emelnek a franciák. 

A Tungsram gyárterület jövője volt a Design Week 2025 kiemelt szakmai eseményének fókuszában. Urbanisták, építészek és fejlesztési szakértők indítottak párbeszédet az egykori ipari zónában rejlő hatalmas potenciál kiaknázásáról és a területnek a városszövetbe való sikeres integrálásáról.